Félegyházi Közlöny, 1933 (32. évfolyam, 2-53. szám)
1933-01-08 / 2. szám
ányt addig, amíg a ajánlatot. A rendőrség egy eleset körülményeit len reggel Tóth Pál , feles szántó a tanerőjéhez Földházi az ment, hogy aniéit piacra vigye. Alott Földházi tanyaág együtt borozgatódott, ezért Földházia befogta a lovakat A 12 km út felénél este, amikor hazaéra kocsiban, arcát és izét még az éjjel bezba s a hozzátartoaz első ülésen ült a kocsioldalra. Varetetlen ittas ember a kátyús, egyelálra ütögette anéltra felébredt volna, haláleset ügyében Tömörkényen, tömörkényi fiatal— alaposan megkocsmában bálát k szép számban, megbán folyt a hírek szerint ett első segély Csilári János sz. alatti taa 4 méter tteteje és lea. Bennégett 80 P a kar.ah Pál jászszentböjtjén, szom. ■ igyekezett és ittas ,párjára feküdt és ott vonat mozdonyveztője szre a sínen fekvő emfajta. A vonat lemetét és lábát és menten séden halott gazdalet és még a következő isdott a holttesten. A ja, hogy a szerencseidőben senkit sem tet-Busa László gazda 200 pengőért, de vételét vallott be és ezen eg az illetéket. A kis . Busát adócsalásért a Megnyugodott a rászüntetésben, amelynek esztette a bíróság, az 11 évi börtönt részletesen megírtuk, és Gáspár András 22 rozolt állapotban összeegességre került a sor, a két legény, amikor kését és azt Gémesbe sült legényt bevitték a segiteni már nem leheghalt. Gáspár András mos testi sértés büntette eljárás. Most vonta feázt a szegedi törvényédekezett, hogy önvésát, de nem volt számines megtámadta, földi fenyegette. Szorongató kését és azzal rakott. A kihallgatott orhogy a szúrás alulról ivó helyzetből történt, alásban elkövetett haértés bűntettében monáspár Andrást és ezért A legény fellebbezett, azokinak a bíróság azvezett az ügyész is azt. Jáh Ferencné ujkécskei 4 éves kisfiát egyedülával játszadozva, megfüstben megfulladt. Az Oláhnét 16 pengő XXXI1. évfolyam — 2. szám Kiskunfélegyháza, 1033. január 8. Előfizetési ár: Fél évre 4 pengő, egész évre 8 pengő Egyes szám ára 12 fillér Szerkeszti: FEUER JÁNOS Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc ucca 2. (Kossuth ucca sarok) Újesztendő hajnalán Bizakodva köszöntjük az újesztendőt, mert az erős magyar nép élni akar. Harsányan megéljeneztük beköszöntését, mert — mint egy terhes álomtól — igyekeztünk megszabadulni az elmúlt évtől. Elmúlásával mintha magával ■ vitte volna a sírba mindazt a nyomort, szenvedést és gondot, amin a 1932-ben kellett keresztül esnünk. Sem a fővárosban, sem a vidéken még talán soha olyan tepedve, oly sóváran nem várták az újév beköszöntését, mint az 1933-at. Talán még soha olyan tömegek nem lepték el a kávéházakat és mulatóhelyeket, mint most Szilveszteror. Mintha csupa jólétben fürdő és megelégedett ember lakna ebben az országban. Nem! Ma ebben az országban lerongyolódott és kifosztott koldusok laknak, kik egy éjszakára akarták visszavarázsolni a régi gondtalan és boldog világot, hogy csalóka illúziókba ringatva magukat, köszöntsék az új esztendőt. A tragikus magyar sors trianoni koldusai, mi ma élő szegény magyarok, élni akarunk és ez az élnivágyás, ami kicsendül újesztendő várásunkból, amelytől szebbet-jobbat várunk. Szebbet-jobbat várunk, de nem ismerjük az utat, amelyen el kellene indulnunk. Elviselhetetlen és kibírhatatlan terheinktől és a mindennapi kenyér súlyos gondjától akarunk megszabadulni, de nem tudjuk, hogy merre induljunk, hol kezdjünk munkához s így tulajdonkép valami csodát várunk, mely helyzetünkből kiszabadít. Csodaváró nemzet lettünk, kik Mussolinitól és Rothermeretől kezdve a legjelentéktelenebb idegenig is, mindenkitől csak azt várjuk, hogy sorsunkon segítsen. Csak attól nem várjuk, csak abban nem bízunk, akitől legelsősorban kellene, akiben leginkább megbízhatunk : saját önmagunktól. Pedig tanuljuk meg az új esztendőre, hogy rajtunk a földkerekségen senki sem fog segíteni addig, míg saját magunk nem segítünk magunkon. Ezt vésse az új esztendőre mindenki jól a szívébe, mert amíg az önsegély megfelelő módját meg nem találjuk , azt sikeresen nem alkalmazzuk, addig rajtunk segíteni senki és semmi nem fog. Csodát nem várhatunk, hanem kitartó és szívós munkával magunknak kell jövőnk létalapjait megteremtenünk. A vármegye törvényhatósági kisgyűlése jóváhagyta a Fekete Sándor volt járványkórházi gondnok és Lévai Pál részére megállapított közsegélyt, Udvardi Imre ny.városi írnok nyugdíjának helyesbítését, az országos vásárok alkalmával szolgálatot teljesítő tisztviselők és alkalmazottak napidíját, Hollós József ny. államtitkár szakértői díjának rendezése ügyében hozott közgyűlési határozatot. A számvevőségnek a város anyagi helyzetét ismertető jelentését felolvasta dr. Ring József pénzügyi tanácsnok. (A jelentést lapunk más helyén hozzuk.) Dr. Horváth Zoltán hosszabb beszédben kritizálta a város legutolsó 3 esztendejének gazdálkodását és azzal érvelt, hogy a város súlyos helyzetében sem az országgyűlési képviselő, sem a polgármester nem tudta a város ügyeit előbbre vinni. Dr. Bíró László főügyész válaszolt dr. Horváth Zoltánnak és kijelentette, hogy a város mai vezetőségét nem érheti támadás a mai súlyos helyzet miatt, legkivált dr. Horváth Zoltán részéről, mert az ő vezérlete alatt működő előző városi vezetőség adósította el a várost úgy, hogy annak kamatai most külön csaknem 100 százalékos pótadó terhet jelentenek. Dr. Tóth József polgármester a padsorból felelt dr. Horváth Zoltánnak, elsősorban az elbocsájtott tisztviselők ügyében, majd a város eladósításáról szólt, melyet dr. Horváth Zoltán 13 pártja okozott a vásnak, hisz az általuk létesített gőzfürdőre, bérpalotára és vágóhídra a számvevőségi jelentés pontos számadatai szerint évenként közel 200.000 pengőt fizet rá a város adófizető közönsége. Ezzel szemben dr. Kiss István országgyűlési képviselő nem a helyi adófizetők, hanem az állam költségére létesített középítkezések érdekében járt el eredményesen, ezenkívül több ízben kapott a város pénzbeli segélyt és éppen aznap délelőtt telefonon közölte vele dr. Kiss István, hogy egyelőre 40,000 pengő segélyt sikerült kieszközölnie, de kilátás van ezenkívül még nagyobb összegű államsegélyre is. (Dr. Kiss Istvánt megéljenezte a közgyűlés.) A város a Cyklop Építő Rt. követelésére a kb. 4000 kamat után váltót ad, mmíg a tőkére vonatkozóan bevárja a felettes hatóságok döntését. Az alapok és alapítványok pénzkészletei a város újabb határozattal igénybeveszi és ezek után rendes pénzintézeti kamatot fizet. A Veréb Józseffel kötött haszonbérleti szerződést jóváhagyták. A Fehérkereszt vendéglőt Kiss József vette ki haszonbérbe évi 1210 - ért nyilvános árverésen 1936-ig s a vonatkozó szerződést jóváhagyták. A halasi és csólyosi út közötti vadász- területre vonatkozó haszonbérleti szerződést tudomásul vették s e szerint ezt Nagy M. László bérli évi 275 P-ért 1937. június 31-ig. Az ínség-hozzájárulásból rendelkezésre álló összegből a polgármester szükség esetén 20 százalékot igénybevehet anyag beszerzésére. A városi bérház lakóit az általuk felajánlott bérösszegért egy évig szerződés nélkül meg- hagyják bérleményeikben, míg aki a bizottság által felajánlott bérösszeget elfogadja, azzal kívánságra hosszabb időre szerződést kötnek. A felsőszénáskertet az utóajánlat visszavonása folytán az árverésen legtöbbet ígért Hever Józsefnek adták bérbe. A polgári vadásztársaságnak haszonbér leszállítása iránti kérelmét elutasították. A Reménység részére az új vásártéri Sportstadion helyét ideiglenesen Sportpálya céljaira átengedték. A Hősök-ligete céljára a fürdő mögötti parkot jelölték ki és a különböző tanintézetek ápolására bízták a város főkertészének felügyelete alatt. . A városi üzletbérlők üzletbéreire vonatkozzóan az üzletbér bizottság által megállapított bérösszegeket fogadták el. Nem mutat új képet a város parlamentje az új esztendőben sem, a városatyák érdeklődése nem emelkedett a kedden tartott első rendes közgyűlésen, vita sem volt a közel 46 pontból álló tárgysorozat-nál, csak a város anyagi helyzetét ismertető számvevőségi jelentés fölött csaptak össze a politikai pártok és az üzletbérek megállapításánál volt néhány hozzászólás. A politikai harc hosszabb időt lefoglalt a közgyűlésből, így az csak a késő esti órákban ért véget. A belügyminiszter jóváhagyta a személyi kiadások további csökkentése és a város helypénzdíjszabályzatának módosítása tárgyában hozott közgyűlési határozatokat. (A piacon