Félegyházi Közlöny, 1920 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1920-09-26 / 40. szám
Rendkívüli kiadás! Egyes számára 1 kor. XIX. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1920. október hó 1. 40-ik szám. • e • • TÁRSADALMI HETILAP A „forradalmi törvényszék” bírái a kir. törvényszék előtt. yspAftv. AT"\TÁ T A rP m A Tf ^11 i. ZTV1 — •..—. n « ■»1 ... a t ^ C" n a a m m m a m ti' / m a m 11 ■ i Z i Z a 1 Z a tv i 1 ■ „ a a* a “* .. a SAJNÁLATTAL kell. Olvasóinknak bejelentenünk, hogy a korlátolt papírmennyiség miatt nem adhatunk oly részletes tudósítást a kommunista bűnpörök tárgyalásának második sorozatáról, mint az elsőről, mindamellett tőlünk telhetősg mindent elkövetünk, hogy közönségünkkel ismertessük a tárgyalások lefolyását. Elhatározatuk, hogy lapunknak kényszerből szokott megjelenési formájában, 2 oldalon közöljük a tárgyalások lefolyását s erről a vasárnapi rendes számokon kívül mindkét csütörtökön rendkívüli kiadást adunk ki. T. Olvasóink jóindulatú támogatását kérjük továbbra is. Elnök: Miért ítélték el oly súlyosan Gróf Móricot? — A tárgyalás napjára direkt ideküldték Lusztigot vádbiztosnak, ki elmondta, hogy Pápán, Veszprémben és más helyeken halálos ítéleteket hozatott és végre is hajtották. — Hogy fogadták el vádbiztosnak Lusztigot? — Bemutatkozott előttem, mint vádbiztos, el kellett fogadnom, akkor a direktórium előtt mindenki igazolta magát s ő is, hogy kicsoda-micsoda. A tárgyaláson revolverrel követelte, hogy elrettentő példát hozzunk az ítéletben. S Forradalmi törvényszék ügye. Hétfőn délelőtt kezdte meg a kecskeméti kir. törvényszék ötös tanácsa Gróf Lázár Miklós elnöklete alatt a félegyházi kommunisták bünpör® tárgyalásának folytatását, hogy a törvény szigorával lesújtson azokra, kik a kommunizmus alatt városunk felett uralkodtak s megtorolja azokat a bűnöket, amelyeket azok elkövettek. A vádhatóságot dr. Bardócz Ferenc kir. ügyész képviselte. Hatan ülnek a vádlottak padján: Horváth Imre, Seres Sándor, Tóth János, Papp László, Molnár István,Iványi László, kik a forradalmi törvényszék elnökei, illetve birái voltak. Egy társuk Jung József szökésben van. A vádirat szerint zsarolással és annak kísérletével, továbbá személyes szabadság megsértésével vannak vádolva, mert mint a forradalmi törvényszék birái 1919. májustól augusztusig pénzbüntetésre, pénzelkobzásra ás bűnügyi költség fedezésére, átváltoztatható szabadságvesztésre kényszerítettek hatósági jogkört bitorolva. Elnök felszólítására a vádlottak egyenként adják elő bűnükre rótt működésüket. Horváth Imre azzal kezdi vallomását, hogy Molnár István megszólította őt az utcán, hogy kinevezték a forradalmi törvényszék elnökének és ezt muszáj elfogadnia. Ez ellen ő tiltakozott a direktórium előtt, minthogy ő még törvényszéki tárgyaláson nem vett részt. Működött április 11-től július 20-ig. Többször kérte felmentését, de nem fogadták el, mert bíztak benne, mint 15 éves szervezett munkásban, hogy a reábízottakat kötelességtudóan teljesíti. Molnár István azt is mondotta neki, hogy Iványi megfenyegette, ha nem vállalja el a megbízatást, elbánik vele. Az állás elfogadásában befolyásolták, hogy apja nyugdíjas, keresetük nem volt, anyja súlyos betegen feküdt, amit