Félegyházi Közlöny, 1914 (13. évfolyam, 2-52. szám)

1914-01-11 / 2. szám

2 oldal. FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY, janunár hó 11 Végezetül Holló Lajos a helyi a városi politikában is megszűnt létezni! »Pártja helyessebben mondva érdekszövetsége meg­ingott, ők maguk is roskadoznak a súlyos terhek alatt, a­melyeket pedig ők maguk csináltak, de nem maguknak. A helytelen gaz­dálkodás, a klikkrendszer a tönk szélére juttatta és végül önálló­ságától, autonómiájától is meg­fosztotta jobb sorsra hivatott sze­gény városunkat! Bizony komor a láthatár vá­rosunk egén. De már — Istennek hála — dereng! A Nemzeti Mun­kapárt kitűzte a szent célt: ren­det teremteni a városi igazgatás­ban, hogy a polgárság össze ne­­roskadjék a példátlanul súlyos terhek alatt és majdan olyan fér­fiút küldeni városunk képvisele­tében a parlamentbe aki valóban szívén viseli ennek a városnak, a város minden polgárának az érdekét.Ha a polgárság egyeteme fel­ismeri azt — a­mi egyébbként csak józan belátás dolga — hogy a Nemzeti Munkapárt teremthet egyedül rendes egészséges álla­potokat városunk életében és szívvel-lélekkel támogatni fogja ennek a pártnak zászlóját, a­melyre városunknak haladása­­fejlődése, a terhek csökkentése, konszolidált állapotok teremtése, szóval a polgárság igaz érdekei vannak felírva, akkor bizton di­adalmaskodni fog ez a zászló és ezzel együtt szegény városunkra egy jobb és szebb jövendő fog elkövetkezni. Úgy legyen! (vége.) Városi hirdetmények. HIRDETMÉNY a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házbéradó alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak 30 százaléka; b) a házosztályadó alá eső házbir­tokra a folyó évre kivetett állami egye­nes adónak 40 százaléka ; c) végül az ideiglenes adómen­tesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon össz­­szeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó címén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld­ vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- és föld­tulajdonosoknak az 1883: XLVI. t­ cz. 13 §-a által az a kedvezmény adatott, hogy 1) a föld- és házbirtoknak általá­nos jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet meg­előző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka, feltéve, h­ogy a tőkével ka­matok is vannak bekebelezve; 2. h­itelüzlettel foglalkozó pénzin­tézettől felvett, és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tar­tamára vezetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb sze­rint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközbe veszi kezdetét, a törlesztési idő és utolsó évében az évi kamatok csak aránylagos része vehető szám­ításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett köz­adók és kincstári bér­hátralékok után já­ró kamatok nem képezik levonás tár­gyát (1883: XLVI. t.-cz. 16 §. Az 1. pont alatti intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alap­jául szolgál az az évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1913 évi január hónapban 100.000 koronát vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyana­zon évi december 15-ig 60.000 koronát visszfizetett, a levonás alapját az 1914 évre az 1913. december hó végén fen­n­marad 40.000 korona tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka veendő. Ez az eljárás azonban csupán az 1. pont alatt említett közönséges köl­csönökre vonatkozik mert ezektől a kölcsönöktől a 2. pont alatt említett törlesztési kölcsönök világosan meg­­különböztetendők. Ezekre az utóbb említett törlesz­­téses kölcsönökre nézve ugyanis az általános jövedelmi pótadó kiszámítá­sánál : aa) a bizonyos évek alatt törlesz­tendő kölcsönök évi kamatának válto­zatlanul a törlesztési idő egész tarta­mára vezetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb sze­rint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem a mege­lőző, hanem a folyó évre járó kamat­nak 10 százaléka veendő tekintetbe, s így a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1861: 41.187- pénzügymin. rend 1891: 13. P. K) Itt megjegyeztetik, hogy az álta­lános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az ösz­­szeg mely az eredetileg kölcsönvett tőkeösszeg után a pénzintézet által ki­­állítottt kötvényben meghatározott ka­matláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megálla­pításánál levonás alapjául nem vehető. (1893 . 28.058. pénzügym. rend. 1893. 13. P. K.) A vallomás az adóév január 1 —31 - ike közötti időben adandó be a köz­ségi elöljáróságnál (városi adóhivatal­nál). Budapest, 1913. évi szeptember 25-én. A m. kir. pénzügyigazgatóság, a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1914. évi január 20 ig a tőke­­kamat- és járadékadó alá eső jövedel­meket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és keresetadó, bányaadó valamint a nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik, képe­zik jelesül: mindazon kamatok, oszta­lékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrá­sokból, úgymint: a) bel- vagy külföldről folyó élet­járadékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi­ járadékokból; b) kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel vagy külföldön kölcsön adott, továbbá h­itbi­­zom­ányi, családi és alapítványi tőkék­ből; c) belföldi földbirtokkal összekö­tött, a földadó tárgyát nem képező do­logi jogosítványok bérbeadásáról; d) a bányahaszonbérből és a bá­nya­művelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellenszolgáltatás (termelési jutalék) fejében élvez ; et külföldön fekvő föld-vagy házbirtok­ból, ipari kereskedelmi, s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; f) az állam vagy g) törvényhatóságok által kibocsá­tott s külön törvények által adómen­tesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz; végre b­) a h­itelüzlettel­­foglalkozó, s alap­szabályaik értelmében pénzbetétek át­vételére jogosított pénzintézeteknél, to­­továbbá takarékpénztáraknál és m­id­­azon intézeteknél, melyekkel takarék­­pénztári üzlet van összekötve, utalvá-­ nyok, betéti könyvek és egyébb betéti okmányok vagy folyószámla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett tőké­ből folyó jövedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkék­ből folyó jövedelmekre nézve mentet­nek fel. 1) a fentebb említett magyar ál­lamkötvények, — 2 az adómentességben nem része­sített elsőbbségi kötvények, — 3, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamataira nézve. Az ezen kamatok után járó tőke­kamatadót és pedig az 1. alattiak után a kifizető állami pénztár, a 2. és 3. alat­tiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására van- HIRDETMÉNY Strolin’Roche" biztos gyógyhatást nyújt katarztfusoknál hörghurutnál,asthmanál, influenza után. Strolin ’Roche kezdődő tüdőbetegséget csírájában elfojt. Kellemes ize és az étvá­gyra való kedvező befolyása megkönnyítik a Sirolin “Roche"-al való hosszabb kúrákat! 1,11 ez A légzési szervek meghűléseit legbiztosabban a Sirolin “Roche"- al kezelik. Ezért nélkülözhetetlen ezen elismert és bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógytárakban határozottan Sirolin'Rodie-t kérni

Next