Kiskunfélegyházi Közlöny, 1940 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-07 / 1. szám

A Gazdasági Egyesület közlemányei A vármegyei mezőgazdasági bizottság 1939. december 29-én tartotta évi közgyűlé­sét a vármegye közgyűlési termében Mocsáry Dániel elnöklete alatt. Egész Pest vármegyéből megnyilvánuló igen szép érdeklődés mellett nyitotta meg Mocsáry Dániel a közgyűlést. Elnöki meg­nyitójában rámutatott a mezőgazdaság mai súlyos problémáira és kérte a bizottsági ta­gokat, hogy saját hatáskörükben is kövesse­nek el mindent a mezőgazdasági lakossá­gunk érdekeinek jobbrafordulása céljából. Áttérve a cigánykérdés rendezése ügyét tárgyalta a bizottság. Dr. Gesztelyi Nagy László kamarai igazgató ismertette a cigánykérdés mai álla­potát. 10 év óta foglalkozik a cigánykérdés­sel és állítja, hogy ezt a kérdést csak úgy lehet megoldani, ha rendszabályok tekinte­tében a cigányokkal szemben kivételes in­tézkedéseket alkalmaznak. Nem lehet tovább tűrni, hogy Magyarországon legyen egy olyan 200.000 lelket számláló tömeg, akinek sem állandó lakása, sem foglalkozása nincsen, akik kóborlásuk alkalmával lopásokból tartják­­ fenn magukat és nem rettenek vissza a leg­kegyetlenebb rablástól sem. A kóborló ci­gányok kárára vannak a lótenyésztő gazdá­inknak is mivel egyik főfoglalkozásuk a ke­ves lovaknak a gazdákra való erőszakolása, különféle módozatok alapján. Emberhez nem méltó életmódjuk következtében terjesztik a betegségek megszámlálhatatlan csíráját és er­kölcstelenségükkel fertőzik fiatalságunkat is Kérte a közgyűlést, hogy foglaljon ál­lást ebben a kérdésben. A bizottsági tagok egymásután állapí­tották meg dr. Gesztelyi Nagy László által ismertetett körülmények helyességét és egy­hangúlag arra kérték az elnökséget, hogy a kamara útján felterjesztésben kérje a belügy­minisztert, hogy a cigánykérdés rendezése érdekében haladéktalanul hozzon egy kivéte­les rendszabályzó intézkedést és védje meg a magyar lakosságot a kóborló cigányok ed­digi tűrhetetlen életmódjuktól és bűntetteiktől. Tárgysorozat következő pontja szerint a gazdasági cselédek, munkások és napszá­mosok munkabérének megállapítását tárgyalta a közgyűlés. Gulner Elemér vármegyei gazdasági fel­ügyelő ismertette a közgyűléssel a gazdasági cselédek mai helyzetét. Adatgyűjtései alapján szükségesnek tartja, hogy a gazdasági cse­lédeknél a családi segély bevezettessék, mi­vel hála Istennek a gazdasági cselédek nem az egyke hívei, hanem mindenütt azt tapasz­taljuk hogy úgyszólván valamennyien nagy családot tartanak el. Matolcsy Mátyás bizottsági tag szintén a gazdasági cselédek szociális helyzetének jobbrafordítását sürgette. Több nagyuradalmi bérszerződést olvasott fel, amelyek azt iga­zolják, hogy a mai helyzetben a gazdasági cselédek járandósága csökkent és statisztikai­lag kimutatta, hogy pl. a cselédjárandósági földek országos viszonylatban lényegesen csökkentek. P. Varga Vince a vármegyei mezőgazdasá­gi bizottság alelnöke a fentebb ismertetett ér­vekkel szemben hangoztatta, hogy a gazdatár­sadalom soha nem volt olyan rossz helyzet­ben a cselédekkel szemben, mint éppen ma. Tapasztalatból tudja, hogy az éves gazdasági cseléd ha kitelelt a gazdájánál, akkor min­den ok nélkül eltávozik csak azért, hogy a tavaszi munkálatoknál, kapálásnál