Kiskunfélegyházi Közlöny, 1939 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1939-08-06 / 32. szám

­­939 augusztus 6_________________ Kiskunfélegyházi Közlöny Gazdasági Egyesület Közleményei Gyümölcscsomagoló építését határozta el Kiskunfélegyházán a földmi­­velésügyi minisztérium. Örömmel vettük tudomásul ezt a kedvező hírt, hogy nálunk is felépül a mai kívánalmaknak megfelelő modern gyümölcscsomagoló. Ez alkalommal közöljük,hogy a gyümölcscsomagoló üzembe helyezése alkalmával milyen előny szárma­zik a szőlő- és gyümölcstermelő gazdákra. A város központjában elhelyezett gyümölcscsomagolóhely tároló helye lesz a piacra felhozott szőlő és gyümölcsnek. A termelő gazdák a központi értékesítés kö­vetkeztében elérik azt a lehetőséget, hogy felhozott termelvényük a lehető legmaga­sabb áron fog értékesülni, mivel a gyümölcs­­csomagolóban tárolt szőlőt és gyümölcsöt közvetlenül exportőr fogja felvásárolni. Ez annyit jelent, hogy ki lesz kapcsolva a közvetítő kereskedelem és az árak tekinte­tében felelősségre vonható exportőr áll a gazdák rendelkezésére Tudni fogja a gazda, hogy mi a nyilvános ára a felhozott ter­­melvényének, tájékozódhatik a további lehetőségekről, egyszóval nyílt kártya áll előtte az értékesítés körül. Megtanulhatja a termelő a gyümölcs szakszerű válogatását és csomagolását. Nagyon fontos ez a része a gyümölcs­­termelésnek, különösen nálunk. Nem sza­bad kereskedőnek felkínálni úgy a gyümöl­csünket, hogy az válogatva ne legyen, de nem úgy, hogy a kosár tetejére az első­rendű, az aljára pedig a harmadrendű gyümölcs kerüljön. Árat a gyümölcsünkért csak úgy érhetünk el, ha azt szakszerűen válogatva, I. II. és III. rendű, hozzuk fel a piacra, de akkor követeljük meg az árát is. Nem szólhat a kereskedő semmit sem, szép árut kap, de fizesse is meg. A ter­melő húzza a rövidebbet, ha azt hisszük, hogy a szépen tetejezett, alul pedig har­madrendű gyümölcskosár jó áron fog érté­kesülni, mert a kereskedő bekalkulálja bő­ven a neki használhatatlan gyümölcs árát a vételárba és mindenesetre úgy fog érte fizetni, hogy ő rá ne fizessen. Elve legyen a gyümölcstermelőnek a szakszerű válogatás és csomagolás. Itt említjük meg, hogy a múlt héten megjelent lapban arról számol be — téve­sen — egy hírecske, hogy a gyümölcs­­csomagolónak Kiskunfélegyházán való fel­állítását az érdekképviseleti szervek (Hegy­község, Szőlősgazdák Egyesülete, Gazdasági Egyesület) nem kérte. Ez a hír a lehető legnagyobb téve­désen alapul, mert Kiskunfélegyházi Hegy­község még 1. évi május 24-én kérte a földmivelésügyi kormányzatot a gyümölcs­­tároló felépítésére. A város polgármesteré­nek ezt a kérést f. év június 12-én, dr. Tóth József városunk országgyűlési kép­viselőjének pedig f. évi június 13-án nyúj­totta át azzal a kéréssel, hogy az ügy ér­dekében az illetékeseknél hathatós támo­gatást kifejteni szíveskedjenek. A gyümölcscsomagoló felállításának kérése a hegyközségi törvény értelmében a városi hatóságok közül a Hegyközség illetékessége alá tartozik. E szerint a fél­egyházi Szőlő és Gyümölcstermelő Gazdák Egyesülete, valamint a Gazdasági Egyesü­let nem is foglalkozott ezzel az üggyel, tudva azt, hogy a Hegyközség idejében megtette a szükséges lépéseket, keresztül s igy a lusta, munkáját hanyagul végző cseléd cselekedetét a gazdaság sínyli meg teljes mértékben. Akkor hagyja ott a