Kiskunfélegyházi Közlöny, 1939 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-15 / 1. szám

1. évfolyam 1. szám. Ara ÍO fillér Kiskunfélegyháza, 1939. január 15. FÉLEGYHÁZÍKÖZLÖNY Sierkentöiég; Bottá Lajos utca u. Kiadóhivatal t Vasszösl könyvnyomda, Bercsényi n. X* Megjelenik minden vasárnap POLITIKAI HETILAP Felelős szerkesztő és kiadó: Krenner Zoltán dr. Lapunk előfizetési árat Bgész évre flo P, félévre X*6o P, negyedévre fjo P Beköszöntő Irta: Krenner Zoltán dr. Bort, búzát és békességet... Min­den földi és égi jót, amit az új esztendő küszöbén magának és felebarátjának kíván az igazi keresztény magyar ember. Uj esztendei köszöntőnek és egy uj lap „ Beköszöntő“-jének is beválnak ezek az első sorok. Mert az igazi magyar ember böl­csen tudja, hogy a bort és búzát iga­zán csak valódi békesség szerezheti meg és fogyaszthatja el, ha felebarátaival együtt részesül a földi és égi javakban. Legalább olyan esztendőnk legyen, mint a tavalyi volt, amikor tűrhetően termett és szerencsésen elkerültük a belső és külső háborút, viszontag visszaszerez­tünk jelentősebb véráldozat nélkül az elveszett magyar területekből egy jelen­tős sávot tnüliónvj lakossággal, igaz, hog; súlyos gondok társaságában, melyek azonban remélhetőleg el fognak envészni a jövendő években. Minden­esetre felismerték irányunkban is a világbéke igazi feltételeit s remélhető­leg ez a szilárdabb béke fog tovább épülni. Ez sokat érő fejlemény és le­hetőség. De ne felejtsük el, hogy a „békes­ség“ többet jelent, mint egyszerűen a békét, melyet háborúk után kötnek, hogy fegyverszünetet iktassanak be a következő borzasztó hajbakapásig. A békesség jelenti a diplomáciai béke mellett az emberek belső békességéből fakadó belpolitikai békét is. Csak ha békesség van bennünk és a magunk részére,felebarátainkban ésfelebarátaink számára, lehet igazi elégedettség a földekben, házakban, a lelkekben. A belpolitikai béke hozadékaképen, a történelemben elhelyezett múlt eszten­dőben, volt-e magyarságunknak belső nyugalma és belpolitikai békéje ? Aki bárcsak egy cseppet is elgondolkozik a legközelebb múlt idők magyar vál­ságain, melyeket nem a balsors, hanem önmagunk sok, sajnálatos bűne nya­kunkba kerített és amelyek többször az őrvény szélére sodortak, bizonyára határozott nemmel fog válaszolni erre a főbenjáró kérdésre. De bizonyára hozzáteszi, hogy ezen feltétlenül lehet és kell segíteni. Sürgősen. Tétovázás nélkül. Mert ilyen súlyos tehertétellel nem indulhatunk neki ez esztendő ki tudja milyen óriási feladatainak. Az igazi politika a kellő előrelátás művé­szete s nekünk úgy kell cselekednünk, mintha már a következő esztendőt kez­denénk, tudva azt, hogy mineK kell most történnie. Meg kell lenni bennünk annak a képességnek, hogy forgácsra vessük a jogosulatlan belső elégedet­lenséget, a történelmi haladásunkat veszélyeztető forrongásokat, a megviselt magyar erőket fenyegető ragályokat, hogy bölcsességgel és áldozatokkal is megvalósítsuk a belpolitikai szilárdsá­got, erősítsük az alkotó képességeket, ellenálljunk a nemzeti egyéniségünket s önálló létünket fenyegető csapásoknak és tiszteletteljes engedékenységre kény- szeritsük gyűlölködő ellenségeinket, fukar barátainkat. Mind a kettő megt irténik, ha kellő belátás és akarat révén egyelőre félre­tesszük személyi és osztály indulatain- k ha csak méltányos bírálat korlátáit f> rv>7V3 »m e.ni : •vtinrodtíM! éi'vé- nyesülni azt a poíi: mely * lapunk hirdetni akar* azt a politikát, mely a múlt esztendő örömeit szc gáltatta ne­künk és eltávoztatta tőlünk a meghason- lásokban leselkedő veszedelmeket. Azt a politikát, mely a magyar Nagy-Alföld régi hitvallásának, a függet­lenségi politikának egyenes folytatása. Mert az önálló lábra került kis országot, nagy, de független, lelki, szellemi, gaz­dasági egységbe akarja összefogni, törzsökösen magyarrá, szabaddá és kereszténnyé tenni, egykor tejjel-mézzel folyó Kánaánná visszavarázsolni, hogy ősi erejét és nagyságát visszanyerje, minden gátló külföldi szerződést, idegen eszmemozgalmat, belső meghasonlást visszautasítson, a közéleti tisztesség helyreállításával mindenki méltó helyét és illetékes boldogságát biztosítsa. Azt a politikát, mely jogok és kötelességek egyensúlyát, a lehetőségek és boldogulások teljességét joggal ígéri, hogy senki ne akarjon az országból kivándorolni, viszont az elkerült magyar kívánkozzék epedőn vissza kebelére. Azt a politikát, amelyet valódi és magyar népi demokrácia tölt be s így elsősorban a magyar munkát, a magyar katonai védelmet és magyar szaporo­dást jelentő kis embert karolja fel: a földmívelőt segíti komoly földbirtok reformmal, a kisiparost népies ipar­védelemmel s mindenkit a megbillentett gazdasági egyensúly helyreállításával, a magyar fajnak hathatós és soronkivüli támogatásával. Azt a politikát, mely a régi békekorszak áregyenlegét helyre­állítja és megszünteti a kegyetlen disz- paritást, mely a kis ember kínálata és fogyasztása között keletkezett a kapita­lizmus nagy árnya miatt. Azt a politikát, mely egyedül se­gítheti meg a szegény félegyházi em­bert, hogy megkapja munkája, köz­teherviselése, véradója jogos ellenérté­két, hogy oly városi közigazgatást hív­hasson életre, mely végre megszaba­dulván nyomasztó adósságaitól, vidám eszét és derült kedvét a sürgős városi célokra: egészségügy, közművelődés, kényelem és szépítés megvalósítására vetheti latba és nem meddő napi poli­tikára fogja fecsérelni. Mert az országos politikát nagyban előmozdítja, hasikerül a szükséges pontokon, mint a községi életben, a felesleges külső politikát mellőztetni — vagyis depolitizáltan — a szigorúan városp- itikára késztetni az embereket, <nogy gyorsan szeren­csésen és he/yi érdek szer* íté/hes- sék el a (ennivalókat. Ez a politika gazdag és remény- teljes, ez a politika magyar és emberi, ez a politika népi és félegyházi. El­fogadásával és szolgálatával mindenki kielégítheti „lelke Istenségét“. Benne szive és esze otthonra lelhet, segítsé­gével kivívhatjuk magunknak, amire csak szükségünk van a városban, or­szágban, Európában. Mert csak az egység, az összetartozandóság és a népiesség, a munka, a vidéki érdek politikája menthet meg, tarthat meg, erősíthet meg, nagyra emelhet, felvirá­goztathat minket, Isten árváit, szegény magyarokat. Ez a politika az, melyet hirdetni és segíteni kell a valódi ma­gyar, tisztességes keresztény sajtónak, mely már jó úton van, hogy annyi betegség után egészen tiszta eszméletre térjen, valódi egészségre és erőre tegyen szert s ne csak éljen a jövendőből, de éljen is érette. Ez a politika a Nemzeti Egység Pártjának és Imrédy Bélának a politikája. S mikor a sajtó magasabb erköl­csét sürgetjük, természetesen fogadal­mat is teszünk, hogy mi csak ennek az erkölcsnek útját fogjuk szolgálni rendületlenül a nemzeti egység, a nem­zeti ujrasarjadzás, a magyar élet moz­galma, a nemzeti nagyratörekvés szent ügyét. Tisztán, erősen és tántorithatat- lanul. A nagy magyar múltra támasz­kodva, a nagy magyar jövendőbe pil­lantva. Meghívjuk Félegyháza derék kö­zönségét olvasóink seregébe és a ki­fejtett politika támogatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék