Félegyházi Közlöny, 1915 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-13 / 24. szám

ju­nius hó 13. Félegyházi Közlöny kében te­temes aggastyán, a hozzádtar­­tozókat pedig vigasztalja meg az Egek ura. Hivatalos viszgálat. Dr. Gyalókay Sándor kecskeméti kir. törvényszéki ügyész szerdán és csütörtökön hivatalos vizsgálatot tartott a kir. járásbíróság büntető osztályánál, ahol a legnagyobb megelégedését fejezte ki a tapasztalt rend és tisztaság felett dr. Kudar Ottó járás­­birónak. Kitüntetett hős földink. Tóth István tartalékos zászlósnak, néhai Tóth Károly kapitány fiának az ellenség előtt tanú­sított vitéz magatartásáért a főparancs­noksága az első osztályú vitézségi ér­met adományozta és hadnaggyá léptette elő. Üdvözöljük. Hősi halált halt. Lefkovits Lajos hely­beli kereskedő fia Lefkovits Artur zász­lós 24 éves korában a galíciai harctéren hősi halált halt. Lefkovitsnak három fia küzdött a hazáért és királyért, de saj­nos már csak egy küzd a harctéren, mivel a másik fia orosz fogságba került. Az elhunytban Lukács Jenő unoka­fi­vérét gyászolja. Adjon a teremtő gyó­gyító­­rt a szülőknek nagy fájdalmára. Érettségi vizsgálatok. Algimnázium­ban első 25 én és 26-án lesznek megtart­va az érettségi vizsgálatok, amelyeken dr. Radics Ferenc tankerületi főigazgató lesz a biztos. Vasúti menetrend. A helyi érdekű vasutaknál újból a régi menetrend sze­rint közlekednek a vonatok, ezenkívül délelőtt 11 órakor indul gyorsvonat Bu­dapestre és onnan visszaérkezik délután 5 órakor. Zongora vizsga. Kellemes délutánt szerzett tegnap délután a megjelent szülőknek és az érdeklő közönségnek Károlyi Mariska zongora tanárnő nö­vendékeinek záró hangversenyével. A növendékek ügyes és szabatos játéka dicsérte a tanárnő kitűnő tanítását. Felhívás: A rendőrkapitány felhívja városunk minden 18 éven felüli férfiúját, hogy lépjenek be a polgárőrség köte­lékébe, hogy az minél előbb megala­kulhasson. Jelentkezni lehet minden nap a délelőtti órákban. A napszám megállapítása Seres Ist­ván h. polgármester pénteken Budapes­ten az alispánnál volt és együttesen megállapították junius hóra a napszámos mezei munkások bérfizetését. Fűkaszá­lók és permetezőknek napi 5 korona, kukorica, krumpli, és szőlőkapások na­pi 4 korona, női kapások és fiuk napi 3 korona, szőlőkötözők 2 korona 50 fillér. Arató munkások részére napi 6 korona, kettőzőknek pedig 4 korona a megállapított legmagasabb napi bér­fizetés Köszönet. Felejthetetlen férjem, illet­ve drága jó apánk elhunytával oly sokan kerestek fel bennünket részvétükkel, hogy külön külön megköszönni képtele­­nek vagyunk. Fogadják tehát ezúton szi­ves részvétükért köszönetünket, valamint azok is, kik a temetésre fogataikat ren­delkezésünkre bocsátották. A gyászoló Léderer család. Vizsga. A cotigr. izr. népiskolánál az évzáró vizsgák a hittanitárgyakból f. hó 19 d- u. 3 órakor és a közismere­­teti tárgyakból f. hó 20-án délelőtt 10 órakor tartatnak meg. Adakozás: A helybeli Vöröskereszt kórház részére újabban a következő adományokat juttatták. Pénzadományok : Grosser Samu 40 korona., N. N 2­0 kor. Mihálovits Alajos és neje névnapi meg­váltás címén 10 kor. dr. Kranovitz De­zső gyűjtése 10 kor. Hegedűs Erzsébet 2 kor. Vakulya Imréné 2 kor. Egyébb adományok: Fábián József szalonna, Balla János tej és tojás, Vakulya Ferenc­­né bab, tojás, dr. Tóth Endréné lekvár, ifj. Csik Istvánné tojás, Schweiger nő­vérek savanyu, Nagy Sándorné tej, Fü­redi Sománé 1 üveg savanyu, Mócár Jánosné cseresznye, Eke Mihályné töl­tött paprika, Kollár Sándor cseresznye, Blatt Vilmosné 