Kiskunfélegyházi Közlöny, 1940 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1940-01-07 / 1. szám
A Gazdasági Egyesület közlemányei A vármegyei mezőgazdasági bizottság 1939. december 29-én tartotta évi közgyűlését a vármegye közgyűlési termében Mocsáry Dániel elnöklete alatt. Egész Pest vármegyéből megnyilvánuló igen szép érdeklődés mellett nyitotta meg Mocsáry Dániel a közgyűlést. Elnöki megnyitójában rámutatott a mezőgazdaság mai súlyos problémáira és kérte a bizottsági tagokat, hogy saját hatáskörükben is kövessenek el mindent a mezőgazdasági lakosságunk érdekeinek jobbrafordulása céljából. Áttérve a cigánykérdés rendezése ügyét tárgyalta a bizottság. Dr. Gesztelyi Nagy László kamarai igazgató ismertette a cigánykérdés mai állapotát. 10 év óta foglalkozik a cigánykérdéssel és állítja, hogy ezt a kérdést csak úgy lehet megoldani, ha rendszabályok tekintetében a cigányokkal szemben kivételes intézkedéseket alkalmaznak. Nem lehet tovább tűrni, hogy Magyarországon legyen egy olyan 200.000 lelket számláló tömeg, akinek sem állandó lakása, sem foglalkozása nincsen, akik kóborlásuk alkalmával lopásokból tartják fenn magukat és nem rettenek vissza a legkegyetlenebb rablástól sem. A kóborló cigányok kárára vannak a lótenyésztő gazdáinknak is mivel egyik főfoglalkozásuk a keves lovaknak a gazdákra való erőszakolása, különféle módozatok alapján. Emberhez nem méltó életmódjuk következtében terjesztik a betegségek megszámlálhatatlan csíráját és erkölcstelenségükkel fertőzik fiatalságunkat is Kérte a közgyűlést, hogy foglaljon állást ebben a kérdésben. A bizottsági tagok egymásután állapították meg dr. Gesztelyi Nagy László által ismertetett körülmények helyességét és egyhangúlag arra kérték az elnökséget, hogy a kamara útján felterjesztésben kérje a belügyminisztert, hogy a cigánykérdés rendezése érdekében haladéktalanul hozzon egy kivételes rendszabályzó intézkedést és védje meg a magyar lakosságot a kóborló cigányok eddigi tűrhetetlen életmódjuktól és bűntetteiktől. Tárgysorozat következő pontja szerint a gazdasági cselédek, munkások és napszámosok munkabérének megállapítását tárgyalta a közgyűlés. Gulner Elemér vármegyei gazdasági felügyelő ismertette a közgyűléssel a gazdasági cselédek mai helyzetét. Adatgyűjtései alapján szükségesnek tartja, hogy a gazdasági cselédeknél a családi segély bevezettessék, mivel hála Istennek a gazdasági cselédek nem az egyke hívei, hanem mindenütt azt tapasztaljuk hogy úgyszólván valamennyien nagy családot tartanak el. Matolcsy Mátyás bizottsági tag szintén a gazdasági cselédek szociális helyzetének jobbrafordítását sürgette. Több nagyuradalmi bérszerződést olvasott fel, amelyek azt igazolják, hogy a mai helyzetben a gazdasági cselédek járandósága csökkent és statisztikailag kimutatta, hogy pl. a cselédjárandósági földek országos viszonylatban lényegesen csökkentek. P. Varga Vince a vármegyei mezőgazdasági bizottság alelnöke a fentebb ismertetett érvekkel szemben hangoztatta, hogy a gazdatársadalom soha nem volt olyan rossz helyzetben a cselédekkel szemben, mint éppen ma. Tapasztalatból tudja, hogy az éves gazdasági cseléd ha kitelelt a gazdájánál, akkor minden ok nélkül eltávozik csak azért, hogy a tavaszi