Félegyházi Közlöny, 1947 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1947-01-05 / 1. szám
4 Félegyházi Közlöny Mi fáj a pedagógusoknak? Dr. Kemény Györgyné oki. glmn. tanár A jelenlegi nyomorúságos fizetések mellett a pedagógusok egyik legnagyobb gondja, gyermekeik neveltetése. A Magyar Kommunista Párt a Szakszervezetekkel karöltve komoly harcot indított a pedagógusok státusrendezéséért. Ha ez a harcunk sikerrel jár is, még akkor is hosszú időbe telik, míg a gazdasági helyzet annyira megjavul, hogy a háború előtti életszínvonalat meghaladhatjuk. Várjon mindig tétlenül kell várnunk? Nem tehetünk semmit azért, hogy biztosítsuk pedagógusaink gyermekeinek neveltetését ? Ez lenne legkevesebb, amit a pedagógus kar elvárhat attól a demokráciától, amelynek alapjai az ő kezükbe vannak letéve. Igenis van lehetőség a segítségre, csak megértés és akarat kell hozzá Méltányos az, hogy a pedagógusok gyermekei minden iskolafajtát teljesen díjmentesen végezhessenek. Biztosítsunk helyet a falusi és tanyai tanítók gyermekei részére a népi kollégiumokban. Biztosítsuk a szegénysorsú pedagógusok gyermekei részére is, azokat az ösztöndíjakat, amelyeket a stabilizáció megszilárdulásával arányosan a kultuszkormány fog részesíteni a munkás és parasztszármazású tehetséges fiatalok számára. A külföldi adományokból csak a fővárosiak részesültek eddig. Miért, mostohagyerekek ezen a téren a nyomorgó falusi és tanyai tanítók, akik 5—6 gyermekes családapák, azok a szerencsétlen tanítónők, akiknek" a férje hadifogoly, vagy keresetképtelen beteg azok a szegény fiatal tanítónők, akik egyedüli keresők egy sokgyermekes családban, akik távol minden kultúrától rongyokba csavart lábakkal gyalogolnak 10—12 kilométert naponta ki a tanyai iskolába munkahelyükre. Biztosítani kell, hogy a legközelebb érkező svéd, dán, amerikai juttatásokból (ruhanemű, gyógyszer, csecsemőtápszer stb) kapjanak egyenlő arányban a vidéki pedagógusok is. A mi álláspontunk az, hogy a demokráciában minden vezető poszton különösen a pedagógusoknál, nem elég egyedül a szakértelem, ha hiányzik mellőle a nép igazi érdekeinek felismerése és szolgálása. Ezek után eltekintve attól, hogy minden becsületesen sérző magyar szív összeszorul annak a nyomorúságnak a láttán, melyben a pedagógusok családjai sínylődnek, az egyszerű, logikus gondolkozás is odavezet bennünket, hogy nem kívánhatjuk a pedagógusoktól azt, hogy lelkesedéssel leküzdve minden nehézséget, neveljék az ifjú demokratákat nemzetünk számára, mikor azt tapasztalják, hogy a demokrácia nem törődik velük, a nyomorúságukkal, nem képesek még a saját gyermekeiket sem iskoláztatni A mi álláspontunk az, hogy ezt a kérdést nem is vesszük le addig a napirendről, amíg ezeknek a reális követeléseknek a megvalósítását el nem értük. Nincs tankönyv, ez így nem mehet tovább. Lehetetlen eredményesen tanítani, amikor a tanulók háromnegyed részének nincs tankönyve. A tankönyvkiadás jelenleg 8—10 kiadó kénye- kedvére van bízva és olyan drágák, hogy legtöbb finuló nem tudta megvenni Hogyan várjunk így eredményes munkát a pedagógusokot ? Az ezernyi gonddal küzdő szülőktől nem kívánhatunk erejüket meghaladó áldozatot annál is inkább, mert ellenőrzés nem lévén, a kiadók annyit nyomnak, amennyit nekik tetszik. Mint jó kapitalisták, ismerik a kereslet és kínálat törvényét és mindenesetre a szükségletnél jóval kevesebbet adnak ki ? A Magyar Kommunista Párt 111 kongresszusának egyik alapkövetelése volt a tankönyvkiadás államosításának követelése. A tankönyvek