Félegyházi Közlöny, 1930 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1930-01-01 / 1. szám

2. oldal NEM ÍGÉRTÜNK - MÉGIS ADUNK ajándékot. Minden előfizetőnknek mai számunkkal egyidejűleg küldünk egy falinaptárt. Aki esetleg nem kapná meg, jelentse be a kiadóhivatalban. Már fel is áll dr. Székely István, hogy hi­vatalosan kihirdesse az eredményt, amely annyiban tér el az előbb hangoztatottól, hogy 4 szavazat érvénytelenítése után 57 szavazatot kapott dr. Tóth József. A számarány megállapítása után a követ­kezőket mondja az elnök: „Kiskunfélegyháza megyei város tíz évre megválasztott polgár­­mesterévé dr. Tóth Józsefet kijelentem!" Ezután dr. Ring Józsefet közfelkiáltással választják adóügyi tanácsnokká életfogytiglani hatállyal. A pénzügyi tanácsnok választásánál ismét név szerinti szavazást kérnek. Leadatott 101 szavazat, amelyből 2 érvénytelenítése után dr. Csányi Sándorra 63, dr. Tóth Lászlóra 38 szavazat esett. A harmadik helyen jelölt dr. Madarász Jenő nem kapott szavazatot. A gazdasági tanácsnok dr. Táby László lett 68 szavazattal, szemben dr. Szintén György 32 szavazatával. Dr. Drahos Ferenc, kit má­sodik helyen jelöltek, szavazat nélkül maradt. Dr. Bíró László 65 szavazattal nyerte el a főügyészi állást, dr. Horváth Zoltánra 29-en szavaztak. A műszaki tanácsnoki állásba 64 szavazattal került Kanizsai N. Imre, Dóczy Pálra 31 sza­vazat jutott. Ezután következett a tisztújítás legnagyobb meglepetése. Az első helyen jelölt dr. Baksay Zoltán lemaradt dr. Tóth Ferenccel szemben, akit 60 szavazattal árvaszéki ülnökké válasz­tottak ismét. Pekó Ferenc egyhangú bizalomból maradt meg pénztárnoknak, ugyanígy Lőrincz Antal közgyám, Wissinger László állatorvos és Kiss István számtiszt. Az ellenőri tisztséget Kárpáti Imre nyerte el 63 szavazattal, szemben dr. Varga József eddigi ellenőr 32 szavazatával. Kiss István és Kárpáti Imre egy éven belül köteles a kellő képzettséget megszerezni, külön­ben elvesztik állásukat. Midőn betöltik az utolsó választásra kerülő tisztséget is, az elnök felhívására a megválasz­tott tisztviselők az elnöki emelvény előtt fél­körben elhelyezkednek. Dr. Fazekas Géza h. főjegyző olvassa előttük az eskümintát. Har­sányan mondják utána: „...esküszünk a mindenttudó és mindenható Istenre. . .“ A hivatali eskü kivétele után az elnöklő dr. Székely István vármegyei főjegyző a kö­vetkezőket mondja: — Mielőtt köszönteném a megválasztott urakat, ezennel átadom a polgármester úrnak hivatala külső jelvényét, a város pecsétjét. — Most pedig mind a vármegye, mind a magam részéről örömmel és szeretettel köszön­töm a megválasztottakat. Ezen alkalommal nem mulaszthatom el felhívni Önök figyelmét, hogy Önök ezután nem pártemberek, hanem a pártokon felül állva, önzetlenül, csak a város közönségének egyetemes érdekét szemük előtt tartva kell, hogy dolgozzanak. Ne felejtsék, hogy az a nagy bizalom, mellyel Önöket jelen alkalommal kitüntették, nehéz munkával, súlyos felelősséggel jár.­­ Szolgáljon ezen elkövetkezendő új éra a város fejlődésének javára és adjon az Isten Önöknek erőt, hogy közmegelégedésre töltsék be hivatásukat. Zajos éljen követi az elnök szavait, ame­lyekre dr. Tóth József polgármester felelt. Örömet és hálát érez a kitüntetéséért, de tudja és tudni fogja azt a nagy kötelességet, amely hivatalával jár. E kötelességnek az érzése — mondotta — legyen záloga annak, hogy a legnagyobb megelégedésre fogunk mi dolgozni városunk jólétének érdekében. Egy óra volt, midőn a Himnusz fenséges akkordjaival lezárult a tisztújítószék. Dr. Kiss István éltetése mellett vonultak ki az Egységespárthoz tartozó képviselők, akiknek egy része a megválasztottakkal együtt a Korona éttermébe ment, hogy a választás után szo­kásos banketten vegyenek részt. Ingyen kap 4 apróhirdetést az év folya­mán, aki lapunkra 8 pengővel egész évre előfizet, tehát az újság ára teljesen visz­­szatérül. A féléves előfizetők félévenként egy