Félegyházi Közlöny, 1933 (32. évfolyam, 2-53. szám)

1933-01-08 / 2. szám

ányt addig, amíg a ajánlatot. A rendőrség egy jleset körülményeit len reggel Tóth Pál ;i feles szántó a ta- ni erőséhez Földházi •z ment, hogy an- 'iéti piacra vigye. A ' ütt Földházi tanya- ág együtt borozgat- idott, érért Földházi- a befogta a lovakat A 12-km út felénél este, amikor hazaér- a kocsiban, arcát és itét még az éjjel be- zba s a hozzátarto- az első ülésen ült a kocsioldalra. Va- íetetlen ittas ember a kátyús, egye- lálra ütőgette anél- tra felébredt volna, haláleset ügyében Tömörkényen. tömörkényi fiatat- — alaposan tneg- kocsmában bálát k szép számban, megbán folyt a t hírek szerint ett első segély­Csilári János sz. alatti ta- a 4 méter Jteteje és le- a. Bennégett 80 P a kár. ah Pál jászszent- böjtjén, szom- . ■ igyekezett és ittas ,«párjára feküdt és ott vonat mozdonyveztője szre a sínen fekvő em- rajta. A vonat leinet- ét és lábát és menten séden halott gazdale- t és rnég a következő ildott a holttesten. A la, hogy a szerencséi­dében senkit sem ter­Busa László gazda 200 pengőért, de vétel- ót vallott be és ezen eg az illetéket. A kis . Busát adócsalásért a Megnyugodott a rásza- üníetésben, amelynek esztette a bíróság, át — 1 évi börtönt részletesen megírtuk, es Gü: pár András 22 rozQlt állapotban össpe- egességre került a sor, a két legény, ami-kor kését és azt Gémesbe sült legényt bevitték a legiteni már nem lehe- -ghalt. Gáspár András yos testisértés büntette iljárás. Most vonta fe- árt a szegedi törvény- édekezett, hogy önvé- sát, de nem volt szán- iines megtámadta, föld- • fenyegette. Szoronga­tó kését és azzal vak- ött. A kihallgatott or- hogy a szúrás alulról ivó lieiyzetből történt, alásban elkövetett ha- értés bűntettében mon- áspár Andrást és ezért A legény fellebbezett, •zoltriak a bíróság az >ezett az ügyész is az *t. !áh Ferencné ujkécskei 4 éves kisfiát egyedül ával játszadozva, meg- füstben megfulladt. A k Oláhnét 16 pengő XXX11. évfolyam — 2. szám Kiskunfélegyháza, 1033. január 8. Előfizetési ar: Fél évre 4 pengő, egész évre 8 pengó Egyes szám ara 12 fillér Ujesztendő hajnalán Bizakodva köszöntjük az újesztendőt, mert az erős magyar nép élni akar. Harsányan meg­éljeneztük beköszöntését, mert — mint egy j terhes álomtól — igyekeztünk megszabadulni j az elmúlt évtől. Elmúlásával mintha magával ■ vitte volna a sírba mindazt a nyomort, szen­vedést és gondot, amin a 1932-ben kellett keresztül esnünk. Sem a fővárosban, sem a vidéken még talán soha olyan t’pedve, oly sóváran nem várták az újév beköszöntését, mintáz i933-at. Talán még soha olyan tömegek nem lepték el a kávéházakat és mulatóhelyeket, mint most Szilveszte kor. Mintha csupa jólétben fürdő és megelégedett ember lakna ebben az országban. Nem! Ma ebben az országban lerongyolódott és kifosztott koldusok laknak, kik egy éjszakára akarták visszavarázsolni a régi gondtalan és boldog világot, hogy csalóka illúziókba rin­gatva magukat, köszöntsék az ujeszíendőt. A tragikus magyar sors trianoni koldusai, mi ma élő szegény magyarok, élni akarunk és ez az élnivágyás, ami kicsendül újesztendő várásunkból, amelytől szebbet-jobbat várunk. Szebbet-jobbat várunk, de nem ismerjük az utat, amelyen el kellene indulnunk. Elviselhe­tetlen és kibírhatatlan terheinktől és a min­dennapi kenyér súlyos gondjától akarunk meg­szabadulni, de nem tudjuk, hogy merre indul­junk, hol kezdjünk munkához s így lulajdon- kép valami csodát várunk, mely helyzetünk­ből kiszabadít. Csodaváró nemzet lettünk, kik Mussolinitól és Rothermeretői kezdve a legje­lentéktelenebb idegenig is, mindenkitől csak ; azt várjuk, iiogy sorsunkon segítsen. Csak attól ' nem várjuk, csak abban nem bízunk, akitől legelsösorban kellene, akiben leginkább meg­bízhatunk : saját önmagunktól. Pedig tanuljuk meg az újesztendőre, hogy rajtunk a földkerekségen senki sem fog segí­teni addig, míg saját magunk nem segítünk magunkon. Ezt vésse az újesztendőre mindenki jól a szívébe, mert amíg az önsegély megfelelő módját meg nem találjuk s azt sikeresen nem alkalmazzuk, addig rajtunk segíteni senki és semmi nem fog. Csodát nem várhatunk, hanem kitartó és szívós munkával magunknak kell jövőnk lét­alapjait megteremtenünk. Nem mutat új képet a város parlamentje az új esztendőben sem, j a városatyák érdeklődése nem emelkedett a ! kedden tartott első rendes közgyűlésen, vita j sem volt a közel 46 pontból álló tárgysorozat- ! nál, csak a város anyagi helyzetét ismertető j számvevőségi jelentés fölött csaptak össze a , politikai pártok és az üzleibérek inegállapi- j tásánál volt néhány hozzászólás. A politikai j harc hosszabb időt lefoglalt a közgyűlésből, így az csak a késő esti órákban ért véget. A belügyminiszter jóváhagyta a személyi kiadások további csökkentése és a város hely- pénzdíjszabályzatának módosítása tárgyában hozott közgyűlési határozatokat. (A piacon üres j kocsi után 50 f helyett csak 30 f a heiypénz) j Kiss Ferenc haszonbérlő bérleti összegét a ; belügyminiszter 10 százalékkal csökkentette. A fegyelmi bíróság Nagy F. László gondnok által tett feljelentés alapján dr. Tóth Ferenc árvaszéki ülnök és Lörincz Antal közgyám ellen indított fegyelmi ügybe* felmentő ítéletet hozott. A város 1931-ben az alapokból kölcsönt vett fel a felsőbb hatóság jóváhagyásának leérkezte« előtt, emiatt dr. Tóth József polgármester ellen n vármegye törvényhatósági bizottságának fegyelmi választmánya fegyelmi eljárást rendelt el, ami ellen a polgármester felülvizsgálati kérelemmel élt. I Szerkeszti: FEUER JANOS A vármegye törvényhatósági kisgyülése jóvá­hagyta a Fekete Sándor volt járványkórházi gondnok és Lévai Pál részére megállapított közsegéiyt, Udvardi Imre ny. városi írnok nyugdijának helyesbítését, az országos vásárok alkalmával szolgálatot teljesítő lisztviselők és alkalmazottak napidiját, Hollós József ny. állam­titkár szakértői díjának rendezése ügyében hozott közgyűlési határozatot. A számvevőségnek a város anyagi helyzetét ismertető jelentését felolvasta dr. Ring József pénzügyi tanácsnok. (A jelentést lapunk más helyén hozzuk.) Dr. Horváth Zoltán hosszabb beszédben kritizálta a város legutolsó 3 esz­tendejének gazdálkodását és azzal érvelt, hogy a város súlyos helyzetében sem az ország- gyűlési képviselő, sem a polgármester nem tudta a város ügyeit előbbre vinni. Dr. Bíró László főügyész válaszolt dr. Horváth Zoltánnak é> kijelentette, hogy a város mai vezetőségét nem érheti támadás a