Félegyházi Közlöny, 1906 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-07 / 1. szám

V. évfolyam. Kiskunfélegyháza,, 1906. január 7. 1. *«ám Közművelődésig közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi hetilap. Előfizetési árak helyben: Egy évre . 6 kor. j Negyedévre 1 K. 50 f. Félévre . . 8 „ | Egy szám ára 12 fii. Felelős szerkesztő: Vidékre 7 korona. A kéziratok a szerkesztőségbe Deák Fe- Feuer Illés. — rencz-utcza 8. sz. alá küldendők. — v .-. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden vasárnap reggel. Hirdetéseket és reklámokat lapunk ré­szére felvesznek az összes budapesti — — — hirdetési irodák. — — — Hirdetéseket, előfizetéseket reklamácziókat a kiadóhivatalbakérjük küldeni .\ .• Házi ipari tárgyak $rt$- k$sit$s$. A Délvidéki Földmi velők Gazdasági Egyesülete oly üdvös mozgalomnak lesz a kezdemé­nyezője, mely következményei­ben gazdasági és kulturhistóriai szempontból fontos országunkra nézve. Az egyesület tagjainak házi­ipari készitményeit összevásárolja s azokat értókesiti. Minden család apróbb házi szükségleteit beszerezhetné, abból a forrásból, ahol még most is a gyáripar óriási és hatalmas kiter­jedtsége után valódi és hamisit- hatlan anyagból készitik a kony- haeikkeket és azokat a szükséges eszközöket, melyek nem hiányoz­hatnak egyetlen háztartásból sem Teljesen szükségtelen és fölösle­ges törékeny és rövid életű gyárt Hiányokat vennünk idegenből, a mikor itt nálunk országunk né­pének utján juthatunk sokkal külömb, sokkal Ízlésesebb és ami a fő: sokkal olcsóbb házi tárgyak birtokába. A Temesmegyei Gazdasági Egyesület nagyszabású, háziipari értékesítő központ felállítását is tervezi és önnek a törekvésnek az indító okait értjük és kellőleg méltányolni is tudjuk. Igen sok fel nem használt és kiaknázásra váró kincs van a mi hegyes völgyes szép hazánkban. Es hogy fokozatosan jutottunk volna ahhoz a kultúrához a hol jelenleg; vagyunk és ha nem ide­genből szedtünk ííolna minden európaiasságot, akkor bezzeg mi magunk is. megtudtuk volna be­csülni azokat az értékeket, me­lyek egyrészt népünk ethikai tar­talmában, másrészt nagában az anyaföldben rejtőznek. Nekünk erkölcsi de főleg zsebbeli kötelességünk a magvar háziipart istápolni. Erkölcsi kö­telességünk, mert általa sok száz vagy sok ezer munkáskéz men­tőd ik meg a téli hónapok számá­ra A munkás ember, ki jó-rossz nyári 1 ereseiét kénytelen elköl- teni a télen amikor a semmitevés rendesen a korcsma veszedelmes légkörébe hajtja őt és ott eltom- pitja igen gyakran a komoly és önérzetes munka iránti hajlandó­ságot. Gondoljuk csak meg azt micsoda káros és veszedelmes ál­lapot az egész, gazdasági életre nézve, ha munka hiányában a nép. a melynek produktiv erejére töltétlen és égető szüksége van az országnak, ha ez a nép elsat- nyul, eliszákosodik, elzüllik. Ez pedig nagyon könnyen Előfordulnak, de Szavunk mit sein érnek. Szódavízre adót, . . . ! S egyébb ily féléket . . . Hol marad a cseléd Helyező intézet ? Tanácslanám tisztelt Háziasszonyaim Segitnének ezen Helyzet viszonyain, Közős akarattal Oda juthatnának, Elérnék céljukat De minek is várnak ? Nyújtsanak be kérvényt A város tanácsnak, Elvégre is otthon Önök dirigálnak ? ! Kinek férje ott üi, Tanács gyűléseken. Tervük sikerüljön, Akkép intézkedjen! Sajnálattal közlöm Rövid hírét annak. Ki szive-lelke volt E közkedvelt lapnak ; Távozik körünkből (De csak egyenlőre) Kötelesség inti — Visszatér jövőre. Kedves kis szerkesztőnk, Kalmár jó barátom, Távozásod komoly Soraidból látom. Szerencse fel ! Indulj! He jöjj’ ne sokára, Búcsúszavain ennyi : „A viszont látásra“ I Az uj szerkesztőnek Nevét egyenlőre Nem árulom még élj Csak talán jövőre. De mire soraim Napvilágra jönnek, Gratulálhatnak már Az uj szerkesztőnek. BRAK 4H Taregq. Igazán nem tud m, Hogy mi képen Írjak, Kérdést intézzek-e, . . . Avagy felszólaljak. Kitől kérjem ismét, Habár elkésve tán ? Részben erről szól most, A heti Krónikám. Cseléd elhelyező Intézetet kértünk, Régen említettük, Mégis csak elkéstünk, Itt van a nyakunkon (Kiváncsiak mi a’ '?) Semmi egyébb mint a „Cseléd mizéria 1“ Mily botrányos dolgok Kellemetlenségek

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék