Kiskunfélegyházi Közlöny, 1940 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1940-02-18 / 7. szám
ak 1940 február 18 Kiskunfélegyházi Közlöny 20-40 15 50 18-50 L-9- 28'— 32- 22 — L8 — L2‘— -8 — 3'— 2-— 14-0- 34 0-2- 0 40 0 34 -0 2b -100 -0 50 0 60 -0‘45 -0 96 -1 60 1- 50 140 1-20 150 12 — -5 — -1-30 2 — 126 -1 60 1 60 1*Zolbo 2*50 SPORT A II. o. bajnokság sorsolása. Március 3 KuTE—KTK (őszi). Március 10. SzTE-KTK, KMÁV — UMOVE, KTE-KAC. Március 17. KRVSE—KuTE, KMÁV —SzTE, SzMÁV—KAC, UV10VE-KTE. Március 31. KTE—KáV, KTESzMÁV, KuTE-KAC, SzTE-UMOVE. Ápilis 7 UMOVE-KTE, KRVSE— KTE, KAC-SzTE SzMÁV—KuTE. Április 14. KTE-SzMÁV, SzTE— KRVSE, KTE—KMAV, KuTE-UMOVE. Április 21. KRVSE—KTE, KMÁV— SzMÁV, KuTE-SzTE UMOVE-KAC Ápr 28. KTE —KuTE KAC—KRVSE, KTE—SzTE, SzMÁV-UMOVE. Május 5. KAC-KTK, KRVSE— KMÁV, KuTE-KTE, SzTE-SzMÁV. Míjus 19. KTE —KIK, KRVSE— UMOVE, KMÁV-KAC. Május 26. SzMÁV—KRVSE, KuTE —KMÁV. Pályaválasztók az előlállók. A kiadott diákjátékosok is játszhatnak a Szent László vándordíjért. Megírtuk, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter által kiírt Szent László vándordíj szabályzata első formájában úgy látott napvilágot, hogy a vándordíjért nem játszhatnak azok a diákjátékosok, akik valamely társadalmi egyesület részére kiadattak. Ez a rendelkezés felette érelmes volt az az illető tanintézetekre, mint az érdekelt társadalmi egyesületekre Emiatt sok iskola nem is nevezett be, hiszen legjobb játékosait kellett volna nélkülözni Mint értesülünk, ezt a rendelkezést törölték, ennélfogva játszhat minden középiskolai tanuló. Félegyházán ez a rendelkezés a tanítóképzőt érintette és úgy tudjuk, hogy főleg emiatt nem is nevezett be a küzdelmekbe Minthogy ez a súlyos akadály elhárult, reméljük, hogy az intézet igazgatósága megmásítja elhatározását és a február 25 ig meghosszabbított nevezési határidőn belül benevezi csapatát. Ebben az esetben városunkból két csapat venne részt a küzdelmekben, miután a Reálgimnázium tudomásunk szerint már be is nevezett Hisszük, hogy mindkét intézet csapata meg fogja állni helyét és az első 16 között lesz. Kiskunfélegyháza asztalitenisz bajnokságát február 24—25-én rendezi meg a Kiskunfélegyházi Levente Egyesület. Egyéniben az első hat, pirosban pedig az első három pár lesz éremmel díjazva. Mindkettőre a benevezési díj 50 fillér. Benevezési határidő február 17. Jelentkezni lehet Tóth Imre László tanítónál Szt. Imre herceg tér 4 sz. (Ipariskola.) A Kiskunság Postagalamb Sport Egyesület versenyei A múlt év folyamán városunk Kiskunság Postagalamb Sport Egyesülete számos helyi jellegű és több kerületi versenyen vett részt. Az egészen fiatal egyesület mindig a legnagyobb alapossággal és válogatással indult, ami azt eredményezte, hogy az idősebb egyesületek mellett, keményen megállta helyét. Külön, részletesen nem szólunk most erről többet, h nem közöljük a versenyek alkalmával felvett jegyzőkönyvek érdemes részét. Kiskunfélegyházán, 1939. április 23 án Székesfehérvár— Kiskunfélegyháza között, Csibertics László százados díjazásáért. Indult 4 állomás 46 galambbal, 129 kilométer távolságon. Idő: borult, nagy széllel. Indítás : 10 perc. 1. Kovács Gy. kk. t. 19—37, 1 óra 36 perc. 1343. m. 2. Kovács Gy. sk. h 16—68, 1 óra 39 perc. 1303 m. 3. Kovács Gy. k. h bélyeges 36,1 óra 49 perc. 1187 m. Kiskunfélegyházán, 1939 július 7-én Hegyeshalom Kiskunfélegyháza között. Indult 5 állomás 36 galambbal, 244 kilométer távolságon. Idő: borult, szeles. Indítás 705 óra perc. 1. Törteli J. kk. h. 6—38, 5 óra 18 perc 767 m. 2 Kovács Gy. k. bélyeges 66, 5 óra 32 perc 734 m. 3. Dósai J. kk. h. 6—38, 6 óra 33 perc 680 m. Kiskunfélegyházán, 1939 július 9-én Székesfehérvár—Kiskunfélegyháza között. Indult 7 állomás 50 galambbal, 129 kilométer távolságon. Idő : derült, csendes. Indítás 8 óra 52 perc. 1. Törteli J kk. h 11-38. 