Félegyházi Közlöny, 1948 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1948-01-01 / 1. szám

ácsf címfélegyháza, 1948. január 1. Ára 40 fillér HI. évfolyam 1. szám FQMHM HI DEMOKRATIKUS HETILAP §S£fSlreszt6ség: Deák Ferenc utca 7­­ Megjelenik minden szombaton Telefon: 114 „Petőfi városa“ Irts . Simay Ferenc gim­­.­igazgató Az 1848 as centenáris év országos megnyitó ünnepélye 1948 január 1-én, Petőfi Sándor születése napján lesz Kiskőrösön. Részt vesznek azon a magyar köztársaság elnökével az élen a magyar kormány tagjai, a politikai, kulturális és társadalmi élet vezető­ egyéniségei, külföldi előkelőségek is, és lélekben ott lesz. az egész magyar nép, hogy méltóan hódoljon 1848? legnagyobb férfiának, a magyar faj­ géniuszénak, a szabadság, egyenlő­ség, testvériség lánglelk­s apostolának, a magyar nép legigazibb barátjának, az elvért hősi halált halt költőnek, egy szóval: Petőfi Sándornak. Sok félegyházi ámulva kérdezi: miért épen Kiskőrösön és nem Pe­tőfi városéban, Kis­árfélegyházán ? ’Nem akarunk a jubileumi évben ünneprontók lenni, nem provokálunk vitát, nem szítunk ellentétet, egyelőre lezártnak tekintjük az 1857., 1864, 1867 és 1872. évben Petőfi születése körül lezajlott vbéka* A Judi-A hoz­záértők általában elfogadták, hogy Petőfi Sándor 1823. január 1 én Kiskőrösön született, mégpedig a következő adatok birtokában: 1 kiskőrösi anyakönyvi kivonat, 2 Pe­tfifi öccséitek, Istvánnak levele, 3 egyik keresztanyjának vallomása, 4 kiskőrösi városi 1922—23. évi jegy­zőkönyvnek kivonata, 5 egy 1922 ben egyik segédjének adott munk­abizo­nyítvány alapján Bár az egyes ada­tok bizonyító ereje nem feltétlen,és kezünkben cáfoló okmányok is van­nak, nem óhajtunk perújítással élni Ellenben letagadhatatlan, hogy Pe­tőfi életének l­egünnepélyesebb pilla­natában, az erdőd­­egyházi esküvőn félegyházinak vallalta magát és a Szülőföldemen e költeményében is Félegyházát jelölte meg szülőváro­sának, de hát fogadjuk el, hogy „szégyethette“ Kiskőröst szülőföldjé­nek elismerni és hogy gyermekkori emlékei Félegyházához kötötték Ám épp ez az a­ mozzanat, ami az ün­nepélyek rendezése körül a legfon­­tosabb, sőt döntő. Kiskőrösé Petőfi­nek csak a teste,a lelke Kiskun­félegyházáé. Itt élt egyéves korától egészen hatéves koráig. Itt, a félegy­házi mű­jében, a félegyházi kiskun nép között fejlődött azzá, aminek ma ismerjük és ünnepeljük, k­i forróso­dott el lelke az Alföld végtelenségé­től, amelyet szabadságszerető lelke a szabadság szimbólumának érzett, itt szerette meg az elhanyagolt népet, amelynek felszabadítása élete céljává vált. Ebben mindenki megegyezhet, aki ismeri szellemét és műveit, hogy­­Petőfi Sándor, a gyermek, ha Kis­kőrösön született is, Petőfi Sándor, a költő Félegyházán született." Kis­kőrös Petőfi életének legfeljebb egy dátumát adta, Kiskunfélegyháza azon­ban életének kibontakoztatására, szel­lém­i nagyságának kialakulására adott területet, levegőt, ráhatást és inspi­rációt. Petőfi lelke itt született Fél­egyházán Ezért Félegyháza Petőfi városa, ha nem is szülővárosa. Ez Félegyházára bizonyos jogokat és kötelességeket ró. Joga van Félegyházának, hogy a centenáris évben a férfi Petőfit falai között ünnepelje az egész ország. És mégis fájdalmas érzéssel kell tudo­másul vennünk, bár ebbe nem nyu­godhatunk bele, hogy március 15 én, a forradalmár