munkálatoknál, kapálásnál stb. magas napszámber mellett elhelyezkedjék. A legnagyobb dologidőben hagyják ott munkaadójukat az éves cselédek nem törődve azzal, hogy gazdájuknak milyen óriási áldozatot kell hoznia, hogy a szükséges munkálatokat a kellő időben el tudja végeztetni. Ilyen körülmények mellett kénytelen magas napszámbérek mellett alkalmazott napszámosokkal dolgoztatni a gazda, aki pedig joggal elvárhatja, hogy a téli kevés munkaidővel kiteleltetett cselédjét hasznosítani is tudja gazdaságában. A napszámbérek pedig hétről-hétre emelkednek és nem volt ritkaság az elmúlt gazdasági évben a 10 —12 pengős napszámbér sem. A gazdasági munkálatok elvégzése nem tűr halasztást és így mit tehet a gazda mást, minthogy a termelési ráfizetéssel kénytelen alkalmazni ilyen magas áron napszámosokat. Hangoztatja, hogy a gazdasági munkások bérének megállapítása kizárólag árkérdés. Ha a gazda termelvényeiért olyan árat tud biztosítani, amely elbírja a 102 pengős napszámot, akkor semmi kifogása sincs ezen napszámbérek ellen, de akkor, amikor csak a jelenlegi termelési és értékesítési viszonyok állanak csak a gazdák részére, akkor ezek a magas napszámbérek nem állhatják meg a helyüket. Sérelmes továbbá, hogy a mai cselédtörvény alapján a gazda érdeke nincs kellően megvédve. Ha a cseléd minden ok nélkül otthagyja a gazdáját, semmi lehetőség nincs arra, hogy a gazda kellően kárpótolva legyen. Indítványozza, hogy alkottassák egy olyan cselédtörvény, amelyik úgy a gazda, mint a cseléd érdekeit kellően megvédi. P. Varga Vince felszólalását Pest vármegyének úgyszólván minden tájékáról delegált bizottsági tagok — minden vonatkozásban — alátámasztották. Felszólalásukban hangoztatták, hogy saját vidékükön is csak a tűrhetetlen állapotok vannak, dacára annak, hogy a kisgazdaságok mindenütt többet fizetnek gazdasági cselédjeiknek, munkásaiknak, mint a nagybirtokosok. Természetesen a félegyházi cselédviszonyoknak az ismertetése is P. Varga Vince alelnök álláspontját és megállapítását támasztották alá. Egyhangúlag kérte a közgyűlés az új cselédtörvény megalkotását. Az igen szép érdeklődés mellett lefolyt közgyűlés a délutáni órákban ért véget. Kiskunfélegyházi Közlöny 1940 január 7 Tejüzem felállításának tervezetét nyújtották be a Gazdasági Egyesülethez. A tejüzem leendő vezetősége ajánlatában — tekintettel arra, hogy a tejüzem berendezése meglehetősen nagy anyagi áldozatot kíván — egy három éves megállapodást óhajt létrehozni a tejtermelő gazdákkl. A megállapodás értelmében az 1940 évben a tejért literenként 14 fillért fizet is 12 km-es körzetben — a főbb útvonalakról — saját kocsiján hozná el a gazdáktól a felajánlott mennyiséget. A következő években a tej ára mindig újból nyer megállapítást, amely azonban a földmívelésügyi kormányzat által megállapított árnál alacsonyabb nem lehet. Amennyiben a gazdák által beszállított tej fölözésre kerül, a tejüzem a tejet szállító gazdának a tej arányában a savót a saját kocsiján visszaküldi. A tej szállításából esetleg felmerülő nézeteltérések elbírálására a létesítendő tejüzem vezetősége a Gazdasági Egyesületet kérte fel Az átvett tejmennyiségek értékét a tejüzem kéthetenként elszámolja, hetenként pedig kívánságra előleget