Kiskunfélegyházi Közlöny, 1941 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1941-01-05 / 1. szám
e zetője: dr. Kovács Vince váci segédpüspök, ünnepi szónoka: Kovács József abonyi kanonok, esperes-plébános. Délelőtt 11 órakor Kiskunfélegyháza megyei város képviselőtestületének díszközgyűlése a Városháza nagy termében, mely alkalommal átnyújtják a jubilánsnak a díszpolgári oklevelet. (Ezen díszközgyűlésen mindenki résztvehet. Szerk.) Déli 12 órakor fogadja a jubiláns az üdvözlő küldöttségeket a Városháza polgármesteri fogadótermében. Délután 1 órakor ünnepi diszebéd a Korona földszinti termeiben. (A diszebéden csak a felkértek fognak felszólalni. Az országgyűlés mindkét házának az elmúlt esztendei működése a legkomolyabb bírálatot is elviseli. S bármilyen erősek voltak is némely kérdésben, különösen az interpellációs napokon, a viták, mégis általában a kormány működésével való megelégedettség jellemezte a szabadságra távozott országgyűlés tagjainak érzéseit. Különösen a külpolitika helyes vezetése, a belső politikában a szenvedélymentességre való törekvés, a helyes szempontoknak kellő időben történt felismerése okozza az általános megelégedettséget. Teleki Pál szóvirágoktól és nagyhangú kijelentésektől megtisztított komoly ígéreteit úgy tekinti mindenki, mint a megvalósítás első lépését, így remélhetjük, hogy a földbirtokpolitikában erőteljes intézkedések történnek, valamint a sokat hánytorgatott zsidótörvény is megfelelő magyarázatokkal egyszerűsítve lesz. E tekintetben kezdeményezésnek tekinthetjük a királyi ítélőtáblák leegyszerűsített állásfoglalását, valamint a magánhivatalnokok fizetésrendezésével kapcsolatos miniszteri rendelkezéseket. A városok közigazgatása egyszerűsítve lesz. A képviselőtestületek csak nagy horderejű kérdésekben fognak dönteni, míg a személyi kérdések kizárólag polgármesteri döntéstől fognak függeni. A közigazgatás túlzott központosításának megszüntetésére is meg fognak történni a törvényhozási intézkedések. Kiskunfélegyházi Közlöny 1941 január 5 Megalakult a Baross Szövetség félegyházi szervezete A félegyházi keresztény iparosok, kereskedők és vállalkozók impozáns számú megjelenése mellett tartotta alakuló gyűlését a Baross Szövetség félegyházi szervezete. Régi óhaja volt a már a félegyházi keresztény érdekeltségeknek ez a megalakulás, amely Kiskunfélegyháza iparos, kereskedő és vállalkozó társadalmát van hivatva az egyik legnagyobb s legerősebb keresztény országos szervezet tagjai sorába sorozni. A gyűlést dr. Tóth József országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd beszédének elhangzása után a gyűlés a következő tisztikart választotta meg. Elnök: dr. Tóth József országgyűlési képviselő. Társelnökök: Almásy Pál malomigazgató, Nagy Ferenc az Elektromos Áramszolgáltató igazgatója, Tóth Béla ipartestületi elnök, Szolnoky Dezső kereskedő és Táby József gyógyszerész. Ügyvezető Szijjártó Gyula, rézműves. Titkár: Mráz László. Pénztárnok : Blaskovich Jenő. Ellenőrök: Fantosy Gyula, Hatvani László. Jegyző: ifj. Csikós István. Számvizsgálók: F. Juhász Imre, Lőrincz István, Ónody Dezső. Háznagy: Szabó József bőrkereskedő. Helyettes háznagy : Kovács Géza gabonakereskedő. A szervezet kereskedő szakosztályának vezetői: Szolnoky Dezső, Fekete Sándor és Táby József (kereskedő), az iparos szakosztályé: Rády László, Csenki József és Ferencsik Sándor. A tisztikar megválasztása után dr. Tóth József elnök köszönetet mondott a tisztikar tagjai iránt megnyilvánult bizalomért s kijelentette, hogy a Baross Szövetség közgyűlésén nem mint a MÉP tagja, nem mint politikus, hanem mint a jobboldali gondolat harcosa jelent meg. Ebben a szervezetben a napi politika nem fog helyet lépni, jelentette ki a jelenlevők helyesílv#ci. Itt senki sem fog zöldinget viselni. Itt a cél a keresztény nemzeti erők egyesítése és megerősítése. Felszólalt a továbbiak során Szijjártó Gyula ügyvezető, majd Szabó József háznagy, akik a félegyházi keresztény kereskedők, iparosok és vállalkozók tömörülésének szükségességét hangoztatták. A félegyházi szervezet a közeljövőben tartja az országos központ kiküldötteinek jelenlétében az avató közgyűlést, amelyről annakidején hírt adunk. A Constantinum tanulóinak karácsonyi szociális munkája Városunk szociális lelkű idéről közismert polgármestere, dr. Rozsnyai Béla 1939. őszén az Urinők Kongregációja leánycsoportjának figyelmét a családvédelemre irányította. Elgondolása az volt, hogy lehetőleg minden kongreganista vállalja el egy szegény család gondozását, amelyet erkölcsileg és tehetségéhez mérten anyagilag is támogat. A kongregáció tagjai megértették és teljesítették is a város vezetőjének nagyjelentőségű óhaját. Erdély felszabadulásával azonban sokan állást kaptak közülük s a szegény családok pártfogó nélkül maradtak. A Constantinum vezetősége átlátta az ilyen irányú családvédelem nagy fontosságát és a Magyar Norma nővéreivel együtt a tanulóifjúság gondjaiba ajánlotta a gondozás nélkül maradt családokat. így történt, hogy 1940. novemberében a polgári, tanítónőképző és a mezőgazdasági leányközépiskola növendékei osztályonként egy-egy, némelyik két család gondozását is elvállalta. Összesen 20 sokgyermekes családotvettek gondozásba. Nagy lelkesedéssel készült az ifjúság arra, hogy karácsonyra ezekbe a családokba is öröm, megelégedés költözzék. Hogy a tanárok és a növendékek együtt lássák munkájuk eredményét, december 23-án kiállítást rendeztek az intézet tornatermében. Roskadásig megrakott asztalok sora húzódott végig a termen. Középen számszerint annyi csillogó karácsonyfával, ahány szegény család ellátását vállalták. Ezt a napot a családlátogatások sorá s heteken át tartó készülődés előzte meg. Kivette részét a munkából az intézet növendékeinek apraja-nagyja, még édesanyjuk is, ki napi pihenőjét a karácsonyi ruhácskák foltozásával és megvarrásával töltötte el. A II. polgáristáktól fölfelé a tanulók már maguk javítgatták a ruhákat. Nem maradt ki a munkából a sok jólelkű iparosmester sem. A szabók varrtak, a cipészek talpaltak. A kedves nővérek terveztek, számoltak, éjfélekig szabtak-varrtak. A „Hangya“ üzletvezetősége 30 P értékben küldött ruhát és élelmet. Az egyes osztályok munkavállalása és eredménye. A polgári iskola: I. a) o. egy 6 gyermekes családot segített 15.1 Az I. b) o. egy 5 és egy 6 gyermekes családot 51.18 „ A II. a) osztály egy 11 gyermekes családot 84.10 „ A II. b) o, egy 4 és egy 6 gyermekes családot 89.67 „ A III. a) o. egy 4 gyermekes családot 25.— „ A III.b)o, egy 2 gyermekes családot 15.99 „ A IV. a) o. egy 2 gyermekes családot 17.10 „ A IV. b) o. egy 9 gyermekes családot 57.62 „ IíbafitytiVéte. Ötven esztendő! Felér egy élettel És ez mindvégig a templomban telt el, Oltár lépcsőjén, feszület előtt, Ahol csak Isten szeme látta őt. Ha kézenfogta a szenvedőket És megölelte a környezőket, Ha egy sápadt gyerekhez lehajolt, Isten alázatos, hű szolgája volt, És az Úr, aki a szivekbe lát, Áldja meg ma jubiláló fiát! Földi útján kegyelme kisérje, Mert szive is arany, nemcsak a miséje! Szépné Erdélyi Ilona, A mezőgazdasági leányközépiskola: I. o. egy 8 gyermekes családot 31.50 , II. o. két 4 és egy 5 gyerm. családot 130.— „ III. o egy 2 gyermekes családot 75.— „ A tanítónőképző: IV. o. egy 4 gyermekes családot 35.— „ V. o. egy 6 gyermekes családot 40.— „ Ezenkívül közösen segélyezett az egész intézet 3 családot 119.37 „ A Szívgárda a szegények gondozására házi előadásokat és tombolát rendezett, jövedelméből részben pénzzel, részben pedig ruhaneművel segítette az intézet szegénytanulóit 357.— ,, A karácsonyi segélyezések összege 1243,53 P Szeptember óta ezenkívül ruhával és élelemmel és tüzelővel segítették a családokat és az intézet szegény tanulóit összesen 317 P értékben. Mindezt az eredményt saját munkájukkal, a szülők pénzbeli megterhelése nélkül érték el a tanulók. Nem is volt szabad erre a célra szüleiktől pénzsegítséget kérniök. — A tanulóifjúság sok munkájához nagy áldozatok fűződnek, mert sokan mondtak le saját jószántukból a tízórai filléreikről, színház, vagy más előadásra kapott beléptidíjról, és zsebpénzüknek kisebb-nagyobb hányadáról. Nagy elismerés illeti a félegyházi szülőket, akik megértették ennek a munkának nagy nevelőértékét és szociális jelentőségét és gyermekeiken keresztül ruhácskákkal, élelemmel járultak hozzá városunk szegény családjainak karácsonyi segélyezéséhez. Nemkülönben a bentlakó növendékek szüleit is, akik ebben a formában szintén sok anyagi támogatást nyújtottak. A város polgármestere, dr. Rozsnyai Béla megnézte a kiállítást, s megelégedéssé szemlélte, hogy az általa sürgetett családvédelmi akcióba a Constantinum ifjúsága a nővérek irányításával teljes lélekkel kapcsolódott bele. Másnap 24-én, a növendékek maguk keresték fel az általuk segélyezett 20 családot. Az ajándékok átadását megható és lélekemelő jelenetek kísérték. Az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend 1941. január 15-én ünnepli az Egyház a Pálos rend remete Szent Pál halálának 1000 éves fordulóját. A magyar Pálos rend a remeteségből fejlődött, mint általában szerzetesi intézmény. A kegyetlen római üldözések idején Kr. u. 250 táján sok keresztény menekült az egyiptomi pusztába, ahol imádság és önsanyargatás között töltötték napjaikat. Ilyen remete volt thébai Szent Pál, aki gazdag keresztény családnak a gyermeke volt és szüleinek halála után sógora, aki nagy vagyonára pályázott, fel akarta jelenteni a római hatóságoknál. Szent Pál megunta az állandó fenyegetést és lemondott minden vagyonáról és Isten szolgálatára szentelve életét az egyiptomi sivatag egyik sziklabarlangjába vonult és mindenki előtt titkolt szemlélődő és jámbor életet élt. Hire mégis eljutott a falvakba és városokba és másokat is buzdított remete életre.