cseléd a gazdát egyik óráról a másikra, amikor a legna­gyobb dologidő van. Télen, amikor nincs kereseti lehetőség, akkor jó a gazda min­dennapi fett étele, szalonnája, meleg szo­bája, de ahhoz nincs lelkiismeret, hogy mindezért híven kitartson gazdája mellett akkor is, amikor meg kell fogni a dolog végét. Ezekkel a viszonyokkal pedig tehe­tetlenül áll a gazda. Ki van szolgáltatva lelkiismeretlen cselédjének minden pillanat­ban s évi termésének betakarítása úgyszól­ván a gazdasági cseléd jóakaratától függ ak­kor, amikor, az immár megfizethetetlen cseléd és napszámbérek felemésztik a gazda létminimumát is. Segíteni kell ezeken a dolgokon még­pedig sürgősen. Fontos nemzetgazdasági érdek az, hogy a gazda erős, megingatha­tatlan lábakon álljon elsősorban anyagilag és ne veszélyeztesse a gazdát termelésében a fentebb felsorolt és m­a már mindennapi áldatlan cselédviszony. A Gazdasági Egyesület akciót indít ruszin gazdasági munkásoknak behozata­lára a Felvidékről. Bízik az Egyesület vezetősége abban, hogy ezek a felvidéki jóérzésű emberek rácáfolnak az itteni cse­lédfelfogásra s nyugalmat teremtenek gaz­dáink amúgy is minden oldalról idénybe vett lelkületére. Felhívjuk gazdáinkat arra, hogy mi­nél előbb jelentsék be cselédszükségleteiket az Egyesület irodájában. Ruszin gazdasági munká­sokat kérnek gazdáink. Nagyon sok panasz hangzik el gaz­dáink részéről különösen az éves, vagy havi fizetéses bennkosztos gazdasági cselé­dekre. Olyan panaszok ezek, melyeknek azonnali orvoslása a mai cselédtörvények megváltoztatása nélkül sajnos nem vihető Szilva értékesítését a kajszibarack vásárlási akcióhoz hason­lóan a Hegyközség — a lehetőség szerint — meg fogja kezdeni. Nincs még kialakulva, illetve megállapítva a szilva átvételi ára, mert csak a közeli napokban történik meg a minisztériumi döntés. A Hegyközség vezetősége mindent el fog követni, hogy módjában állasson tagjainak szilvatermését felvásárolni. Kö­zölni kell azonban a hegyközségi tagokkal, hogy a szilvának a Hegyközség részére átadásánál a hegyközségi járulék befizeté­sét igazolni kell. Felhívjuk tehát a hegyközségi tago­kat, hogy hegyközségi járulékaikat — te­kintet nélkül arra, hogy részükre a fizetési ív kézbesi­tetett-e vagy sem — mihama­rabb fizessék be, mert ellenkező esetben az előnyös gyümölcsértékesítésekben nem vehetnek részt. QCQQOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOt Az alföldi gyümölcsfák szomorú sorsa. Irta : Iványi Béla aranykalászos gazda. Az utóbbi években fellendült a gyü­mölcsfák tömeges ültetése, aki tehette, az ültette a gyümölcsfákat hord számra. De a gyümölcsfát nemcsak ültetni, hanem gondozni is kell, amiről sajnos so­kan elfeledkeznek, csak akkor haragszanak, mikor a kereskedő nem veszi meg a gyü­mölcsöt, mert a pajzstetvek futkároznak rajta, pedig a pajzstetves gyümölcsöt a kereskedő nem veheti meg, mert külföldre nem lehet kiszállítani. Én már évekkel ezelőtt megjelent cikkeimben kértem a gyümölcstermelőket a gyümölcsfa gondozására, amit sajnos „tisztelet a kivételnek“ kevesen vettek figyelembe. Mégha figyelembe vették is és gondozták is a gyümölcsfát, de minden hozzáértés nélkül, mert hallom a panaszo­kat és láttam is gyümölcsfákat permetezni eredmény nélkül. Én el­hiszem, hogy eredményt nem értek el a permetezéssel, mert permetezik a gyümölcsfákat pl. az almafákat kékkő­vel, zöldporral, azzolával, stb, de amivel permetezni kellene, azzal nem permetezik. DIVATOS, ÍZLÉSES ÉS ELJEGYZÉSI KÁRTYÁK, ESKÜVŐI ÉS BÁLI MEGHÍVÓK STB. GYORSAN KÉSZÜLNEK A KÖNYVNYOMDÁBAN QíSOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOIM Mert ha kaliforniai pajzstetü ellen perme­teznek a fent említett anyagokkal, az a kaliforniai pajzstetüknek nem árt, attól el nem pusztulnak soha. . Másik hiba meg az, hogy a gyümölcs­fákat télen nem tisztítják, esetleg a fa derekát egy kicsit megkaparják, de a fa koronáját nem ritkítják, a száraz ágakat nem szedik le a fáról s a fa koronája, sürü, mint a seprű. Aztán meg az emberek, tisztelet a kivételnek, sokat szeretnek beszélni, keve­set dolgozni. Én 1936. január 5-én­ egyik beszédemben, a Katholikus Gazdalegény és Gazdaleány Egylet gyűlésén azt mertem mondani, hogy én a nagy Mussolini pél­dáját akarom követni, keveset akarok be­szélni, sokat dolgozni. És volt, aki ezt félreértette, amiért nekem szaladnom kel­lett és gazdasági tanulmányaimmal el is akadtam. De az idők múlása nekem adott igazat, mert ha akkor megfogadják az én kérésemet, ma nem volna a gyümölcsfák­nak olyan szomorú sorsa. Akkor ma szépen gondozott gyümölcsfákat látnék városom határában. De azt hiszem, ezután több gond lesz a gyümölcsfákra, mert városunkban is meg­alakult a Hegyközség, amely nemcsak azzal fog törődni, h­gy a gazdák tisztességes áron el tudják adni a gyümölcsüket, mint most is tette, amelyért elismeréssel és há­lával adózom a Hegyközség vezetőségének. Én azt hiszem, hogy a Hegyközség el fogja rendelni a gyümölcsfák kötelező ápo­lását, hogy a gyümölcsfákat gondozni, ápolni kell mindenkinek és akkor majd meg fog szűnni az a tévhit, amely a sző­lőkben járja, hogy nem lehet a gyümölcs­fák kártevői ellen védekezni. Mert azt mondják kinn a szőlőkben, hogy a kaliforniai pajzstetvek ellen nem lehet védekezni. Én meg,vagyok győződve róla, hogy igenis lehet. És majd akkor a gyümölcsnek is jobb ára lesz, mert ha a gyümölcsnek ilyen alacsony ára lesz, mint most van, akkor nem lehet a gyümölcsfák gondozásáról szó sem, mert alacsony árak mellett a gyümölcsfák gondozása nem lesz kifizető, akkor nem hasznuk, hanem káruk lesz a gyümölcsfatermelőknek és majd azt mondják, hogy nem érdemes gyümölcsfát ültetni. Mert abból nem hasznuk, hanem káruk lesz, mert a gyümölcsfa gondozását és permetezését a ter­mésára nem futja ki. Ingatlanforgalom Sző­vári István megvette Béres Ferenc házát 3400 P, Lévai István és neje meg­vette Potyesz Sándorné 2 hold 62 négy­szögöl földjét 2200 P, Jakab Ferenc és neje megvette Bajtai Lajos 1 hold 86 n-ös föld­jét 1500 P, Zombori Pálné megvette Mózer Jolán házát 800 P, Nagy Lajosné megvette Huszka Im­réné 1 hold földjét 750 P, Farkas János­­és neje megvette Bangó Józsefné házát 250 P, Nagy Sándorné megvette Mesz­­áros Mátyásné földjét 150 P, Tóth S­ádor megvette Tóth András 528 n-ös szőlőjének egyharmad részét 80 P, Csáki József meg­vette ifj. Terhe Alajos 2 hold 1349 n-ös földjét 1170 P, Lőrik Lajos megvette Farkas Mátyás 423 n öl szőlőjét 650 P, Nagy Fe­renc Sándor megvette Dóczi Mária házát 200 P, Temesvári József megvette Országos Falusi Kislakásépítő Szöv. házát 300 P, Varga Andrásné megvette Keserű Jánosné házát 1400 P, Kiss Jánosné és neje meg­vette Kurucz Mária 2 hold 320 n öl földjét 1300 P vételárért. 5

Next