kérdése az egész magyar dolgozó társadalmat érzékenyen érinti, ettől függ továbbá a tanítás eredményesssége és zavartalansága, nem dobhatjuk tehát oda a kapitalista spekuláció prédájául. Az általános iskola a munkás és parasztszülők szemében nem jelent mást, mint névváltozást. A demokrácia ellenségei minden eszközzelharcolnak azért, hogy az új név alatt is megmaradjon a múlt rendszer hármas tagozódása, a népiskola, polgári, gimnázium. Mi tudjuk jól, miért fáj a reakciónak az általános iskola. A fenti hármas tagozódás biztosította az úri Magyarországnak szelektálási lehetőséget, hogy kirekeszthessék a főiskolákról a munkások és parasztok gyermekeit. Az általános iskola célja az, hogy társadalmi különbség nélkül minden tehetséges gyermek előtt nyitva álljanak a kibontakozás lehetőségei és az intellektuális pályák Itt Dél Pest megyében tapasztaljuk azonban azt is, hogy maga a pedagógus kar is sok heten idegenkedik el általanos iskola gondolataiól. A köznevelés színvonalának sülyedését látják az általános iskolában Mi tudjuk, hogy mi az orvoslás lehetősége. Az általános iskolával egyidőben harcolnunk kell a magyar tanítóság ősrégi követelésének a megvalósításáért, az egységes állami egyetemi nevelőképzésért. Magasszínvonalú elméleti és gyakorlati képzést csak így nyújthat a demokratikus állam. El kell tüntetnünk azt a szakadékot, melyet az úri Magyarország mesterségesen,növelt a tanítóság és a középiskolai tanárok között. • Mi komolyan harcolunk a demokráciáért és figyelembe véve az összes akadályokat, egységes és frontális harcot indítunk a nevelés demokratizálásáért és a nevelők fájdalmainak orvoslásáért. Kiskunfélegyháza megyei város polgármestere 17321-ki. 1946. Vásári hirdetmény Kiskunfélegyháza m. város polgármestere közhírré teszi, hogy 1947. évi január hó 14—15. napján országos állat- és kirakodó vásárt tart. Ka állatvásárra vészmentes helyről szabályszerű marhalevéllel ellátott állatok hajthatók fel, tekintet nélkül arra, hogy ,a felhajtott állatokat eladásra szánják-e, vagy sem. Minden felhajtott állatot külön marhalevéllel kell ellátni. A kirakodó vásárra az iparosok és kereskedők iparigazolványaikat magukkal hozni és kívánatra felmutatni tartoznak. . Kiskunfélegyháza, 1946. dec 30. Dr. Vidéki Mihály polgármester. Borotváját ollóját és húsdarálóját legjobban, legolcsóbban köszörülik Dolicsek Imre érmekkel és oklevéllel kitüntetett késes és műköszörűs mester Kkfélegyháza, Klapka u.10. KÖSZÖRÜLÉSEK ÁRAI: , Vidéki Borotva köszörülés — — 5.— Ft. köszörülések Olló köszörülés — — 3— Ft. azonnal húsdaráló köszörülés — 3.— Ft. készülnek! Okszerű vetésforgat a parasztbirtokokra Kerekes Imre áll. gazdasági tanár Szomorú szívvel kell olvasnunk a statisztikai adatokból, hogy háború előtt, terméseredmény tekintetében Magyarország az utolsók között állott Pedig termőtalajunk se a legutolsó Euópában, se éghajlati viszonyaink nem olyanok hogy indokolttá tették volna az elmaradást a termelésben. Amikor a földreform következtében hazánk szántóföldterülete teljes egészében kisbirtokosok kezébe került, mutassuk meg azt, hogy tudunk mi jobb terméseredményeket is elérni, tudunk többet, de ugyanakkor jobbat , is termelni. Ennek megvalósításához az kell, hogy a magyar paraszt átérezze családja és hazája iránti kötelességét, ne kontár módra, hanem szakszerűen művelje földjét. Ha nagyobb terméseredményeket akarunk elérni, — márpedig azt «sok_ — jó vetőmagot kell beszerezni, a talajt kellőképen elő kell készíteni, trágyázni kell, a fejlődésben