Félegyházi Közlöny, 1928 (27. évfolyam, 2-53. szám)

1928-01-15 / 3. szám

XXVII Mo&mt b­28 január IS. 3. fBJEGI KÖZLÖNY *m 12 PTiflér T­ÁRSAD­ALMI B­ETIL A,I**m 12 PHIWr Pestmegye kettéosztása a közigazgatási refomjavaslattal a kö­­zelmultban felvetődött s azóta a kérdést állandóan napirenden tartják úgy a fóvá­rosi, mint a vidéki, de elsősorban az as­piráns városok lapjai. Mi is többizben ír­tunk e kérdésről, mert lapunk célja, hogy Kiskunfélegyháza város fejlődése és fel­virágoztatása érdekében minden alkalmat megragadjunk s arra az illetékesek figyel­mét felhívjuk. Már pedig nem csekély dolog, ha Kisku­nfélegyháza megyeszék­hely lehet, amire úgy történelmileg, mint fekvése és vasúti összeköttetése révén minden joga megvan. Ezért küzdöttünk, ezért volt az az éles visszhang lapunk híradásaira a többi aspiráns, Hvas, Ka­locsa, de különösen Kecskemét újságjai­­ban s igyekeztek ők is érveket felhozni városuk jogai mellett. A kecskemétiek erősen hangoztatták, hogy Kecskemét joga mindennek felette áll s egyáltalán nem tartják veszedelmes­nek Kiskunfélegyháza konkurenciáját. Pedig az ő egyetlen előnyük, a város nagysága mellett óriási hátrány a ked­vezőben vasmi összeköttetés, m­ár­pedig Félegyháza Pest megyénik elismert leg­jobb vasúti gócpomja, épen úgy gyorsan elérheti a Duna felé eső rész, mit a Tisza­­part felé eső kis terület, nem beszélve a Budapest—szegedi vonalról. No meg az­után a kunkapitányság székhelye, a meg­lévő megyeház, melyben a járásbíróság rövidesen átadhatja helyiségeit, olyan elő­nyök, amelyhez még hasonló sincs egyik aspiráns városnál sem. Mindezek után — sajnos — egy időre le kell mondanunk arról, hogy városunk megyeszékhely legyen, mert a múlt héten a megye kettéosztásáról folytatott beszél­getés során dr. Preszly Elemér főispán a következőket mondotta: — Pestvár megye kettészakadása abszolúte nem aktuális. Mi a statusz-quo álláspontján vagyunk és hazafiui szempontból nem tart­juk helyesnek a csonkaország legerősebb köz­igazgatási egységét szétdarabolni. — Véleményem szerint addig amíg egy szer­ves közigazgatási reform nem kerül a parla­­­ment elé, erről a kérdésről szó sem lehet A belügyminiszter első belügyi javaslata csak a törvényhatósági bizottság felújításáról szól s ebben ez az ügy nem kerülhet döntésre. — Ez a kérdés egyébként — tekintettel a vármegye óriási területére, mely az országnak egy hatod részét teszi ki és 1200.000 lakosa van, — állandóan bujkál s felbukkan, azonban magától értetődik, hogy a vármegye kettéosz­tása ellen van. Bármilyen nagy is a vármegye, kétségtelen, hogy csak Budapest az egyetlen helyes központ. Például, ha Kecskemét lenne a kettéosztott vármegye egyik székhelye és a kiskunhalasi embernek Kecskemétre kellene utaznia, akkor először Pestre kellene jönnie és csak így mehetne Kecskemétre. (Bocsánat, de Bélegy­házán át is vezet a vasút. szerk.) A vasúti vonalak nem elegendők és mind Bu­dapestre vannak irányítva. A vidéki lakosság is szívesebben jön Pestre, mert itt mindent megtalál. A városok természetesen ambiciózu­sak s a fejlődés érdekében mindegyik szeretne megyeszékhely lenni. Mi pedig ismét csak azt hangoztatjuk, ha a kérdés ez idő szerint nem aktuális, elhallgatunk, de mihelg­ felvetődik újra Pes m­egye kettéosztásának kérdése, jo­gaink érvényre juttatása érdekében min­den tő­nnk tehetőt megteszünk. Úl a képviselőtestület a virilisek ezévi összeállítása után, de a szokás maradt a régi. Közgyűlésre csak a képviselők egyharmada jár, a többi nem érdeklik a város ügyei. Pedig a 30 pontot meghaladó tárgysorozaton kívül interpelláció és önálló indítvány élénkí­tették a keddi közgyűlést. Tárgysorozat lett Kanizsai Nagy Antal a gőzfürdő ügyében interpellált. Közér­dekről szólal fel — mondotta, — mert a fürdő még ma sincs működésben és a látottak alapján azt hiszi, hogy március­ban sem lesz kész. Hibás a tervező He­gedűs műépítész, akit 1926 áprilisában a vezetéssel bízott meg a közgyűlés s a szerződés szerint pótmunka nem lehet, már­pedig a közel 7 milliárdos költség­vetés után a fürdő teljes elkészítése sze­rinte majdnem még egyszer annyiba fog kerülni. A szerződés szerint 1927 szep­tember végére készen kellett volna tenni a fürdőnek, különben a város napi 1 mima kártérítést vonhat le a vállalkozótól. A naplóban látta, hogy a Gyiriop építési rt. sürgette az alvállalkozókat a munka szál u­tasára, de viszont azok H­egedűs tervező­je, későn kapták a rajzokat, tehát ő kö­vetett mulasztást. Hibáztatja a tanácsot is, hogy miért nem vonta felelősségre Hegedűst a késedelemért. Mindezekre kéri a polgármester válaszát. A polgár­mester a legközelebbi közgyűlésén fog érdemben válaszolni. Ezután áttértek a tárgysorozatra, mely­nek fontosabb pontjai a következők. A vármegye Sinta Sándor és tsai hadi pótléka ügyésen hozott közgyűlési hatá­rozatot lényegében nem változtatta meg. Tisztujitószéken és igazoló választ­mányi mésen az alispánt a vármegyei fő­jegyző vagy a polgármester helyettesítik. Csenki Mihály ezred berendezését ár­verésen a város megvette s erre 24­9 P pótiitert engedélyeztek. A strandfürdői telefonáriomás létesítését és oda nyugágy vásárlását jóváhagyták. A népiskolai államsegély megérkeztéig 12,UQJ­P ideiglenes függőkölcsön felvé­telét engedélyezték, a vágónid­es jéggyár kazánfalazásá­nak szerződését jóváhagyták. Dr. Sailay János a tervező, hibáztatja a sok pót­munkáért. A Kertváros építése ügyében újabb egyezséget kísérel meg a tanács, Ort. Csillag Gézánénak a kápolnával szemben árusitopodéra nem adtak enge­délyt, keressen másnor alkalmas helyet. D Dr. Szűcs Imrénének árusítonódé épí­tése iránti kérését nem teljesítették. Dr. Tomasovszky Lajos vizhasználati dijat évi 59 pengőben állapították meg. A Korosa ucca és a Kazinczy ucca első szakaszának aszfalltozását elrendelték s az érdekelt gáztulajdonosok a rájuk eső részt tartozóak megfizetni. A városi mozgóképszínház kezelésére kötött szerződést jóváhagyták. A szegedi siketnéma intézetnek minden lélek után évenként 1 fillér állandó segélyt engedélyeztek a helybeli siketnémák ot­­tani neveléséért. Tárfy Sándornak a dohányjövedéknél eltöltött szolgálati idejét nyugdíjjogosult­ságába beszámítják. Némedi V. János számtisztet 35 évi szolgálat utánfizetésének 91­% ával nyug­díjazzák Néhai Molnár István, volt