mai súlyos helyzet miatt, legkivált dr. Horváth Zoltán részéröl, mert az ő vezérlete alatt működő előző városi vezetőség adósította el a várost úgy, hogy annak kamatai most külön csaknem 100 százalékos pótadó terhet jelentenek. Dr. Tóth József polgármester a padsorból felelt dr. Horváth Zoltánnak, elsősorban az el- bocsájtott tisztviselők ügyében, majd a város eladósílásáröl szólt, m ilyet dr. Horváth Zoltán «3 pártja okozott a v ásnak, hisz az általuk létesített gőzfürdőre, bérpalotára és vágóhídra a számvevőségi jelentés ponlos számadatai szerint évenkint köze! 200,000 pengőt fizet rá a város adófizető közönsége. Ezzel szemben <lr. Kiss István országgyűlési képviselő nem a helyi adófizetők, hanem az állam költségére létesített középitkezések érdekében járt el eredményesen, ezenkívül több ízben kapott a város pénzbeli segélyt és éppen aznap délelőtt telefonon közölte vele dr. Kiss István, hogy egyelőre 40,000 pengő segélyt sikerült ki­eszközölnie, de kilátás van ezenkívül még nagyobb összegű államsegélyre is. (Dr. Kiss Istvánt megéljenezte a közgyűlés.) A város a Cyklop Építő Rt. követelésére a kb. 4000 P kamat után váltót ad, qiíg a tőkére vonatkozóan bevárja a felettes hatóságok döntését. Az alapok és alapítványok pénzkészletéi a város űjabh határozattal igénybeveszi és ezek után rendes pénzintézeti kamatot fizet. A Vereb Józseffel kötött haszonbérleti szer­ződést jóváhagyták. A Fehérkereszt vendéglői Kiss József vette ki haszonbérbe évi 1210 P ért nyilvános ár­verésen 1936-ig s a vonatkozó szerződést jóváhagyták. A halasi és csólyosi út közötti vadász- j területre vonatkozó haszonbérleti szerződést tudomásul vették s e szerint ezt Nagy M. László ; bérli évi 275 P-ért 1937. júiius 31-ig. Az ínség-hozzájárulásból rendelkezésre álló összegből a polgármester szükség esetén 20 ; százalékot igénybevehet anyag beszerzésére. I A városi bérház lakóit az általuk felajánlott ! bérösszegért egy évig szerződés nélkül meg- ; hagyják bérleményeikben, mig aki a bizottság által felajánlott bérösszeget elfogadja, azzal kívánságra hosszabb időre szerződést kötnek. A íeisőszénáskertet az utóajánlat vissza­vonása folytán az árverésen legtöbbet ígért Hever Józsefnek adták bérbe. A polgári vadásztársaságnak haszonbér le­szállítása iránti kérelmét elutasították. A Reménység részére az új vásártéri Sport­stadion helyét ideiglenesen Sjiortpálya céljaira átengedték. A Hősök-ligete céljára a fürdő mögötti parkot jelölték ki ésa különböző tanintézetek ápolására ! bízták a város főkertészének felügyelete alatt. , A városi üzletbérlők üzletbéreire vonaíko- i zóan az wzletbér bizottság által megállapított j bérösszegeket fogadták el. Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc ucca 2. (Kossuth ucca sarok) Az állami költségvetés körül Tyler népszövetségi biztos jelentésében a költségvetési kiadások leszállítására drasztikus intézkedéseket követel. Az ellenzék a népszö­vetségi pénzügyi szakértő nimbuszába kapasz­kodva, erélyesen követeli a kormánytól, hogy átmenet nélkül, egyszerre 150—206 millió pen­gővel csökkentse a költségvetés kiadási olda­lát. Mintha ez olyan egyszerű, könnyű dolog volna és csakis a kormány akaratán, vagy nem akarásán múlnál Csakhogy az