Félegyházi Közlöny, 1910 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-01 / 1. szám

január­­ következőkben számolunk be ol­vasóinknak: 1. Dr. Rády Lajos főjegyző ismertette a vallás- és közokta­tásügyi miniszter leiratát, amely­ben jóváhagyta a Kalmárné féle alapítványokat. 2. Dr. Rády Lajos főjegyző ismertette a belügyminiszter ren­deletét a tisztviselők fizetésének kiegészítésére folyósított 20 ezer korona kiosztása tárgyában. A közgyűlés hosszas vita után, amelyben dr. Szolnoky La­jos és Tóth Imre a tisztviselők ellen, Lengyel Imre, dr. Rády, dr. Szabó Árpád a tisztviselők mel­lett és az előadói javaslat támo­gatására foglaltak állást, kimon­dotta, hogy a rendelethez csatolt fizetési táblázat szerint kiosztja a 20 ezer koronát a városi tisztvi­selőknek, mégis azzal a különb­­séggel, hogy néhány főtisztviselő fizetését egy fokkal feljebb szá­mította és hogy az írnokoknak, végrehajtóknak is juttatott 100— 50 korona összeget méltányos­ságból. A közgyűlés kimondotta még, hogy a­kiknek fizetés pót­léka teljesen a táblázat szerint ál­lapíttatott meg, azokét haladék­talanul kiutalja, a kétes pótlékok kimutatását pedig belügyminisz­teri jóváhagyás után eszközli. Egyebet a közgyűlés e tárgy­ban nem is tehetett, de az mégis méltányosság, hogy épen az ír­nokok és végrehajtók, akik leg­­nyomoruságosabb helyzetben­­ vannak és akiknek legnagyobb szükségük volna a gyors segit­dom kik jöttek? . . . kilenc órától dé­lig mindig jöttek és én mindnek adtam mert nekem jó szivem van és mert én nem akarom az újévet megsérteni . . . — (Kimerülten az asztalra hanyatlik.) — Szegény ember! — És Ön, öregem, Ön nem adott újévi ajándékot? — Nem. — Ne izéljen! Ne vicceljen! . . . Újévkor muszáj, adni! — Hehe! Én okosabb voltam, mint maga. Szilveszter éjjel kibékültem és együtt mulattam Schwartzal, az én leg­­bühösebb ellenségemmel. Aztán elvittem­ a lakásomra aludni. Aztán hatkor el­mentem hazulról és hagytam a Schwartz­­nak 100 koronát az ujévesek részére. — Szegény Schwartz! — Miért szegény? hiszen adott neki 100 koronát az ujévesek részére. — Jó jó. Csakhogy azt a 100 ko­ronát az ő erszényéből csentem ki az éjjel. — Meg fog pukkadni az a Schwartz. — Eltalálta, meg fog pukkadni.­­A pincérek deputációban az asz­talhoz jönnek és „boldog újévet“ kí­vánnak. végre, várjanak a kiosztásra eset­leg hónapokig. Az elöljáróság kö­telessége módot keresni, hogy azok a szegény agyondolgozta­tott írnokok és végrehajtók is hozzájussanak mielőbb az őket kétségtelen joggal megillető se­gélyhez. 3. Seres István alpolgármes­ter ismertette a törvényhatóság­­bizottsági közgyűlésének határo­zatát a városi tulajdont képező ingatlanok telekkönyvének kiiga­zítása tárgyában. Kimondja a tör­vényhatóság, hogy a Kálvária és Szentkút telke a város nevén ha­gyandó, a szegényház melletti te­lek azonban a szegényház nevére írandó át. 4. Seres István alpolgármes­ter ismertette a törvényhatóság bizottsági közgyűlésének határo­zatát, amelyben jóváhagyta az 1908. évi városi zárszámadásokat. A közgyűlés a törvényható­ság határozatát tudomásul vette. 5. Seres István alpolgármes­ter ismertette a törvényhatóság­­bizottsági közgyűlésének határo­zatát, amelyben az 1910. évi költ­ségvetést azzal hagyta jóvá,­­ hogy a városi mázsamester ne a mázsajövedelem felét kapja fize­tésül, hanem rendes fix fizetést kapjon a közpénztárból, továbbá, hogy a városi múzeum pénze jö­vőben a közpénztárban keze­lendő. A közgyűlés a törvényható­sági bizottság határozatát tudo­másul vette. 6. Seres István alpolgármes­ter előterjesztette a pénzügyi bi­zottság számadását a népiskolák és óvodák 1908. évi bevételei és kiadásairól. A közgyűlés az előterjesztett számadást elfogadta. 