Petőfi pályájának leg­termékenyebb napján és július 31 én, a segesvári harctéren történt halála napján is Kiskörösön tervezik az országos ünnepélyeket. Úgy látszik, hiába áll a mi városunkban a Seges­várról átmentett Petőfi szobor, hogy figyelmeztessen mindenkit arra, mije volt Petőfinek Kiskunfélegyháza, az élelmesebb és mozgékonyabb Kis­kőrös teljesen magáénak sajátította ki a költőt, szinte kizárólagos joggal. Pedig ha Kiskunfélegyházát kikap­csoljuk az ünnepi műsorból, hűtlenek leszünk Petőfihez, aki 1848 ban az­után, hogy Félegyházát meglátogatta, visszaemlékezve írta a Kiskunság c. költeményében: Hova szívem lelkem mindig, mindenhonnan vissza vissza vágyott. Újra láttam végre születésem földjét, a szép Kiskunságot. Ő mindenhonnan visszavágyott Félegyházára, ahol mint gyermek a votos porában játszott, lovagolt szilaj nádparipán, megitatta a szent János éri­ká­ban, ahol maga köré gyűj­töt­e régi játszópajtásait, bebarangolta a ferencszállási pusztákat... Félegyházának jussa van Petőfi megünneplésére. De ez a büszke juss kötelességet is ró a város min­den polgárára. Meg kell indítani a legelevenebb mozgalmat, hogy akár március 1- én, akár július hó 31. napján Kiskunfélegyházán tartsák meg az országos ünnepélyt. Nem elég tervezgetni, sérelmezni, komoly elő­készület és még komolyabb munka kell ide. A város vezetősége, a pár­tok pedig tárják fel a helyzetet az illetékesek előtt, lehetetlen, hogy meghallgatásra ne találnának. Aki ide fog jönni a városba, Pe­tőfi szellemmel fog terítődni. Hol is le­hetne szebben ünnepelni Petőfit, mint nálunk,a történelmi Hattyú-épület előtt, a Petőfi-szobor alatt, az öreg templom szomszédságában, a szótlan, dolgos, szabadságszerető kiskunok között ?! Boldog újévet kivonunk minden kedves olvasónknak! Mennyi a bére egy bent­­kosztos és egy konvenciós gazdasági alkalmazottnak Az I. osztályú bentkosztos gazda­sági alkalmazott (cseléd) teljes el­látáson felül évi bére: a) 6 q kenyérgabona, b) 2 q árpa, c) 1 pár bakkencs, valamint egyszeri talpalása és javítása, d) 2 pár alsó­­ruha, e) az alkalmazott fehérnemű jenek mosása, s ruháinak javítása, vagy 3 kg szappan, ,f) 8 g csöves­­tengeri, 1 kocsi (legalább 6 g) szalma, amennyiben alkalmazóit eladja, mun­kátatónak elővásárlási joga van rá, g) 1 drb, legalább 40 kg os süldő, h) 40 50 forint havi készpénzjáran­­dóság, 1 öltöny munkásruha. 1. A fcentrosztok mezőgazdasági alkalmazottnak (cselédnek) naponkint háromszori bőséges étkezés, ebből déli étkezésre feltétlenül meleg étel biztosítandó.­­ A gabona járandósí­tot negyed, év­ék­ként utólag, a harékoncsol­ja a süldőt a szolgálati év kezdetétől szá­mított 6 hónap elteltével, de 8 hó­napnál nem később, 1—1 pár alsó ruhás pedig félévenként kell kiszol­gáltatni. 3. A benkosztos alkalmazott (cse­léd) hálóhelye az állatoktól vályoggal, vagy deszkafallal elválasztandó. Ha egy gazdaságban két, vagy több bent­­kosztos alkalmazott (cseléd) van, részükre külön szobáról kell gon­doskodni. Ennek tisztántartásáról a munkáltató (gazda) gondoskodik oly ír­ódon, hogy az alkalmazottnak (cse­lédnek) időt enged a rendbentar­táshoz. Az I. oszt. (egészbéres) konvenciós gazdasági alkalmazott (cseléd) évi­bére: a) 14 g kenyérgabona, b)4 gárpa, c) 1600 n öl szántóföld felszántva, elmunkálva, tengerivel keverve, d) 400 n öl kertföld