Félegyházi Közlöny, 1931 (30. évfolyam, 2-54. szám)

1931-01-11 / 2. szám

XXX. évfolyam — 2. szám Kiskunfélegyháza, 1931. január 11. • • TÁRSADALMI Előfizetési ár: Szerkeszti Megjelenik minden vasárnap Fél évre 4 pengő, egész évre 8 pengő Egyes szám ára 12 fillér FEIÉR JÁNOS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc ucca 2. (Kossuth ucca sarok) Jobb jövő reménye Hazánk nagy barátja, Rothermere lord az új esztendő alkalmából megkérte a Magyar Revíziós Ligát, hogy tegye közzé az alábbi üdvözletét, melyet az egész magyar nemzetnek szánt. London, 1931. január 1. Szomorúsággal és csalódással teljes év zárult le Magyarország számára a tegnapi napon. Ez volt a Trianoni Évtized. Ma új és vidámabb korszak kezdődik: a Remény Évtizede. Az egyes nemzetekre, épúgy, mint a férfiakra és asszonyokra, a Sors a szenvedésből aránytalanul súlyosabb terhet mért. Legalább egy üdvös ellenhatása azonban van ennek a csapásnak is: önállóságra nevel, bátorságra ösztönöz és megedzi a türelmet. Ezek azok a tulajdonságok, amelyeket a magyar faj elődeitől örökölt. A mai nemzedék teljesen méltónak bizonyult a nemzet e nagy tradícióira. Felszegett fejjel állja a súlyos megpróbáltatást, amelyet egy kíméletlen és vérszomjas békeszerződés juttatott osztályrészéül. Nekem mélységes meggyőződésem, hogy az az évtized, amelynek útjaira a világ ma rálépett, tanúja lesz a magyar igazság elismerésének. Senki sem meri kétségbe vonni, hogy a jog Magyarország oldalán van. Az egyetlen védekezés, amelyet a trianoni szerződés oltalmazói igazolásul előterjeszthetnek az, hogy alkalmas megoldásnak bizonyult. Ezt a becstelen érvelést egyre gyorsabban ássa alá a művelt világ lelkiismerete, amely ma már teljesen ráeszmélt azokra a sérelmekre, amelyek Magyarországot érték. Amióta én három és fél évvel ezelőtt síkra szálltam Magyarország mellett, világszerte nőttön-nő és még egyre növekszik a közvélemény ereje a magyar határok alapos revíziója mellett. Minden országban rájöttek már értelmes emberek, hogy ez lényeges feltétele annak, hogy Közép-Európában állandó békés állapotok teremtethessenek. Nemcsak el lehet hárítani ezzel azoknak a nagy háborús veszedelmeknek egyikét, amelyeknek árnyéka még mindig az európai kontinens felett lebeg, hanem azonnal fel lehetne lendíteni a nemzetközi kereskedelmet. Ma a helyzet az, hogy három és fél millió magyar kénytelen akarata ellenére, mint idegen uralom alatti kisebbség, az európai nyugtalanság tényezői közé sorakozni. Abban a pillanatban, amint visszacsatolják őket szülőhazájukhoz, a szilárd egyensúly tényezőivé lesznek a nemzetek közösségében. Egy megelégedett, békés, virágzó Magyarország hasznos szomszédnak bizonyulna. Véget érne a kereskedelem tespedése és az ínség, amely abból fakad, hogy könnyelműen leamputálták Magyarország természetes piacait. Közép-Európában a gazdasági egyensúly helyreállna és Magyarország könnyen központjává válhatna egy olyan vámuniónak, amely megszüntetné a kereskedelem céljaira önkényes és bosszantó határokat, amelyek ma útjában állanak úgy Magyarország, mint szomszédai ipari és mezőgazdasági fejlődésének. Szerencsekívánataimat küldöm a magyar nemzetnek ahoz az önmegtagadáshoz és józansághoz, amelyet az elmúlt évtizedben tanúsított. A legnagyobb gonddal kerültek minden provokáló aktust és a közrendet változatlanul fenn- tartották a legsúlyosabb gazdasági megpróbál t tatások közepette és ezzel nagymértékben járul- ttak hozzá, hogy még legféltékenyebb szom-szédai és ellenségei érzületét is lefegyverezzék. Magyarország kiérdemelte az egész világ tisz-teletét azzal a méltóságteljes magatartással, amelyet nagy bajok közepette