Kiskunfélegyházi Közlöny, 1940 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1940-02-18 / 7. szám

ak 1940 február 18 Kiskunfélegyházi Közlöny 20-40 15 50 18-50 L-9- 28'— 32- 22 — L8 — L2‘— -8 — 3'— 2-— 14-0- 34 0-2- 0 40 0 34 -0 2b -100 -0 50 0 60 -0‘45 -0 96 -1 60 1- 50 140 1-20 150 12 — -5 — -1-30 2 — 126 -1­ 60 1 60 1*Zo­lbo 2*50 S­POR­­T A II. o. bajnokság sorsolása. Március 3 KuTE—KTK (őszi). Március 10. SzTE-KTK, KMÁV — UMOVE, KTE-KAC. Március 17. KRVSE—KuTE, KMÁV —SzTE, SzMÁV—KAC, UV10VE-KTE. Március 31. KTE—K­­áV, KTE­­SzMÁV, KuTE-KAC, SzTE-UMOVE. Áp­ilis 7 UMOVE-KTE, KRVSE— KTE, KAC-SzTE SzMÁV—KuTE. Április 14. KTE-SzMÁV, SzTE— KRVSE, KTE—KM­A­V, KuTE-UMOVE. Április 21. KRVSE—KTE, KMÁV— SzMÁV, KuTE-SzTE UMOVE-KAC Ápr 28. KTE —KuTE KAC—KRVSE, KTE—SzTE, SzMÁV-UMOVE. Május 5. KAC-KTK, KRVSE— KMÁV, KuTE-KTE, SzTE-SzMÁV. Míjus 19. KTE —KIK, KRVSE— UMOVE, KMÁV-KAC. Május 26. SzMÁV—KRVSE, KuTE —KMÁV. Pályaválasztók az előlállók. A kiadott diákjátékosok is játszhat­nak a Szent László vándordíjért. Megírtuk, hogy a vallás és közoktatás­­ügyi miniszter által kiírt Szent László vándordíj szabályzata első formájában úgy látott napvilágot, hogy a vándordíjért nem játszhatnak azok a diákjátékosok, akik valamely társadalmi egyesület részére ki­adattak. Ez a rendelkezés felette é­relmes volt az az illető tanintézetekre, mint az érdekelt társadalmi egyesületekre Emiatt sok iskola nem is nevezett be, hiszen leg­jobb játékosait kellett volna nélkülözni Mint értesülünk, ezt a rendelkezést töröl­ték, ennélfogva játszhat minden középis­kolai tanuló. Félegyházán ez a rendelkezés a tanítóképzőt érintette és úgy tudjuk, hogy főleg emiatt nem is nevezett be a küzdel­mekbe Minthogy ez a súlyos akadály el­hárult, reméljük, hogy az intézet igazgató­sága megmásítja elhatározását és a február 25 ig meghosszabbított nevezési határidőn belül benevezi csapatát. Ebben­ az esetben városunkból két csapat venne részt a küz­delmekben, miután a Reálgimnázium tu­domásunk szerint már be is nevezett Hisszük, hogy mi­ndkét intézet csapata meg fogja állni helyét és az első 16 között lesz. Kiskunfélegyháza asztali­tenisz bajnokságát február 24—25-én rendezi meg a Kiskunfélegyházi Levente Egyesület. Egyéniben az első hat, pirosban pedig az első három pár lesz éremmel díjazva. Mind­kettőre a benevezési díj 50 fillér. Be­nevezési határidő február 17. Jelentkezni lehet Tóth Imre László tanítónál Szt. Imre herceg tér 4 sz. (Ipariskola.) A Kiskunság Postagalamb Sport Egyesület versenyei A múlt év folyamán városunk Kis­kunság Postagalamb Sport Egyesülete szá­mos helyi jellegű és több kerületi verse­nyen vett részt. Az egészen fiatal egyesü­let mindig a legnagyobb alapossággal és válogatással indult, ami azt eredményezte, hogy az idősebb egyesületek mellett, ke­ményen megállta helyét. Külön, részlete­sen nem szólunk most erről többet, h nem közöljük a versenyek alkalmával felvett jegyzőkönyvek érdemes részét. Kiskunfélegyházán, 1939. április 23 án Székesfehérvár— Kiskunfélegyháza között, Csibertics László százados díjazásáért. Indult 4 állomás 46 galambbal, 129 kilométer távolságon. Idő: borult, nagy széllel. Indítás : 10 perc. 1. Kovács Gy. kk. t. 19—37, 1 óra 36 perc. 1343. m. 2. Kovács Gy. sk. h 16—68, 1 óra 39 perc. 1303 m. 3. Kovács Gy. k. h bélyeges 36,1 óra 49 perc. 1187 m. Kiskunfélegyházán, 1939 július 7-én Hegyeshalom Kiskunfélegyháza között. In­dult 5 állomás 36 galambbal, 244 kilomé­ter távolságon. Idő: borult, szeles. Indítás 7­05 óra perc. 1. Törteli J. kk. h. 6—38, 5 óra 18 perc 767 m. 2 Kovács Gy. k­­. bélye­­ges 66, 5 óra 32 perc 734 m. 3. Dósai J. kk. h. 6—38, 6 óra 33 perc 680 m. Kiskunfélegyházán, 1939 július 9-én Székesfehérvár—Kiskunfélegyháza között. Indult 7 állomás 50 galambbal, 129 kilo­méter távolságon. Idő : derült, csendes. Indítás 8 óra 52 perc. 1. Törteli J kk. h 11-38. 1 óra 59 perc 2. Kovács Gy kk. h 9—38. 2 óra 9 perc 3. Kovács Gy. kk. h. 2—38. 2 óra 9 perc. Kiskunfélegyházán, 1939. július 16- án Győr—Kiskunfélegyháza között, indult 6 állomás 40 galambbal. Idő: derült, me­leg. Indítás 3 óra 20 perc­­. Dósai J­­. 3—38 4 óra 32 perc. 2 Dósai J. h. 2—38 4 óra 45 perc. 3 Törteli J h. 11—33, 4 óra 49 perc. Dicséret illeti ezeket a galambtenyész­tőket, mert munkájukkal hazafias célt szol­gálnak. A kiskunfélegyházi kir. járásbíróságtól. B. 15984/1939/12 sz. A Magyar Szent Korona nevében! A kiskunfélegyházi kir.­­ k­sbiróság a rágal­mazás vétsége miatt vit. Hódsági Márton ellen indí­tott bünügyében megtartott nyilvános tárgyalás alap­ján meghozta a következő ítéletet: iit. Hódsági M­árton 60 éves, r­óm. kath. hód­sági születésű, kiskunfélegyházi illetőségű és lakos, magyar állampolgár, néme anyanye­lű, beszél ma­gyarul, vis N­agy Rózával, 4 gyermeke van, magánzó, katona volt, írni, olvasni tudó, 4 gimnáziu­mot és felsőkereskedelmit végzett, néhai Lang Ferenc és néhai Sommer Éva szül­ő gyermeke, vagyontalan, vádlott, bűn­ös az 1914. évi XL­. t.-c. l. § ában meg­határozott egy rendbeli rágalmazás vétségében A kir. finsbiróság ezért int. Hódsági Márton vádlottat az 1914. évi XLI. t.-c. 3. §-ának 1 1 bek. alapján a Btk 92. §-ának alkalmazásival és a II Bn. 5—6. §-ainak felhívása mellett 100 (egyszáz) pengő pénzbüntetésre ítéli. Az 19­4. évi X­I t.-c. 38. §-a, i­letve az 1914. évi XIV. t.-c 43. §-a alap­ján kötelezi a bíróság a vád­ottat, hogy az ítélet jog­erőre eme­ledésétől számított 30 napon belül a „ Kiskunfélegyházi Közlöny“ cím­ű helyi lapban a saját költségén egyszer tegye közzé. Egyben felhatal­­mazza a bíróság Novoszel J­ános i imagánvádló, hogy abban az esetben, ha a vádlott ennek a köte­lezettségének e­gget nem tenne, a közzétételt a vád­lott költségére további 30 napon belül eszközöl­i. Végül elrendeli a bíróság az ítéletnek jogerőre emel­kedése után a Vité­z Székkel leendő közlését. A pénzbüntetést az itéet jogerőre emelkedé­sétől, az itélet végrehajthatóságának kimondásától sz­aitott 15 nap a­att kell végrehajtás terhével az 1892. évi XXVII­­.-c. 3. §- ban, valamint a 45.100/ 1931. 1. M. sz. rendeletben meghatározott célra és módon az „Igazságügyminisztérium büntetésé­nzek bevételi szá­ma Budapest“ címen nyitott csekkszám­lára a m. kir. postatakarékpénzt ír utá­n befizetni, behajthatatlanság esetén pedig a II. Bn. 8 — 10. §-ai értelmében tíz pengőnként egy napot számítva össze­sen iü (tiz) napi fogházra átváltoztatni. A vádlott a Bp 480. §-a értelmében köteles az eddig netán felmerült, valamint az ezután felme­rülő bűnügyi költséget a m. kir. kincstárnak meg­téríteni. A Bp 479. §-a értelmében köteles a vádlott Novoszel Jino­s f­őmag­nvádlónak ügyvédi köl­ségei és kiad­ásai fejében 77 - 80 fill­ért, a az hetvenhét pengő 80 fillért 15 nap alatt végrehajt is terhével dr. Kárpáti László kiskunfélegyházi ügyvéd kezéhez meg­fizetni. Indokolás: Novoszel János főmagánvádló a vádlott ellen rágalmazás vétsége címén azért emelt vádat, mert a vádlott Pest vármegye főispánjához címzett és Kis­kunfélegyházán 1939. év folyamán feladott beadvá­nyában róla azt a bűnvádi eljárás vagy közmegvetés alapjául szólg­­ó tényt állította, hogy a „kommün alatt az Alkalmazottak Szakszervezete Országos Egye­sülete kiskunfélegyházi csoportjának elnöke volt és mint ilyen igen tevékeny részt vett a legnagyobb szigorral, — kinek hátán egy olyan elmoshatatlan bélyeg van... — hogy dr. Preszly Elemér volt fő­ispán ur megtévesztése folytán választatott meg az Adófelszólamlási Bizottság tagjává a kisgyűlés által, s hogy évek óta a Kincstárt megrövidítette adóban. A vádlott beismerte, hogy a panaszolt tényállá­sokat tartalmazó beadványt e5 készítette, saját kezűleg írta, aláírta és a főispánnak elküldötte, a bűnösségét azonban nem ismerte el, azt adván elő, hogy való tényeket állított, azokat bizonyítani is tudja. A bíróság a vádlott kérelmére elrendelte a va­­lóság bizonyítását — a kommün alatti tevékenységr­­vonatkozó tényállítás kivételével, — valamennyi tény­állításra vonatkozóan. A kommün alatti tevékenységre vonatkozóan előadott tényállítás valóságának bizo­nyítása iránt előterjesztett kérelemnek a bíróság azért nem adott helyet és az e tárgyban kért tanubizonyí­­tást azért mellőzte, mert a bűnügyhöz csatolt B. 1906- 1938. sz. bűnügyben jogerős elbírálást nyert, hogy a vádlottnak ez az állítása a valóságnak nem felel meg. A valóság bizonyítása egyik irányban sem vezetett sikerre, ugyanis dr. Ring József tanú előadta, hogy az adófelszólamlási bizottság tagjait nem a pénzügyigazgatóság, hanem az Ipar és Kereskedelmi Kamara hozta és hozza javaslatba A javaslatba ho­zottak ellen fennforgó esetleges kifogást a polgár­mester a főispán felhívására írásban jelenteni köteles, majd a választást megelőző tiszti értekezlet tagjai kötelesek