dr. Gálfi mint kezelőorvos is igazol. Anyjának különös ételekre volt szüksége, hogy életben maradjon, ezáltal vélte megszerezni. Beismeri a vádiratban felsoroltakat, sőt még az abban foglaltakon kívül 3 Ítélethozatalra emlékszik, amelyben lopásért, betöréses lopásért ítélkeztek. Elnök felolvas 80-nál több ítéletet, melyeken Horváth sajátkezű aláírása van. Ezeket mind magáénak vallja. Elnök: Ha a vádbiztos nem kívánta a megbüntetést, megbüntették? — Ha nem kívánta, felmentettük. A vádbiztos bűnösnek kérte kimondani, elítéltük. Dr. Mekker György védő kérdéseire elmondta, hogy Iványi kérte, hogy a város közbiztonsága érdekében maradjon állásában, soha utasítást nem adott senki letartóztatására a tárgyaláson a vádbiztos vádolt, s annak alapján ítélkeztek. Az ő indítványa volt, hogy pénzre és ne szabadságveztésre ítéljenek, ügyészséghez küldték az összeget, a forradalmi törvényszék bírája nem érzi magát bűnösnek. Mint a munkástanács tagját Iványi kinevezte ez állásba, ő ez ellen tiltakozott, amit igazolni is tud, de nem ért vei® semmit. Iványi azzal is fenyette, ha nem válallja az állást, ők kerülnek a forradalmi törvényszék elé és idegenek ítélkeznek felettük. Az ítélethozatalnál az elnök kimondta, hogy a vádlott bűnös, kiszabta a büntetést, ők elfogadták. Szigorú büntetést az ő idejében nem hoztak, ha a vádbiztos ne is kért szigorú büntetést, enyhén büntettek. Kivételt képez Gróf Móric elítélése, amikor idegen, Lusztig Arnold terrorista volt a vádbiztos, ki revolvert tett az asztalra és kényszerítette ősste kemény ítéletbe. Elitélték s ezzel gondolták, hogy a terroristák nem végzik ki a vádlottat. Nem tagadok semmit — fejezi be szavait — amit aláírtam, ott szerepeltem. Horváth megjegyzi, hogy az ítéleteket annak idején egy kis jegyzékre írták, ezt a bírák aláírással látták el, a jegyzőkönyvek utólag készültek s azt a birák közül csak az elnök irta alá. Ügyész: Nem ítélkezhettek Gróf Móric ügyében saját belátásuk szerint? — Inkább elítéltük hosszú időre, hogy megmentsük az életét. Az ajtóban terroristák álltak s ennyhe büntetés esetén elvitték volna kivégezni. — Magukat nem kényszerithette Lusztig, hogy milyen ítéletet hozzanak, ha csak 14 napra ítélték volna, a terroristáknak nem lehetett volna beleszólásuk. Tóth János a következő vádlott. Büntetését tölti, mint a lakáshivatal vezetője lett elítélve. Terrorizálva voltunk Iványi által, mondja védekezésében, el kellett az állást vállalnunk, különben mások, idegenek vállalták volna, kik sokkal szigorúbban ítélkeztek volna. Mint iskolásat,lan ember nem tudhattam, hogy jogtalanságot követek el, hiszen az egész ítélkezést tanult, doktorált emberek irányították. Gróf Móric ügyében hozott ítéletnél terrorizálva voltak Lusztig által, ki követelte, hogy ítéletükkel példát statuáljanak, különben nekik gyűlt volna meg vele a bajuk. Elnök: Hogyan, kényszer hatása alatt ítéltek ? • — Igen. — Ezt a naiv védekezést magától, ki annyiféle állást töltött be, nem fogadhatom el Biró kényszer alatt nem állhat. Magának, mint régi ipari munkásnak, régi szakszervezeti tagnak szava nagyobb érvvel hatott volna, mint amiek a 24—25 éves Lusztignak. — Sajnos, hogy Gróf Móric már nem él, de elfogatásunk után bejött a fogházba