1 óra 59 perc 2. Kovács Gy kk. h 9—38. 2 óra 9 perc 3. Kovács Gy. kk. h. 2—38. 2 óra 9 perc. Kiskunfélegyházán, 1939. július 16- án Győr—Kiskunfélegyháza között, indult 6 állomás 40 galambbal. Idő: derült, meleg. Indítás 3 óra 20 perc. Dósai J. 3—38 4 óra 32 perc. 2 Dósai J. h. 2—38 4 óra 45 perc. 3 Törteli J h. 11—33, 4 óra 49 perc. Dicséret illeti ezeket a galambtenyésztőket, mert munkájukkal hazafias célt szolgálnak. A kiskunfélegyházi kir. járásbíróságtól. B. 15984/1939/12 sz. A Magyar Szent Korona nevében! A kiskunfélegyházi kir. ksbiróság a rágalmazás vétsége miatt vit. Hódsági Márton ellen indított bünügyében megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: iit. Hódsági Márton 60 éves, róm. kath. hódsági születésű, kiskunfélegyházi illetőségű és lakos, magyar állampolgár, néme anyanyelű, beszél magyarul, vis Nagy Rózával, 4 gyermeke van, magánzó, katona volt, írni, olvasni tudó, 4 gimnáziumot és felsőkereskedelmit végzett, néhai Lang Ferenc és néhai Sommer Éva szülő gyermeke, vagyontalan, vádlott, bűnös az 1914. évi XL. t.-c. l. § ában meghatározott egy rendbeli rágalmazás vétségében A kir. finsbiróság ezért int. Hódsági Márton vádlottat az 1914. évi XLI. t.-c. 3. §-ának 1 1 bek. alapján a Btk 92. §-ának alkalmazásival és a II Bn. 5—6. §-ainak felhívása mellett 100 (egyszáz) pengő pénzbüntetésre ítéli. Az 194. évi XI t.-c. 38. §-a, iletve az 1914. évi XIV. t.-c 43. §-a alapján kötelezi a bíróság a vádottat, hogy az ítélet jogerőre emeledésétől számított 30 napon belül a „ Kiskunfélegyházi Közlöny“ című helyi lapban a saját költségén egyszer tegye közzé. Egyben felhatalmazza a bíróság Novoszel János i imagánvádló, hogy abban az esetben, ha a vádlott ennek a kötelezettségének egget nem tenne, a közzétételt a vádlott költségére további 30 napon belül eszközöli. Végül elrendeli a bíróság az ítéletnek jogerőre emelkedése után a Vitéz Székkel leendő közlését. A pénzbüntetést az itéet jogerőre emelkedésétől, az itélet végrehajthatóságának kimondásától szaitott 15 nap aatt kell végrehajtás terhével az 1892. évi XXVII.-c. 3. §- ban, valamint a 45.100/ 1931. 1. M. sz. rendeletben meghatározott célra és módon az „Igazságügyminisztérium büntetésénzek bevételi száma Budapest“ címen nyitott csekkszámlára a m. kir. postatakarékpénzt ír után befizetni, behajthatatlanság esetén pedig a II. Bn. 8 — 10. §-ai értelmében tíz pengőnként egy napot számítva összesen iü (tiz) napi fogházra átváltoztatni. A vádlott a Bp 480. §-a értelmében köteles az eddig netán felmerült, valamint az ezután felmerülő bűnügyi költséget a m. kir. kincstárnak megtéríteni. A Bp 479. §-a értelmében köteles a vádlott Novoszel Jinos főmagnvádlónak ügyvédi kölségei és kiadásai fejében 77 - 80 fillért, a az hetvenhét pengő 80 fillért 15 nap alatt végrehajt is terhével dr. Kárpáti László kiskunfélegyházi ügyvéd kezéhez megfizetni. Indokolás: Novoszel János főmagánvádló a vádlott ellen rágalmazás vétsége címén azért emelt vádat, mert a vádlott Pest vármegye főispánjához címzett és Kiskunfélegyházán 1939. év folyamán feladott beadványában róla azt a bűnvádi eljárás vagy közmegvetés alapjául szólgó tényt állította, hogy a „kommün alatt az Alkalmazottak Szakszervezete Országos Egyesülete kiskunfélegyházi csoportjának elnöke volt és mint ilyen igen tevékeny részt vett a legnagyobb szigorral, — kinek hátán egy olyan elmoshatatlan bélyeg van... — hogy dr. Preszly Elemér volt főispán ur megtévesztése folytán választatott meg az Adófelszólamlási Bizottság tagjává a kisgyűlés által, s hogy évek óta a Kincstárt megrövidítette adóban. A vádlott beismerte, hogy a panaszolt tényállásokat tartalmazó beadványt e5 készítette, saját kezűleg írta, aláírta és a főispánnak elküldötte, a bűnösségét azonban nem ismerte el, azt adván elő, hogy való tényeket állított, azokat bizonyítani is