Félegyházi Közlöny, 1923 (22. évfolyam, 2-52. szám)

1923-01-07 / 2. szám

XXII. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1923 .január hó 7. 2-ik szám. Ára 10 koron*. TÁRSADALMI HETILAP Ára 10 koron*. Az uj esztendő hajnalán vessünk számot múlttal és jövővel. Tekintsünk vissza, testvérek, vájjon megtettük e emberi és nemzeti kötelességünket? Tekintsünk előre, testvérek, várjon akarunk-e és tudunk-e eleget tenni emberi és nemzeti kötelességünknek? Emberi kötelességek legelsőbb a családban, legbiztosabb mentsvárunkban jelentkeznek. Nemzeti kötelességeket a legnagyobb magyar családi közösség, a haza vár tőlünk. Aki elsőrangú emberi kötelességeinek a maga családjában megfelel, annak meg kell, hogy legyen a lelkében a természetes hajlandóság a mindnyájunk családja, a haza iránt is. Úgy szeretnők, ha mindezt magyar egyszer végre kibeszélné magát önmagával a mi valamennyiünk édes hazájáról. Néhány perc alatt mindenki kitanácskozhatja magát önmagával. Ne álljon mellette más, csak a becsülete, a lelkiismerete, a józan esze. Ennek a három, minden jóravaló magyarban feltételezett erénynek a segítségével egy pillanat alatt is tisztázhatja, hogy mi minden embernek a joga és kötelessége az ő nemzete iránt? Tisztázhatja, várjon a szülőhazához fűzi-e az a szent kapocs, mint amilyen kapocs a gyermeknek a szülőanyjához való kapcsa ? Aki ezt nem tudja becsületes gyermekként önmagával, de csakis önmagával tisztázni, ahhoz nem szólunk ezzel az alkalommal sem, hiszen saját anyjukat is felfaló hiénákat még senki emberfia nem tudott meggyőzni az emberi szeretet magasztosságáról. Magyar vagy? Csak erre felelj — önmagadnak. Ha magyarnak találtad magadat úgy hamarosan megértjük egymást. Hazánk darabokra tépve, testvéreink szétszórva, idegenben. Hét millió magyar él túl a csonka határokon. Kereken annyi, mint amennyi a csonka határokon belül siralmaskodik. Tehát összesen tizennégy millió a magyar az egész világon. Maradjon-e e tizennégy millió magyar lélekben, családi összetartozandóságban továbbra is távol egymástól és legyenek más népek trágyái, idegen tengerekben elmerültek? Avagy kerüljön minden magyar egy táborba és ha már nem lehetnek egy tűzhely mellett, — kívánod-e, magyar testvér, hogy nemzeted minden gyermeke legalább lelkében, törekvésében és kultúrájában egységessé magasztosuljon! ? A németnek, az olasznak, az angolnak, a franciának, a csehnek, az oláhnak, a rácnak vagy akár a szerecsennek kell-e prédikáld, hogy a nemzetéhez tartozik ? A tisztesség dolga, hogy ne rúgd el magadtól azt a legszentebb tűzhelyet, melynek melegében a magad, a szülőd bölcsője ringott. A kicsi hangya csak addig él, amíg természetes és egyetlen származási közösségében dolgozhatik. Miért kell mindezzel a magyar előtt példálódzni és miért tartja a származási közösséghez való tartozását természetesnek minden más feltörekvő nép? Hát valóban az utolsó fajtája vagyunk az emberiségnek és már magunk sem tudunk a magunkhoz tartozni ? Tájékoztató az adófizetőknek Múlt heti számunkban kivonatosan regisztráltuk az általános kereseti adóra vonatkozó rendeletet. Azóta nagyon sokan kerestek fel bennünket levélben és szóbelileg, hogy újból ismertessük a rendeletet. Ezért tőlünk lelhetőleg részletesen foglalkozunk vele. Már több ízben megírtuk, hogy az eddig érvényben levő I., II., 111., IV. osztályú kereseti adók megszűnnek 1922. év végével és a jelen év jaruár 1-tól ezeknek az adóknak helyébe az általános kereseti adó lép. Ez az új törvény és ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasítás az adózókra súlyos kötelezettségeket ró. Az általános kereseti adó tárgya az adózó által kereset, jövedelemszerzés végett akár rendszeresen, akár alkalmilag folytatott bárminő személyes tevékenységből, foglalkozásból származó jövedelem. Ide tartoznak: 1. az iparosok, kereskedők, 2. szellemi foglalkozást űzők (ügyvéd, mérnök, tolmács, műépítész, szakértők díja stb.) 3. haszonbérlők, felesek, harmadosok, 4. házak (lakások) főbérei az albérletbe adásból eredő jövedelmükre nézve, 5. internátusok, cirkuszok, színházak, 6. állattenyésztés, állathizlalás, selymészet, méhészet, ha azt