stb. ma­gas napszámber mellett elhelyezkedjék. A leg­nagyobb dologidőben hagyják ott munka­adójukat az éves cselédek nem törődve az­zal, hogy gazdájuknak milyen óriási áldoza­tot kell hoznia, hogy a szükséges munkála­tokat a kellő időben el tudja végeztetni. Ilyen körülmények mellett kénytelen magas nap­számbérek mellett alkalmazott napszámosok­kal dolgoztatni a gazda, aki pedig joggal elvárhatja, hogy a téli kevés munkaidővel kiteleltetett cselédjét hasznosítani is tudja gazdaságában. A napszámbérek pedig hét­ről-hétre emelkednek és nem volt ritkaság az elmúlt gazdasági évben a 10 —12 pengős napszámbér sem. A gazdasági munkálatok elvégzése nem tűr halasztást és így mit te­het a gazda mást, minthogy a termelési rá­fizetéssel kénytelen alkalmazni ilyen magas áron napszámosokat. Hangoztatja, hogy a gazdasági munkások bérének megállapítása kizárólag ár­kérdés. Ha a gazda termelvé­­nyeiért olyan árat tud biztosítani, amely el­bírja a 10­­2 pengős napszámot, akkor semmi kifogása sincs ezen napszámbérek el­len, de akkor, amikor csak a jelenlegi ter­melési és értékesítési viszonyok állanak csak a gazdák részére, akkor ezek a magas nap­számbérek nem állhatják meg a helyüket. Sérelmes továbbá, hogy a mai cseléd­­törvény alapján a gazda érdeke nincs kellően megvédve. Ha a cseléd minden ok nélkül otthagyja a gazdáját, semmi lehetőség nincs arra, hogy a gazda kellően kárpótolva legyen. Indítványozza, hogy alkottassák egy olyan cselédtörvény, amelyik úgy a gazda, mint a cseléd érdekeit kellően megvédi. P. Varga Vince felszólalását Pest vár­megyének úgyszólván minden tájékáról de­legált bizottsági tagok — minden vonatko­zásban — alátámasztották. Felszólalásukban hangoztatták, hogy saját vidékükön is csak a tűrhetetlen állapotok vannak, dacára an­nak, hogy a kisgazdaságok m­indenütt töb­bet fizetnek gazdasági cselédjeiknek, munká­saiknak, mint a nagybirtokosok. Természe­tesen a félegyházi cselédviszonyoknak az is­mertetése is P. Varga Vince alelnök állás­pontját és megállapítását támasztották alá. Egyhangúlag kérte a közgyűlés az új cselédtörvény megalkotását. Az igen szép érdeklődés mellett lefolyt közgyűlés a délutáni órákban ért véget. Kiskunfélegyházi Közlöny 1940 január 7 Tejüzem felállításának tervezetét nyújtották be a Gaz­dasági Egyesülethez. A­ tejüzem leendő veze­tősége ajánlatában — tekintettel arra, hogy a tejüzem berendezése meglehetősen nagy anyagi áldozatot kíván — egy három éves megállapodást óhajt létrehozni a tejtermelő gazdákk­­l. A megállapodás értelmében az 1940 évben a tejért literenként 14 fillért fizet is 12 km-es körzetben — a főbb útvonalak­ról — saját kocsiján hozná el a gazdáktól a felajánlott mennyiséget. A következő évek­ben a tej ára mindig újból nyer megállapí­tást, amely azonban a földmívelésügyi kor­mányzat által meg­állapított árnál alacsonyabb nem lehet. Amennyiben a gazdák által beszállított tej fölözésre kerül, a tejüzem a tejet szállító gazdának a tej arányában a savót a saját kocsiján visszaküldi. A tej szállításából esetleg felmerülő nézeteltérések elbírálására a létesítendő tejüzem vezetősége a Gazdasági Egyesületet kérte fel Az átvett tejmennyiségek értékét a tej­üzem kéth­etenként elszámolja, hetenként pe­dig kívánságra előleget nyújt. Egyesületünk a tejtermelő gazdáink ér­dekében a beérkezett bejelentéseket továbbí­tani fogja. A múlt évben esett csapadékmennyiség Gaál János föld­­birtokos megalapítása alapján a következő­­képen alakult: Egész évi csapadék 1 négyzetméterre esett: 750 6. Ezzel szemben 1938. évben 1 négyzetméterre csak 566 egység esett. Így négyzetméterre esett január hóban 20­4 liter február „ 25 1 „ március „ 50 2 , április „ 3­5 „ május „ 1511 „ június „ 89 6 „ július „ 34 9 „ augusztus , 92 8 „ szeptember „ 51 7 „ október „ 147 7 , • november „ 69 6 „ december „ 16­ „ Olasz gyártmányú egmodernebb rendszerű OLIVETTI STANDARD 45 billentyűs és PORTABLE 43 billentyűs precíziós írógépek • Kiskunfélegyháza és környéke kizárólagos képviselője P C C 7 6 C I könyv-, papírkereskedés O O Z. o O i Kiskunfélegyháza . Átszámítva az elmúlt évben 1 kat. holdra 43 155 hektóliter csapadék esett. Pályázatot hirdet a kecskeméti mezőgazdasági kamara 20 kert­munkástanuló felvételére a kertmunkásképző iskolájában. Pályázhatnak 17—24 éves kizárólag földmíveléssel, vagy kerti, szőlészeti munkák­kal foglalkozó egyének, akik az elemi iskola négy osztályát elvégezték. Pályázati kérvények 1940. február 15- éig nyújtandók be a kecskeméti mezőgazda­kamarához. Baromfitenyésztési tanfolyam a Gazdasági Egyesületben február 12-én kezdődik s tart február 17-ig. Kovachich János. — A kir. járásbíróságon 1939 évben 1114 polgári pert is duónak, 19101 telek­könyvi beadvány érkezett, 11340 végzés alapján teljesítettek telekkönyvi bevezetést, 1668 büntető feljelentést tettek 2087 egyén­i­b­en, a büntető ítéletek száma 483.­­ Az 1940. évi költségvetés tárgyalása a Belügyminisztériumban. Hétfőn kerül tár­gyalás alá a város 1940. évi költségvetése a Be­ügy­minisztérium­b­a. B­mkó Ákos szám­vevőé­gi főtanácsos hétfőn utazik fel a költ­ségvetés tárgyalására. Az eg­sz város ad­­ó közönsége érthető kivát­ó­isággal várja a a tárgyalások eredményét, amelyektől függ, hogy pótadónk a 100 percent fölött hol köt ki. Dr. Rozsnyay Béla polgármester meg­nyugtató kijelentései után azonban nyugod­tan várjuk a legfelsőbb döntést, amely bi­zonyára figyelembe veszi Kiskunfélegyháza adózó közönségének immár évtizedes heroi­kus pénzügyi kü­delmét és erőfeszítéseit, amelynek köszönhető, hogy ez a város nem merült el az előző évtizedek könnyelmű gaz­dálkodásának érvény­ében. Az ismeretlen fél­­egyházi adózó valóban megérdemel minden tiszteletet és megbecsülést, mert csaknem hihetetlen, hogy ebben a városán egy év­tized óta c­ tillagászati számokban fejeződik ki a p dado magassága, amelyet pedig nem­csak kivetnek, hanem be is szednek, illetve be is fizetnek. - - mondotta alispáni jelen­tésében vitéz dr. Endre László Bliepan, hogy ezen a városon a kormányzatnak segíteni kell. Itt van most a legfőbb ideje a kor­mányzati segítésnek, amely — hisszük — nem is marad el. A félegyházi adófizetők­be­n hiba nincs, hiszen az elmúlt 1939 és adóévben is 100 százalékban befolytak az 1939. évi kivetések, sőt,a hátralék törlesz­tésére is jutott néhány százalék. Ennél töb­bet még e kiprób­ált város adófizetői sem tehetnek. Mindezek indokolttá teszik a leg­felsőbb fórum m­gértő támogatását, amely az államsegély nagyobb összegében hihető­leg kifejezésre fog jutni. Hirdessen lapunkban!

Next