Félegyházi Közlöny, 1917 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-14 / 2. szám
XVI. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1917. január hó 14. 2-ik szám A kiskunfélegyházi Nemzeti Munkapárt hivatalos lapja. ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN : Egy évre . . 6 kor. I Negyedévre 1 K. 50 f. Fél évre . . 3 „ Egyes szám ára 12 fill. Vidékre 7 korona. Kéziratok a szerkesztőségbe, Deák Ferenc, utca 72 sz. alá küldendők. Felelős szerkesztő: FEUER ILLÉS Kiskunfélegyháza. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Kiadó laptulajdonos : FEUER SALAMONNÉ Kiskunfélegyháza. Hirdetéseket, előfizetéseket valamint reklamációkat a kiadóhivatalba kérjük küldeni. A nélkülözhető cikkek. A magyar kormány az elmúlt héten egy rendeletet bocsátott ki, amelyben eltiltottaaz úgynevezett nélkülözhető cikkek behozatalát. A rendelet célja kimondottan a valutajavítás. Valutánk ugyanis olyan erős diszparitásban áll még Németországban is, hogy csak azzal lehet valamiféle javulást elérni, ha megakadályozzuk, hogy külföldre igen sok pénz menjen ki. A kormánynak ez a nemes és szép intenciója, amelyet a rendelettel követ és nekünk kénytelen-kelletlen bele kell törődnünk. A rendelet sok olyan cikket sorol fel, mint nélkülözhetőt, amely cikkeket valóban nélkülözhetetlennek tartottunk volna ezideig, azonban a háború sok mindenről leszoktatott bennünket, kell tehát, hogy beletaláljuk magunkat ebbe az új helyzetbe is. Tudjuk nagyon jól, hogy népünknek és társadalmunknak, amely a győzők lelkivilágát éli — és jogosan éli ezt, hiszen az Antente jegyzéke is elismerte, hogy a jelenlegi hadihelyzet bennünket mutat győzteseknek — nehezére esik olyan rendszabályokat elfogadni, amelyek most a háború harmadik esztendejében, amikor valóban már nagyon közel állunk a végső diadalhoz, éreztetni kezdik velünk a háborús nélkülözéseket, a háborús megszorításokat. Mert ami eddig volt, az még valóságos aranykor volt ahhoz képest, hogy a háborút viselő többi országokban milyenek voltak az állapotok. Hogy Magyarország valóban tejjel-mézzel folyó Kánaán, az csak most a háború folyamán derült ki valóban. Ebben az országban még eddig minden volt, amire nemcsak szükségük volt az embereknek, hanem ami luxuscikk, fölösleges szórakozás és ínyencség is volt. Kétségtelen, hogy ez az állapot joggal szemet szúrt szövetségeseinknek, amelyek közül különösen Németország népe hősies energiával, türelemmel és kitartással fogadta a különböző terhes és nehéz háborús rendszabályokat. Ez volt tehát a legelső és egyik fontos oka ennek az új tilalmi rendeletnek. Emléekezünk csak vissza nemrégiben az élelmezési hivatal elnöke báró Kürthy Lajos engedélyezni akarta a zsemlyesütést és akkor a kormány azzal utasította el az idevonatkozó javaslatot, hogy a szövetséges államokban is el van tiltva, nálunk sem lehet megengedni. Ugyanez a helyzet a nélkülözhetetlen, külföldről jövő cikkekkel. Akkor, amikor Németországban mindennek, így a szövetnek és egyéb iparcikkeknek a fogyasztása is szabályozva és korlátozva van, nálunk ez iparcikkeket mindenki vásárolhatta, bármilyen mennyiségben és ami a legfőbb, bármilyen árban. Ez okon kívül azonban volt egy másik nagyon fontos oka a kormánynak, hogy ezt a rendeletet meghozza. Tekintettel arra, hogy Ausztria-Magyarország ma a legnagyobb mértékben rá van utalva Németország iparára és kereskedelmére, tekintettel arra, hogy onnét kellett iparcikkeink legnagyobb részét behozni és így rengeteg nagy összeg ment ki külföldre, a pénzünk értéke a német pénzzel szemben rengeteg veszteséget szenvedett. A magyar pénz értéke mintegy huszonöt százalékkal csökkent a háború alatt a német pénzzel szemben. Ez egyrészt rettenetes drágaságot idézett elő minden téren, de másrészt egyenesen veszélyes előkészület a jövő békés gazdasági életére, mert a diszparitást igen nehéz kiegyenlíteni hosszú éveken keresztül. Márpedig Magyarországnak, a magyar iparnak, kereskedelemnek és termelésnek egyéb munkája lesz a háború után, mint a diszparitás kiegyenlítése. Kétségtelen tehát, hogy a jövő gazdasági életére is igen nagy kihatással lenne ha ez a mai állapot megmaradna. A kormány tilalmi rendelete tehát már a jövő útjait egyengeti. Ha pillanatnyilag egyes dolgokban nehézségeket is fog okozni, ha érezni is fogjuk, hogy Kiskunfélegyházi Takarék és Hitelegylet mint szövetkezet. —1-------— — Iroda: Közgazdasági Takarékpénztár palotájában az újvárosházával szemben. ■ - • * ~ A Kiskunfélegyházi Takarék és Hitelegylet 1917. január 1-től kezdődőleg 5 évi időtartamra 8-ik év társulatát alakítja meg. Szolgálatot vélünk teljesíteni, midőn felhívjuk a t. közönséget, hogy akár TAKARÉKOSKODÁS, akár előnyös kölcsön szerzése és régi drága kamatozású tartozások átváltoztatása céljából tagjaink sorába lépni szíveskedjék. Bárki több üzletrészt is jegyezhet és mindannyi jegyzésről összefoglalva egy könyv állíttatik ki. Egy üzletrész után 5 éven át hetenként 50 fillér fizetendő, mely havi, vagy negyedévi részletekben is teljesíthető. A befizetések a hét bármelyik hét hónapján teljesíthetők. Ezen HETI BETÉTEK 6%-AL KAMATOZTATNAK. Jogosítva van minden belépő tag, minden jegyzett üzletrész után 100 korona kölcsönt igénybe venni, vagyis egy üzletrész után 100 koronát, 10 üzletrész után 1000 koronát, 50 üzletrész után 5000 koronát és így tovább. A kölcsönöket BÉLYEGMENTES KÖTELEZVÉNY alakjában folyósítjuk. Külön kamatfizetés nincs, mert a heti, havi vagy negyedévi befizetésekkel 5 év elteltével nemcsak hogy a tőke és a kamat egygyütt teljesen kifizettetik, hanem a haszoneredményből még bizonyos összeg vissza is fizettetik Tagul való beiratkozás céljából naponta lehet jelentkezni az intézet hivatalos helyiségében. Tisztelettel: A „Kiskunfélegyházi Takarék és Hitelegylet.«