és azt mondta nekem, ne féljek, az ő elitélése miatt nem lesz semmi bajunk. Papp László kőműves, vádlott az elnök kérdésér® a vádat megértette s emlékszik az ő idejében hozott ítéletekre, beismeri, hogy azokon részt vett. Elnöke volt a forradalmi törvényszéknek, az állást nem akarta elfogadni, nem érezte magát hivatottnak, nem jogi ember. Iványi kényszeritette, ha nem vállalja, idegenek jönnek ez állásokba s ez nagy kára lesz a lakosságnak, kiváltkép az intelligenciának. Szülei az ő támogatására voltak utalva s ha nem vállalja, a vörös hadseregbe kellett volna belépni, honnan már másnap biztosan a csongrádi-frontra küldték volna, ahonnan nem a legjobb hírek érkeztek akkor, a forradalmi törvényszék első elnöke sem érzi magát bűnösnek, minden tudta nélkül kinevezték. Mikor ez ellen tiltakozott, Iványi azt mondta neki, ő lesz az első, kit forradalmi törvényszék elé állít. Mindössze 2 ügyben ítélkezett s az egyik elítéltnek a kiszabadítását ő járta ki az igazsági népbiztosságnál. A bíróság tagjai 3 évet akartak kiszabni s ő csak 3 hónapra ítélte el. Mindkét ítélethozatalnál Jung és Reiner Antal, az akkori városparancsnok befolyásolták és erősen követeltek szigorú büntetést. Elnök: Hát a városparancsnok is parancsolt magának, mint a forradalmi törvényszék elnökének ? — Akkor mindenki parancsolt. Védője dr. Farkas Pál kérdéseire elmondja, hogy a rendőrség átiratára a vádbiztos állította forradalmi törvényszék elé az általa elítélt Czagány Istvánt, ki már előzőleg letartóztatásban volt a rendőrségnél, az ítéletet a vádbiztos foganatosította. Baghy Lászlót Reiner tartóztatta le tengerészeivel. Iványi László úrmester az első forradalmi törvényszéknek volt egyik bírája. Nem érzi magát bűnösnek, a direktórium rendelte őt is ki. Az Ítélethozataloknál Jung József és Reiner városparancsnok befolyásolták. Igyekezett szabadulni állásából, ami rövid működése után sikerült. Elnök. Mint úrmesternek nem volt elegendő fizetése ? — A tárgyalás napjaira 50 koronát kaptunk. Hétfő d. u. és kedd d. e. tanúkihallgatások folytak le. A törvényszék kihallgatott mintegy 50 tanút, akiket a forradalmi törvényszék elitélt. Legtöbbjét pénzbüntetésre ítélték, néhányat rövid ideig fogvatartották. Bűnükül hozták fel a „fehér pénz“ el nem fogadását, szesztilalom kihágást, szerepelt egy-két árdrágító, ítélkeztek lopás, zsebtolvajlás és egy súlyos testi sértés vétségében. A meg nem jelent tanuk kihallgatása miatt a főtárgyalást elhalasztani nem akarták s ezért az elnök felolvasta a meg nem jelentektől a nyomozás során felvett jegyzőkönyveket. A törvényszék dr. Farkas Pál védő kérésére elrendelte Nagy János volt árvaszéki irattárnok tanukénti kihallgatását, ki a forradalmi törvényszéknek egy ideig jegyzője volt. Nagy előadta a tárgyalások lefolyását, amelyen a bírák kis cédulákkal szavaztak. Czagány és Baghy elítélésénél Jung súlyos ítéletet követelt, Molnár és Iványi erélyes fellépésére előzőt 3 hónapra ítélték, utóbbi elítélésénél, úgy emlékszik, a jelenlevő Reiner halálbüntetést emlegetett. Tudja, hogy Baghy kegyelmi kérvényének beadását sürgették. Az ügyész vádbeszéde szerint a proletárdiktatúra eszmehordozói kezükbe kerítették a birói funkciót, melyet Seres Sándor Molnár István