Félegyházi Közlöny, 1928 (27. évfolyam, 2-53. szám)
1928-01-15 / 3. szám
XXVII Mo&mt b28 január IS. 3. fBJEGI KÖZLÖNY *m 12 PTiflér TÁRSADALMI BETIL A,I**m 12 PHIWr Pestmegye kettéosztása a közigazgatási refomjavaslattal a közelmultban felvetődött s azóta a kérdést állandóan napirenden tartják úgy a fóvárosi, mint a vidéki, de elsősorban az aspiráns városok lapjai. Mi is többizben írtunk e kérdésről, mert lapunk célja, hogy Kiskunfélegyháza város fejlődése és felvirágoztatása érdekében minden alkalmat megragadjunk s arra az illetékesek figyelmét felhívjuk. Már pedig nem csekély dolog, ha Kiskunfélegyháza megyeszékhely lehet, amire úgy történelmileg, mint fekvése és vasúti összeköttetése révén minden joga megvan. Ezért küzdöttünk, ezért volt az az éles visszhang lapunk híradásaira a többi aspiráns, Hvas, Kalocsa, de különösen Kecskemét újságjaiban s igyekeztek ők is érveket felhozni városuk jogai mellett. A kecskemétiek erősen hangoztatták, hogy Kecskemét joga mindennek felette áll s egyáltalán nem tartják veszedelmesnek Kiskunfélegyháza konkurenciáját. Pedig az ő egyetlen előnyük, a város nagysága mellett óriási hátrány a kedvezőben vasmi összeköttetés, márpedig Félegyháza Pest megyénik elismert legjobb vasúti gócpomja, épen úgy gyorsan elérheti a Duna felé eső rész, mit a Tiszapart felé eső kis terület, nem beszélve a Budapest—szegedi vonalról. No meg azután a kunkapitányság székhelye, a meglévő megyeház, melyben a járásbíróság rövidesen átadhatja helyiségeit, olyan előnyök, amelyhez még hasonló sincs egyik aspiráns városnál sem. Mindezek után — sajnos — egy időre le kell mondanunk arról, hogy városunk megyeszékhely legyen, mert a múlt héten a megye kettéosztásáról folytatott beszélgetés során dr. Preszly Elemér főispán a következőket mondotta: — Pestvár megye kettészakadása abszolúte nem aktuális. Mi a statusz-quo álláspontján vagyunk és hazafiui szempontból nem tartjuk helyesnek a csonkaország legerősebb közigazgatási egységét szétdarabolni. — Véleményem szerint addig amíg egy szerves közigazgatási reform nem kerül a parlament elé, erről a kérdésről szó sem lehet A belügyminiszter első belügyi javaslata csak a törvényhatósági bizottság felújításáról szól s ebben ez az ügy nem kerülhet döntésre. — Ez a kérdés egyébként — tekintettel a vármegye óriási területére, mely az országnak egy hatod részét teszi ki és 1200.000 lakosa van, — állandóan bujkál s felbukkan, azonban magától értetődik, hogy a vármegye kettéosztása ellen van. Bármilyen nagy is a vármegye, kétségtelen, hogy csak Budapest az egyetlen helyes központ. Például, ha Kecskemét lenne a kettéosztott vármegye egyik székhelye és a kiskunhalasi embernek Kecskemétre kellene utaznia, akkor először Pestre kellene jönnie és csak így mehetne Kecskemétre. (Bocsánat, de Bélegyházán át is vezet a vasút. szerk.) A vasúti vonalak nem elegendők és mind Budapestre vannak irányítva. A vidéki lakosság is szívesebben jön Pestre, mert itt mindent megtalál. A városok természetesen ambiciózusak s a fejlődés érdekében mindegyik szeretne megyeszékhely lenni. Mi pedig ismét csak azt hangoztatjuk, ha a kérdés ez idő szerint nem aktuális, elhallgatunk, de mihelg felvetődik újra Pes megye kettéosztásának kérdése, jogaink érvényre juttatása érdekében minden tőnnk tehetőt megteszünk. Úl a képviselőtestület a virilisek ezévi összeállítása után, de a szokás maradt a régi. Közgyűlésre csak a képviselők egyharmada jár, a többi nem érdeklik a város ügyei. Pedig a 30 pontot meghaladó tárgysorozaton kívül interpelláció és önálló indítvány élénkítették a keddi közgyűlést. Tárgysorozat lett Kanizsai Nagy Antal a gőzfürdő ügyében interpellált. Közérdekről szólal fel — mondotta, — mert a fürdő még ma sincs működésben és a látottak alapján azt hiszi, hogy márciusban sem lesz kész. Hibás a tervező Hegedűs műépítész, akit 1926 áprilisában a vezetéssel bízott meg a közgyűlés s a szerződés szerint pótmunka nem lehet, márpedig a közel 7 milliárdos költségvetés után a fürdő teljes elkészítése szerinte majdnem még egyszer annyiba fog kerülni. A szerződés szerint 1927 szeptember végére készen kellett volna tenni a fürdőnek, különben a város napi 1 mima kártérítést vonhat le a vállalkozótól. A naplóban látta, hogy a Gyiriop építési rt. sürgette az alvállalkozókat a munka szál utasára, de viszont azok Hegedűs tervezője, későn kapták a rajzokat, tehát ő követett mulasztást. Hibáztatja a tanácsot is, hogy miért nem vonta felelősségre Hegedűst a késedelemért. Mindezekre kéri a polgármester válaszát. A polgármester a legközelebbi közgyűlésén fog érdemben válaszolni. Ezután áttértek a tárgysorozatra, melynek fontosabb