Kiskunfélegyházi Közlöny, 1940 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1940-09-22 / 38. szám

2 Kiskunfélegyházi Közlöny 1940 szeptember 22 Belpolitikai szemle Magyarország Kormányzójának kolozs­vári, szászrégeni és marosvásárhelyi bevonu­lásáról közöl részleteket a világsajtó s a kül­földi tudósítók egyhangúan kiemelik azt a viharzó lelkesedést és hálás hódolatot, mely­­lyel a felszabadult területek lakossága — a magyarok és székelyek épen úgy, mint az­­ idegenajkúak — a kormányzói párt fogadta. A kormányzó bevonulásával Erdély hazatért részeinek felszabadító fejezete véget is ért: időközben a honvédség már megkezdette a szervezés és közigazgatás feladatainak rende­zését. Az ünnepnapok véget értek, most a munkanapok virradtak fel. Teleki Pál minisz­terelnök még az ünnepélyes bevonulások előtt meglátogatta a felszabadult részeket, hogy a legsürgősebb tennivalókról tájékozódást sze­rezzen és a munkaprogramot a nyert tapasz­talatok alapján állíthassa össze. Hóman Bá­lint kultuszminiszter napokat töltött Kolozs­váron és munkatársaival együtt tanulmányozta egész Erdély szellemi és kulturális életének kérdéseit. A Kárpátalja kormányzói biztosa vitéz Kozma Miklós volt belügyminiszter lett, aki vasárnap vette át a kárpátaljai ügyek ve­zetését. A kereskedelmi miniszter leiratot in­tézett az iparhatóságokhoz a szinleges ipar­űzők — vagy ahogyan közönségesen nevezzük „strohmannak“ — iparjogosítványainak ellen­őrzése tárgyában. Ha igazolást nyer a szm­­leges iparűzés — mely a zsidótörvény ki­játszására irányul — úgy nemcsak kihágási eljárást kell folyamatba tenni, hanem az ipar­igazolványt is meg kell vonni. A katonai be­hívások folytán sok vállalatnál állítottak be az utóbbi időben kisegítő alkalmazottakat. Az értelmiségi kormánybiztos szerint a ki­segítő alkalmazottakra is kiterjednek a zsidó­­törvény intézkedései. A hivatalos lap vasárnapi számában Erdély visszatérése alkalmából szé­leskörű megkegyelmezési rendelet jelent meg Családi segélyesek figyelmébe Október 1-én esedékessé válnak a szep­tember hónapra járó katonai segélyek. A vá­rosi adóhivatal és főpénztár a családi segély­ben részesülők nagy számára s az ennek következtében várható nagy torlódás és vá­rakozás elkerülése végett a következő idő­beosztást állapítja meg a családi segélyek kifize­tésére. A bevonult nevének kezdőbetűje szerint október 3-án az A, B, C, 4-én D, E, F, 5-én G, H, I, J, 7-én K, L, M, 8-án N, D, P, 9-én R, S, Sz, 10-én T, U, V, Z betűvel kezdődő segélyesek jelenjenek meg az adó­hivatal V. körzetében, illetve utána a városi főpénztárban. 11-én az elmaradt tanyaiak és 12-én az elmaradt városiak jelenjenek meg a segély felvétele végett. Felhívjuk a segélye­sek figyelmét az időpontok pontos betartá­sára, mert csak így kerülhető el a máskü­lönben feltétlenül beálló torlódás és felesleges időmulasztás. A segélyt felvevők utalványuk kézhezvétele után saját érdekükben győződ­jenek meg, hogy személyi adataik pontosan fel vannak-e tüntetve az utalványon s hibás felvétel esetén a hiba kijavítása végett keres­sék fel a városi aljegyzői hivatalt. A segélyt felvevők az eljárás meggyorsítása végett a pénztárnoknak minden további kérdés nélkül mondják be személyi adataikat, nevezetesen az asszonyok leánykori nevüket és pontos lakcímüket, valamint a felveendő segély ösz­­szegét. Minden érdekelt segélyes személyesen jelenjen meg a segély felvétele végett, mert a városi főpénztár a segélyt csak az igény­­jogosultnak fizeti ki. KORCSMA jogfolytonossággal, Csongrádon a legforgalmasabb helyen ELADÓ. Az üzlethelyiség lakással vagy anélkül bérbeadó vagy eladó. Cím a kiadóhivatalban: 4964 A mozi heti műsora Szombaton-vasárnap szeptember 21 -22-én A „Robin Hood“ felejthetetlen hőseinek új, színes filmremeke! A HOLNAP HŐSEI „DODGE CITY“ Egy vadnyugati város születése 12 fejezetben Főszerepekben: Errol Flynn, Olivia