Kiskunfélegyházi Közlöny, 1940 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-22 / 38. szám
2 Kiskunfélegyházi Közlöny 1940 szeptember 22 Belpolitikai szemle Magyarország Kormányzójának kolozsvári, szászrégeni és marosvásárhelyi bevonulásáról közöl részleteket a világsajtó s a külföldi tudósítók egyhangúan kiemelik azt a viharzó lelkesedést és hálás hódolatot, melylyel a felszabadult területek lakossága — a magyarok és székelyek épen úgy, mint az idegenajkúak — a kormányzói párt fogadta. A kormányzó bevonulásával Erdély hazatért részeinek felszabadító fejezete véget is ért: időközben a honvédség már megkezdette a szervezés és közigazgatás feladatainak rendezését. Az ünnepnapok véget értek, most a munkanapok virradtak fel. Teleki Pál miniszterelnök még az ünnepélyes bevonulások előtt meglátogatta a felszabadult részeket, hogy a legsürgősebb tennivalókról tájékozódást szerezzen és a munkaprogramot a nyert tapasztalatok alapján állíthassa össze. Hóman Bálint kultuszminiszter napokat töltött Kolozsváron és munkatársaival együtt tanulmányozta egész Erdély szellemi és kulturális életének kérdéseit. A Kárpátalja kormányzói biztosa vitéz Kozma Miklós volt belügyminiszter lett, aki vasárnap vette át a kárpátaljai ügyek vezetését. A kereskedelmi miniszter leiratot intézett az iparhatóságokhoz a szinleges iparűzők — vagy ahogyan közönségesen nevezzük „strohmannak“ — iparjogosítványainak ellenőrzése tárgyában. Ha igazolást nyer a szmleges iparűzés — mely a zsidótörvény kijátszására irányul — úgy nemcsak kihágási eljárást kell folyamatba tenni, hanem az iparigazolványt is meg kell vonni. A katonai behívások folytán sok vállalatnál állítottak be az utóbbi időben kisegítő alkalmazottakat. Az értelmiségi kormánybiztos szerint a kisegítő alkalmazottakra is kiterjednek a zsidótörvény intézkedései. A hivatalos lap vasárnapi számában Erdély visszatérése alkalmából széleskörű megkegyelmezési rendelet jelent meg Családi segélyesek figyelmébe Október 1-én esedékessé válnak a szeptember hónapra járó katonai segélyek. A városi adóhivatal és főpénztár a családi segélyben részesülők nagy számára s az ennek következtében várható nagy torlódás és várakozás elkerülése végett a következő időbeosztást állapítja meg a családi segélyek kifizetésére. A bevonult nevének kezdőbetűje szerint október 3-án az A, B, C, 4-én D, E, F, 5-én G, H, I, J, 7-én K, L, M, 8-án N, D, P, 9-én R, S, Sz, 10-én T, U, V, Z betűvel kezdődő segélyesek jelenjenek meg az adóhivatal V. körzetében, illetve utána a városi főpénztárban. 11-én az elmaradt tanyaiak és 12-én az elmaradt városiak jelenjenek meg a segély felvétele végett. Felhívjuk a segélyesek figyelmét az időpontok pontos betartására, mert csak így kerülhető el a máskülönben feltétlenül beálló torlódás és felesleges időmulasztás. A segélyt felvevők utalványuk kézhezvétele után saját érdekükben győződjenek meg, hogy személyi adataik pontosan fel vannak-e tüntetve az utalványon s hibás felvétel esetén a hiba kijavítása végett keressék fel a városi aljegyzői hivatalt. A segélyt felvevők az eljárás meggyorsítása végett a pénztárnoknak minden további kérdés nélkül mondják be személyi adataikat, nevezetesen az asszonyok leánykori nevüket és pontos lakcímüket, valamint a felveendő segély öszszegét. Minden érdekelt segélyes személyesen jelenjen meg a segély felvétele végett, mert a városi főpénztár a segélyt csak az igényjogosultnak fizeti ki. KORCSMA jogfolytonossággal, Csongrádon a legforgalmasabb helyen ELADÓ. Az üzlethelyiség lakással vagy anélkül bérbeadó vagy eladó. Cím a kiadóhivatalban: 4964 A mozi heti műsora Szombaton-vasárnap szeptember 21 -22-én A „Robin Hood“ felejthetetlen hőseinek új, színes filmremeke! A HOLNAP HŐSEI „DODGE CITY“ Egy vadnyugati város születése 12 fejezetben Főszerepekben: Errol Flynn, Olivia de Havilland. Hétfő-kedd Szeptember 23-24-én Közkívánatra! Repriz! Jókai Mór örökbecsű regénye filmen! AZ ÚJ FÖLDESUR Főszereplők : Lázár Mária, Egri Mária, Gordon Zita, Jávor Pál, Somlay Arthur, Uray Tivadar, Pethes Ferenc és Mály Gerő Kisérőműsor: Amerikai Világhiradó Előadások kezdete: mindkét nap 5,7 és 9 órakor Helyárak 22—84 fillérig. A jászkun ember sorsa Oláh Miklós földrajza Szegedet nagy sóraktárnak említi, ahol lerakják a Maroson szállított erdélyi sót. Környéke szerfölött termékeny, Szolnok és Várkony is említést érdemel. Halas híres lótenyésztéséről és marhatenyésztéséről s ez a Kunság legnevezettebb városa. A természeti földrajz a természet erőitől kialakított tájat őstájnak, nyerstájnak hívja. A jászkunsági alföldi nyerstájon a jászkun ember a maga fáradságos, küzdő, termelő munkájával változást hozott létre. Megteremtette a pásztorkodó állattenyésztés és földmivelés kultúrtáját. A jászkun ember tájalakító hatása az Alföldön ennek a mezőgazdasági tájnak a megteremtése volt, melyen a rétgazdálkodás vált lehetővé. A tájat a folyóvizek árjai bőven öntözték és a vízben bőséges termékeny talajon gazdag termést adott a mag. Ez a táj a magyar föld Kánaánja volt azoknak az utazóknak a szemében, akiket kötelességük rövid időre idesodort. Virult rajta az élet is. Olykor a középkor pusztító betegsége , a döghalál letarolta ezt a virulást, a rendi társadalom egymásnak rontó hatalmi acsarkodásai miatt olykor-olykor falvakat égettek és dúltak föl és a szegénység verejtéke hullott újból a romokra, mégis egészben véve táj és élet a kibontakozás, fejlődés és jobb sors felé törő lendülettel mutatja. A figyelő és számontartó történetkutatás rekonstruálja a Jászkunság múltját és a jászkunok betelepüléséről a török hódítás koráig visszapillantva szinte megretten a feladat előtt, hogy ezután történeti adatai a tájat rombadöntik. Az alföldi táj színváltozása, a jászkun népek pusztulása szegődik a török hódítás nyomába és más élet és sors alakul itt ki. XIII. A jászkunok magyarrá válása teljes volt a XVI. századra és beolvadásuk meggyőző bizonysága, hogy a török háborúk idején mit sem akarva már tudni keleti hagyományaikról, a magyarsággal teljesen összeforrva veszik föl a küzdelmet a szülőföldjükért. A népiség tekintetében a magyar állam lakossága anyanyelvre és népi műveltségre nézve ekkor már egységesen magyar volt. Ekkorra ugyanis már végleg beolvadtak a magyarságba azok a néptöredékek, amelyeket vagy itt talált a honfoglalás alkalmával, vagy később fogadott be, másrészt pedig még nem öltött nagy méreteket a balkáni pásztornépeknek a török előli menekülése. (Mályusz Elemér : A magyarság és a nemzetiségek Mohács előtt. 1939. A jászkunok köréből a török dúlás a mohácsi vész évében. 1526-ban először a kiskunokat szórta szét. II. Szolimán szultán győzelemittas seregének egy része Ibrahim pasa vezérletével Kecskemét és Szeged felé vonult. A török Váctól Gyöngyösig, Miskolcig, Mohiig, a nagy Szegedig s innen le Péterváradig rabolt, égetett, pusztított s kiket elfoghatott, rabláncra fűzött (Verancsics) Kecskemétet szeptember 27-én dúlták föl és 29-én Ibrahim pasa már Szegedre érkezik. Ez a török dúlás már 1526-ban Félegyháza népét teljesen kiirtotta. Aki nem tudott a „futókhoz“ csatlakozni, azt a törökök kivétel nélkül lefejezték. A tömegmészárlás gyászos bizonyítéka az alpári úti egykori templom helyén talált lelet: nők, férfiak, gyermekek csontja egymás tetejére hányva, távolabb pedig kisebb halom alatt a levágott koponyák. (Dr. Mezősi K.: Kiskunfélegyháza múltja és fejlődése. 1931.) A fülöpjakabi templomtérről regéli ma is a szájhagyomány, hogy a török dúlás idején a környék pásztornépe a templom harangját ide az ingoványba rejtette el. A török idők emlékét egy-két helynév, dűlőnév tartotta itt fenn, mint: Tatárdomb, Szultánpart. (Kovács Dezső közlése.) Egy 1536- ban kelt oklevél Kecskemét dúlását világosan megemlíti s így a vele szomszédos kiskun szállások se lettek bizonyosan megkímélve. Hasonló sorsra jutottak ezekben a észteljes időkben a Marostól délre lakó nagykunok is, míg a Nagykunság a pusztító dúlástól ekkor még megmenekült. (Gyárfás I.: A jász-kunok története. 1885.) A XVI. század során Félegyháza templomos kun község (possessio) eltűnik a tájról, a lakosság szétfut, házai romokba dőlnek, temploma helyét fölveri a bozót a kődarabok között. Az oklevelek a XVI. század végén már „puszta-Félegyháza“ névvel jelölik meg helyét. A XVI. század közepén a török nyomásra a kiskunok már kezdenek a Jászságba és a tiszántúli Nagykunságba átköltözködni. 1595-ben azonban a Nagykunság is elpusztul s most már az átköltözött szabad hajdúvá vált kiskunok, a nagykunokkal együtt menekülnek tovább s a még hódolatlan területen, a bihari Sárréten levő bajomi vár ad egy részüknek oltalmat. Itt találja őket Bocskay István fölkelése és a kis- és nagykunok férfiereje seregestől az ő zászlója alá áll. Bocskay István lovasságának főhadnagya halasi Fekete Péter, vicehadnagya pedig halasi Bődy Mátyás volt, mindkettő kétségtelenül kiskun, akiket kun eredetű vitézeikkel Szoboszlón telepít le a fejedelem. A gyalogos hajdúk jórésze is kun eredetű. A kiskunok más része pedig a Dunántúl mocsaras tájaira menekül. A komárommegyei Kocs község így 1626-ban a Kiskunságból népesedik be. (Győrffy István: A jászkunok története. 1939.) A szétszórt jászkunok a török hódoltság ideje alatt vérüket áldozva szülőföldjükért hulltak a magyar földbe és váltak itt magyar röggé. Akik puszta életüket megmentették, ősi földjüket el nem hagyva szenvedtek a török iga alatt és népiségüket hagyományaikban őrizve vészelték át a pusztító időket. ________Takács Béla: külpolitikai események A magyar ünnepek után megkönynyebbült lélekkel, de fokozódó figyelemmel fordul érdeklődésünk a világ eseményei felé. A háború e kora őszi napokban fokozott erővel dúl Nyugaton, s új, talán a nyugatinál is fontosabb és veszélyesebb arcvonal kezd kialakulni a Közel-Keleten. London bombázása az egész héten, rövid szünetektől eltekintve, változatlanul tart s méreteiben és időtartamában is egyre fokozódik. Most már arról is kezdenek beszélni, hogy a légitámadások hatása olyan óriási, hogy talán nem is lesz szükség a partraszálláshoz, hogy Anglia térdre kényszeríttessék. A ködről még néhány héttel ezelőtt is azt beszélték, hogy az angoloknak nagy segítségükre lesz, pontosan megérkezett, de nem akadályozza a német repülőket tevékenységükben. A nyugati légitámadás fokozásával egyidejűleg a másik arcvonalon is megindult a támadás a brittek ellen. Valószínűleg még egy harmadik ponton is készül támadás most folyó tanácskozás és pedig Gibraltáron át, ha a spanyol-német-olasz ezt határozná el. A szovjet kormány két ízben tiltakozott a román kormánynál a mindinkább megismétlődő határincidensek ellen, melyeknek oka, az orosz jelentések szerint Románia egyre kihívóbb a magatartása. A román belpolitikai viszonyok az erőskezűnek mondott vasgárdisták kormányra jutása dacára sem mutatják a megszilárdulás jeleit, sőt az a tény, hogy az egykor hatalmas Bratianu és Maniu csak semlegességet jelentettek be, de tevékenyen nem vesznek részt a kormányban, inkább arra mutatnak, hogy a megállapodottságtól még messze van Románia, mely most a csonka jelzővel cserélte fel a nagy Románia jelzőt. Felym Búza Rozs Árpa Zab Köles Bab Tengeri Tengeri Félbarna Barna ka Nullás li Egységes Barna ke Mák Rizskása Burgonya Hizott lit Hízott lit Hízott ka Pulyka Tyúk Csirke Sovány li Sovány li Sovány k Tojás Élő hizot Élő hizott Élő borjú Élő juh Élő bárán Elő szopó Marhahús Borjúhús Juhhus Bárányhús Sertéshús. Zsír Hás Zsírnak is Ponty Hasábos k Vágott be. Széna Szalma éti Alomszala Korpa