Félegyházi Közlöny, 1907 (6. évfolyam, 2-52. szám)
1907-01-13 / 2. szám
2 nek és a földszinten üzleti helyiségek lesznek. Az összes városi hivatal és a kir. adóhivatal a központi épületben lesz elhelyezve. Nagy előnyére lesz ez közönségünknek, de még a könynyebb és hathatósabb hivatali ellenőrzést is biztosabbá teszi. Az új székház 550.000 koronába, a vízvezeték pedig 50.000 koronába kerül. A vízvezeték is igen hasznos célt fog szolgálni, úgy tűzesetek, az utcák locsolására, mint a monumentális épületben. Az építkezés és beruházás 400 000 korona felvett kölcsönből, 80.000 korona regale pótlékból és 10.0O0 korona rendelkezési alapból lesz fedezve, így tehát a városnak újabb kölcsön felvételről nem kell gondoskodnia és az új székház üzlethelyiségei a befektetett tőke kamatát busásan meghozzák. A munkásházak építésének ügye volt a másik kérdés, melyről még szó volt a közgyűlésen. Az elöljáróságnak a város külterjes terjeszkedése érdekében az állam és a megye támogatását sikerült kinyerni, ezen az alapon a város 100—150 házat építet az alpári út mentén. Egy ház 150 négyszögöl területű lesz és 1500 koronába kerül, 15 évi részletfizetés mellett. A földterület négyszögöles koronába kerül, ami által elég kedvezmény nyuttatik a szegény munkás népnek. A tárgysorozat 3. pontja az apácák vezetése alatti iskola létesítése, amely mint már legutóbbi számunkban megírtuk 1907. évi szeptember elsején nyílik meg. A polgári leányiskola címe az alapító levél alapján „katholikus“ toldással nyer kiegészítést. Ezzel aztán a hosszas ülés tárgysorozata ki is merittetett s úgy délfele véget ért a közgyűlés. Referens: Szapatoriinai estély, — 1907. január 8-án. — A József főherceg szanatórium egyesületnek a szegény sorsú tüdőbetegek megmentését célzó fenséges szózata városunkban sem volt pusztába elhangzó szó. A tüdővész sikerteljes leküzdésére a népmentés zászló alá sorakozott előkelőségünk szine java és megalakították a Kiskunfélegyházi bizottságot. Ez a lelkes bizottság Dr. Szerelemhegyi Károlyné elnöknő élén kedden rendezte fényes sikerű estélyét. A pazarul sikerült tánczestély műkedvelői színielőadás-sal volt egybekötve. Ha eszményi célokért küzdő ember nem ismer fáradságot, sem akadályt, úgy nem kímélte az időt és fáradságot ama meleg szeretettől és jóakarattól áthatott közreműködők serege, akik az estélyt oly kedvesekké, oly feledhetetlenekké tették. A pompásan sikerült szinielő- adást és vele kapcsolatban reggelig tartó kedélyes tánczmulatságot is azoknak a lelkes közreműködőknek köszönhetjük kik fellépésükkel az estély megtartását lehetővé tették. Színre került Bérczik Árpád „Nézd meg az anyját, (sajnáld meg az apját, szedő) és vedd el a lányát“ czímű 3 felvonásos vígjáték. Kellemes csalódás az, mikor azzal az elnéző mosolylyal megyünk a mükedivelói előadásra, mely mindig ott szokott játszadozni a műkedvelői előadások jóakaratú közönségén— azután a függöny fellebben és mit látunk a színpadon nem szerepükkel küzködő lámpalázas úri leányokat és úriembereket, hanem nehéz szerepüket átérző és átérző igazi művészeket. Az egybegyűlt szép számú díszes közönségnek egy tökéletes, minden mozzanatában összevágó, hatásában nagyszerű előadásban volt része Az est hősnője Mihálovits Matild volt, aki igazi művészi tudással dolgozta ki a szerep legaprólékossabb részleteit. Az előadás sikerében oroszlán része volt. Róth Vilma „a társulat kedvenc naivája“ annyi bájjal és játszi könynyedséggel játszotta meg szerepét, aminől produkálni csak lehet. Gáli Rózsika szintén sikerült volt, bár eleinte egy kissé vontatottan ment, de csakhamar teljesen belejött nehéz szerepében és elismerésre méltóan alakított. Dr. Táby József hű és pompás alakítása elfeledtette velünk, hogy műkedvelők előadásán vagyunk, mert egészen összeolvadtunk a szereplő és folyton derültséget keltő és kacagató gondolkozásmódjával. Dr. Molnár József „Viski“ szerepében alakítása kifogástalan, játéka élénk és temperamentumos volt. Ifj. Mihálovits Alajos nagy gondal s igaz lelkesedéssel töltötte be szerepét. Kedvező figyelmet keltettek Puky Juliska és Ifj. Táby László. A közönség sokszor kitapsolta a szereplőket, akik szerepeik Arányában meg is érdemelték a közönség osztatlan tetszését. Különös dicséret illeti Mihálka Géza rendezőt az ízléses rendezésért. Az előadást táncz követte s szívhez szóló magyar nóta mellett szőtték egy szebb jövő ábrándképeit a híres szépségű félegyházi leányok és daliás legények, és hogy a fel- feldobbanó szívek titkos gondolatát el nem mondták egymásnak nem akarom elhinni. Hja, mert a szerelem alól nincs kivétel. Szeretni kell, mert szeretni muszáj . . . Remélem, hogy nem veszik rossz ! néven azok az üde arcú leányok, s hogy rejtett titkukat így kipletykázom? Előre is kijelentem, hogy nem kell félniök, hogy talán elárulom azt , amit egymás között beszélgetek. Nem a világért se teszem, majd kiderül az akkor, amikor „iratkozni mennek a Csák bácsihoz*. ... Az estélyről írt referedát nem fejezhetjük be anélkül hogy itt a nyilvánosság orgánumában lenevon- t juk az elismerés adóját Décsy József rendezőbizottsági elnök és Sille István titkárnak, akik eléggé nem méltányolható ambícióval fáradoztak az est sikere érdekében. (drmármór.) * * * Jelenvolt leányok: Almássy Ilonka, Baghy Annusta és Ilonka, Bajáky Esztike és Lórika, Czajlik Erzsike, Csák Rózsika, Csák Teréz, Csukás Margitka, Endre Ilonka, Endre Zsuzsika, Fekete Gizike, Gaál Rózsika és Beatrix, Hoffer Lenkicze, Holló Irénke, Juventius Erzsike, Ipacs Ágneska, Kovács Mariska, Kunz Adrienna, Mihálovits Matildka, Mikó Mariska, Munfarth Terézia, Puky Juliska és Mariska, Porga Bella, (Ujkécske) Póka Irénke, (Nagykörös) Ring Ilonka, Róth Vilike, Sennyei Margitka Schweitzer Annuska, Ella és Gizike, Stitz Micike, Stricha Mariska, Szelhoffer Ilonka, Török Emmácska, Táby Margitka, Tarja- FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY 1907. Január 13- Legalkalmasabb ajándékul ajánlom a n. é. közönségnek csinos parfi m l^aseffdimaf. Sredeíi orosz és c lj i n a i feál( -.-------------— öngól rumol^ és cognacolp -------------SZŰCS JENŐ vegyszer és illatszer raktára az „ANGYAL“-hoz. Kiskunfélegyháza, Városház-tér (Bauer-féle ház.)