de Havilland. Hétfő-kedd Szeptember 23-24-én Közkívánatra! Repriz! Jókai Mór örökbecsű regénye filmen! AZ ÚJ FÖLDESUR Főszereplők : Lázár Mária, Egri Mária, Gordon Zita, Jávor Pál, Somlay Arthur, Uray Tivadar, Pethes Ferenc és Mály Gerő Kisérőműsor: Amerikai Világhiradó Előadások kezdete: mindkét nap 5,7 és 9 órakor Helyárak 22—84 fillérig. A jászkun ember sorsa Oláh Miklós földrajza Szegedet nagy sóraktárnak említi, ahol lerakják a Maroson szállított erdélyi sót. Környéke szerfölött ter­mékeny, Szolnok és Várkony is említést érdemel. Halas híres lótenyésztéséről és marhatenyésztéséről s ez a Kunság legneve­­zettebb városa. A természeti földrajz a ter­mészet erőitől kialakított tájat őstájnak, nyers­tájnak hívja. A jászkunsági alföldi nyers­tájon a jászkun ember a maga fáradságos, küzdő, termelő munkájával változást hozott létre. Megteremtette a pásztorkodó állat­­tenyésztés és földmivelés kultúrtáját. A jász­kun ember tájalakító hatása az Alföldön en­nek a mezőgazdasági tájnak a megteremtése volt, melyen a rétgazdálkodás vált lehetővé. A tájat a folyóvizek árjai bőven öntözték és a vízben bőséges termékeny talajon gazdag termést adott a mag. Ez a táj a magyar föld Kánaánja volt azoknak az utazóknak a szemé­ben, akiket kötelességük rövid időre idesodort. Virult rajta az élet is. Olykor a középkor pusztító betegsége , a döghalál letarolta ezt a virulást, a rendi társadalom egymásnak rontó hatalmi acsarkodásai miatt olykor-oly­kor falvakat égettek és dúltak föl és a sze­génység verejtéke hullott újból a romokra, mégis egészben véve táj és élet a kibonta­kozás, fejlődés és jobb sors felé törő len­dülettel mutatja. A figyelő és számontartó történetkutatás rekonstruálja a Jászkunság múltját és a jászkunok betelepüléséről a török hódítás koráig visszapillantva szinte meg­retten a feladat előtt, hogy ezután történeti adatai a tájat rombadöntik. Az alföldi táj színváltozása, a jászkun népek pusztulása szegődik a török hódítás nyomába és más élet és sors alakul itt ki. XIII. A jászkunok magyarrá válása teljes volt a XVI. századra és beolvadásuk meggyőző bizonysága, hogy a török háborúk idején mit sem akarva már tudni keleti hagyományaik­ról, a magyarsággal teljesen összeforrva ve­szik föl a küzdelmet a szülőföldjükért. A népiség tekintetében a magyar állam lakos­sága anyanyelvre és népi műveltségre nézve ekkor már egységesen magyar volt. Ekkorra ugyanis már végleg beolvadtak a magyar­ságba azok a néptöredékek, amelyeket vagy itt talált a honfoglalás alkalmával, vagy ké­sőbb fogadott be, másrészt pedig még nem öltött nagy méreteket a balkáni pásztornépek­nek a török előli menekülése. (Mályusz Ele­mér : A magyarság és a nemzetiségek Mohács előtt. 1939. A jászkunok köréből a török dúlás a mohácsi vész évében. 1526-ban először a kiskunokat szórta szét. II. Szolimán szultán győzelemittas seregének egy része Ibrahim pasa vezérletével Kecskemét és Sze­ged felé vonult. A török Váctól Gyöngyösig, Miskolcig, Mohiig, a nagy Szegedig s innen le Péterváradig rabolt, égetett, pusztított s kiket elfoghatott, rabláncra fűzött­ (Verancsics) Kecskemétet szeptember 27-én dúlták föl és 29-én Ibrahim pasa már Szegedre érkezik. Ez a török dúlás már 1526-ban Félegyháza népét teljesen kiirtotta. Aki nem tudott a „futókhoz“ csatlakozni, azt a törökök kivétel nélkül lefejezték. A tömegmészárlás gyászos bizonyítéka az alpári­ úti egykori templom helyén talált lelet: nők, férfiak, gyermekek csontja egymás tetejére hányva, távolabb pe­dig kisebb halom alatt a levágott koponyák. (Dr. Mezősi K.: Kiskunfélegyháza múltja és fejlődése. 1931.) A fülöpjakabi templomtérről regéli ma is a szájhagyomány, hogy a török dúlás idején a környék pásztornépe a tem­plom harangját ide az ingoványba rejtette el. A török idők emlékét egy-két helynév, dűlő­név tartotta itt fenn, mint: Tatárdomb, Szul­tánpart. (Kovács Dezső közlése.) Egy 1536- ban kelt oklevél Kecskemét dúlását világosan megemlíti s így a vele szomszédos kiskun szállások se lettek bizonyosan megkímélve. Hasonló sorsra jutottak ezekben a észteljes időkben a Marostól délre lakó nagykunok is, míg a Nagykunság a pusztító dúlástól ekkor még megmenekült. (Gyárfás I.: A jász-kunok története. 1885.) A XVI. század során Félegy­háza templomos kun község (possessio) el­tűnik a tájról, a lakosság szétfut, házai ro­mokba dőlnek, temploma helyét fölveri a bozót a kődarabok között. Az oklevelek a XVI. század végén már „puszta-Félegyháza“ névvel jelölik meg helyét. A XVI. század közepén a török nyomásra a kiskunok már kezdenek a Jászságba és a tiszántúli Nagy­kunságba átköltözködni. 1595-ben azonban a Nagykunság is elpusztul s most már az átköltözött szabad hajdúvá vált kiskunok, a nagykunokkal együtt menekülnek tovább s a még hódolatlan területen, a bihari Sárréten levő bajomi vár ad egy részüknek oltalmat. Itt találja őket Bocskay István fölkelése és a kis- és nagykunok férfiereje seregestől az ő zászlója alá áll. Bocskay István lovasságának főhadnagya halasi Fekete Péter, vicehadnagya pedig halasi Bődy Mátyás volt, mindkettő kétségtelenül kiskun, akiket kun eredetű vi­tézeikkel Szoboszlón telepít le a fejedelem. A gyalogos hajdúk jórésze is kun eredetű. A kiskunok más része pedig a Dunántúl mo­csaras tájaira menekül. A komárommegyei Kocs község így 1626-ban a Kiskunságból népesedik be. (Győrffy István: A jászkunok története. 1939.) A szétszórt jászkunok a török hódoltság ideje alatt vérüket áldozva szülőföldjükért hulltak a magyar földbe és váltak itt magyar röggé. Akik puszta életüket megmentették, ősi földjüket el nem hagyva szenvedtek a török iga alatt és népiségüket hagyományaikban őrizve vészelték át a pusz­­tító időket. ________Takács Béla: külpolitikai e­semények A magyar ünnepek után megköny­­nyebbült lélekkel, de fokozódó figyelemmel fordul érdeklődésünk a világ eseményei felé. A háború e kora őszi napokban foko­zott erővel dúl Nyugaton, s új, talán a nyu­gatinál is fontosabb és veszélyesebb arcvo­nal kezd kialakulni a Közel-Keleten. London bombázása az egész héten, rövid szünetek­től eltekintve, változatlanul tart s méreteiben és időtartamában is egyre fokozódik. Most már arról is kezdenek beszélni, hogy a légi­támadások hatása olyan óriási, hogy talán nem is lesz szükség a partraszálláshoz, hogy Anglia térdre kényszeríttessék. A ködről még néhány héttel ezelőtt is azt beszélték, hogy az angoloknak nagy segítségükre lesz, pontosan megérkezett, de nem akadályozza a német repülőket tevékenységükben. A nyugati légitámadás fokozásával egyidejűleg a másik arcvonalon is megindult a támadás a brittek ellen. Valószínűleg még egy har­madik ponton is készül támadás most folyó tanácskozás és pedig Gibraltáron át, ha a spanyol-német-olasz ezt határozná el. A szovjet kormány két ízben tiltakozott a román kormánynál a mindinkább megismétlődő határincidensek ellen, melyeknek oka, az orosz jelentések szerint Románia egyre ki­­hívóbb a magatartása. A román belpolitikai viszonyok az erőskezűnek mondott vasgár­disták kormányra jutása dacára sem mutat­ják a megszilárdulás jeleit, sőt az a tény, hogy az egykor hatalmas Bratianu és Maniu csak semlegességet jelentettek be, de tevé­kenyen nem vesznek részt a kormányban, inkább arra mutatnak, hogy a megállapo­­dottságtól még messze van Románia, mely most a csonka jelzővel cserélte fel a nagy Románia jelzőt. F­e­ly­m Búza Rozs Árpa Zab Köles Bab Tengeri Tengeri Félbarna Barna ka Nullás li Egységes Barna ke Mák Rizskása Burgonya Hizott lit Hízott lit Hízott ka Pulyka Tyúk Csirke Sovány li Sovány li Sovány k Tojás­­ Élő hizot Élő hizott Élő borjú Élő juh Élő bárán Elő szopó Marhahús Borjúhús J­uhhus Bárányhús Sertéshús. Zsír Hás Zsírnak is Ponty Hasábos k Vágott be. Széna Szalma éti Alomszala Korpa

Next