Félegyházi Közlöny, 1938 (37. évfolyam, 1-49. szám)

1938-01-02 / 1. szám

XXXVII. évfolyam — 1. uae Alsfcunfeiegyttaza 1938. január 2. zott. Fazekas Pál aí lakásán a szom el és Farkas József létében 18 ablak- rézia Nádor uccai •ötnő.őr és Farkas, :aálkodoff. Magán ilt ellenük, rmsíiott ifj. Áciiim ében a kecskeméii őrben lefolytatta a jelentések szerint s mértékben sike vallomása megető i Kiskunhalas mel ehát a kecskeméti ette el. Mint bűn- embernek az ott s, ezért a kecske hazaszállította Fé­n Kiss Antal 668 ik lisztet, 6 tyúkot yné 346 az. lakos- íénái loptak el is- ozás folyik. ás-vétsis Gál Sándor Ferenc- 6 800 □ öl ingat ndor megvette Mó méti út közötti 5 h ért. Kalmár Sándor Ferencné kecske- > h ?7o rn öt B7án- dihályné megvette Irássy uccai házát / és neje megvette ;et 18 hold szanki Imre megvette Kar 800 □ öl szántóját neje megvetle Hi- t István uccai 160 Kocsis János (neje iotás Sándorné, Fi- dűlőben fekvő 648 P ért, Rozenberszki lyné Pólyák Fran- □ öl szántóját 530 y és neje, Móczár íné és társa Jókai házát 4300 P ért. ranciska megvette s haleszi szőlőben elét 90 P ért. Forgó Hegedős Ödön és íntó és rétjét 1600 «vette Seres József 441 □ öl szántóját ly (neje Vízhányó akab ferencszállási tóját 2500 P ért. etmények NY a város tulajdonát zükséglelének fede- zállításara verseny indó 70 mázsa első ráz, penész és por­ok .Ajánlat széna , lepecsételt és ie- e legkésőbb január 3S iktatóhivatalába, meg, hogy a fel- zhoz való beszállí- valaminí a nyugta- altassék. 1—2 :ny Imi Hivatal átirata fitenyésztéssel fog a hetipiacok alkal- ‘s szedő köteles az ií és a minimális Fentiek megszegése ie a hivatalnál s a andó az eladás idő- adott baromfi súlya A húsmérlegekkel hivatal, hanem a be tartozik. . december 28. Ring polgármester Előfizetési a r Fél evre 4 pengő, egész évre 8 pengő Egyes szám ara 12 fillér $z«rk»iztli FBUBR JANOS Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc ucca 2, (Kossuth Hcca sarok) Újévi köszöntő Az év utolsó másodpercének halála: az újév születését hozza meg Nem több, mint egy villanás az örökkévalóságból. A képzelet egy szikrája, amely az apró részekre bontott időnek egy paránya. Erre vár a vágyba ol tott remény: az emberi szívnek ez az időt álló repkénye, amely kőrülfonja az életünket. A rozzant viskók, a fényes paloták, a sza bad pászták és dohos börtönök, a forró égöv és a jégvilág lakója: mind erre vár. A leve gőt átszelő repülőgép és a tengeren átsikló oceánjáró utasa az újév születésének pillana tát lesi. A bányában, a kohó perzselő forró ságában, a hűtőházak fagyasztó levegőjében, az országutakon egyformán rákőszönt az em­berekre az észrevétlenül betoppanó újév. Megvirradt a rejtelmes, titokzatos újév. A gondokkal, vagy alkalmi vidámsággal bélelt tegnap helyébe az ígéretes arcú ifjú esztendő lépett. A társadalmi élet aszfaltos útján, a gazdasági élet barázdáin, a po’ifika útvesztői­ben újra elindítja a mindig jobbra várakozó embert. A gyors sikerek emberével elrohan, a szerencse mostoháját ott felejti régi szenvedé­seinek, összegubancolt gombolyagjával. Gom bolyitsa, bogozza, ahogy tudja. A sirók es kaca­gok, a tűrök és zúgolódók, a hívők és hitetlenek mind egy irányban indulnak: az ismeretlen felé. Az éiet kieiéguhetetien habzsoló! és a halál pillanatát óhajtók a Jövendő kapuját né­pesítik. Most lépnek át a nepek és nemzetek, az országok és világok a Mindenség Urának hatalmával megnyitott Remény-kapun ... Nekünk, a város krónikásainak kezében megremeg az irószerszám, mert annyi a kí­vánságunk a város lakossága számára. Fejünk és szivünk tiszta. Torlódó gondola­tainkat a város minden lakosáén munkáló vérhullám indítja el a — szivünkből. Kíván­juk, hogy a néha megcsúfolt szeretet az újév ben mindig diadatt iiliön. A szegénységet a nyugodt polgári élet váltsa fel. A