Kiskunfélegyházi Közlöny, 1941 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-05 / 1. szám

e­ zetője: dr. Kovács Vince váci segédpüspök, ünnepi szónoka: Kovács József abonyi kano­nok, esperes-plébános. Délelőtt 11 órakor Kiskunfélegyháza megyei város képviselőtes­tületének díszközgyűlése a Városháza nagy termében, mely alkalommal átnyújtják a ju­bilánsnak a díszpolgári oklevelet. (Ezen dísz­közgyűlésen mindenki résztvehet. Szerk.) Déli 12 órakor fogadja a jubiláns az üdvözlő kül­döttségeket a Városháza polgármesteri fogadó­­termében. Délután 1 órakor ünnepi diszebéd a Korona földszinti termeiben. (A diszebéden csak a felkértek fognak felszólalni.­ Az országgyűlés mindkét házának az elmúlt esztendei működése a legkomolyabb bírálatot is elviseli. S bármilyen erősek vol­tak is némely kérdésben, különösen az inter­­pellációs napokon, a viták, mégis általában a kormány működésével való megelégedettség jellemezte a szabadságra távozott országgyűlés tagjainak érzéseit. Különösen a külpolitika helyes vezetése, a belső politikában a szenve­délymentességre való törekvés, a helyes szem­pontoknak kellő időben történt felismerése okoz­­za az általános megelégedettséget. Teleki Pál szóvirágoktól és nagyhangú kijelentésektől megtisztított komoly ígéreteit úgy tekinti mindenki, mint a megvalósítás első lépését, így remélhetjük, hogy a földbirtokpolitikában erőteljes intézkedések történnek, valamint a sokat hánytorgatott zsidótörvény is megfelelő magyarázatokkal egyszerűsítve lesz. E tekin­tetben kezdeményezésnek tekinthetjük a ki­rályi ítélőtáblák leegyszerűsített állásfoglalását, valamint a magánhivatalnokok fizetésrende­­zésével kapcsolatos miniszteri rendelkezése­ket. A városok közigazgatása egyszerűsítve lesz. A képviselőtestületek csak nagy hord­erejű kérdésekben fognak dönteni, míg a személyi kérdések kizárólag polgármesteri döntéstől fognak függeni. A közigazgatás túlzott központosításának megszüntetésére is meg fognak történni a törvényhozási intéz­kedések. Kiskunfélegyházi Közlöny 1941 január 5 Megalakult a Baross Szövetség félegyházi szervezete A félegyházi keresztény iparosok, keres­kedők és vállalkozók impozáns számú meg­jelenése mellett tartotta alakuló gyűlését a Baross Szövetség félegyházi szervezete. Régi óhaja volt a már a félegyházi ke­resztény érdekeltségeknek ez a megalakulás, amely Kiskunfélegyháza iparos, kereskedő és vállalkozó társadalmát van hivatva az egyik legnagyobb s legerősebb keresztény országos szervezet tagjai sorába sorozni. A gyűlést dr. Tóth József országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd beszédének el­hangzása után a gyűlés a következő tiszti­kart választotta meg­. Elnök: dr. Tóth József országgyűlési képviselő. Társelnökök: Almásy Pál malom­igazgató, Nagy Ferenc az Elektromos Áram­­szolgáltató igazgatója, Tóth Béla ipartestületi elnök, Szolnoky Dezső kereskedő és Táby József gyógyszerész. Ügyvezető Szijjártó Gyu­la, rézműves. Titkár: Mráz László. Pénztár­nok : Blaskovich Jenő. Ellenőrök: Fantosy Gyula, Hatvani László. Jegyző: ifj. Csikós István. Számvizsgálók: F. Juhász Imre, Lő­­rincz István, Ónody Dezső. Háznagy: Szabó József bőrkereskedő. Helyettes háznagy : Ko­vács Géza gabonakereskedő. A szervezet kereskedő szakosztályának vezetői: Szolnoky Dezső, Fekete Sándor és Táby József (ke­reskedő), az iparos szakosztályé: Rády László, Csenki József és Ferencsik Sándor. A tisztikar megválasztása után dr. Tóth József elnök köszönetet mondott a tisztikar tagjai iránt megnyilvánult bizalomért s ki­jelentette, hogy a Baross Szövetség közgyű­­lésén nem mint a MÉP tagja, nem mint politikus, hanem mint a jobboldali gondolat harcosa jelent meg. Ebben a szervezetben a napi po­litika nem fog helyet lépni, jelentette ki a jelenlevők helyesí­lv#c­­i. Itt senki sem fog zöldinget viselni. Itt a cél a keresztény nemzeti erők egyesítése és megerősítése. Felszólalt a továbbiak során Szijjártó Gyula ügyvezető, majd Szabó József ház­nagy, akik a félegyházi keresztény kereske­dők, iparosok és vállalkozók tömörülésének szükségességét hangoztatták. A félegyházi szervezet a közeljövőben tartja az országos központ kiküldötteinek je­lenlétében az avató közgyűlést, amelyről annak­idején hírt adunk. A Constantinum tanulóinak karácsonyi szociális munkája Városunk szociális lelkű idéről közismert polgármestere, dr. Rozsnyai Béla 1939. őszén az Urinők Kongregációja leánycsoportjának figyelmét a családvédelemre irányította. El­gondolása az volt, hogy lehetőleg minden kongreganista vállalja el egy szegény család gondozását, amelyet erkölcsileg és tehetsé­géhez mérten anyagilag is támogat. A kon­gregáció tagjai megértették és teljesítették is a város vezetőjének nagyjelentőségű óhaját. Erdély felszabadulásával azonban sokan ál­lást kaptak közülük s a szegény családok pártfogó nélkül maradtak. A Constantinum vezetősége átlátta az ilyen irányú családvédelem nagy fontosságát és a Magyar Norma nővéreivel együtt a ta­nulóifjúság gondjaiba ajánlotta a gondozás nélkül maradt családokat. így történt, hogy 1940. novemberében a polgári, tanítónőképző és a mezőgazdasági leányközépiskola növen­dékei osztályonként egy-egy, némelyik két család gondozását is elvállalta. Összesen 20 sokgyermekes családot­­vettek gondozásba. Nagy lelkesedéssel készült az ifjúság arra, hogy karácsonyra ezekbe a családokba is öröm, megelégedés költözzék. Hogy a tanárok és a növendékek együtt lássák munkájuk eredményét, december 23-án kiállítást rendeztek az intézet tornatermében. Roskadásig megrakott asztalok sora húzódott végig a termen. Középen számszerint annyi csillogó karácsonyfával, ahány szegény csa­lád ellátását vállalták. Ezt a napot a család­­látogatások sorá s heteken át tartó készülő­dés előzte meg. Kivette részét a munkából az intézet növendékeinek apraja-nagyja, még édesanyjuk is, ki napi pihenőjét a karácsonyi ruhácskák foltozásával és megvarrásával töl­tötte el. A II. polgáristáktól fölfelé a tanulók már maguk javítgatták a ruhákat. Nem ma­radt ki a munkából a sok jólelkű iparosmes­ter sem. A szabók varrtak, a cipészek talpal­tak. A kedves nővérek terveztek, számoltak, éjfélekig szabtak-varrtak. A „Hangya“ üzlet­vezetősége 30 P értékben küldött ruhát és élelmet. Az egyes osztályok munkavállalása és eredménye. A polgári iskola: I. a) o. egy 6 gyermekes családot segített 15.1­­ Az I. b) o. egy 5 és egy 6 gyerme­kes családot 51.18 „ A II. a) osztály egy 11 gyermekes családot 84.10 „ A II. b) o, egy 4 és egy 6 gyerme­kes családot 89.67 „ A III. a) o. egy 4 gyermekes csa­ládot 25.— „ A III.b)o, egy 2 gyermekes családot 15.99 „ A IV. a) o. egy 2 gyermekes családot 17.10 „ A IV. b) o. egy 9 gyermekes családot 57.62 „ IíbafitytiVéte. Ötven esztendő! Felér egy élettel És ez mindvégig a templomban telt el, Oltár lépcsőjén, feszület előtt, Ahol csak Isten szeme látta őt. Ha kézenfogta a szenvedőket És megölelte a környezőket, Ha egy sápadt gyerekhez lehajolt, Isten alázatos, hű szolgája volt, És az Úr, aki a szivekbe lát, Áldja meg ma jubiláló fiát! Földi útján kegyelme kisérje, Mert szive is arany, nemcsak a miséje! Szépné Erdélyi Ilona, A mezőgazdasági leányközépiskola: I. o. egy 8 gyermekes családot 31.50 , II. o. két 4 és egy 5 gyerm. családot 130.— „ III. o egy 2 gyermekes családot 75.— „ A tanítónőképző: IV. o. egy 4 gyermekes családot 35.— „ V. o. egy 6 gyermekes családot 40.— „ Ezenkívül közösen segélyezett az egész intézet 3 családot 119.37 „ A Szívgárda a szegények gondozá­­sára házi előadásokat és tombolát rendezett, jövedelméből részben pénzzel, részben pedig ruhanemű­vel segítette az intézet szegény­tanulóit 357.— ,, A karácsonyi segélyezések összege 1243,53 P Szeptember óta ezenkívül ruhával és élelemmel és tüzelővel segítették a családokat és az intézet szegény tanulóit összesen 317 P értékben. Mindezt az eredményt saját munká­jukkal, a szülők pénzbeli megterhelése nél­kül érték el a tanulók. Nem is volt szabad erre a célra szüleiktől pénzsegítséget kérniök. — A tanulóifjúság sok munkájához nagy áldozatok fűződnek, mert sokan mondtak le saját jószántukból a tízórai filléreikről, szín­ház, vagy más előadásra kapott beléptidíjról, és zsebpénzüknek kisebb-nagyobb hánya­dáról. Nagy elismerés illeti a félegyházi szü­lőket, akik megértették ennek a munkának nagy nevelőértékét és szociális jelentőségét és gyermekeiken keresztül ruhácskákkal, éle­lemmel járultak hozzá városunk szegény csa­ládjainak karácsonyi segélyezéséhez. Nem­különben a bentlakó növendékek szüleit is, akik ebben a formában szintén sok anyagi támogatást nyújtottak. A város polgármestere, dr. Rozsnyai Béla megnézte a kiállítást, s megelégedéssé­ szemlélte, hogy az általa sürgetett család­­védelmi akcióba a Constantinum ifjúsága a nővérek irányításával teljes lélekkel kapcso­lódott bele. Másnap 24-én, a növendékek maguk keresték fel az általuk segélyezett 20 csalá­dot. Az ajándékok átadását megható és lélek­emelő jelenetek kísérték. Az egyetlen magyar eredetű szerzetes­rend 1941. január 15-én ünnepli az Egyház a Pálos rend remete Szent Pál halálának 1000 éves fordulóját. A magyar Pálos rend a remeteségből fejlődött, mint általában szerzetesi intézmény. A kegyetlen római üldözések idején Kr. u. 250 táján sok keresztény menekült az egyip­tomi pusztába, ahol imádság és önsanyarga­­tás között töltötték napjaikat. Ilyen remete volt thébai Szent Pál, aki gazdag keresztény családnak a gyermeke volt és szüleinek ha­lála után sógora, aki nagy vagyonára pályá­zott, fel akarta jelenteni a római hatóságok­nál. Szent Pál megunta az állandó fenyegetést és lemondott minden vagyonáról és Isten szolgálatára szentelve életét az egyiptomi si­vatag egyik sziklabarlangjába vonult és min­denki előtt titkolt szemlélődő és jámbor életet élt. Hire mégis eljutott a falvakba és váro­sokba és másokat is buzdított remete életre.

Next