apróhirdetést kapnak ingyen. Előfize­téseket felvesz a kiadóhivatal Deák Fe­­­­renc ucca 2. FEMMKÖZZÖNY 1930. január 1. Lapunk legközelebbi száma szombat­­ reggel a rendes időben jelenik meg. Huszonkilencedik évfolyamába lépett lapunk az új esztendő­vel. Huszonkilencedik éve, hogy a Félegyházi­­ Közlöny a város közönségét szolgálja. Évti­zedeken át kifejtett sajtóműködésben jege­­cesedett ki újságírói törvényünk: tárgyila­gosság, friss hírszolgálat és a város szeretete. A Félegyházi Közlöny mindenkor a polgár­ság lapja volt és az marad. Gyakorolja a kritikát, de megfontoltan, mert célja nem az­­ okvetellenkedés, hanem a közügyek mentál­­ jobb elővitele. Örömmel támogat minden­­ kezdeményezést, amely e város kulturális,­­ emberbaráti és gazdasági előrehaladását,­­ boldogulását célozza. Egy politikát ismer jo­­­­gosultnak és kötelesnek, a nemzeti politikát,­­ melyben az ország újraépülhet és fennmar­­­radhat, ennek a politikának a fundamentuma­­ nagy értékeivel, fejlődött, kulturált és foly­ton élő munkájával a polgárság, amelynek zászlóvivője a Félegyházi Közlöny. Huszon­kilenc esztendős élet új fordulóján ezekkel a hagyományokkal folytatja útját és szünet nélkül dolgozik, mindig a közönségért. Ami értéket és tartalmat huszonkilenc esztendő alatt gyűjtött, azt mind arra az egyedüli célra és hivatásra használja fel, hogy kö­zönségét gyors, friss, lelkes újságírással to­vábbra is jól szolgálja és e feladat annál­­ könnyebb, mert a Félegyházi Közlönyt nem­­ fűtik és nem befolyásolják személyi aspirá-­­­ciók. Célja, rendeltetése, törvénye: mindent a közönségért. Éjfél előtt Még csak pár perc... ... Szalad a mutató... Az ó­év szive fáradtan dobog, Bús éjtszakázó, vígan mulató Szemében a tűz újra fellobog. Még csak pár perc , Kíváncsian nézem , A haldokló év végső sóhaját, Hogy éjfélütéskor dacos kézzel Vágjam a földhöz a múlt poharát. Még csak pár perc, Éjfélt üt az óra S minden, mi rossz volt, az új hajnalon Zokogva indul találkozóra, Hogy friss örömben, dal közt meghaljon. Még csak csak pár perc És feldobog szivünk, Nem hozott semmit a vén cselszövő ! Rútul becsapott, de él a hitünk: Kincset, örömöt hoz a most jövő! Még csak pár perc És kondul a harang, Hangja üdvözli a vidám népet, Ahol már nincs bú, nincs átok, harag. Kíván mindenki boldog újévet! Fazekas Ernő Boldogabb újévet kívánok a „Félegyházi Közlöny“ minden előfizetőjének, olvasójának, munkatársának, hirdetőjének és jóbarátjának. FEUER ILLÉS felelős szerkesztő Anyakönyvi kimutatás Az 1929. év lezártával nem mondhatjuk el ugyanazokat, mint egy év előtt. Ugyanis amíg 1927. és 1928. év között alig volt valami kis eltérés, az 1928. és 1929. év között már sokkal lényegesebb a különbség. Az anyakönyvi hi­vatal számadatai a következők: 1929. évben született 1221, meghalt 786 személy, beirat­kozott 400 pár és házasságot kötött 348 pár. Ezzel szemben 1928. évben született 1276, meghalt 749 személy, beiratkozott 450 pár, s házasságot kötött 373 pár. A két év adatait­­ összehasonlítva a születések száma 55-tel ke­vesebb, a meghaltak száma pedig 37-tel több, a beiratkozás 50 esettel kevesebb, míg a házas­ságkötés 25 esettel kevesebb mint 1928. évben. 1929. év számadatai Az alanti adatokban felsorakoztatjuk a kü­lönböző hatóságok által 1929. évben elintézett ügydarabokat és az összehasonlítás kedvéért zárójelben mindjárt hozzátesszük az 1928. év végén lezárt adatokat. A városházára érkezett ügydarabok száma a következő : közigazgatási ügy: 30.000 (32.000), adóügy 16.048 (18.500), árvaszék 6100 (6139) ügy, végrehajtás 16.200 (18.110). — A számvevőségnél elintéztek 28564 (29.375) ügydarabot. — A községi bírósághoz érkezett: közigazgatási 1700 (696), polgári 1550 (1080) és kihágási 1750 (1168) ügy.