tudja. A bíróság a vádlott kérelmére elrendelte a valóság bizonyítását — a kommün alatti tevékenységrvonatkozó tényállítás kivételével, — valamennyi tényállításra vonatkozóan. A kommün alatti tevékenységre vonatkozóan előadott tényállítás valóságának bizonyítása iránt előterjesztett kérelemnek a bíróság azért nem adott helyet és az e tárgyban kért tanubizonyítást azért mellőzte, mert a bűnügyhöz csatolt B. 1906- 1938. sz. bűnügyben jogerős elbírálást nyert, hogy a vádlottnak ez az állítása a valóságnak nem felel meg. A valóság bizonyítása egyik irányban sem vezetett sikerre, ugyanis dr. Ring József tanú előadta, hogy az adófelszólamlási bizottság tagjait nem a pénzügyigazgatóság, hanem az Ipar és Kereskedelmi Kamara hozta és hozza javaslatba A javaslatba hozottak ellen fennforgó esetleges kifogást a polgármester a főispán felhívására írásban jelenteni köteles, majd a választást megelőző tiszti értekezlet tagjai kötelesek a tudomásukra jutott kifogást előterjeszteni. Novoszel János személye ellen kifogást senki sem hozott fel, ennélfogva a főispán megtévesztése nélkül terjesztette nevezettet az Ipar és Kereskedelmi Kamara javaslata alapján az Adófelszólamlási Bizottságba tagul megválasztása végett a kisgyűlés elé. Ez a tanú esküvel megerősítetten állította azt is, hogy ő 1939 évi január hó 10. napját követő időben közölte Novoszel Jánossal a kérdéses beadvány tartalmát. A tanú állításának indokát a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza A főmagánvádló tehát a feljelentést 3 hónapon belül adta be. Getter Henrik és Bakos József tanuk: kijelentették, hogy ők int. Hódsági Mártont a beadvány elkészítésére nem kérték fel. Bakos József tanú nem is tudott beadványról. Ezzel megdőlt a vádlottnak az az állítása is, hogy őt a kiskunfélegyházi kereskedők kérték fel a beadvány elkészítésére. Halmi Lajos pénzügyigazgató és dr. Varga József kiskunfélegyházi m. kir. adóhivatali főnök tanuk pedig kijelentették azt, hogy tudomásuk szerint Novoszel János ellen adó miatt büntető eljárás folyamatban nem volt. Nevezettnek adóalapját hivatalból történt felmondás után azért emelték 1938. évben, mert az üzlete a kerékpárárusítás bevezetésével bővült és a jövedelme emelkedett Ezek szerint a vádlott az elöl említett beadványában Novoszel János főmagánvádlóról a valóságnak meg nem felelő tényeket állított. Minthogy a vádlottnak ez a cselekménye a rágalmazás vétségének összes tényálladéki elemeit kimeríti, s beszámítást kizáró és büntethetőséget megszüntető ok fenn nem forog, azért öt vádlott bűnösségét meg kellett állapítani. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként mérlegelte a bíróság a nős, 4 gyermekes családi állapotot, valamint azt a körülményt, hogy a vádlott cselekményével közérdeket vélt szolgálni, illetve védeni. Súlyosítóként jelentkezett az a körülmény, hogy a vdlott hasonló bűncselekmény miatt már büntetve volt, bár a büntetés végrehajtását felfüggesztették, az a rendelkezés azonban a bűnösségre kihatással nincs. A Bv. 3. §-ának 2. bekezdésének 3. pontját a bíróság azért nem alkalmazta, mert úgy találta, hogy a vádlott cselekményének indító oka csupán a kellemetlenkedés és nem a bosszúállás. A vádlott ebben a bűnügyben a „Félegyházi Közlöny beszerzett és 1919. január 19-én, március 2-án és 16-án megjelent 3., 9. és 11. számával, valamint annak a tárgyaláson becsatolt és 1919. március 23-án megjelent 12. számával azt is bizonyítani kívánta, hogy Novoszel János a munkástanácsnak is jegyzője volt. A bíróság ezeket a lappéldányokat csupán ismertette, mert ez a tényállítás e vádon kívül esik. A Bn. 1. §-ának alkalmazásához megkívánt, különösen méltánylást érdemlő okokat a bíróság nem talált. Az ítélet egyéb rendelkezése a felhívott törvényszakaszokon alapszik. Kiskunfélegyháza, 1939. szeptember 20. dr. Gál sk. kir. járásbiró 5