felszántva, fogasolva, e) 1 tehéntartás és borjának tartása a szolgálati év végéig, de legfeljebb egy éves korig, a helyi szokásoknak megfelelő takarmányozás mellett, f) 1 anyasertés és 1 évi szaporulatának legelőn való tartása, féléves korig, valamint szabad hízótartás, alkalma­zót saját­ takarmányával, g) baromfi­­■.Sitae. »2 tyúk, 1 kakas, 20 kacsa, liba, vagy pulyka, h) 20 kg só, i) 20 kg szalonna, j) 1 pár bakkancs, valamint egyszeri javítása és ráépü­­lésa, k) tűzrevaló a szükséges meny­nyiségben, v 6 ürm. kemény hasáb­jának megfelelő tüzifamennyiség, 1) 20 liter petróleum, m) lakás, 1 szoba 1 konyha, 1 kamra és padlás, n) 18 70 Ft (kapás vincellérnek 64,20 Ft) havi készpénzjárandóság. 30-án délután 3 órakor tartotta a város képviselőtestülete a rendkívüli közgyűlést. A képviselők nagy érdek­­ődése és a zsúfolt karzat mutatta, hogy fontos kérdésben kell döntenie a képviselőtestületnek. A villamosmű átadása az egyetlen pont. Dr. Vidéki Mihály főjegyző nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést és be­jelentette, hogy Gyenes Károly városi képviselő napirend előtt kíván szólni. Gyenes Károly a 48 as centenárium méltó megünnepléséről beszélt és egy határozati javaslatot olvasott fel, amely­ben a város képviselőtestülete kért terjeszt elő, mint amit a pártközi ér­­az Országos 48-as Bizottságot, hogy­tekezlet elhatározott. Dr. Sahin Tóth július 31 én, Petőfi halála évforduló Rafael (FKP) száz százalékig helyesli rán az országos ünnepséget Félegy Cseh László felszólalását és kéri az házán rendezzék meg. A javaslatot előadót, hogy a bizottság által első­­egyhangú lelkesedéssel fogadták el. Ő adott határozatot terjessze elő, mely Ezután a Nemzeti Parasztpárt kép­ szerint a Bárdos és Brachfeld cég viseletének rendezése zajlott le, majd 1953 ig bérletben marad és kötetes a legfontosabb tárgysorozati pontr a teljesíteni a háború előtti szerződés Villamosmű visszaadása a bérlőnek, előírásait, köteles folyamatos villanyt Dr. Kávay főügyész előterjesztése szolgáltatni és csak 53 után kerülhet után Báthori József (SzDP) szólalt sor egy újabb 10 éves szerződés­sel. Majd Cseh László (MKP) kérdezte megkötésére, meg az előadót, hogy mi az oka Név szerinti szavazás csaknem egy­­annak, hogy a közgyűlésen most hangú volt. Kiskunfélegyháza megyei város Nemzeti Bizottsága XXXII. 2. 1947. MEGHÍVÓ A városi Nemzeti Bizottság 1948 január 1-én, újév napján délután 5 órai kezdettel a városháza köz­gyűlési termében ünnepség keretében nyírja meg a Centenáriumi évet. Az ünnepség műsora: 1. Himnusz. Énekli az ünnepség közönsége. 2 Megnyitó beszéd. Tartja dr. Szolnoki Jenő, a Nemzeti Bizottság elnöke. 3. Petőfi Sándor, 1848. Szavalja Kapus Béla V. é. tanítójelöit. 4. „1848 jelentősége, tanulságai és a 48-as emlékév kulturáns feladatai“ címmel előadást tart Hornyik János, a helyi Szabadművelődési Tanács kiküldötte. 5. Petőfi Sándor: Márciusi ifjak. Szavalja Nemes Sándor gimnázium Vifl. o. t. 6 Kossuth Nóra: Énekli a Petőfi és Polgári Daloskör férfikara. i Idiopénzen. Tartja Kurucz István, a 48 as ifjúsági bizottság elnöke. 8 Szózat. Énekli az ünnepség közönsége. Ezen ünnepségre a Nemzeti Bizott­ság ezúton hívja meg a város közön­ségét, pár­jait, szervezeteit, közhiva­talait és ifjúságát. Kiskunfélegyháza, 1947. dec. hó 29. Dr. Szolnoki Jenő Nemzeti Bizottság elnöke

Next