a tudomásukra jutott kifogást előterjeszteni. Novoszel János személye ellen kifogást senki sem ho­zott fel, ennélfogva a főispán megtévesztése nélkül terjesztette nevezettet az Ipar és Kereskedelmi Kamara javaslata alapján az Adófelszólamlási Bizottságba tagul megválasztása végett a kisgyűlés elé. Ez a tanú esküvel megerősítetten állította azt is, hogy ő 1939 évi január hó 10. napját követő időben közölte Novoszel Jánossal a kérdéses beadvány tartalmát. A tanú állításának indokát a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza A főmagánvádló tehát a feljelentést 3 hónapon belül adta be. Getter Henrik és Bakos József tanuk: kijelen­tették, hogy ők int. Hódsági Mártont a beadvány el­készítésére nem kérték fel. Bakos József tanú nem is tudott beadványról. Ezzel megdőlt a vádlottnak az az állítása is, hogy őt a kiskunfélegyházi kereskedők kérték fel a beadvány elkészítésére. Halmi Lajos pénzügyigazgató és dr. Varga József kiskunfélegyházi m. kir. adóhivatali főnök ta­nuk pedig kijelentették azt, hogy tudomásuk szerint Novoszel János ellen adó miatt büntető eljárás folya­matban nem volt. Nevezettnek adóalapját hivatalból történt felmondás után azért emelték 1938. évben, mert az üzlete a kerékpárárusítás bevezetésével bővült és a jövedelme emelkedett Ezek szerint a vádlott az elöl említett beadvá­nyában Novoszel János főmagánvádlóról a valóság­nak meg nem felelő tényeket állított. Minthogy a vádlottnak ez a cselekménye a rágalmazás vétségének összes tényálladéki elemeit ki­meríti, s beszámítást kizáró és büntethetőséget meg­szüntető ok fenn nem forog, azért öt vádlott bűnös­ségét meg kellett állapítani. A büntetés kiszabásánál enyhítő körül­ményként mérlegelte a bíróság a nős, 4 gyer­mekes családi állapotot, valamint azt a kö­rülményt, hogy a vádlott cselekményével köz­érdeket vélt szolgálni, illetve védeni. Súlyo­sítóként jelentkezett az a körülmény, hogy a v­dlott hasonló bűncselekmény miatt már büntetve volt, bár a büntetés végrehajtását felfüggesztették, az a rendelkezés azonban a bűnösségre kihatással nincs. A Bv. 3. §-ának 2. bekezdésének 3. pontját a bíróság azért nem alkalmazta, mert úgy találta, hogy a vádlott cselekményének indító oka csupán a kellemetlenkedés és nem a bosszúállás. A vádlott ebben a bűnügyben a „Fé­legyházi Közlöny beszerzett és 1919. január 19-én, március 2-án és 16-án megjelent 3., 9. és 11. számával, valamint annak a tár­gyaláson becsatolt és 1919. március 23-án megjelent 12. számával azt is bizonyítani kívánta, hogy Novoszel János a munkásta­nácsnak is jegyzője volt. A bíróság ezeket a lappéldányokat csupán ismertette, mert ez a tényállítás e vádon kívül esik. A Bn. 1. §-ának alkalmazásához meg­kívánt, különösen méltánylást érdemlő okokat a bíróság nem talált. Az ítélet egyéb rendelkezése a felhívott törvényszakaszokon alapszik. Kiskunfélegyháza, 1939. szeptember 20. dr. Gál sk. kir. járásbiró 5

Next