Félegyházi Közlöny, 1917 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-14 / 2. szám

XVI. évfotyam. Kiskunfélegyháza, 1917. január hó 14. 2-ik szám A kiskunfélegyházi Nemzeti Munkapárt hivatalos lapja. ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN : Egy évre . . 6 kor. I Negyedévre 1 K. 50 f. Fel évre . . 3 „ | Egyes szám ára 12 fill. Vidékre 7 korona. Kéziratok a szerkesztőségbe, Deák Ferenc: utca 72 sz. alá küldendők. A nélkülözhető cikkek. A magyar kormány az el­múlt héten egy rendeletet bocsá­tott ki, amelyben eltiltotta laz úgy­nevezett nélkülözhető cikkek be­hozatalát. A rendelet célja ki­mondottan a valuta-javitás. Va­lutánk ugyanis olyan erős disz- paritásban áll még Németország­ban is, hogy csak azzal lehet va­lamiféle javulást elérni, ha meg­akadályozzuk, hogy külföldre igen sok pénz menjen ki. A kor­mánynak ez a nemes és szép intenciója, amelyet a rendelettel követ és nekünk kénytelen-kel­letlen bele kell törődnünk. A ren­delet sok olyan cikket sorol fel, mint nélkülözhetőt, amely cikke­ket valóban nélkülözhetetlennek tartottunk volna ezideig, azon­ban a háború sok mindenről le­szoktatott bennünket, kell tehát, hogy beletaiáljuk magunkat ebbe az uj helyzetbe is. Tudjuk nagyon jól, hogy né­pünknek és társadalmunknak, amely a győzők lelkivilágát éli — és jogosap éli ezt, hiszen az^n- tente jegyzéke is-elismerte, hogy a jelenlegi hadihelyzet bennünket mutat győzteseknek — nehezére esik olyan rendszabályokat elfo­gadni, amelyek most a háború harmadik esztendejében, amikor valóban már nagyon közel állunk a végső diadalhoz, éreztetni kezdik velünk a háborús nélkülözéseket, a háborús megszorításokat. Felelős szerkesztő: FEUER ILLÉS Kiskunfélegyháza. Mert ami eddig volt, az még valóságos aranykor volt ahhoz képest, hogy a háborút viselő többi országokban milyenek vol­tak az állapotok. Hogy Magyar- ország valóban íejjel-mézzei fo- flyó Kanaán, az csak most a há­ború folyamán derült ki valóban. Ebben az országban még eddig minden volt, amire nemcsak szük­ségük volt az embereknek, ha­nem ami luxuscikk, fölösleges szórakozás és Ínyencség is volt. Kétségtelen, hogy ez az ál­lapot joggal szemet szúrt szö­vetségeseinknek, amelyek közül különösen Németország népe hősies energiával, türelemmel és kitartással fogadta a különböző terhes és nehéz háborús rend­szabályokat. Ez volt tehát a leg­első és egyik fontos oka ennek az uj tilalmi rendeletnek* Emlé- ’‘KezZtink csak vissza nemrégi­ben az élelmezési hivatal elnöke báró Kürthy Lajos engedélyezni akarta a zsemlyesütést és akkor a kormány azzal utasította el az idevonatkozó javaslatot, hogy a szövetséges államokban is el van tiltva, nálunk sem lehet meg­engedni. Ugyanez a helyzet a nélkü­lözhetetlen, külföldről jövő cik­kekkel. Akkor, amikor Németor­szágban mindennek, igy a szö­vetnek és egyéb iparcikkeknek a fogyasztása is szabályozva és korlátozva van, nálunk ez ipar­cikkeket mindenki vásárolhatta, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Kiadó laptulajdonos : FEUER SALAMONNÉ Kiskunfélegyháza. Hirdetéseket, előfizetéseket valamint reklamá­ciókat a kiadóhivatalba kérjük küldeni. bármilyen mennyiségben és ami( a legfőbb, bármilyen árban. Ez okon kívül azonban volt egv másik nagyon fontos oka a kormánynak, hogy ezt a rende­letet meghozza. Tekintettel arra. hogy Ausztria-Magyarország ma a legnagyobb mértékben rá van utalva Némétország iparára és kereskedelmére, tekintettel arra, hogy onnét kellett iparcikkeink legnagyobb részét behozni és igy rengeteg nagy összeg ment ki külföldre, a pénzünk értéke a német pénzzel szemben rengeteg veszteséget szenvedett, A ma­gyar pénz értéke mintegy hu­szonöt százalékkal csökkent a háború alatt a német pénzzel szemben. Ez egyrészt rettenetes drágaságot idézett elő minden téren, de másrészt egyenesen veszélyes előkészület a jövő bé­kés gazdasági életere, mert a diszparitást igen nehéz kiegyen­líteni hosszú éveken keresztül. Már pedig Magyarországnak, a magyar iparnak, kereskedelem­nek és termelésnek egyéb mun­kája lesz a háború után, mint a diszparitas kiegyenlítése. Kétség­telen tehát, hogy a jövő gazda­sági életére is igen nagy kiha­tással lenne ha ez a mai állapot megmaradna. A kormány tilalmi rendelete tehát már a jövő útjait egyen­geti, Ha pillanatnyilag egyes dol­gokban nehézségeket is fog okozni, ha érezni is fogjuk, hogy Kiskunfélegyházi Takarék és Hitelegylet mint szövetkezet. —í­------— — Iroda: Közgazdasági Takarékpénztár palotájában az újvárosházával szemben. ■ - • * ~ A Kiskunfélegyházi Takarék és Hitelegylet 1917. január í-tőí kezdődőleg 5 évi időtartamra 8-ik évtársulatát alakítja meg. Szolgálatot vélünk teljesiteni, midőn felhívjuk a t. közönséget, hogy akár TAKARÉKOSKODÁS, akár előnyös kölcsön szerzése és régi drága kamatozású tartozások átváltoztatása céljából tagjaink sorába lépni szíveskedjék. Bárki több üzletrészt is jegyezhet és mindannyi jegyzésről összefoglalva egy könyv állittatik ki. Egy üzletrész után 5 éven át hetenként 50 fillér fizetendő, mely havi, vagy negyedévi részletekben is teljesíthető. A befizetések a hét bármelyik hétkönapján teljesíthetők. Ezen HETIBETÉTEK 6%-AL KAMATOZTATNAK. Jogosítva van minden belépő tag, minden jegyzett üzletrész után 100 korona kölcsönt igénybe venni, vagyis egy üzletrész után 100 koronát. 10 üzletrész után 1000 koronát, 50 üzletrész után 5000 koronát és igy tovább. A kölcsö­nöket BÉLYEGMENTES KÖTELEZVÉNY alakjában folyósítjuk. Külön kamatfizetés nincs, mert a heti, havi vagy negyedévi befizetésekkel 5 év elteltével nemcsak hoev a tőke és a kamat egygyütt teljesen kifizettetik, hanem a haszoneredményből még bizonyos összeg vissza is fizettetik Tagul való beiratkozás céljából naponta lehet jelentkezni az intézet hivatalos helyiségében. Tisztelettel: A „Kiskunfélegyházi Takarék és Hitelegylet.«

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék