Félegyházi Közlöny, 1920 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1920-09-26 / 40. szám

Rendkívüli kiadás! Egyes szám­ára 1 kor. XIX. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1920. október hó 1. 40-ik szám. • e • • TÁRSADALMI HETILAP A „forradalmi törvényszék” bírái a kir. törvényszék előtt. yspAftv. A­T"\T­Á T A rP m A T­f ^11 i. ZTV1 — •..—. n « ■»1 ... a t ^ C" n­­ a a m m m a m ti' / m a m 11 ■ i Z­ i Z a 1 Z a tv i 1 ■ „ a a* a “* .. a S­AJNÁLATTAL kell­­. Olvasóinknak bejelentenünk, hogy a korlátolt pa­pírmennyiség miatt nem adhatunk oly részletes tudósítást a kommu­nista bűnpörök tárgyalásának máso­dik sorozatáról, mint az elsőről, mindamel­­lett tőlünk telhetős­g mindent elkövetünk, hogy közönségünkkel ismertessük a tárgya­lások lefolyását. Elhatározatuk, hogy lapunk­nak kényszerből szokott megjelenési formá­jában, 2 oldalon közöljük a tárgyalások le­folyását s erről a vasárnapi rendes számo­kon kívül mindkét csütörtökön rendkívüli kiadást adunk ki. T. Olvasóink jóindulatú támogatását kérjük továbbra is. Elnök: Miért ítélték el oly súlyosan Gróf Móricot? — A tárgyalás napjára direkt ideküldték Lusztigot vádbiztosnak, ki elmondta, hogy Pápán, Veszprémben és más helyeken ha­lálos ítéleteket hozatott és végre is hajtották. — Hogy fogadták el vádbiztosnak Lusz­tigot? — Bemutatkozott előttem, mint vádbiztos, el kellett fogadnom, akkor a direktórium előtt mindenki igazolta magát s ő is, hogy kicsoda-micsoda. A tárgyaláson revolverrel követelte, hogy elrettentő példát hozzunk az ítéletben. S Forradalmi törvényszék ügye. Hétfőn délelőtt kezdte meg a kecskeméti kir. törvényszék ötös tanácsa Gróf Lázár Miklós elnöklete alatt a félegyházi kom­munisták bünpör® tárgyalásának folytatását, hogy a törvény szigorával lesújtson azokra, kik a kommunizmus alatt városunk felett uralkodtak s megtorolja azokat a bűnöket, amelyeket azok elkövettek. A vádhatóságot dr. Bardócz Ferenc kir. ügyész képviselte. Hatan ülnek a vádlottak padján: Horváth Imre, Seres Sándor, Tóth János, Papp László, Molnár István,Iványi László, kik a forradalmi törvényszék elnökei, illetve birái voltak. Egy társuk Jung József szökésben van. A vádirat szerint zsarolással és annak kísérletével, továbbá személyes szabadság megsértésével vannak vádolva, mert mint a forradalmi törvényszék birái 1919. május­tól augusztusig pénzbüntetésre, pénzelkob­zásra ás bűnügyi költség fedezésére, átvál­toztatható szabadságvesztésre kényszerítet­­tek hatósági jogkört bitorolva. Elnök felszólítására a vádlottak egyen­ként adják elő bűnükre rótt működésüket. Horváth Imre azzal kezdi vallomását, hogy Molnár Ist­ván megszólította őt az utcán, hogy kine­vezték a forradalmi törvényszék elnökének és ezt muszáj elfogadnia. Ez ellen ő tilta­kozott a direktórium előtt, minthogy ő még törvényszéki tárgyaláson nem vett részt. Működött április 11-től július 20-ig. Több­ször kérte felmentését, de nem fogadták el, mert bíztak benne, mint 15 éves szer­vezett munkásban, hogy a reábízottakat kötelességtudóan teljesíti. Molnár István azt is mondotta neki, hogy Iványi meg­fenyegette, ha nem vállalja el a megbíza­tást, elbánik vele. Az állás elfogadásában befolyásolták, hogy apja nyugdíjas, keresetük nem volt, anyja súlyos betegen feküdt, amit