1 üveg paradicsom, Kal­már nővérek 1 üveg lekvár, Draghinces­­cu Györgyné káposzta, Ranczay Ma­riska 4 üveg paradicsom, Hegedűs Er­zsébet k­ósvaj. A szives adományokért ez után mond hálás köszönetet a kór­ház vezetősége. Elesett, megsebesült és fogoly fiaink. A héten érkezett kimutatásokban a kö­vetkező helybeliek vannak feltüntetve: Meghaltak: Cserép Imre, Hajnal József, Peregi Sándor, Pintér Károly, Réci Já­nos, Szabó Pál, Tajthy Jozsef. — Megse­besültek es betegek: Cseh Gáspár, Fe­kete László, Görög János, Kovács Mi­hály, Makány János, Nagy István, Zsib­­rna­ P. Jenő. — Foglyok : Dobák Pál, Fekete Mátyás, Gerö Bela, Iványi Ist­ván, Juhász József, Kis Pál, Némedi V. János, Poszmet Macska János, Rab Já­nos, Retkes Mihály, Vadász (Weisz) Jenő. A hadügyminiszter a termés biztosí­tása érdekében. A hivatásos terti munkás­­kéz hiánya mellett fokozott jelentőségű az aratási munkák elvégzésénél tekintet­be jöhety gépek kiszolgálásának bizto­sítása. Nehogy e gépek a kezelősze­­mélyzet behívása folytán szakszerű el­látás nélkül maradjanak, a hadügyminisz­ter elrendelte, hogy a katonai szolgála­tot teljesítő gépészek és fűtők, akik pol­gári foglalkozásukban mezőgazdasági gépek melett voltak alkalmazva, a köz­ségek, loidmirolosok és cséplőgépgarni­­tura-tulajdonosok rendelkezésére bocsát­tassanak. A szabadságotok ezen a Ci­lilén limiatun­k azonnal, Ausztriában pe­dig junius­zu­iban kezdődhetnek és ná­lunk szeptember 15.-ikeig, Ausztriában szeptember végéig tartanak. A gépészek és tűzök csak ugyanabban a községben mehetnek munkára, amelyben ebben a minőségükben utoljára dolgoztak. A szabadságolás dolgában az eljárás az, hogy a katonai parancsnokságok a főis­pánokkal fogják közölni a megyéjükből szabadságoltak névsorát s a főispán fog­ja az egyes községekre nézve megálla­pítani, hogy az illető községnek van-e szüksége gépészre és fűtőre. Az így szabadságolt legénység a közigazgatási hatóságok szigorú ellenőrzése alatt fog állani. Katonai zsoldot nem kap és pol­gári run­ában, esetleg tábori használatra már alkalmatlan egyenruhában bocsáta­nia el. A piadvezetőségnek ez a gazda­sági szempontból üdvös rendelkezése megfelel a gazdák többször kifejezett óhajtásának és kétségkívül kitűnő fogad­tatásra fog találni a mezőgazdasági ér­dekeltség körében. A­ „Urna“ élet- és gyermekbiztosító intézet m­. sz. nagyszámú biztosított fél jelenlétében dr. Vázsonyi Vilmos orsz. képviselő elnöklete alatt május 30-án tartotta 52-ik évi rendes közgyűlését. Az 1914 évről szóló üzleti jelentésből kitűnik, hogy a háborús viszonyok következté­ben az üzletszerzés a múlt év második felében erősen megcsappant és az inté­zet működése főleg a már meglevő biz­tosítási állomány ápolására és megóvá­sára továbbá a biztosított a felek foko­zottabb igényeinek kielégítésére irányult. Az intézet megfelelt az állam és a tár­sadalom iránti kötelességének, amennyi­ben az első hadi kölcsönre 1.500.000 koronát, a második hadi kölcsönre 816 ezer koronát jegyzett és különböző jó­tékony célokra több mint 25.000 koro­nát adott. Tisztviselői közül huszon­öten vesznek részt a haza védelmében. 1914. évben 7,557.560 korona új üzlet köttetett. A biztosítási állomány 77,066528 kor. 86 fillért tett ki. Esedékes tőkék fejében 1,963,177 kor. 55 f.-t fizettek ki. A díjbevétel 4,042,933 kor. 60 f., a ka­mat és hátbérjövedelem 1,185,864 kor. 44 fillére rúgott. A díjtartalék 25 319,957 kor. 23 f.-re emelkedett, értékpapir-ár­­folyamkülönbözet és egyébb leírások összege 1.009,079 kor. 16 f. az üzletered­mény feleslege 42,136 kor. 58 f., mely felerészben a jutalékfelemelési, felerész­ben pedig a külön tartalékhoz csatolta­tok. A hivatalnoki nyugdíjalap 640,087 kor. 49 f.-re emelkedett. A közgyűlés a jelentést és mérleget tudomásul vette és a felmentvényt egyhangúlag megad­ta. A felügyelő bizottságba a lelépő ta­gok újra megválasztattak. Miután még az igazgatóságnak jegyzőkönyvi köszö­net és elismerés szavaztatott, elnök a közgyűlést berkeszti. A moziról. Apolló mozgó igazgató­sága úgy látszik nem törődik az anyagi áldozatokkal, csak a közönség élvvágyá­nak kielégítésével. Ezt abból következ­tetjük, hogy egymásután kerülnek bemu­tatásra a legújabban filmre átdolgozott magyar színdarabok. Először a „Szö­kött katona“ cím­ű darabot adták, utána a „Tolonc“ került bemutatásra, amelyet most a „Bánk bán“ követett. Száz éve annak, hogy Katona József ezt a legjobb magyar tragédiát megírta. Azonban a korabeli közönség nem méltányolta. A jelenkor közönsége van tehát hivatva, hogy e darabot az őt megillető méltányo­­lásban részesítse. Felhívjuk városunk mű­­pártoló közönségének figyelmét e darab­ra, amely méltán rászolgál a közönség elismerésére. — Mint értesülünk legkö­zelebb a „Kölcsönkért csecsemők“ című ugyancsak magyar darab kerül bemuta­tásra. Molykár elleni védekezés. A közel­múltban Szegeden jártam és többek kö­zött a szőlők állása iránt is érdeklőd­tem. Egy nagy szőlőbirtokos, aki már foglalkozásánál fogva is igen intelligens ember, sugárzó arccal jelentette: „Record­­termésre van kilátás.“ — „És védekeznek­­­ a szőlőmoly ellen és hogyan“, volt az én kiváncsi kérdésem erre, de bár ne lett volna. Olyan választ kaptam, ami meg­erősít abban a szilárd hitemben, hogy a saját tétlenségünk oka ezernyi bajunk­nak. „Annyi a szőlő, hogy ha kétharmad­­részét megeszi a moly, még mindig elég marad­. Ilyen vélemény egy nagy mű­veltségű ember szájából szégyen és esz­­telenség. Hosszú éveken keresztül alig volt termés és mikor végre mosolygób­bak a kilátások, közömbösen nézni, hogy */» elpusztul: esztelenség, de ez a nem­törődömség még a remélt hányadot sem menti meg. A szőlőmoly is nagyon örül a szép fürtöknek és nem áll meg vidám lakmározásában h­am­ar elérte a szegedi barátunk által megszabott határt. Véde­keznünk kell feltétlenül a szőlőm­oly ellen. Nem igaz, hogy nincs meg a megfelelő anyag és munkaerő, minden nehézség áthidalható és százszorosan meghozza kamatját. Legjobban ajánlhatjuk a ko­­chillin­nal való védekezést. A jó hatásáról tavaly többször meggyőződtünk, külö­nösen akkor, amikor többek felszólításá­ra az első városi emberek vezetése mel­lett egy hivatalos kísérlet rendeztetek. Úgy a szőlőre, mint az emberre nézve teljesen ártalmatlan szer, mivel semmi mérges anyagot nem tartalmaz, így a kezelést gyermekre is rábízhatjuk különö­sen, ha nem permetezünk, hanem a sok­kal gazdaságosabb, egyszerűbb márto­­gatási eljárást alkalmazzuk. Trungel Ká­roly, ki évek óta a legjobb eredményeket éri el a kochillin­nal, szívesen ad "ezen szerről és hatásáról felvilágosítást. Aki b­anaton­t vett, azzal védekezzen, de vigyáznia kell az oldat elkészítésével, valamint a kezelési idő helyes megvá­lasztásánál, nehogy égési tünetek jelent­kezzenek. Gyakorolt gépi­ónőt keresek. Dr. Tóth Endre ügyvéd: Megfellebbezett ítélet. A péteri tó bérlője Alm­ássy Sándor pert indított a múlt évben a város ellen és szerződé­sének felbontását kérte. A járásbíróság 1914. év január 1-től fel­bontotta a szer­ződést a város és Alm­ássy között,azon­ban dr. Deskó h. főügyész megfelleb­bezte a járásbíróság ítéletét a törvény­székhez. 3. oldal

Next