Félegyházi Közlöny, 1938 (37. évfolyam, 1-49. szám)

1938-01-02 / 1. szám

zott. Fazekas Pál aj lakásán a szem el és Farkas József létében 18 ablak­­rézi a Nádor uccai kötnő,őr és Farkas, uaálkodott. Magán ilt ellenük, vmsított ifj. Áciiim­ében a kecskeméti őrben lefolytatta a jelentések szerint s mértékben sike vallomása megető­­ Kiskunhalas mel­ehát a kecskeméti ette el. Mint bűn­­embernek az ott s, ezért a kecske hazaszállította Fé­n Kiss Antal 668 ik lisztet, 6 tyúkot yné 346 az. lakos­­lénál loptak el is­­ozás folyik. ás­vétsis Gál Sándor Ferenc­ 6 800 □ öt ingat ndor megvette Mó­méti út közötti 5 h ért. Kalmár Sándor Ferencné kecske­­­ h­ázo­rn öt Bzán­­dihályné megvette Irássy uccai házát­­ és neje megvette ;ez 18 hold szanki Imre megvette Kar 800 □ öl szántóját neje megvette Hi­­t István uccai 160 Kocsis János (neje Jotás Sándorné, Fi­­dűlőben fekvő 648 - ért, Rozenberszki­­yné Pólyák Fran­­□ öl szántóját 530 g és neje, Móczár­­né és társa Jókai házát 4300 P ért. Janciska megvette s haleszi szőlőben elét 90 P ért. Forgó Hegedős Ödön és íntó és rétjét 1600 P vette Seres József 441 □ ös szántóját ly­­neje Vízhányó akab ferencszállási tóját 2500 P ért. etmények NY a város tulajdonát zükségletének fede­­zállítására verseny indó 70 mázsa első láz, penész és por­ok .Ajánlat széna , lepecsételt és ie­­e legkésőbb január 3. iktatóhivatalába, meg, hogy a fes­­zhez való beszállt­­valamint a nyugta­­altassék. 1—2 :ny­omi Hivatal átirata fitenyésztéssel fog a hetipiacok alkal­­mi szedő köteles az ií és a minimális Fentiek megszegése se a hivatalnál s a andó az eladás idő­­adott baromfi súlya A húsmérlegekkel hivatal, hanem a be tartozik. . december 28. Ring polgármester XXXVII. évfolyam — 1. uae Alsfeunfeiegyttaza 1938. január 2. Előfizetési a­r Fél évre 4 pengő, egész évre 8 pengő Egyes szám ára 12 fillér Sz«rk»szik­ FRUER JANOS Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc ucca 2. (Kossuth ucca sarok) Újévi köszöntő Az év utolsó másodpercének halála: az újév születését hozza meg Nem több, mint egy villanás az örökkévalóságból. A képzelet egy szikrája, amely az apró részekre bontott időnek egy paránya. Erre vár a vágyba ol­tott remény: az emberi szívnek ez az időt álló repkénye, amely körülfonja az életünket. A rozzant viskók, a fényes paloták, a sza­bad pászták és dohos börtönök, a forró égöv és a jégvilág lakója, mind erre vár. A leve­gőt átszelő repülőgép és a tengeren átsikló óceánjáró utasa az újév születésének pillana­tát lesi. A bányában, a kohó perzselő forró­ságában, a hűtőházak fagyasztó levegőjében, az országutakon egyformán ráköszönt az em­berekre az észrevétlenül betoppanó újév. Megvirradt a rejtelmes, titokzatos újév. A gondokkal, vagy alkalmi vidámsággal bélelt tegnap helyébe az ígéretes arcú ifjú esztendő lépett. A társadalmi élet aszfaltos útján, a gazdasági élet barázdáin, a politika útvesztői­ben újra elindítja a mindig jobbra várakozó embert. A gyors sikerek emberével elrohan, a szerencse mostoháját ott felejti régi szenvedé­seinek, összegubancolt gombolyagjával. Gom­bolyitsa, bogozza, ahogy tudja. A sirók és kaca­gok, a tűrök és zúgolódók, a hívők és hitetlenek mind egy irányban indulnak: az ismeretlen felé. Az éset kielégihetetten habzsoló! és a halál pillanatát óhajtók a jövendő kapuját né­pesítik. Most lépnek át a népek és nemzetek, az országok és világok a Mindenség Urának hatalmával megnyitott Remény-kapun ... Nekünk, a város krónikásainak kezében megremeg az ivószerszám, mert annyi a kí­vánságunk a város lakossága számára. Fejünk és szivünk tiszta. Torlódó gondola­tainkat a város minden lakosáén munkáló vérhullám indítja el a­­ szivünkből. Kíván­juk, hogy a néha megcsúfolt szeretet az újév­ben mindig diadalt ü­ljön. A szegénységet a nyugodt polgári élet váltsa fel. A köz javára dolgozókat a jól végzett munka öröme boldo­gítsa Ne legyen senki a munkanélküliség kita­szítottja, de sürgő karok és friss agyak élvezhes­sék a becsületes munka áldásait. A népek kö­zösségében az igazság ölelje magához a szen­vedő magyar népet, hogy egyszer már min­denkinek boldogságot hozzon az új esztendős lány távozását idézze elő. Mégis, akik ismer­ték Darányi Kálmán miniszterelnök egyénisé­gét, pillanatig sem kételkedtek abban, hogy ígéretét valóban be fogja váltani. A miniszter­elnök a kevés szó, de annál határozottabban a tettek embere Másrészt a bölcs megfonto­lásoké is és éppen ezért sohasem gondolt arra, hogy a javaslatokat a többségi párt erejével, számbeli fölényével oldja meg. A miniszter­­elnök elgondolása az volt, hogy e reformok­­na­k a nemzeti közvélemény teljes megnyug­vására, az összes politikai tényezők konszen­­­­zusával kell létrejönni így is történt: mind­­ a kormányzói jogkör k­iterjesztését, mint a fel­ső­ház egyenjogúsítását egyhangúlag szavazta meg az országgyűlés. Ezt a módszert követte a miniszterelnök a választójogi reform előkészítésénél is. Mond­h­atni permanensen folytatott tanácskozásokat minden fontosabb alapelvről s most, mikor a reform nyilvánosságra került, csak részletkér­désekben merülnek aggodalmak és kifogások.­­ Ez viszont természetes Itt van pl. egy nagy­­ kérdés: a választási jogosultság. Magyarorszá­­­gon eddig a lakosság 37 százaléka volt sza­vazó, ami igen általános választói jogosultsá­got jelentett. Nagy nyugati demokratikus or­szágok messze elmaradnak e szám mögött. Franciaország lakosságának pl. csak 18­5 szá­zaléka bsz szavazati joggal. A bölcs megfon­­­tolás ezen a téren korlátozásokat követel, de­­ a kormány javaslatában tervbevett intézkedé­sek nem haladják túl azokat a méreteket, ami nemzeti sterű­pollinc­ieitorban­ szükséges. Hasonlóképen bölcs intézkedés a választási agitációnak törvényes keretek közé szorítása. A titkos választójog csak akkor nem sötétbe ugrás, ha a felelőtlen demagógia aknamun­káját lehetetlenné teszik, vagy legalább is minimumra korlátozzák. Mindezek csak kiragadott szempontok. Vá­lasztójogi törvényt alkotni tán nehezebb, mint bármily más törvényjavaslatot. Annyi szem­pont vár megfontolásra, olyan fontos érdeke­ket kell összeegyeztetve beilleszteni a min­denek fölött álló nemzeti érdekbe, ami nem csak munkában, de felelősségben is páratlan. A kormány javaslata mindezekre figyelem­mel volt — s mindezek mellett megoldotta a legnagyobb kívánságot: a titkos választójo­got. A magyar alkotmányos élet korszerű fej­lődését jelenti ez, újévi ajándékul az országnak. A három szent királynak lelkületét és igaz­ság keresését és élő hitét szeretnénk a ma felfordult világba átültetni, hogy mindenk megtalálná életének, boldogulásának fényes csillagát. Ma, amikor nagy kérdések tartják izgalom­ban az egész világot: Lesz-e háború? Mit hoz a holnap? Hogyan állnak a pénzintézetek, az értékpapírok? Hol a Messiás, aki tartós, áldásos békét tudna kieszközölni az államok s országok között? Majd kérdik az újkori Pi­­lárisok: Mi az igazság? És hol az igazság? És ezren vannak, akik nem törődnek a poli­tikai és tudományos kérdésekkel, de annál jobban érdekli őket, hogy hol vegyenek költ­séget a közelgő farsangra? Vagy miből fizes­sék az adót? De hogy hol az igazi Messiás? H­ol van az élet igazi útja? Hol találom meg lelkem békéjét? Ezekkel édes keveset törődnek. Valljuk be azt is, hogy a mai világ tele van olyanokkal, akik mindent az államtól és annak hatalmi politikájától várnak Tele van olyanokkal, akiknek a zászlaján csak a köny­­nyű étel, a nemtörődömség „együnk, igyunk, úgy is meghalunk“ cafrangjai csüngnek. — S ebben a mámorban, ebben az érzéki hó­doltságban lepi meg őket egy kimondhatatlan undor, egy emésztő, tikkasztó malom. Te szegény, gyötrődő világi Ne járj te olyan utakon, ahol életed nagy kérdésére sem­mi visszhang nem jó, ahol az Istentagadás or­dító fenevadjai tanyáznak; ne lépj arra az útra, ahol a becsületnek egy világszála sem terem s­ehe,­ csak penész, gaz, tövis burján­­zanak; ne járd Heródesnek életútját, — ha­­n­em a három napkeleti bölccsel keresd az igazságot és ha Krisztusban megtaláltad — a mert meg kell találnod — úgy kövesd őt és boldog leszel. Ragyogjon bele ebbe a sötét magyar éjsza­kába a remény csillaga, ami a három szent királyt Betlehembe vezette, hogy vezesse ezt az eltaposott, mindenkitől kigúnyolt és lené­zett országot egy jobb, egy szebb, egy bol­dogabb jövő felé. A Titkos választójog Néhány percig tartó formális ülés a Képvi­selőházban i­s mégis történelmi jelentőségű dátum a magyar belpolitika életében, mely fél évszázad küzdelmére tesz zárókövet. A választó­­jogi reform országgyűlés elé került. Megvalósul a titkos szavazás, megszűnik az eddigi különb­ség városi és vidéki szavazópolgár között. Amikor Darányi Kálmán miniszterelnök az év elején bejelentené, hogy az alkotmányjogi reformok közül a kormányzói jogkör kiter­jesztését és a felsőház egyenjogúsítását köve­­tőleg 1937. év végéig be fogja nyújtani a vá­lasztójogi reformot is, ellenzéki oldalon sokan kételkedésüknek és hitetlenkedésüknek adtak kifejezést. Kétségkívül­ rendkívüli feladatnak látszott három ily nagyjelentőségű közjogi re­form megoldása Hiszen a múltban egy is al­kalmas lett volna arra, hogy a politikai hely­zetben a legélesebb harcokat idézze elő s esetleg a javaslat visszavonását, vagy a kor­ Vízkeresit Január hatodika a katolikus világnak min­denkor sátoros ünnepe, mert Jézus életéből három nevezetes eseményt juttat eszünkbe. J­auár 6 án történt Krisztus megkereszteltetése a Jordán folyóban keresztelő szent János ál­tal. Január 6 án volt a híres kánai menyegző, amikor Jézus első nagy csodáját vitte véghez: a vizet borrá változtatta. Január 6-án ért nap keletről a három király, Gáspár, Menyhárt és Holdizsár Betlehembe, hogy hódolatukat a megszületett Krisztus király előtt bemutassák. Mi magyarok ezt az ünnepet Vízkeresztnek, vagy három királyok napjának nevezzük. Víz­­keresztnek, mert e nap előestéjén vizet szentel az egyház Jézus megkeresztelésének emlékére, majd ezzel a megszentelt vízzel megáldja a házakat és a három szent király oltalma alá helyezi. Három királyok ünnepének is nevez­zük ezt a napot, mert e napon jött a három szent király imádni Jézust. Hűtőházat hoz az újév A legutóbbi számunkban foglalkoztunk a h­űtőház létesítésének kérdésével. Minthogy ez a bejelentésünk — a dolog természete szerint — nagyfokú érdeklődést váltott ki, az időközben beszerzett információnk alapján ko­rábbi közlésünket módunkban áll már most kiegészteni. A Madláth-féle telep megvétele után a hű­­tőházat felépíteni kívánó érdekeltség nyom­ban megkezdte az előzetes tárgyalásokat. Bár az adásvételi szerződést a vármegyei albizott­ság a beérkezett fellebbezés folytán csak a közelmúltban hagyta jóvá és e jóváhagyó határozat ellen újabb fellebbezést adtak be a minisztériumhoz, mégis az elmúlt időt fel­használta az érdekeltség a részletes tervek kidolgozására is. Jóllehet a jogerős jóváha­gyás előtt konkrét lépések természetesen nem történhetnek, mégis ily­nódon elkerülhetővé válik az, hogy a tervek megvalósítása nagyobb késedelmet szenvedjen. Az elgondolás szerint a hűtőház kezdetben 30 vagyon befogadó képesség mellett egy­aránt szolgálná a gyümölcs, baromfi, tojás és sertéstárolási szükségletek kielégítését. Az építési tervek már oly módon készülnek, hogy a hűtőház a szükséglet emelkedésének megfelelő V­ÁSZNAK KELENGYÉK minden minőségben és nagy választékban „TAKARÉKOSSÁG“ bevásárlási helye

Next