tanúsított. Gyorsan közeledik az idő, mikor e jóindulatot, s amelyet itt szerzett, javára fogja elkönyvelhetni. Magyarország barátainak száma a külföldön növekvőben van. Nemcsak Mussolini olasz miniszterelnök, akivel sok biztató megbeszélésem volt Magyarorszg jövő kilátásait illetőleg, hanem más orszák befolyásos államférfiai is teljesen megegyeznek Magyarországgal arra irányuló igénye tekintetében, hogy a rárótt békefeltételeket észszerű revízió alá vegyék. Arra buzdítok tündén magyart, hogy ne lankadjanak egy júlanatig sem és méltósággal, de határozottan tárják bajaikat a világ elé. Európának el kell ismernie, hogy a magyar nemzettel szemtan kettős hálatartozása van. Ha a magyarok nem szálltak volna vitézül szembe a törökkel a XVI. században, a nyugati civilizáció táz évvel mögötte lett volna annak a pontnak, amelyet elért. Ha nem léptek volna bátral fel a bolsevizmus vérszomjas önkényuralma elen 1919-ben, ez a halálos betegség megvehette volna lábát az európai kontinens szívében. Én abban a diváltságos helyzetben vagyok, hogy jobban tudom, mint bárki, aki nem magyar, milyen keserű szenvedéseken ment és megy keresztül még ma is a magyar nép. Az önök politikai és gazdasági életét olyan gondos figyelemmel kísérem, mint a magam országáét. Mélyen átérzem azokat a súlyos következményeket, amelyeket a gabonaneműekben világszerte bekövetkezett áresés az önök mezőgazdasági népessége számára jelentett. Ez a baj nem szorítkozik kizárólag Magyarországra, bár hatásai sokkal súlyosabban jelentkeznek egy olyan országban, amelyet szántszándékkal legyengítettek. Más nemzetek — akkora táuísásízsi, irtat az Egyesült Államok, Kanada és Argentína , ahol a földművelés a nemzetgazdaságnak szintén nagy tényezője, ugyancsak komolyan megérzik a gabona világárában bekövetkezett példanélküli zuhanást. Ennek okai nem egészen világosak. Egy-két év is eltelhet, amíg az egyensúlyt a termelő és a fogyasztó erő között helyre lehet állítani s ezzel állandó és jövedelmező árat biztosítani a világ mezőgazdasági lakossága produkciójának. Ez a körülmény azt jelenti, hogy egyelőre nem szűnnek meg a nehéz idők, amelyek miatt az önök földműves lakossága szenved, bár ami azt illeti, a helyzet nem különb más országok hasonló foglalkozási ágaiban sem. Rokonszenvemet küldöm Magyarország ipari és többi osztálya tagjainak is, akiknek energiája számára az önök megcsonkított országa nagyon csekély érvényesülési teret enged. Mégis a múlt csalódásai és a jelen nyomott hangulata ellenére is azt üzenem : kitartás! Az igazság nagyon gyakran ólomlábakon jár, de tizenkét millió magyar tántoríthatatlan akarata siettetni fogja a rajtuk esett kiáltó igazságtalanság orvoslását. Nem lehet bizonyosabb politikai jóslatokba bocsátkozni az elkövetkező évtizedet illetőleg, mint hogy hosszú idővel az évtized lejárta előtt Magyarország visszakapja három és félmillió idegen uralom alatt szenvedő fiát azzal a területtel együtt, amelyet benépesítenek. Rothermere A diftériáról A szülők, a polgármester úr és az iskolaszékek szíves figyelmébe Mint minden évben, úgy a múlt év őszén is felütötte fejét városunkban ez a rettegett, fertőző gyermekbetegség, mely azóta is állandóan tart és szedi áldozatait. Úgy vélem, közös érdeket szolgál, ha erre és a védekezési lehetőségekre a nyilvánosság előtt rámutatok, annál is inkább, mert a diftériás megbetegedések mindinkább súlyosabb alakban jelentkeznek. Magával a betegséggel itt csak egész rövidden kívánok foglalkozni. A diftéria kórokozója , a diftéria bacillus (egy ezerszeres nagyítással is alig látható véglény), mely az emberi szerve-zetbe jutva, alkalmas körülmények között (pl. meghűlés