a baj, hogy az ellenzéki vezérek óvatosan eltitkolják: hogyan képzelik fulajdonképen ezt a radikális leszál­lítást? Mit és mennyit akarnak csökkenteni a kiadások közül? A kormány nyilvánosan kör- vonalozta a maga álláspontját ebben a kér­désben. Semmiesetre sem kapható az állam­háztartás kiadásainak olyan redukciójára, amely a gazdasági élet megcsappant teljesítőképes­ségét, a munkaalkalmakat, a fogyasztást, a forgalmat még az eddiginél is veszedelme­sebben megbénítaná, a szociális nyomort nÖ-~ vélné, a gazdasági vérkeringést még lomhábbá tenné és végeredményben az állami bevétem lek alakulására is hátrányosan hatna. Ezzel szemben már most az ellenzék köte­lessége, hogy egyenként megjelölje: mely ki­adásokat óhajt törölni, vagy lényegesen csök­kenteni és ezen az úton 150—200 milliós megtakarítást elérni. Pedig enélkül az ilyen radikális csökkentés hirdetés nem egyéb por­hintésnél és szemfényvesztésnél. Tessék nyíl­tan kiállani a közvélemény elé és egyenként megjelölni azokat a kiadási lételeket, ame­lyeknek törléséből egy ilyen nagy, a jelenlegi költségvetésnek csaknem negyedrészét kitevő csökkentés elérhető volna. Ugy e bár: elsősorban a személyzeti kiadá­sok nagyarányú leszállítása kellene ahhoz, hogy ekkora kiadási csökkentés egyáltalában szóba is kerülhessen. Hiszen a személyzeti kiadások a közigazgatási költségvetés 53 szá- tjalékáia rúgnak, liyen arányú személyzeti ki­adásbeli megtakarítás csakis az állami alkal­mazottak létszámának hirtelen nagymérvű csökkentésével és m é?éíl fejül megmaradt tiszviselők fizetésének újabb súlyos íöSzáiiHá-* sával volna keresztülvihető. Ezt akarja az ellenzék? Mert hn ezt nem akarja, úgy ki van zárva az általa követelt kiadási redukció. Tessék tehát nyíltan odaállni az ország elé és hirdetni a tisztviselők elbocsátását és újabb fizetés-redukcióját, valamint a nyugdijak to­vábbi leszáilitását. És tessék vállalni az ezzel feltétlenül járó népszerűtlenséget. De bármily mértékben is történnének a tisztviselő elbocsátások, végzetes B listázások és a tisztviselői járandóságokat bármennyire is leszorítanák a létminimum színvonala alá. ebből meg mindig nem állana elő a kiadá­soknak e< a követelt 150—200 milliós csök­kentése. Ehhez még a dologi kiadásoknak is további lényeges leszállítása volna szükséges. De mit jelentene ez? Először is igen sok intéz­ménynek beszüntetését, vagy legalább leépíté­sét és ezzel kapcsolatosan kereseti és munka­alkalmak feladását. Ilyen nagyarányú dologi 1-iadásbdi csökkentés jelentené az iskolák egy löszének bezárását a tanszemélyzet szélnek eresztésével, klinikák és kórházak megszünte­tését. vagy az ápoltak számáuak lényeges le­szállítását, kultúrintézmények leépítését, a vaso­tok lerongyoiódásnt, nagyszerű állami intézmé­nyek ieziillesztését, a beruházási tevékenység abszolút megállítását, az utak leromlását. Egy­szóval Magyarországnak kultur- és jogállamból balkáni színvonalra lesülyeaztését. Atetrja-e ezt az ellenzéki vezérkar: igen-e, vagy nem? Itt nyíltan szint kell vallani. Itt nem lehet tovább kertelni. Vagy vállalja az ország el- balkánizálődását, vagy abbahagyja a drasz­tikus redukciók követelését! De odaállni az

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék