Félegyházi Közlöny, 1920 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1920-03-28 / 13. szám

XIX. évfolyam. * Kiskunfélegyháza, 1920 március hó 28. 13-ik szám. FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY TÁRSADALMI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN: Egy évre . .15 kor.­­ Fél évre . . 8 „ Vidékre 20 korona. Egyes széni éra 30 HU. Kéziratok a szerkesztőségbe, Deák Ferenc­ u. 72. szám alá küldendők. Felelős szerkesztő: FEUER ILLÉS. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL. Kiadó laptulajdonos: FEUER SZ. Kis­kunfélegyháza. Hirdetéseket, előfizetéseket, valamint reklamá­ciókat a Kiadóhivatalba kérjük küldeni. Kékpénz felülbélyegzése. Mily gyorsan fordult a pénz sorsa. Ezelőtt 2 héttel senk­i sem akarta el­venni a postapénzt, mindenki „kék“-et akart s még hozzá Beregh-et, nem má­sodik kiadásút. Már a rendelet megje­lenése előtti napon egyes jólértesültek terjesztették a pénz felülbélyegzéséről szóló híreket, természetesen mindenki hozzáfűzte kombinációit. A felülbélyegzési rendelet nagyot for­dított a bizonytalanságon. Előkerültek a ládafiából, a Wertheim-kasszákból a halomra gyűjtött kékpénzek és hosszú négyessorokban állanak a beváltást esz­közlő takarékpénztárak előtt. Az első napokban bizonyos kétkedéssel fogad­ták a rendeletet, sőt voltak egyesek, kik már arról beszéltek, hogy a kor­mány visszavonta a felülbélyegzésre vo­natkozó rendeletet. Mindez valótlan. Az eddig megállapítható adatok sze­rint városunkban 30 millió koronányi felülbélyegzett pénz került forgalomba. Az első napokban alig került ki lebé­lyegzett pénz, mert a felülbélyegzés nem haladhatott olyan tempóban, mint amilyet a forgalom m megkívánt, amit részint az egyik felülbélyegző kézisajtó elromlása okozott. Ha az első napokban nem lett volna elegendő postapénz, a forgalom telje­sen megállt volna. Az árak mindeddig nem csökkentek, sőt az élelmiszerpia­con és a kereskedésekben jelentékeny áremelkedés mutatkozik. Oly hirtelen megkedvelték az új pénzt, hogy már nem szívesen cserélik pos­táért. Lebélyegzett bankjegyet azonban még mindig csak etvétve lehet látni. Szükségesnek tartjuk báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter nyilatkozatá­ból az alábbiakat közölni: A kényszer­­kölcsön nem jelenti azt, hogy a visz­­szatartott pénzösszegek a tulajdonosra nézve elvesztek, sőt az eddig kamato­­zatlan tőkék 4 százalékkal fognak ka­matozni. A pénzügyi kormány mindent el fog követni s ez kötelessége is, hogy nemcsak a kényszerkölcsön, hanem a hadikölcsön résztvevői is semmi káro­sodást se szenvedjenek. A kényszerköl­­csön tőkekövetelését és kamatait az államnak vállalnia kell és vállalja is. Kétségkívül ellenszenvet fog kelteni az, hogy a postapénzt nem bélyegzik le és nem vetik alá kényszerkölcsönnek. Ennek több oka van. Az első az, hogy a normális bankjegyforgalmat a bélyeg­zés alatt is biztosítani tudjuk, a másik, hogy nem szabad a magyar pénz iránt, amelyről köztudomású volt, hogy nem bélyegzik le, bizalmatlanságot kelteni. Kétségtelen, hogy az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeit nostrifikálnunk kell és az államot az a bankjegymennyiség fogja az Osztrák-Magyar Bankkal szem­ben terhelni, amennyit lebélyegzett, il­letve magáénak elismert. A postapénz­­zel nem így áll a dolog, mert ez egész mennyiségében Magyaroszágot, illetve a magyar államot terheli ennek a pénz­nek, mel­y alapja a jövő magyar pénz­nek, kedvezést kellett biztosítani már eleve, hogy bizalommal fogadja a for­galom. A kormány a közönségnek meg­ígérte, hogy a postapénzhez nem nyúl s ezt az ígéretét minden körülmények között állani is fogja. Hogy mi fog történni azokkal, akik a