nem mezőgazdasággal kapcsolatban, hanem külön foglalkozásként folytatják stb Idetartozik még a szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem, a járadékok, a szabadalmakért vagy szerzői jogért fizetett díjak, továbbá a gyógyszertárak és iparüzletek használatáért járó haszonbérekből származó jövedelem, az üres háztelkek bérbeadásából eredő, a rajta levő épület nélkül bérbeadott udvartérért fizetett haszonbérek stb. Ez a felsorolás nem kimerítő, csupán arra szorul, hogy a kereseti adó alá eső haszonajtó foglalkozások könnyebben felismerhetők legyenek. Az általános kereseti adó alapja az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem. A tiszta jövedelmet a nyers bevételnek az annak megszerzésére fordított költségek és kiadások levonása után mutatkozó maradványa alkotja. 1. Az az iparos, aki csak a megrendelő által neki átadott anyagot dolgozza fel, köteles vezetni: megrendelési könyvet, feljegyzési könyvet és feljegyzési könyvet. 2. Kisiparos, ki 3 segédnél többet nem alkalmaz és aki az anyagot is maga adja a megrendelt munkához, köteles vezetni: megrendelési könyvet, feljegyzési könyvet és anyagbeszerzési könyvet. 3. Kisiparos, ki műhelyében legalább 4 segédet alkalmaz, vagy külső segédmunkással dolgoztat, köteles vezetni: megrendelési, feljegyzési és anyagnyilvántartási könyvet. 4. Nagyiparos, nagykereskedő, bejegyzett kereskedő és gyáros: pénztárkönyvet, naplót, főkönyvet, folyószámlakönyvet, raktárkönyvet, ezenkívül záróleltárt köteles évenként készíteni. 5. Kereskedők és gyógyszerészek: pénztárkönyvet, hitelbe adott áruk nyilvántartási könyvét (Straca), árubeszerzési könyvet, ezen kívül az üzleti év végén záróleltárt tartoznak készíteni. 6. Mérnökök: Megbízások könyvét, pénztárkönyvet, adósok könyvét; 7. ügyvéd, orvos, fogorvos és közjegyző: Pénztárkönyvet; 8. állatorvos: Pénztárkönyvet, adósok könyvét; 9. ügynök: Megbízások könyvét, pénztárkönyvet, adósok könyvét. A könyveket használatbavétel előtt a városi adóhivatalnál hitelesíttetni kell. A könyvelés kötelessége alól fel vannak mentve: 1. A segéd nélkül dolgozó iparosok. 2. Azok a kiskereskedők, akiknek állandó üzlethelyiségük nincs és segédet nem alkalmaznak (piaci árusok). Ezenkívül a pénzügyigazgatóság az adózó indokolt kérelmére méltányos esetben (kisebb terjedelmű foglalkozás, hiányos iskolai képzettség) az adózót felmentheti a könyvvezetés kötelezettsége alól. Az általános kereseti adó alapját a jövedelemadó összeírására alakított bizottság véleménye, az adózó vallomása és egyéb rendelkezésre álló adatok alapján a pénzügyigazgatóság állapítja meg és a városi adóhivatal veti ki. Vallomásl íveket minden év február havában kell benyújtani a városi adóhivatalnál s aki a bevallását határidő alatt nem adja be, vagy bevallásából adóköteles jövedelmet kihagy, a kivetés során megállapított adónak 25 %-át, ha pedig a névre szóló felhívásnak sem felel meg, az I. fokúlag megállapított adónak 50%-át fizeti bírság fejében. Az adó negyedévenként esedékes és közigazgatási uton behajtható. A szolgálati és munkabér viszonyból eredő jövedelem után fizetendő általános kereseti adóra vonatkozó szabályok szerint mindenki köteles a háztartásában, gazdaságában ipari, kereskedelmi üzletében vagy egyéb foglalkozása körében levő alkalmazottakról a városi adóhivatalnál az előállítási költség megtérítése ellenében beszerezhető bejelentő-lapot kiállítani és január 31-ig ugyanott beadni. Telefon 133. Nagy újdonságok az APOLLO mozgószínházban! Telefon 133. F. hó 6-án, szombaton, Vízkereszt napján 4, 6 és este 8 órakor műsorra került Tornádó kalandorfilm 5 felv. Kát kitéri falrengető kacagással Fatty a színigazgató amerikai burleszk 2 felvonásban F. hó 7-én, vasárnap 4, 6 és 8 órakor Zane Grey szenzációs sikerű regénye amerikai kalandordráma 6 felvonásban. Ezt kiséri falrengető kacagással. FATTY, A SIVATAG HŐSE amerikai burleszk 2 felvonásban. Szerdán, f. hó 10-én uső és 18 órakor műsorra kerül a Corvin-gyár újdonsága. 700 íves szerelem fantasztikus történet 1 előjáték és a felvonásban. Főszereplők: Lukács Pál, Z. Molnár László, Vándory Gusztáv, Dénes Oszkár, TarnayErnő stb. stb.