pontjai a következők. A vármegye Sinta Sándor és tsai hadi pótléka ügyésen hozott közgyűlési határozatot lényegében nem változtatta meg. Tisztujitószéken és igazoló választmányi mésen az alispánt a vármegyei főjegyző vagy a polgármester helyettesítik. Csenki Mihály ezred berendezését árverésen a város megvette s erre 249 P pótiitert engedélyeztek. A strandfürdői telefonáriomás létesítését és oda nyugágy vásárlását jóváhagyták. A népiskolai államsegély megérkeztéig 12,UQJP ideiglenes függőkölcsön felvételét engedélyezték, a vágónides jéggyár kazánfalazásának szerződését jóváhagyták. Dr. Sailay János a tervező, hibáztatja a sok pótmunkáért. A Kertváros építése ügyében újabb egyezséget kísérel meg a tanács, Ort. Csillag Gézánénak a kápolnával szemben árusitopodéra nem adtak engedélyt, keressen másnor alkalmas helyet. D Dr. Szűcs Imrénének árusítonódé építése iránti kérését nem teljesítették. Dr. Tomasovszky Lajos vizhasználati dijat évi 59 pengőben állapították meg. A Korosa ucca és a Kazinczy ucca első szakaszának aszfalltozását elrendelték s az érdekelt gáztulajdonosok a rájuk eső részt tartozóak megfizetni. A városi mozgóképszínház kezelésére kötött szerződést jóváhagyták. A szegedi siketnéma intézetnek minden lélek után évenként 1 fillér állandó segélyt engedélyeztek a helybeli siketnémák ottani neveléséért. Tárfy Sándornak a dohányjövedéknél eltöltött szolgálati idejét nyugdíjjogosultságába beszámítják. Némedi V. János számtisztet 35 évi szolgálat utánfizetésének 91% ával nyugdíjazzák Néhai Molnár István, volt polgármester özvegyének havi 800 kegydíjat folyósítottak. Az Orsz. Stefánia Szövetség ügyalapítvány tétele iránti kérését fedezet hiányában nem teljesítették. Szabó István gazdatanácsnoknak újabb 6 havi betegszabadságot engedélyeztek s helyettese továbbra is Varga József. Kossuth Lajos newyorki szoborleleplezési ünnepélyén fedezet hiányában nem képviselteti magát a város. Kovács Dezső interpellációja kapcsán a tisztviselőházak adómentesítésének elmulasztása ügyében dr. Tóth László tanácsnok ellen a fegyelmit elrendelték. A Magyar Hirdető Irodának hajlandó a város a hirdetési díjak szedésére 10 éves szerződést kötni, ha a bruttó bevétel 25°/o-át fizeti a városnak és évenkint 5 padot, 4 hirdetőtáblát, 1 hirdetőbódét és 1 szemeteskosarat, továbbá a 5, 7. és 9. évben 1—1 világító reklámoszlopot órával ad át a városnak. Ezt a vonatkozó szabályrendelet módosításáig levették a napirendről. (Erre vonatkozó javaslatunkat jövőléten hozzuk. Szerk.) Ónodi Károly önálló indítványában kérte, hogy kötelezzen a város minden birtokost, hogy a fóidje mellett elhúzódó utak szélét befassa. 1923-ban miniszteri rendelet kötelezte erre 5 éven belül a fóldbirtokosokat s akinek nincs hozzá pénze, annak a város ad facsemetéket, de a fásítást végre kell hajtani ez évben, mert a föld,izületésügyi miniszter megbünteti a mulasztókat. Tanyai bizottság. A belügyminiszter rendelete alapján Pest vármegye törvényhatósága megalakította a tanyai bizottságot, amelynek hivatása a tanyavilág közigazgatásának megjavítására szolgáló javaslatok előkészítése. A bizottságba 10 járás és 4 rendtan városból 22 tagot választottak, ezek között városunkat dr. Puskás Béa kir. közjegyző és dr. Hoffer József földbinokos, a járást pedig dr. Tarjányi Gyula fődomokos és Homoki László gátéri főjegyző képviselik. Az alispán rövidesen összehívja a bizottság tagjait a további intézkedések megtétele iránt a Postapalota ipár. Egyizben már volt erről szó, most a nét szerdáján pedig Lázár Lipót mintán vezetésével egy tíztagú bizottság érkezett városunkba, melynek tagjai: Hollós József nyug. államtitkár, mint szakértő, Eigner Dezső postai műszaki igazgató, Kiss Jenő postai tanácsos, a szegedi műszaki felügyelőség vezetője, Vicár Reinhold, a Kábelgyár vezérigazgatója, Halász József, az Egyesült Telefongyár vezérigazgatója, Dembitz Gyula gépészmérnök, a városi villammű központi igazgatója. A város részéről a polgármester és Dóczy főmérnök kalauzolta a bizottságot, akik több helyet megtekintettek a városban, hogy melyik lenne a legalkalmasabb egy modern postapalota építésére- Megtekintették Móczár Sándor házát a Petőfi és Csongrádi utca sarkán, a Gícs-té e telket a Pázmány uccában és több Kossuth uccai házat. A postapalota építésével a földalatti kábelvezetést akarják megvalósítani és hangerősítő állomást is szerelnek fel. úgy értesültünk, hogy még ezévben felépítik a postapalotát. Ma, szombattól kezdődőleg minden nap kizárólag a Korona kávéház étteremben kapható a világhírű Salvator idénysör Naponta friss csansiás ét palack sir Gvenaéknek és vérszistnyeknek orvssílva ajánlva