lebélyegzésről, illetve kényszerkölcsön­­ről szóló törvénynek magukat alá nem vetik, arra nézve a pénzügyminiszter a következőket mondta. A le nem bélyegzett bankjegymennyi­ség abszolúte semmis lesz. A békeszer­ződésekből látható, hogy annak a nem­zetközi bizottságnak, amely az Osztrák- Magyar Bank felszámolását végezni fog­ja, csak az érdekelt államok prezentál­hatják majd a bankjegymennyiséget és magánosok nem. Az a bankjegymennyi­ség, a­mely lebélyegzetten és amelyet az érdekelt államok egyike sem vállalt, értékét el fogja veszíteni. Ezenkívül igen szigorú büntetések várnak azokra, a­kik le nem bélyegzett bankjegyeket összevásárolnak és azokkal üzérkednek. E tekintetben a legnagyobb szigorúság­gal fognak eljárni. Lapzártakor érkezett távirati jelentés­­ szerint a kormány a felülbélyegzés ha­táridejét április 8-ig meghosszabította.­­ H­ÍREK: „Templomi nap a menekültekért.“ A bi­zonytalanság tengerén eveznek az or­szágban a megszállott területről kiutasí­tottak. A földönfutó menekültek sorsa érdekében mindent elkövet az állam, de egyedül nem képes segíteni A békeelő­­készítő iroda B. csoportjának égisze és Horthy Miklós kormányzó, Csernoch­ Já­nos hercegprímás, gróf Apponyi Albert és gróf Bethlen István védnöksége alatt húsvét ünnepén templomi napot tartanak a menekültek javára. Az ország minden templomában egy és ugyanazon órában a szószékről beszélnek a hitszónokok felekezetre való tekintet nélkül és ismer­tetik az ország területi sérthetetlenségét, ecsetelik az otthonukból kiüldözött me­nekültek szomorú sorsát. Ugyanakkor gyűjtést rendeznek a templomokban a menekültek javára. A honvédelmi miniszter fogadónapjai. A honvédelmi miniszter magánfeleket ki­záróan kedden, csütörtökön és szomba­ton délelőtt 11 órától 1 óráig fogad. A kihallgatásra jelentkezőket a parancsőr­­tisztek az előző napon jegyzik elő. Vi­dékből jövő katonai személyek jelentése­ket minden nap tehetnek. Ha a fogadás napján nemzetgyűlés van, a kihallgatás természetesen elmarad. Nagyheti istentiszteletek. A róm. kath. templomokban a nagyhéten tartandó is­tentiszteletek sorrendje: Virágvasárnap 28-án passió-éneklés. Nagyszerdán, nagy­­csütörtökön és nagypénteken délután %3 órakor izmentáció. Nagypénteken d. e. 9 órakor pa­ssio-éneklés és csonka mise, utána prédikáció. Nagyszombat reggel %8 órakor húsvéti szentelések, délután 6 órakor föltámadási körménél. Husvét­­vasárnap és hétfőn rendes ünnepi isten­tiszteletek Eljegyzés: Dr. szinobányai Kramer Ti­vadar gyáros eljegyezte dr. Kranovitz Dezső városi tisztiorvos Margitka leányát. Izraeliták husvétja április 3-án szom­baton kezdődik és 8 napig tart. Királyi elmér és cím. Az 1920. évi első törvénycikk a királyi hatalmat és a ki­rályi méltóságot nem szüntette meg. Magyarország törvényes államformája tehát a királyság marad. Az állami ható­ságokat és intézményeket, a bíróságokat és ügyészségeket, a hadsereget, csendőr­séget és ál­omrendőrséget a királyi, illet­ve magyar királyi jelzővel kell megjelöl­­­­ni és ezt a jelzőt kell használni a bélyeg­­­­zőkön is, a­melyeken a szent koronának­­ is rajta kell lenül. „U R A N I A“ MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ. Március 17-én, € fa 8, 28 -am, T*»ár»*y », is 8 őrsi kezdéssel a nagyszabású filmregény Egy dollárkirályi­ö kalandjai !"„ Az éjszaka rejt«ny Április hó 3-án, * és 8, 4-én húsvét vasárnapján 8,­­7 és 8 órakor — a leggrandiózusabb minden eddiginél Egy dollárkirálynő kalandjai harmadik rész Versenyfutás a halállal. Szerdán, március hó 31-én és csütörtökön április W T C V A Q I A f 1­­kaland Vad­nyugaton 5 felvonásban. 1-én, mindkét napon délután 6 és 8 órai kezdéssel I 1-I O J­o v IV A főszerepben Dustin Farnum.

Next