levő növényeknek meg kell adni a szükséges ápolási munkákat. Mindez községet és munkát igényel. Azonban a többtermésnek van egy másik előfeltétele is, amelyhez nem kell se költség, se munka. Ez a helyes vetésforgó (a növények helyes sorrendje, helyes egymásutánja). A helyes vetésforgó terméshozó hatása onnan adódik, hogy az egyes növények olyan sorrendben következnek egymás után, azrtint azt igényeik megkívánják, így például kalászost kalászos fián ne vessünk, mert ezáltal talajunk nagyon elgyomosodik. De azért sem jöhet egymás után kalászos, mert ezen növények gyökerei a talaj felső részeiben lévén, e talajréteg táplálóanyagait már az első évben termelt kalászos nagyrészben felhasználta. Ennek természetszerű következménye, hogy a második évben vetett gabona termése jóval kevesebb lesz mint az előzőé, mert a talaj ezen rétegében növények által felvehető táplálóanyagok csak kis mértékben vannak. Még számos példát lehetne felsorolni, amelyek mindegyike azt bizonyítja, hogy csakis abban az esetben várhatunk be termést, ha olyan vetésforgót állítunk be, amelyben minden egyes növény a neki legmegfelelőbb helyen lesz. Minden gazdaságnak sajátos viszonyai érik el azt, hogy három, négy, öt vagy hat szakaszos vetésforgót állítson-e be. Az orbán gyakorlati tapasztalatok alapján megállapított tény az, hogy a legtöbb kisbirtokon megfelel egy négyszakaszos vetésforgó Ennek keretében a parasztcsalád minden szükséglete megtermelhető kellő mennyiségben, kellő arányban. Nézzük meg egy négyes vetésforgó összeállítását Szántóföldünkből először is kiszakítunk egy forgón kívüli részt, amelyen lucernát termesztünk A többi területet felosztjuk négy egyenlő, táblára, szakaszra Az első táblába, amelyet istálló trágyázunk és ősszel mélyen megszántjuk, tavasszal kapásokat (kukorica, répa, burgonya, napraforgó, síd) vetünk. A második táblába kerülnek a tavaszi kalászosok (ab,, tavaszi árpa, ez utóbbi esetleg lóherével) A harmadik táblán termesztjük a takarmány növényeket (lóhere, őszi vagy tavaszi takarmány herék, stb.) A negyedik táblába vetjük az őszi kalászosokat (búza, rozs, őszi árpa) A következő évben a második tábla növényei kerülnek az első tahléba, a harmadik táblába vezettek a másodikba és így tovább. Hogyha a fenti vetésforgó szabályait betartjuk, szántóföldünk talaja állandóan jó termőerőben lesz, mert minden negyedik évben megkapja az erős istállótrágyázást, termesztett növényeink pedig nagyobb termést adnak és ezáltal gazdaságunk nagyobb jövedelmet hoz. RUHÁIT GYÖNYÖRŰEN ÁTFESTEMK ÉS VEGYILEG TISZTÍTOM mrsai kelmefestő mester Andrássy utca 35. Lakás: Csillag u. 50. Megalakult Félegyházán az UFOSZ Az Új Földbirtokosok Országos Szövetsége Újév napján a városháza közgyűlési termében tartotta alakuló közgyűlését, amelyen megválasztották titkos szavazással a vezetőséget. Elnök: H. Szabó Imre, alelnök: Munkácsi János, jegyző: Hideg János, pénztáros: Bíró Mihály, ellenőrök: Lajos József és Kanyó János. A Földigénylő Bizottság a közeljövőben megszűnik és helyette az UFOSz végzi el ezt a munkakört. Afenti bizottságot minden időben a Földigénylő Bizottság helyiségében meg lehet keresni és ez fog a jövőben felvilágosítást adni minden földügyre vonatkozóan.Megkerestük a választás után Hevdeg János jegyzőt és megkérdeztük, hogy mi a célja az Ufosznak? Hideg János a következőket mondja: Az új birtokosokat minden zaklatás és támadás ellen megvédeni és érdekeiket kiharcolni, hogy a parasztság a kezébe vett földön nyugodtan dolgozhassék és termelhessen