dr. Gálfi mint kezelőorvos is igazol. Anyjának különös ételekre volt szüksége, hogy életben marad­jon, ezáltal vélte megszerezni. Beismeri a vádiratban felsoroltakat, sőt még az abban foglaltakon kívül 3 Ítélet­­hozatalra emlékszik, amelyben lopásért, be­töréses­ lopásért ítélkeztek. Elnök felolvas 80-nál több ítéletet, me­lyeken Horváth sajátkezű aláírása van. Ezeket mind magáénak vallja. Elnök: Ha a vádbiztos nem kívánta a megbüntetést, megbüntették? — Ha nem kívánta, felmentettük. A vád­biztos bűnösnek kérte kimondani, elítéltük. Dr. Mekker György védő kérdéseire el­mondta, hogy Iványi kérte, hogy a város közbiztonsága érdekében maradjon állásá­ban, soha utasítást nem adott senki letar­tóztatására a tárgyaláson a vádbiztos vádolt, s annak alapján ítélkeztek. Az ő indítványa volt, hogy pénzre és ne szabadságveztésre ítéljenek, ügyészséghez küldték az összeget, a forradalmi törvényszék bírája nem érzi magát bűnösnek. Mint a munkástanács tag­ját Iványi kinevezte ez állásba, ő ez ellen tiltakozott, amit igazolni is tud, de nem ért vei® semmit. Iványi azzal is fenyette, ha nem válallja az állást, ők kerülnek a forra­dalmi törvényszék elé és idegenek ítélkez­nek felettük. Az ítélethozatalnál az elnök kimondta, hogy a vádlott bűnös, kiszabta a büntetést, ők elfogadták. Szigorú bünte­tést az ő idejében nem hoztak, ha a vád­­biztos ne is­ kért szigorú büntetést, enyhén büntettek. Kivételt képez Gróf Móric el­ítélése, amikor idegen, Lusztig Arnold ter­rorista volt a vádbiztos, ki revolvert tett az asztalra és kényszerítette ősst­e kemény ítéletb­e. Elitélték s ezzel gondolták, hogy a terroristák nem végzik ki a vádlottat. Nem tagadok semmit — fejezi be szavait — amit aláírtam, ott szerepeltem. Horváth­ megjegyzi, hogy az ítéleteket an­nak idején egy kis jegyzékre írták, ezt a bírák aláírással látták el, a jegyzőkönyvek utólag készültek s azt a birák közül csak az elnök irta alá. Ügyész: Nem ítélkezhettek Gróf Móric ügyében saját belátásuk szerint? — Inkább elítéltük hosszú időre, hogy megmentsük az életét. Az ajtóban terroris­ták álltak s ennyhe büntetés esetén elvitték volna kivégezni. — Magukat nem kényszerithette Lusztig, hogy milyen ítéletet hozzanak, ha csak 14 napra ítélték volna, a terroristáknak nem lehetett volna beleszólásuk. Tóth János a következő vádlott. Büntetését tölti, mint a lakáshivatal vezetője lett elítélve. Terro­rizálva voltunk Iványi által, mondja véde­kezésében, el kellett az állást vállalnunk, különben mások, idegenek vállalták volna, kik sokkal szigorúbban ítélkeztek volna. Mint iskolásat,lan ember nem tudhattam, hogy jogtalanságot követek el, hiszen az egész ítélkezést tanult, doktorált emberek irányították. Gróf Móric ügyében hozott ítéletnél terrorizálva voltak Lusztig által, ki követelte, hogy ítéletükkel példát statu­áljanak, különben nekik gyűlt volna meg vele a bajuk. Elnök: Hogyan, kényszer hatása alatt ítéltek ? • — Igen. — Ezt a naiv védekezést magától, ki annyiféle állást töltött be, nem fogadhatom el Biró kényszer alatt nem állhat. Magá­nak, mint régi ipari munkásnak, régi szak­­szervezeti tagnak szava nagyobb érvvel ha­tott volna, mint amiek a 24—25 éves Lusz­­tignak.