után) rendkívül gyorsan elszaporodik és előidézi ezt a súlyos, gyakran halálos kimenetelű betegséget. A megbetegedés székhelye leggyakrabban a torok és gége, ahol is ilyenkor szürkés-fehér lepedék képződik, de előfordulhat bárhol, ahol nyálkahártya van, így az orrban, szájban, garatban, vagy a szem kötőhártyáján stb, ez utóbbi helyeken azonban elég ritkán. Rendszerint magas láz vezeti be, ehhez társul később a megbetegedés helyén fellépő fájdalom, gégediftériánál fulladásszerű nehéz légzés, száraz, ugatásszerű köhögés, rekedtség. Veszélyei: gégediftériánál a fulladás és valamennyinél a később esetleg fellépő szívgyöngeség vagy bénulások. A fulladást a lepedék és a gége nyálkahártyájának nagyfokú duzzadása következtében beálló légcsőszűkület okozza. A szívgyöngeséget és bénulásokat a diftériabacillus által termelt méreg hozza létre. Ez a méreg elsősorban a szívet támadja meg és szívbénulás folytán hirtelen halált okozhat. A betegség gyógyítása szérummal történik, melyet minél előbb alkalmazunk, annál jobbak és biztosabbak a gyógyulási lehetőségek. És ezért minden gyanús esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a megkésve hívott orvos már csak az utolsó szalmaszálhoz való kapaszkodás reménységével oltja be a beteget. Ezek előrebocsájtása után egy fontos és nagy horderejű kérdést óhajtok megvilágítani: a diftéria megelőzését. A diftériás beteg elkülönítésével és fertőtlenítésével a védekezés nem kielégítő. Nem elegendő pedig azért, mert a beteget ápoló szülők, rokonok nem kiképzett ápolók, akik tehát nem tudják magukat kellően fertőtleníteni és így a másokkal való érintkezésük kapcsán akaratlanul és öntudatlanul is terjesztői lehetnek a diftériának. Továbbá itt vannak az úgynevezett bacillusgazdák, nagy bacillushordozók. A diftériás beteg felgyógyul, fertőtlenítenek és a felgyógyult, egészséges egyén minden leheletével száz és ezerszámra onthatja magából a diftéria bacillusokat, melyek őt már nem betegítik meg esetleg, ellenben a vele érintkezőket nagy valószínűséggel. Épen ezért a diftéria elleni védekezésnek leghatásosabb módjára, a védőoltásokra akarom felhívni a figyelmet. És e kérdésnél appellálok a gyermekeiket féltő szülők szeretetére és gondosságára, a jövő nemzedék sorsát szívén viselő polgármesterünk és az iskolaszékek tagjainak gyermekszeretetére és humanitására. A diftéria védőoltóanyag az orvostudomány egyik legújabb vívmánya, melynek feltétlen eredményes voltáról számtalan szakirodalmi cikken kívül az is tanúskodik, hogy a főváros iskolában szülői beleegyezéssel az összes tanulókat diftéria ellenes védőoltásban részesítik. Ezt a problémát tehát az iskolákon belül 6-tól 18 . évig városunkban is megoldhatónak tartom. , Meggyőződésem, hogy egyetlen szülő sem zárkóznék el a védőoltóanyag megvásárlásától (kb. 250—30), akinek csak módja van rá. A szegénysorsúak oltóanyaga részére pedig kieszközölhető a cirka 2000 P a népjóléti min I nisztériumtól. Az oltásokat az iskolaorvosok, illetve városi orvosok végeznék fokozatosan. A diftéria ellenes védőoltóanyagról pedig most csak annyit akarok itt elmondani, hogy mennyisége csekély (1 cm3), az oltás teljesen fájdalmatlan és sem lázt, sem bármiféle más kellemetlen tünetet nem okoz. A beoltott egyén az oltás után is zavartalanul folytathatja munkáját. Védőoltás után a diftériával szembeni mentesség kb. 6—8 hét múlva áll be és évekig, 4—5 évig tart. Dr. S. L. Népművelési előadások a városban. A karácsonyi szünet után az előadássorozatok tovább folytatódnak, így 11 én, vasárnap d. u. 4 órakor a zárda tornacsarnokában, 6 órakor a Kossuth utcai iskolában, 12-én este 8 órakor az Iparos Otthonban.