polgármester özvegyének havi 80­0 kegydíjat folyósí­tottak. Az Orsz. Stefánia Szövetség ügyalapít­­vány tétele iránti kérését fedezet hiányá­ban nem teljesítették. Szabó István gazda­tanácsnoknak újabb 6 havi betegszabadságot engedélyeztek s helyettese továbbra is Varga József. Kossuth Lajos newyorki szoborlelep­­lezési ünnepélyén fedezet hiányában nem képviselteti magát a város. Kovács Dezső interpellációja kapcsán a tisztviselőházak adómentesítésének el­mulasztása ügyében dr. Tóth László ta­nácsnok ellen a fegyelmit elrendelték. A Magyar Hirdető Irodának hajlandó a város a hirdetési díjak szedésére 10 éves szerződést kötni, ha a bruttó be­vétel 25°/o-át fizeti a városnak és évenkint 5 padot, 4 hirdetőtáblát, 1 hirdetőbódét és 1 szemeteskosarat, továbbá a 5, 7. és 9. évben 1—1 világító reklámoszlopot órával ad át a városnak. Ezt a vonatkozó szabályrendelet módosításáig levették a napirendről. (Erre vonatkozó javaslatun­kat jövől­éten hozzuk. Szerk.) Ónodi Károly önálló indítványában kérte, hogy kötelezzen a város minden birtokost, hogy a fóidje mellett elhúzódó utak szélét befas­sa. 1923-ban miniszteri rendelet kötelezte erre 5 éven belül a fóldbirtokosokat s akinek nincs hozzá pénze, annak a város ad facsemetéket, de a fásítást végre kell hajtani ez évben, mert a föld,i­zü­letés­ügyi miniszter meg­bünteti a mulasztókat. Tanyai bizottság. A belügyminiszter ren­delete alapján Pest vármegye törvény­hatósága megalakította a tanyai bizott­ságot, amelynek hivatása a tanyavilág közigazgatásának megjavítására szolgáló javaslatok előkészítése. A bizottságba 10 járás és 4 rend­­tan városból 2­­2 tagot választottak, ezek között városunkat dr. Puskás Bé­a kir. közjegyző és dr. H­offer József földbinokos, a járást pedig dr. Tar­jányi Gyula fő­domokos és Homoki Lász­ló gátéri főjegyző képviselik. Az alispán rövidesen összehívja a bizottság tagjait a további intézkedések megtétele iránt a Postapalota ipár. Egyizben már volt erről szó, most a nét szerdáján pedig Lázár Lipót min­­tán vezetésével egy tíztagú bizottság érkezett városunkba, melynek tagjai: Hollós J­ózsef nyug. államtitkár, mint szakértő, Eigner Dezső postai mű­szaki igazgató, Kiss Jenő postai tanácsos, a szegedi műszaki felügyelőség vezetője, Vicár Reinhold, a Kábelgyár vezérigaz­gatója, Halász József, az Egyesült Tele­fongyár vezérigazgatója, Dembitz Gyula gépészmérnök, a városi villammű köz­ponti igazgatója. A város részéről a pol­gármester és Dóczy főmérnök kalauzolta a bizottságot, akik több helyet megtekin­tettek a városban, hogy melyik lenne a legalkalmasabb egy modern postapalota építésére- Megtekintették Móczár Sándor házát a Petőfi és Csongrádi utca sarkán, a Gícs-té e telket a Pázmány uccában és több Kossuth uccai házat. A posta­palota építésével a földalatti kábelveze­­tést akarják megvalósítani és hangerősí­­tő állomást is szerelnek fel. úgy értesül­tünk, hogy még ezévben felépítik a pos­tapalotát. Ma, szombattól kezdődőleg minden nap kizárólag a Korona kávéház étteremben kapható a világhírű Sa­lva­tor idénysör Naponta friss csansiás ét palack sir Gvenaéknek és vérszistnyeknek orvssílva ajánlva

Next