nyújt. Egyesületünk a tejtermelő gazdáink érdekében a beérkezett bejelentéseket továbbítani fogja. A múlt évben esett csapadékmennyiség Gaál János földbirtokos megalapítása alapján a következőképen alakult: Egész évi csapadék 1 négyzetméterre esett: 750 6. Ezzel szemben 1938. évben 1 négyzetméterre csak 566 egység esett. Így négyzetméterre esett január hóban 204 liter február „ 25 1 „ március „ 50 2 , április „ 35 „ május „ 1511 „ június „ 89 6 „ július „ 34 9 „ augusztus , 92 8 „ szeptember „ 51 7 „ október „ 147 7 , • november „ 69 6 „ december „ 16 „ Olasz gyártmányú egmodernebb rendszerű OLIVETTI STANDARD 45 billentyűs és PORTABLE 43 billentyűs precíziós írógépek • Kiskunfélegyháza és környéke kizárólagos képviselője P C C 7 6 C I könyv-, papírkereskedés O O Z. o O i Kiskunfélegyháza . Átszámítva az elmúlt évben 1 kat. holdra 43 155 hektóliter csapadék esett. Pályázatot hirdet a kecskeméti mezőgazdasági kamara 20 kertmunkástanuló felvételére a kertmunkásképző iskolájában. Pályázhatnak 17—24 éves kizárólag földmíveléssel, vagy kerti, szőlészeti munkákkal foglalkozó egyének, akik az elemi iskola négy osztályát elvégezték. Pályázati kérvények 1940. február 15- éig nyújtandók be a kecskeméti mezőgazdakamarához. Baromfitenyésztési tanfolyam a Gazdasági Egyesületben február 12-én kezdődik s tart február 17-ig. Kovachich János. — A kir. járásbíróságon 1939 évben 1114 polgári pert is duónak, 19101 telekkönyvi beadvány érkezett, 11340 végzés alapján teljesítettek telekkönyvi bevezetést, 1668 büntető feljelentést tettek 2087 egyéniben, a büntető ítéletek száma 483. Az 1940. évi költségvetés tárgyalása a Belügyminisztériumban. Hétfőn kerül tárgyalás alá a város 1940. évi költségvetése a Beügyminisztériumba. Bmkó Ákos számvevőégi főtanácsos hétfőn utazik fel a költségvetés tárgyalására. Az egsz város adó közönsége érthető kivátóisággal várja a a tárgyalások eredményét, amelyektől függ, hogy pótadónk a 100 percent fölött hol köt ki. Dr. Rozsnyay Béla polgármester megnyugtató kijelentései után azonban nyugodtan várjuk a legfelsőbb döntést, amely bizonyára figyelembe veszi Kiskunfélegyháza adózó közönségének immár évtizedes heroikus pénzügyi küdelmét és erőfeszítéseit, amelynek köszönhető, hogy ez a város nem merült el az előző évtizedek könnyelmű gazdálkodásának érvényében. Az ismeretlen félegyházi adózó valóban megérdemel minden tiszteletet és megbecsülést, mert csaknem hihetetlen, hogy ebben a városán egy évtized óta c tillagászati számokban fejeződik ki a p dado magassága, amelyet pedig nemcsak kivetnek, hanem be is szednek, illetve be is fizetnek. - - mondotta alispáni jelentésében vitéz dr. Endre László Bliepan, hogy ezen a városon a kormányzatnak segíteni kell. Itt van most a legfőbb ideje a kormányzati segítésnek, amely — hisszük — nem is marad el. A félegyházi adófizetőkben hiba nincs, hiszen az elmúlt 1939 és adóévben is 100 százalékban befolytak az 1939. évi kivetések, sőt,a hátralék törlesztésére is jutott néhány százalék. Ennél többet még e kipróbált város adófizetői sem tehetnek. Mindezek indokolttá teszik a legfelsőbb fórum mgértő támogatását, amely az államsegély nagyobb összegében hihetőleg kifejezésre fog jutni. Hirdessen lapunkban!