Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1936 (54. évfolyam, 1-54. zám)
1936-12-27 / 54. szám
1936 december 27 FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 4m.la,eyh KOETKER# SÜTŐPORRAL KÉSZÜl! hivatalnak is hozzák tudomására. Kéri a Szent Antal perselyek gyűjtését is a szegénygondozás céljára felhasználni. Vitéz dr. Szentmihály Lajos a bizottság javaslataival nincs nagyon megelégedve, a szegénykenyéren való takarékoskodást nem helyesli. Konkrét megoldás csak az adókivetés. Megismétli egy régebbi indítványát, hogy minden virilis városi képviselő adjon fejenként 200 P-t a szegénygondozásra, ami 9600 P-t eredményezne. Ő a maga részéről ezt az összeget felajánlja, mint azt egyszer meg is tette. Kifogásolja, hogy a szegénygondozásnak nincs adminisztrációja a városházán s az egész ügyet egy szellemi inségmunkás látja el. Felszólaltak még Benkő Ákos főszámvevő, majd dr. Matuz Károly, aki kifogásolta, hogy néhány gyűjtőhölgy a gyűjtések összeszedését cselédjére bízza, ami kedvezőtlen hatással van az adományozókra is. Indítványozza, hogy a szegényügyi bizottság maradjon együtt s a szükséghez képest legalább havonta üljön össze s hívják fel a karitatív egyesületeket a külön jótékonyság, különösen a szétosztás beszüntetésére. A felszólalások elhangzása után a közgyűlés elhatározta, hogy a bizottság első indítványát fogadja el próbaképen, vagyis felkéri az országgyűlési képviselőt, hogy az általa kilátásba helyezett 8000 pengős belügyminiszteri segélyt eszközölje ki. Kimondotta a közgyűlés a szegényügyi bizottság további együttmaradását s szükséghez mérteni összehívását. Felhívja a közgyűlés a jótékony egyesületeket a külön adományozás beszüntetésére s a szegénygondozó hivatallal való szorosabb együttműködésre. Felkérik az egyházak plébánosait a Szent Antal persely gyűjtésének a szegénygondozásra való mtegengedésre. A szegénygondozás ellátási kérdésének elintézése után egy rövid perc alatt elengedték Károlyi János színigazgatónak a terhére kivetett vigalmi adót s Mária Grácia szegénygondozó főnöknő kérésére a szegénykenyér tételnél elért megtakarítás 1000 pengős összegét a téli tüzelőanyag fedezésére engedték át. A közgyűlés fél hatkor ért véget: elmeállapot megvizsgálására irányuló ügyek, — anyakönyvi ügyek, — az előleges bizonyításra irányuló ügyek, — valamint az önálló letéti ügyek. Helyettese : dr. Darkó Lajos kir. járásbiró. IV. Dr. Darkó Lajos kir. járásbiró ügykörébe tartoznak : a) a büntető ügyek, b) a büntetőügyekben érkező megkeresések, ideértve a más hatóságoktól áttett elzárás, vagy fogházbüntetés végrehajtására irányuló megkereséseket is, c) vizsgálóbírói megbízatások, d) végrehajtási ügyek. Helyettese: dr. Kiss Ernő kir. járásbiró. V. Dr. Gál István kir. járásbiró ügykörébe tartoznak: a) telekkönyvi ügyek, b) közvetlen felügyelet a telekkönyvi iroda felett. Helyettese dr. Bencsik Géza kir. járásbirósági elnök. Szóbeli keresetet, egyezségi kísérletre való idézést, fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, valamint szóval előterjesztett más kérelmet és nyilatkozatokat dr. Bencsik Géza kir. járásbirósági elnök foglalja jegyzőkönyvbe, minden pénteken d. e. 9 órától 12 óráig. Ha pénteki napon- A kir. járásbíróság ügybeosztása az 1937. évre Dr. Bencsik Géza kir. járásbirósági elnök 1937. január hó 1-től kezdődő hatállyal az ügyeknek a bírák közti felosztása tekintetében átmenetileg — amíg a megüresedett bírói állások betöltetnek — a következő intézkedéseket tette: 1. Dr. Bencsik Géza kir. járásbirósági elnök ügykörébe tartoznak: a) elnöki ügyek (pénzkezelés), b) központi intézkedések, c) a perfelvételen kiosztott polgári peres ügyek egyharmad része. Úgy a kir. járásbíróság vezetésében, mint a fent felsorolt teendőiben helyettese dr. Kiss Ernő kir. járásbiró. II. Dr. Kiss Ernő kir. járásbiró, kirendelt elnökhelyettes ügykörébe tartoznak : a) a perfelvételen kiosztott perek egyharmad része, b) polgári ügyekben érkező megkeresések. Helyettese Zayzon Kálmán kir. járásbiró. III. Zayzon Kálmán kir. járásbiró ügykörébe tartoznak: a) a kiosztott polgári perek egyharmad része, b) a hagyatéki ügyek, c) az összes többi peren kívüli ügyek, u. m. az okirat megsemmisítése iránti ügyek, — a holtnaknyilvánítás iránti ügyek, — a lakásfelmondásra irányuló ügyek, — népre esnek, az ezt követő nap ugyanezen óráiban. Bűnügyi feljelentéseket, valamint ezzel kapcsolatos bejelentéseket dr. Darkó Lajos kir. járásbíró foglalja jegyzőkönyvbe. Egyéb kérelmeket és nyilatkozatokat az a bíró veszi fel és foglalja jegyzőkönyvbe, akinek elintézési körébe az ügy tartozik. Záros határidőhöz kötött előterjesztéseket a hivatalos órák alatt — vasár és ünnepnapokat kivéve — bármelyik napon lehet tenni. Rendes törvénynapokat, amikor a felek a bíróság előtt ügyük tárgyalása végett idézés nélkül is megjelenhetnek, dr. Bencsik Géza kir. járásbírósági elnök tart minden pénteken délelőtt 9 órától 12 óráig. A teljesen írásbafoglalt ítéletek jegyzékét minden szombati napon függesztik ki a 25. számú hivatali helyiség előtt. A bírósági irodákban, telekkönyvi irodákban és a telekkönyvtárban nyerhető értesítések és az iratok megtekintésének idejét és feltételeit, valamint bírósági végrehajtók végrehajtói teendőinek beosztását külön-külön hirdetmény ismerteti. Kisbudafai KALMÁR PÁL megbetegedése miatt a dec. 15-re hirdetett és elmaradt előadás január 5-én, kedden lesz megtartva VIDOS JENŐ közreműködésével a korábban hirdetett műsorszámokkal. Előadások d. u. 5 és este 8-kor. 2—3 Jegyelővétel az Uránia Mozgónál A szabadalmazott friss tejszínnel gyártott kitűnő hatású kozmetikum. Az arcbőrt nemcsak tisztítja, hanem föl is frissíti, megakadályozza ráncosodásét, finomítja és fiatalítja. ?Boyszsaek Sőrének ápolásánál nélkiüszhetlen .J£z, U3SZÍNSZAPPAN 3 Petőfi Sándor születéshelye Félegyháza Részlet dr. Cserép József ny. egyetemi tanár földinknek „Classica philologia a történelem megalapozója. Fölfedezéseim és más tudományos megállapításaim“ c. munkájából. Petőfi Sándor 1822. év Szilveszter éjjelén született a kiskunfélegyházi határnak Bugacmonostor puszta felé eső tájékán. Petőfi Sándor szülővárosa tehát Félegyháza, nem pedig Kiskőrös, mint Beöthy Zsolt kiokoskodta s szinte általános véleménnyé tette, azon egyetlen érv alapján, hogy Petőfi szégyellte szülőföldjének vallani Kiskőröst. Petőfi Sándor, aki a „Vándorló legény“ s más hasonló költeményeket nem restellt nyilvánosságra hozni magáról, miért átallotta volna elismerni szülőföldjéül Kiskőröst, ha csakugyan ott született volna. Talán kint a pusztai útban megállított fuvarkocsin születnie kevésbbé volt volna takargatni való ? Dehát nem Kiskőrösön született ő, hanem Monostor-puszta tájékán, ahová szüleivel a ködös éjszakai útjuk közben fuvarosuk tévedt, miközben Félegyházáról Kiskőrösre igyekeztek. Az apa Petrovics ugyanis, mint már nem először, az 1822. év végén is, sikertelenül próbálta elnyerni a félegyházi városi mészárszék bérletét s midőn onnan fogadott kocsiján az ő épen áldott állapotban levő feleségével az év utolsó napján este útnak indult akkori lakóhelyére Kiskőrösre, éjjel úgy 10 óra tájt „Bugac közelében“, amerre az éji hóesésben