Félegyházi Közlöny, 1934 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1934-09-09 / 38. szám
2. oldal FillffillUlTIZLOVY 1934. szeptember 9. vitézi székkapitány, dr. Geszthelyi Nagy László kamarai igazgató, dr. Sántha György a Katona József Társaság ügyvezető elnöke, Kecskeméti Mihály elnök az OMKE, Szeles János elnök a Fűszerkereskedők részéről. A Hiszekegy után dr. Kiss István városunk országgyűlési képviselője állott az emelvényre és a következőket mondotta: Kiváltji Fenségek! Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség! Ha a nemzetek történetében visszatekintünk, mindenfelé történelmi jelképekkel találkozunk, amelyek vagy a múlt dicsőségét hirdetik, vagy egy elkövetkezendő jobb jövőben való hitet keltik fel s tartják ébren bennünk. Párizsban a Titus-kapu faragványaival Napoleon dicső hadjáratait örökítették meg, a Plas de la Concorde-on elhelyezett szobrok reménységet fakasztottak a francia nemzetben az azokban jelképező városok hozzátartozandó tartományaik visszaszerzésére. Amikor őseink a vereckei szoroson át portyázva bejöttek a Kárpátok aljára, Zalán vezér Árpád fejedelemnek két kulacs Dunavizet és egy nyaláb füvet küldött az alpári rétről, hogy lássa Árpád fejedelem: a Duna folyó vize jobb, mint a Don folyó vize s hogy Alpár földjének mezején édesebb a fa, mint Scythia füve. A budai várban elhelyezett Honvédszobor a szabadságharc katonáinak legendás tetteire hívja fel figyelmünket. A világháborúban élésért katonáink emlékének emelt szobrok azok hervadhatatlan érdemeit hirdetik. Mindez jelkép, szimbólum. A mai napon mi kiskunok a saját erőnkből Országzászlót emeltünk, hogy az mindenkor hirdesse a hitet, szeretetet és reménységet, amely állandóan kell, hogy éljen közöttünk. Valahányszor e zászló előtt mi kiskunok elmegyünk, jusson eszünkbe, hogy e megcsonkított hazának, korra, nemre és felekezetre való tekintet nélkül mindannyian egyenjogú gyermekei vagyunk és csak ez a zászló juttathatja diadalra a magyart! Amint a Plas de la Concordén elhelyezett szobrok előtt a francia polgár mindég megemelte kalapját, úgy mi is, valahányszor e zászló előtt elmegyünk, emeljük meg kalapunkat és mondjunk egy fohászt a Mindenható Istenhez: add vissza nekünk a régi Nagy Magyarországot és a mi kedves Hazánknak, a sokat szenvedő fiainak az epedve várt boldogságot! Mély hódolattal kérem József kir. fenségét, hogy avatóbeszédét elmondani kegyeskedjék. József kir. herceg izzó hazafias érzéssel telített, kemény, hatalmas beszédben avatta fel az országzászlót. — Amikor félárbocra eresztve látom ezt a zászlót, — mondotta, — elszorul a szívem, mert ez a zászló az elszakított területek miatti mély gyászt jelenti. Lelkem felháborodik azon az igazságtalanságon, amellyel széjjeltépték drága hazánkat. Összejöttünk itt ma, a város és a környék apraja és nagyja, nagy számban, hogy ez alkalommal is tiltakozzunk országunk szétdarabolása ellen s fogadalmat tegyünk, hogy szivünk minden dobbanását, lelkünk minden rezdülését, hét kell, vérünket és életünket is feláldozzuk azért, hogy megszüntessük ezt az igazságtalanságot. A magyar feltámadás Közép Európa békéjének és megnyugvásának záloga, a megértésnek és a jobb jövőnek az alapja. A magyar élniakarást, a meg nemalkuvást jelképezi ez a zászló s nekünk az a kívánságunk, hogy az elveszett vármegyék újból visszakerüljenek. Lelkes éljenzés után Urmánczy Nándor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság elnöke beszélt zajos éljenzés közben s elhelyezte a zászló talapzatában a Nagymagyarország minden részéből összegyűjtött földet. Dr. Tóth József polgármester lelkes fogadalommal vette át az országzászlót Kiskunigyegyháza nevében s utána dr. vitéz Gárgyán Jenő törvényhatósági bizottsági tag Szeged város nevében koszorút tett az emlékre. Az ünnepség alatt a tér fölött két repülőgép keringett. A félegyházi származású Ujváry László százados és Bánhidy Antal tisztelegtek a magasból, virágokat szórva. Az országzászló előtt tisztelgő menetben vonultak el a leventék, majd a lovasbandérium, melyből az egyik első ló, lovasa vitéztére térdet hajtott az országzászló előtt, utánuk hosszú sorban a csillagtúra résztvevői motorkerékpáron, autókkal s nevükben dr. Matuz Károly helyezett koszorút az országzászló talapzatára. Az egész ünneplő közönség a Petőfi szoborhoz vonult, amelyre dr. Tarjányi Béla főjegyző Kiskunfélegyháza nevében koszorút helyezett, dr. Szirák Ferenc reálgimn. tanár lendületes beszédet mondott. Ezután József kir. herceg és József Ferenc főherceg, Ney Géza főjegyző és dr. Tóth József polgármester kíséretében a Móra Ferenc Társaság felolvasó ülésén vett részt és ezzel különös fényt adtak a Társaság első nyilvános bemutatkozásának, ahol az érdeklődő hallgatóság teljesen megtöltötte a termet. Dr. Sahin Tóth Rafael közvetlen szavakkal üdvözölte a királyi fenségeket és a közönséget s elnöki megnyitójában a Társaság célkitűzéseit vázolta, egyben Félegyháza szerepét Petőfi és Móra életében. Kovácsné, Huszár Jolán a magyarasszony lelkének melegségével s költői szépségekkel teli költeményeit olvasta fel. Fekete József az áll. tanítóképző-intézet igazgatójának első szereplése a melegérzésű és széles látókörű magyar embert mutatta, aki fajának sorsáért aggódó lélekkel járta a testvér finn nép országát s úti emlékeiből olvasott fel. Mácsay Károly, a Társaság titkára néhány erőteljesen megrajzolt versben gyönyörködtette a hallgatóságot. Dr. Szirák Ferenc a Társaság ügyvezető elnöke mélyen szántó analízissel rajzolta meg Móra Ferenc verseskötetének a „Könnyes könyvinek szerepét és értékét Móra költői fejlődésében. Ez a felolvasás ízelítő volt arra, hogy itt hivatott Móra esztétikus mutatkozott be, akitől ezen a téren még sokat várhatunk. Dr. Kalmár Gyula, a Társaság alelnöke megköszönte a közönség megjelenését s a Társaság októberi ünnepélyes megnyitó ülésére hívta meg a hallgatókat. A Társaság első üléséről azzal az érzéssel távozott a közönség, hogy a Móra Társaságtól még sok szépet fog kapni városunk. D. e. 9 órakor dr. Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár ünnepélyesen megnyitotta az összes kiállításokat. Az ideözönlött vidékiek és a helybeliek hatalmas tömegekben keresték fel a bemutató kiállításokat. Nemcsak a föld mive Félegyháza vonult fel a kiállításokon, hanem az iparos Félegyháza is. A Szent János téren felállított sátorvárosban ezrek szorongtak és csodálták a szorgalmas kiskunok művészi ipari alkotásait. A kiskun homokon kisarjadt művészi mintájú szűrök, subák, eredeti mintázatú igáskocsik, bőrdíszművek, famunkák számos látogatót csaltak a tágas, csinos kiállítási bódék köré. A királyi fenségek, József főherceg és József Ferenc dr főherceg s a többi megjelent előkelő notabilitások is elbűvölve nézegették a kiállított remekművű szűröket és a többi ipari munkákat s a legmélyebb elragadtatásukat fejezték ki a látottak felett. Az iparos Félegyháza gyönyörű kiállítás keretében tárta fel művészi értékeit az iparostanonciskola helyiségeiben. Asztalosok, lakatosok, cipészek stb vonultak fel szemet és lelket gyönyörködtető munkáikkal ezen a kiállításon, élénken dokumentálva, hogy rövid 200 esztendő alatt nemcsak a homokon tudtak életet teremteni a kiskunok, hanem az ipari téren is. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb bútorok, lakberendezési tárgyak, praktikus és kényelemet szolgáló szobadolgok, művészi kézimunkák, amilyeneket a gyáripar soha nem produkálhat, kápráztatták el a látogatókat. Különös feltűnést keltettek a kiállított Petőfi és Móra domborművek, melyek Tóth Lajos és Nagy Lajos munkái. Igazán művészi munka volt Farsang Péter lakatosmester Móra Ferencről mintázott domborműve ... A félegyházi ipar vonult itt fel, megmutatva, hogy diadalmasan veszi fel a versenyt az ország többi városaival s méltó utódja a művészi alkotásokat kitermelő félegyházi céheknek. D. e. fél 12 órakor az Ipartestületben közös gyűlést tartottak az iparosok és kereskedők. Tóth Béla ipartestületi elnök köszöntötte a magas vendégeket, József főherceget és József Ferenc dr. főherceget. Az „utolsó kiskunkapitány unokája“ hatásos beszédben mutatott rá arra a tényre, hogy Félegyháza földmíves népe mellett mily nagyszerű és hatékony munkát fejt ki a helybeli iparosság. Kifejtette, hogy a közös együttműködés fogja megteremteni mindnyájunk álmát: Nagy-Magyarországot. Szavait tomboló taps és hosszú f éljenzés követte. A többi s jórészt vidéki felszólalók az elismerés zászlóját hajtották meg Félegyháza előtt, amely megmutatta, hogy az iparnak karöltve kell haladnia a földmiveléssel. Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő az iparos problémákról tartott mélyenszántó előadást. Vázolta a sorvadó ipar problémáit, majd rámutatott azokra a módokra és eszközökre, amelyek az emelkedés felé vezető utakhoz viszik a ma még mélyen tévelygő iparosság helyzetét. Balkányi Kálmán, az OMKE elnöke a kereskedelem helyzetét ecsetelte s Farkas Vilmos, a Fűszerkereskedők Országos Szövetségének elnöke a kiskereskedők fájó problémáit tárta a hallgatóság elé. A gyűlést dr. Strasser Rezső a Kereskedők Egyesületének elnöke zárta be nagyhatású szavaival. Délben a Korona dísztermében ünnepi ebéd volt, amelyen a királyi hercegek és Marschall Ferenc államtitkár is részt vett. Elsőnek Ney Géza, Pest vármegye főjegyzője mondott pohárköszöntőt a kormányzóra. Toldy Jenő apátplébános a két királyi herceget éltette, utalva arra, hogy József kir. herceg apja, mint százados, egykor Kiskunfélegyházán állomásozott. Nagy figyelem között emelkedett most fel József királyi herceg, aki meghatott szavakban szólott arról a kapocsról, amely édesatyját Félegyházához fűzte. — Már nagyatyám is, akit én nem ismertem, de amint azt atyámról hallottam, sok szeretettel emlékezett meg a kiskun népről, melynek élén viselt tisztségére igen büszke volt. Köszöntjük Félegyháza népét, amely a munkának ezzel az ünnepnapjával beállott a nagy magyar egységbe. Kiséret nélkül, a fiammal jöttem, mert hazajöttem, egy nagy család tagjaként. Szeretem a magyar népet s ezt a szeretetet nagyatyámtól és atyámtól örököltem,, akit Csehországba és Olaszországba helyeztek át azért, mert szerette a magyart. S ezt a szeretetet nincs az a vihág, nincs olyan katasztrófa, amely kitéphetné szívünkből. Kiskunfélegyháza népére és a magyar fel támadásra ürítette poharát József főherceg, akit hosszan ünnepelt a közönség. A következő szónok, dr. Kiss István, Kiskunfélegyháza országgyűlési követe Marschall államtitkárt köszöntötte, akinek „olyan tapasztalatok és olyan tudás van a háta mögött, amely biztosíték arra, hogy az ország mezőgazdaságát a jobb jövő felé fogja vezetni.“ Marschall Ferenc államtitkár válaszában a mai ünnep tanulságait szögezte le. Ezek a tanulságok mezőgazdasági, ipari és szellemi produktumokban mind a magyar tehetség mellett bizonyítnak. Egy kis agrárprogrammal fű- szerezve üdvözölte ezt a politikamentes, talnulságos, szép vasárnapot. Dr. Tóth József polgármester Ney Géza várm. főjegyzőt, dr. Sallay János a Gazdasági Egyesület elnöke Urmánczy Nándort, dr. vitéz Gárgyán Jenő a királyi hercegi családot köszöntötte fel és még számos felköszöntő hangzott el. teuditás meghűlés elsőjeleinél és ftifcjáhwd GYÓGYSZERTÁRBAN KAPHATÓ -------------------------------------------------------rr-—= M egnyílt a NEMZETI A BÚ HÁZ Korona u. 1. (Gellér patika mellett)3' LEGOLCSÓBBAN VÁSÁROLHATÓ vászlat, festőt, kartont, flanellt, posztót, szöveteket, selymet, kendőt és kötött árukat. Állandó nagy választék Fűszeráruk — Korlátolt italmérés Tegyen egy próbavásárlást még mai Tisztelettel: FRIEDMANN SÁNDOR a Nemzeti Áruház tulajdonosa