7. Seres István alpolgármes­ter előterjesztésére a városháza folytatólagos kiépítésére szüksé­ges kölcsön felvétele tárgyában elhatározta a közgyűlés, hogy az „Első Hazai Takarékpénztár­tól 300 ezer korona kölcsönt vesz fel 50 évi törlesztésre. 8. A közgyűlés az 1910. évi pénztárvizsgálathoz megválasz­totta Lengyel Imre és dr. Szol­noky Lajos képviselőtestületi ta­gokat és kimondotta, hogy ne­ve­­zetteknek a pénztárvizsgálatok alkalmával napidíj fizettessék­­. A Constantinumbeli hitok­tató állásra a közgyűlés Csizma­dia Gyula lelkészt választotta meg. Kolossváry Mihály és Gre­novay Dezső városi képviselők névszerinti szavazást provokál­tak, de jelöltjük mindössze 3 sza­vazatott kapott, így a választás egyhangúnak tekintendő. Más tárgy nem lévén, a köz­gyűlés bezáratott. Panty­urfi, Nagy és Niéder motor erőre berendezett gépműhelye Kiskunfélegy­­­­házán Majsai-út 6 szám. — Olcsón vállalunk mindennemű motor­ipari és gazda­sági gépjavításokat, vas és fém esztergályozást vala­mint hengerfurást, új tengelyeket teljes jótállással, bármely gyárnál is 20 százalékkal olcsóbban készí­tünk Alkatrészeket különböző gépekhez állandóan tartunk raktáron. Továbbá ajánljuk kitűnő rendszerű új és használt gyárilag javított benzinmotorjainkat, legmeszebbmenő jótállással és kedvező ■­b- fizetési feltételek mellett.­­ FÉLEG­YHÁZI KÖZLÖNY Hivatalos közlemények. 6159, 6160, 6386 adó. 1909. Hirdetmény. Csólyos, Fülöpjakabszállás és Páka puszta művelési ág változási jegyzéke a budapestvidéki pénzügyigazgatóságtól leér­kezett és az 1909. évi dec. 26-tól 1910 január 25-ig az adónyilvántartói hivatalnál közszemlére van kitéve. Ezen idő alatt az osztályba sorozás ellen az érdekeltek­nek jogában áll felszólalni. A határidő el­telte után azonban felszólamlásnak helye nincs, illetve az figyelembe nem vehető. Kelt: Kiskunfélegyházán 1909. dec. hó­r 24-én. MARKGRAF VILMOS adótanácsnok. 14368 kt. 233 kgy. 909. Közgyűlési jegyzőkönyv. Olvastatott az igazságügyminiszter 1909. 1285-2. sz. rendelete. Előadó ismerteti, hogy az igazságügy­­miniszter nem fogadja el a kiskaszárnya telkét az emelendő járásbirósági épület és fogház céljaira, miután a telek nincsen 600 négyszögöl területű, és mert a megkívánt 40 m. utcai vonal hosszúsága nincs meg, és végül azért nem mert a fekvése sem megfelelő. Miután pedig szerinte a város­nak érdemes meghozni azt az áldozatot, hogy a járásbírósági épület céljaira ingyen telket adjon, javasolja a képviselőtestület­nek, hogy egy újabb alkalmas telket jelöl­jön ki és azt ajánlja fel az igazságügyi miniszternek az emelendő járásbírósági épület céljaira. Előadó szerint helyes vá­rosi politika csak az lehet, ha a város egy ilyen monumentális és nagyforgalmú idegenek által is felkeresett épületet a vá­ros központjára helyeztet. Indítványozza ennek folytán, hogy a képviselőtestület az emelendő járásbíróság céljaira jelölje ki az ótemplomtéri leányiskola telkét és azt ajánlja fel az igazságügyminiszternek. Elsőnek Jenovay Dezső szólal fel és a mellett van, hogy a város ajánljon fel telket minél előbb, mert a középületek minél előbbi szaporodása kívánatos. Neki mindegy bárhol ajánl­tati­k fel az épület céljaira a telek, csak fel­ajánltassék. Az ó-templomtéri leányiskolát drágának tartja. Vesszőssi József azt indítványozza hogy az iskolák elhelyezése kérdésének megoldása előtt ez a tárgy vétessék le na­pirendről. Dr. Horváth Zoltán azt indítványozza, hogy a város öt kerületéből küldessék ki bizottság a polgármester elnöklete alatt és annak a kijelölése fogadtassák el. Dr. Zámbó Géza e tárgy napirenden való tartását nem tartja helyesnek, mert szerinte a város nem hozhatja meg azt az áldozatot, hogy ingyen telket adjon. _____Dr. Szolnoky Lajos központi fekvés­ e odal.

Next