üres kocsi után 50 f helyett csak 30 f a helypénz) Kiss Ferenc haszonbérlő bérleti összegét a belügyminiszter 10 százalékkal csökkentette. A fegyelmi bíróság Nagy F. László gondnok által tett feljelentés alapján dr. Tóth Ferenc árvaszéki ülnök és Lőrincz Antal közgyám ellen indított fegyelmi ügyben felmentő ítéletet hozott. A város 1931-ben az alapokból kölcsönt vett fel a felsőbb hatóság jóváhagyásának leérkezte előtt, emiatt dr. Tóth József polgármester ellen a vármegye törvényhatósági bizottságának fegyelmi választmánya fegyelmi eljárást rendelt el, ami ellen a polgármester felülvizsgálati kérelemmel élt. Az állami költségvetés körül Tyler népszövetségi biztos jelentésében a költségvetési kiadások leszállítására drasztikus intézkedéseket követel. Az ellenzék a népszövetségi pénzügyi szakértő nimbuszába kapaszkodva, erélyesen követeli a kormánytól, hogy átmenet nélkül, egyszerre 150—206 millió pengővel csökkentse a költségvetés kiadási oldalát. Mintha ez olyan egyszerű, könnyű dolog volna és csakis a kormány akaratán, vagy nem akarásán múlná. Csakhogy az a baj, hogy az ellenzéki vezérek óvatosan eltitkolják: hogyan képzelik tulajdonképen ezt a radikális leszállítást? Mit és mennyit akarnak csökkenteni a kiadások közül? A kormány nyilvánosan körvonalazta a maga álláspontját ebben a kérdésben. Semmiesetre sem kapható az államháztartás kiadásainak olyan redukciójára, amely a gazdasági élet megcsappant teljesítőképességét, a munkaalkalmakat, a fogyasztást, a forgalmat még az eddiginél is veszedelmesebben megbénítaná, a szociális nyomort nő- vélné, a gazdasági vérkeringést még lomhábbá tenné és végeredményben az állami bevételek alakulására is hátrányosan hatna. Ezzel szemben már most az ellenzék kötelessége, hogy egyenként megjelölje, mely kiadásokat óhajt törölni, vagy lényegesen csökkenteni és ezen az úton 150—200 milliós megtakarítást elérni. Pedig enélkül az ilyen radikális csökkentés hirdetés nem egyéb porhintésnél és szemfényvesztésnél. Tessék nyíltan kiállani a közvélemény elé és egyenként megjelölni azokat a kiadási tételeket, amelyeknek törléséből egy ilyen nagy, a jelenlegi költségvetésnek csaknem negyedrészét kitevő csökkentés elérhető volna. Ugyebár elsősorban a személyzeti kiadások nagyarányú leszállítása kellene ahhoz, hogy ekkora kiadási csökkentés egyáltalában szóba is kerülhessen. Hiszen a személyzeti kiadások a közigazgatási költségvetés 53 százalékára rúgnak, ilyen arányú személyzeti kiadásbeli megtakarítás csakis az állami alkalmazottak létszámának hirtelen nagymérvű csökkentésével és mérért felül megmaradt tiszviselők fizetésének újabb súlyos föszállá-ásával volna keresztülvihető. Ezt akarja az ellenzék? Mert ha ezt nem akarja, úgy ki van zárva az általa követelt kiadási redukció. Tessék tehát nyíltan odaállni az ország elé és hirdetni a tisztviselők elbocsátását és újabb fizetés-redukcióját, valamint a nyugdíjak további leszállítását. És tessék vállalni az ezzel feltétlenül járó népszerűtlenséget. De bármily mértékben is történnének a tisztviselő elbocsátások, végzetes listázások és a tisztviselői járandóságokat bármennyire is leszorítanák a létminimum színvonala alá, ebből még mindig nem állana elő a kiadásoknak ez a követelt 150—200 milliós csökkentése. Ehhez még a dologi kiadásoknak is további lényeges leszállítása volna szükséges. De mit jelentene ez? Először is igen sok intézménynek beszüntetését, vagy legalább leépítését és ezzel kapcsolatosan kereseti és munkaalkalmak feladását. Ilyen nagyarányú dologi kiadásbói csökkentés jelentené az iskolák egy részének bezárását a tanszemélyzet szélnek eresztésével, klinikák és kórházak megszüntetését, vagy az ápoltak számának lényeges leszállítását, kultúrintézmények leépítését, a vasútak lerongyolódását, nagyszerű állami intézmények fezsllesztését, a beruházási tevékenység abszolút megállítását, az utak leromlását. Egyszóval Magyarországnak kultúr- és jogállamból balkáni színvonalra lesülyesztését. Ateírja-e ezt az ellenzéki vezérkar: igen-e, vagy nem? Itt nyíltan színt kell vallani. Itt nem lehet tovább kertelni. Vagy vállalja az ország elbalkanizálódását, vagy abbahagyja a drasztikus redukciók követelését! De odaállni az