­ A fogyasztási adóhivatalban 35,000 egyén jelent meg, bevétel volt hús-, bor- stb. fogyasz­tási adók, városi illeték, ebadó, fedeztetési és legelődíjakból 572,269 pengő 93 fillér, előző évben 525,383 P 77­0. — A hadigondozóban iskolai törzskönyvezés 635 (789), testnevelési ügy 207 (250) és hadisegély kifizetés 6700 (7000) esetben. — A kir. adóhivatalnál 21.000 ügydarabot intéztek el, ugyanannyit, mint 1928. évben, illeték kiszabás 6430 ügy. — Az államrendőrséghez érkezett közigazgatási és bűnügyi 9600 (9930), kihágási 1236 (1390) ügydarab. — A kir. járásbíróságnál polgári és peres ügy 9850, peren kívüli ügy 15.900 (az előző évben együttesen még a 12 ezret sem érte el), a telekkönyvnél 18.001 (16.170) ügy­darab. — A szolgabírósághoz érkezett 8046 közigazgatási és 1300 kihágási ügydarab. — A járlatkezelő hivatalban kiadatott 5457 (4835) nagy járlat, 2945 (2657) kis járlat, 9953 (12.124) sertés és 5160 (4120) juh. Az átruházások száma 20.841 (18.863), irányítás pedig 13.016 (14.206) Iktatószám 529 (492). — A közpénz­tár forgalmát legközelebbi számunkban ismer­tetjük. Hatvan év után Hazaemlékezések 5 Mióta Szarvas István mérnök úr térképét megkaptam, ráérő időben, délálom helyett rajta utazgatok. Az új, toldalék tizedeket nem ismerem. Az én időmben nyomás volt sok mai városrész. "Kit most a Mikszáth Kálmán ucca a régi várostól elvág, ott volt egy kurta kis házsor s közte egy még butább házköz. Az volt a város földje. Ott laktak Vakulya Jóskáék. (Hát az ugyan él-e még?) Hanem, ami az újosztásokon belül esik, azt én cso­dálatos apróra ismerem emlékezet után is. Mert 76-ban nagy Istencsapása nehezedett reánk. Áldozócsütörtökön olyan fagyra virrad­tunk, hogy templomból hazajövet mink isko­lások alig tudták beszaggatni a jeget az árok­ban. És a Szabó Lajos-féle ház előtt — a mai Andrássy ucca és az ó-zsidótemplom köze sarkán — csakúgy potyogott az ecetfák levele szárastul. (Ott voltak a félegyházi első bálvány­fák, az azóta szinte elvadult Acanthusok.) Édesanyánk sirt-rítt, jajistenemezett, mikor hazaértem. Édesapánk a Krisztusfát emlegette a picsogásnak, mert hisz lehet, hogy csak a városban fagyott. És kiszaladt a szőllőbe. Öregapám meg egyenest Kisszállására még a templomból. Már akkor új másfél lánc szőllőnk volt az első lánc végiben, a parton. A Tóth-szőllő, meg a Fábián Sebestyénné-féle. Mink Jancsi öcsémmel kilopózkodtunk az udvarra, az el­ereszettb­ől jégcsapokat tördöstünk le és szo­pogattuk a szalmásistállóban nagy gyönyörű­séggel. Lacikát nem eresztette ki édesanyám, Fer­­csikét szoptatta — sírva. Sírva főzött meg délre is, de se öregapám, se édesapánk nem érkezett haza délre. Egy óra vetette haza őket­­— egyszerre. Édesapánk a vakucca felől, öregapám a kapu felől. — No, Márton ? — kérdezte öregapám a pitaraj tóban. Nagyon csendesen felelt a mi hangos édes­apánk . — Mindent megevett a fene . . . Öregapám a zsebibe nyúlt s kétarasztos kukorica-kelést mutatott: — Ez meg a kukorica, Márton. Ez is az ördögé lett. A töve beleszakadt. Lefogta a fagy-Édesapánk meg cseresznyefa­galyat húzott ki a tarisznyájából: — Ez meg fekete. A korai pirosunk. A földhöz vágta. Mink, Jancsival, fölszedtük, megkóstoltuk és kiköpködtük. A Roykó-Költ január havi újdon Könyvtári 12 Új szám 66­4ff pengő 2868. Courths-Mahler: 2869. Fábián Béla: G 2870. Földi Mihály: Kéz 2871. France Raoul: It 2872. Heltai Jenő : Ám­ 2873. Herceg Ferenc: 2874. Kassák Lajos: M 2875. Komáromi János 2876. Prévost (Marcel): 2877. Surányi Miklós: M 2878. Szitnyai Zoltán: 1 2879. Wallace (Edgar) Ha már be van íra meg az előfizetését iratkozva, úgy ék­ be a Roykó-Költ Olvasási díj havont. Egyes művek is kiviheti díjtól felfelé.­­— Sz­iőt Piaci 1929. dec Tiszta búza Rozs Árpa Zab Köles Bab Kukorica Csöves kukorica Burgonya Széna Szalma Álomszalma Korpa Fehér kenyér Félbarna Barna Nullás liszt Főző Kenyér Rozs­mák Hízott lúd Hízott kacsa Pulyka Tyúk Csirke Hízott sertés Juh Marhahús Borjúhús Juhhús Sertéshús Zsír Háj Szalonna (zsírnak) Tojás Magló lúd frsz egesz, élet VARRÓ JÉeEfv­erzsofinjené Lucvij SINGER VARROGÉ Kiskunftieg­yháza. Gum Zom szükségletét nyomdí

Next