­­ — Sajnos, hogy Gróf Móric már nem él, de elf­ogatásunk után bejött a fogházba és azt mondta nekem, ne féljek, az ő elitélése miatt nem lesz semmi bajunk. Papp László kőműves, vádlott az elnök kérdésér® a vádat megértette s emlékszik az ő idejében hozott ítéletekre, beismeri, hogy azokon részt vett. Elnöke volt a forradalmi törvényszéknek, az állást nem akarta elfogadni, nem érezte magát hivatottnak, nem jogi ember. Iványi kényszeritette, ha nem vállalja, idegenek jönnek ez állásokba s ez nagy kára lesz a lakosságnak, kiváltkép az intelligenciának. Szülei az ő támogatására voltak utalva s ha nem vállalja, a vörös hadseregbe kellett volna belépni, honnan már másnap biztosan a csongrádi-frontra küldték volna, ahonnan nem a legjobb hírek érkeztek akkor, a forradalmi törvényszék első elnöke sem érzi magát bűnösnek, minden tudta nélkül kinevezték. Mikor ez ellen tiltakozott, Iványi azt mondta neki, ő lesz az első, kit forra­dalmi törvényszék elé állít. Mindössze 2 ügyben ítélkezett s az egyik elítéltnek a kiszabadítását ő járta ki az igaz­sági népbiztosságnál. A bíróság tagjai 3 évet akartak kiszabni s ő csak 3 hónapra ítélte el. Mindkét ítélethozatalnál Jung és Reiner Antal, az akkori városparancsnok befolyá­solták és erősen követeltek szigorú büntetést. Elnök: Hát a városparancsnok is paran­csolt magának, mint a forradalmi törvény­szék elnökének ? — Akkor mindenki parancsolt. Védője dr. Farkas Pál kérdéseire elmondja, hogy a rendőrség átiratára a vádbiztos állí­totta forradalmi törvényszék elé az általa elítélt Czagány Istvánt, ki már előzőleg le­tartóztatásban volt a rendőrségnél, az íté­letet a vádbiztos foganatosította. Baghy Lászlót Reiner tartóztatta le tengerészeivel. Iványi László úrmester az első forradalmi törvényszéknek volt egyik bírája. Nem érzi magát bűnös­nek, a direktórium rendelte őt is ki. Az Ítélethozataloknál Jung József és Reiner városparancsnok befolyásolták. Igyekezett szabadulni állásából, ami rövid működése után sikerült. Elnök­. Mint úrmesternek nem volt ele­gendő fizetése ? — A tárgyalás napjaira 50 koronát kap­tunk. Hétfő d. u. és kedd d. e. tanúkihallgatások folytak le. A törvényszék kihallgatott mint­egy 50 tanút, akiket a forradalmi törvény­szék elitélt. Legtöbbjét pénzbüntetésre ítél­ték, néhányat rövid ideig fogvatartották. Bű­nükül hozták fel a „fehér pénz“ el nem fogadását, szesztilalom kihágást, szerepelt egy-két árdrágító, ítélkeztek lopás, zseb­tolvajlás és egy súlyos testi sértés vétségé­ben. A meg nem jelent tanuk kihallgatása miatt a főtárgyalást elhalasztani nem akar­ták s ezért az elnök felolvasta a meg nem jelentektől a nyomozás során felvett jegy­zőkönyveket. A törvényszék dr. Farkas Pál védő ké­résére elrendelte Nagy János volt árvaszéki irat­tárnok tanukénti kihallgatását, ki a for­radalmi törvényszéknek egy ideig jegyzője volt. Nagy előadta a tárgyalások lefolyását, amelyen a bírák kis cédulákkal szavaztak. Czagány és Baghy elítélésénél Jung súlyos ítéletet követelt, Molnár és Iványi erélyes fellépésére előzőt 3 hónapra ítélték, utóbbi elítélésénél, úgy emlékszik, a jelenlevő Reiner halálbüntetést emlegetett. Tudja­,­­ hogy Baghy kegyelmi­ kérvényének beadását­­­ sürgették. Az ügyész vádbeszéde­ ­ szerint a proletárdiktatúra eszmehordozói­­ kezükbe kerítették a birói funkciót, melyet Seres Sándor Molnár István

Next