köz javára dolgozókat a jól végzett munka öröme boldo­gítsa Ne legyen senki a munkanélküliség kita­szítottja, de sürgő karok és friss agyak élvezhes­sék a becsületes munka áluásuií. A népek kö­zösségében az igazság ölelje magához a szen­vedő magyar népet, hogy egyszer már min­denkinek boldogságot hozzon az új esztendői Titkos választójog Néhány percig tartó formális ülés a Képvi selőházban — s mégis történelmi jelentőségű dátum a magyar beipolitika életében, mely léi évszázad küzdelmére tesz zárókövei. A választó- jogi reform országgyűlés elé került, Megvalósul a titkos szavazás, megszűnik az eddigi különb­ség városi és vidéki szavazópolgár közöst. Amikor Darányi Kálmán miniszterelnök az év elején bejelentene, hogy az alkotmányjogi reformok közül a kormányzói jogkör kiter­jesztését és a feisőház egyenjogositását köve- tőleg 1937. év végéig be fogja nyújtani a vá­lasztójogi reformot is, ellenzéki oldalon sokan kételkedésüknek és hitetlenkedésüknek adtak kifejezést. Kétségkívül: rendkívüli feladatnak látszott három ily nagyjelentőségű közjogi re­form megoldása Hiszen a múltban egy is al kalmas lett volna arra, hogy a politikai hely­zetben a legélesebb harcokat idézze elő s esetleg a javaslat visszavonását, vagy a kor­mány távozását idézze elő. Mégis, akik ismer­ték Darányi Kálmán miniszterelnök egyénisé gét, pillanatig sem kételkedtek abban, hogy ígéretét valóban be fogja váltani. A miniszter elnök a kevés szó, de annál határozottabhan a tettek embere Másrészt a bö'cs megfonto­lásoké is és éppen ezért sohasem gondolt arra, hogy a javaslatokat a többségi párt erejével, számbeli fölényével oldja meg. A miniszter- elnök elgondolása az volt, hogy e reformok- n::k a nemzeti közvélemény teljes megnyug vására, az összes politikai tényezők konszen- i zusával keli létrejönni így is történt: mind ! a kormányzói jogkör í.ilerjesziését, mint a fel sí-ház egyenjogúsítását egyhangúlag szavazta meg az országgyűlés. Ezt a módszert követte a miniszterelnök a választójogi reform előkészítésénél is. Mond h itni permanensen folytatott tanácskozásokat minden foníosabb alapelvrőt s most, mikor a reform nyilvánosságra került, csak részletkér­désekben merülnek aggodalmak és kifogások, i Ez viszont természetes Itt van pl. egy nagy : kérdés: a választási jogosultság. Magyarorszá I gon eddig a lakosság 37 százaléka volt sza­vazó, ami igen általános választói jogosullsá got jelentett. Nagy nyugati demokratikus or­szágok messze elmaradnak e szám mögött. Franciaország lakosságának pl. csak 18'5 szá ziléka bir szavazati joggal. A bölcs megfon I tolás ezen a téren korlátozásokat követel, de I a kormány javaslatában tervbevett intézkedé sek nem haladják túl azokat a méreteket, ami n&mzc.i »teíiipóiiiuc íeiícíhaa! szükséges. Hasonlóképen bölcs intézkedés a választási agitációnak törvényes keretek közé szorítása. A titkos választójog csak akkor nem sötétbe ugrás, ha a felelőtlen demagógia aknamun kaját lehetetlenné teszik, vagy legalább is nnnimumra korlátozzák. Mindezek csak kiragadott szempontok. Vá lesztójogi törvényt alkotni tán nehezebb, mint bármily más törvényjavaslatot. Annyi szem­pont vár megfontolásra, olyan fontos érdeke­ket kell összeegyeztetve beilleszteni a min­denek fölött álló nemzeti érdekbe, ami nem csak munkában, de felelősségben is páratlan. A kormány javaslata mindezekre figyelem­mel volt — s mindezek mellett megoldotta a legnagyobb kívánságot: a titkos választójo­got. A magyar alkotmányos élet korszerű fej­lődését jelenti ez, újévi ajándékul az országnak. Vízkeresit Január hatodika a katolikus világnak min­denkor sátoros ünnepe, meit Jézus életéből három nevezetes eseményt juttat eszünkbe. J muár6 án történt Krisztus megkeresztelieiése a Jordán folyóban keresztelő szent János ál­tal. Január 6 án volt a híres kánai menyegző, amikor Jézus első nagy csodáját vitte véghez: a vizet borrá változtatta. Január 6-án ért nap keletről a három király, Gáspár, Menyhárt és Holdizsár Betlehembe, hogy hódolatukat a megszületett Krisztus király előtt bemutassák. Mi magyarok ezt az ünnepet Vizkeresztnek, vagy három királyok napjának nevezzük. Víz- keresztnek, mert e nap előestéjén vizet szentel nz egyház Jézus megkeresztelésének emlékére, majd ezzel a megszentelt vízzel megáldja a házakat és a három szent király oltalma alá helyezi. Három királyok ünnepének is nevez­zük ezt a napot, mert e napon jött a három szent király imádni Jézust. A három szent kitálynak lelkületét és igaz ság keresését és élő hitét szeretnénk a ma felfordult világba álültetni, hogy mindenk megtalálná életének, boldogulásának fényes csillagát. Ma, amikor nagy kérdések tartják izgalom­ban az egész világot: Lesz-e háború? Mit hoz a holnap? Hogyan állnak a pénzintézetek, az értékpapírok? Hol a Messiás, aki tartós, áldásos békét tudna kieszközölni az államok s országok között? Majd kérdik az újkori Pi- lámsok: Mi az igazság? És hol az igazság? És ezren vannak, akik nem törődnek a poli­tikai és tudományos kérdésekkel, de annál jobban érdekli őket, hogy hol vegyenek költ­séget a közelgő farsangra? Vagy miből fizes­sék az adót? De hogy hol az igazi Messiás? H >l van az élet igazi útja? Hol találom meg lelkem békéjét? Ezekkel édes keveset törődnek. Valljuk be azt is, hogy a mai világ tele van olyanokkal, akik mindent az államtói és annak hatalmi politikájától várnak Tele van olyanokkal, akiknek a zászlaján csak a köny- nyű éiel, a nemtörődömség „együnk, igyunk, úgy is meghalunk“ cafrangjai csüngnek. — S ebben a mámorban, ebben az érzéki hó­doltságban lepi meg őket egy kimondhatatlan undor, egy emésztő, tikkasztó malom. Te szegény, gyötrődő világi Ne járj te o'yan utakon, ahol életed nagy kérdésére sem­mi visszhang nem jő, ahol az Istentagadás or­dító fenevadjai tanyáznak; ne lépj arra az útra, ahol a becsületnek egy világszála sem terem s «he.! csak penész, gaz, tövis burján- zanak; ne járd Heródesnek életútját, — ha- n *m a három napkeleti bölccsel keresd az igazságot és ha Krisztusban megtaláltad — n»ert meg kell találnod — úgy kövesd Öt és boldog leszel. Ragyogjon bele ebbe a sötét magyar éjsza­kába a remény csillaga, ami a három szent királyt Betlehembe vezette, hogy vezesse ezt az eltaposott, mindenkitől kigúnyolt és lené­zett országot egy jobb, egy szebb, egy bol­dogabb jövő felé. R Hűtőházat hoz az újév A legutóbbi számunkban foglalkoztunk a liűiőház létesítésének kérdésével. Minthogy ez a bejelentésünk — a dolog természete szerint — nagyfokú érdeklődést vallott ki, az időközben beszerzett információnk alapján ko­rábbi közlésünket módunkban ál! már most kiegészúeni. A Ma|Iáih-féle telep megvétele után a hü- töházat felépíteni kívánó érdekeltség nyom­ban megkezdte az előzetes tárgyalásokat. Bár az adásvételi szerződést a vármegyei albizott­ság a beérkezett fellebbezés folytán csak a közelmúltban hagyta jóvá és e jóváhagyó határozat ellen újabb fellebbezést adtak be a minisztériumhoz, mégis az elmúlt időt fel­használta az érdekeltség a részletes tervek kidolgozására is. Jóllehet a jogerős jóváha­gyás elölt konkrét lépések természetesen nem történhetnek, mégis ily.nódon elkerülhetővé válik az, hogy a tervek megvalósítása nagyobb késedelmet szenvedjen. Az elgondolás szerint a hűtőház kezdetben 30 vaggon befogadó képesség mellett egy­aránt szolgálná a gyümölcs, baromfi, tojás és sertéstárolási szükségletek kielégítését. Az építési tervek már oly módon készülnek, hogy a hűtőház a szükséglet emelkedésének megfelelő VÁSZNAK KELENGYÉK minden minőségben és nagy választékban „TAKARÉKOSSÁG“ bevásárlási helye

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék