Kiskunfélegyházi Közlöny, 1941 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1941-01-05 / 1. szám
"1941 január 5 Kiskunfélegyházi Közlöny Azok a remeték, akik Szent Pál sivatagi magánya környékén letelepedtek, Pál módjára élőknek, Pálosoknak nevezték magukat. 113 éves korában halt meg Szent Pál. A tatárjárás utáni időkben a borzalom és rémület látása után a megmaradt magyarság színe-java Istenhez menekült és sokan léptek szerzetesi pályára. A kolostorok jámbor életű főurakkal teltek meg és voltak közöttük olyanok is, akik kerülték az embereket, nem akarták látni a feldúlt városokat, az üszkös házakat. Ezek a Bakony, Pilis és Mecsek magányába menekültek. A XIII. század így lett a szerzetesi élet virágzásának ideje és hazánkban is alakult Pilis hegyén lakó remetékből egy szerzetes rend, amely a magyar nemzeti szellemnek lett hordozójává. 1250-ben özséb esztergomi kanonok összegyűjtötte a Pilis hegyén szerteszét lakó remetéket, akikből a Pálos szerzetet alakította. Boldog Özséb nemes szülőktől származott, a magányt és a természetet szerető ember volt. A nagy nemzeti csapás után ő is belépett a remeték közé és egy éjjeli virrasztás közben apró lángocskákat látott kigyulladni az erdőben, amelyek egymás felé siettek és hatalmas tűzgolyóvá olvadtak össze. Ez a látvány azt a gondolatot keltette benne, hogy a külön élő remetéket egy közös életre gyűjtse össze. Remete társaival együtt kolostort és templomot építettek és így lett Boldog Özséb esztergomi kanonok a magyar Pálos remeték vezetője és később a Pálos rend megszervezője. Az új rend a remete élet megalapítójáról, Szent Pálról nevezte el magát. Nem csatlakozott a kolduló rendekhez és rövid idő alatt nagy tekintélyt és népszerűséget vívott ki magának. A XIII. században már 22 kolostor alakult. A XIV. században körülbelül 160, amelyből Magyarországon 80, Németországban 16, Portugáliában 25, Szlavóniában, Lengyelországban, Istriában, Horvátországban 8—10 kolostor. Királyaink igen nagyra becsülték a jámbor életű és tudós szerzeteseket és nagy királyaink voltak a szerzetnek jótevői és barátai. III. Béla vadászatai alkalmával gyakran vendége volt a pilisi kolostornak. Anjou királyaink, Róbert Károly és Nagy Lajos alatt érte el a rend első virágzását. Nagy Lajos alapította a Bonfini által is megcsodált, jelenleg is fennálló Hontmegyei Mária-nostrai kolostort, (jelenleg női fogház). Nagy Lajos létesítette a sátoraljaújhelyi kolostort, amely ma Piarista gimnázium. Nagy Lajos király nádora alapította a híres sajóládi kolostort, amely Miskolctól délre a Sajó partján fekszik. A sajóládi kolostornak volt a perjele Martinuzi Fráter György, aki a Pálos rend egyik büszkesége volt. Fráter György régi horvát úri családból származott, 1506-ban lépett be a Pálos rendbe és hamarosan a kolostor perjelévé választották. A rendkívül éleseszti és kiváló tájékozódóképességű szerzetest diplomáciai megbízással gyakran küldték Lengyelországba a híres censtochowai kolostorba. Fráter György váradi püspök később esztergomi érsek és bíboros lett, majd a mohácsi vész után Tiszántúl és egész Erdély kormányzójává választották. Mint Erdély kormányzóját érte a gyilkosok tere, amely hazájáért lángoló életét kioltotta. A mohácsi vész nagy csapást mért a Pálos rend magyar ágára. Csak a XVII. században kezd a rend újjáéledni és a XVIII. században visszaszerzi régi nagyságát. Lengyelországban, Oroszországban, Litvániában, sőt még Amerikában is épültek Pálos kolostorok. Főiskolákat és gimnáziumokat alapítottak a megváltozott időknek megfelelően. A magyar néphez való közvetlen viszony folytán a Pálosokat nevezték barát néven. Ezt az elnevezést csak később alkalmazták más szerzetesekre is. Főúri családaink gyermekei sokan léptek a Pálos rendbe és alázatos szerzetesek lettek. Tudós államférfiak, szentéletü püspökök kerültek ki soraikból, pl. Eszterházy Imre hercegprímás, Széchenyi Pál kalocsai érsek, gróf Kéry János váci püspök, Eszterházy Pál előbb sajóládi pálos tanár, majd pécsi püspök, Báthory László Budaszentlőrinci Pálos szerzetes, aki már a XV. században lefordította a Szentírást magyar nyelvre. Hadnagy Bálint kiváló szónok volt a középkorban, azonkívül ismert író és szónok volt Pozsonyi János. A XVIII. század legjobban ismert szerzetesei Ányos Pál, Verseghy Ferenc és Virág Benedek a híres költő. 1786-ban II. József kalapos király feloszlatta a rendkívül magyar nemzeti érzésű rendet, birtokaik és kolostoraik idegen kézre kerültek, vagy pedig régi romok tartották fent Magyarországon emléküket. 150 évi száműzetés után a censtochowai kolostorból jöttek haza a Pálosok. Zichy Gyula gróf kalocsai érsek és Pffeifer Gyula h. államtitkár tevékenységének köszönhető, hogy 1934. május 13-án a gellérthegyi Nagyasszonyunk sziklatemploma mellé épült zárdában, majd ez év őszén Pécsett is letelepedtek, ahol új templomot és noviciátust is építettek. 1940. május havában pedig a Kiskunfélegyháza megyei városhoz tartozó szentkuti búcsújáró helyen kaptak új rendházat. Ifjú erejében megújult élet fakadt a múlt romjai felett, a visszatelepített rend még egyelőre kicsiny virág a múlt nagyságát hirdető romok felett. De múltjának nagy dicsősége a katolikus ifjúság szívét büszkeséggel dobbantja meg. A Pálos rend fellendülése mindig egybeesett hazánk szellemi és anyagi virágzásával, hanyatlása pedig országunk pusztulásával. Másfél százados távollét után ismét szülőföldjükön vannak a Pálosok, remete Szent Pál fiai. Kérjük az egek Urát, engedje meg hazánk égi, Pátronájának közbenjárására, hogy az ő hazatérésük záloga legyen a szebb magyar jövőnek és a békebeli boldog Nagy-Magyarország feltámadásának. Félegyháza város népe fogadja szeretetébe a Pálosokat, mert senki sem érdemli meg jobban a támogatást. Az anyagi segítségért cserébe a jószívü emberek kapnak majd lelki segítséget és a jó Isten bőven fogja jutalmazni mindazokat, akik szeretettel fogadják a magyarok Nagyasszonyának fehér lovagjait. Feszült érdeklődéssel várta mindenki Rooseveltnek, az amerikai Egyesült Államok elnökének rádióbeszédét, melyet ő kandalló melletti csevegésnek nevez. A beszédben elhangzott állásfoglalás sem nem új, sem nem meglepő. Megadni Angliának minden lehető anyagi támogatást, de nem adni egyetlen katonát sem. Többet Amerika nem ígérhetett, mert a közvélemény nem osztatlan. Nehéz volna ma megismételni egy wilsoni kalandot. Ezzel sem Amerika, sem Európa helyzete nem javult, sőt Wilsonnak helytelen beavatkozása és ezt követő helytelen békediktátumai az okai a mai háborúknak. A nagytőke és a jórészt zsidókezekben levő sajtó hatalmas erőtényező, de épen olyan erős a békeáramlat, úgy, hogy minden irányban kellett az elnöknek engedményeket tennie. Ezért a beszéd a politikus és államférfi újabb megnyilatkozása volt. A karácsonyi ünnepek alatti megegyezés nélküli fegyverszünetet ismét az angolok szegték meg és ismét igazolták, hogy győzelmük érdekében a meg nem engedett eszközöket is szívesen igénybe veszik. Az angolok által válságosnak feltüntetett görög és északafrikai helyzet is lényegesen javult s általában az az érzés, hogy az új esztendő első negyede döntő jelentőségű lesz a háború kimenetele tekintetében. A német közvéleményt irányító nagy újságok, a felelős államférfiak nyilatkozatai és a nagy döntést előkészítő hadsereg-vezérek egyöntetű magabízó magatartása megerősíti hitünket, hogy a tengelyálamok világnézete diadalmaskodni fog. Női és férfi díszlevélpapírok, különleges zsebionok, töltőtollak, fényképalbumok, emlékkönyvek nagy választékban VESSZÖSZ könyv- papirkereskedésben. Ki a farsang. A három királyok eljönnek e héten. Találnak is vizet, még pedig bővében... Annál kevesebb bort... rossz volt a termésünk, No de bor nélkül még valahogy megélünk... Csak meleg kemence legyen még a télre, S teljen mindenkinek jó, foszlós kenyérre, Hosszú lesz a farsang... nincs jó kitalálva, A kalendáriumot bárki is csinálta, Eltart vagy hét hétig... ötven napig járja, Akinek nagy kedve van épen a táncra ... Alig, akad kinek vönd annyi bankója Hogy annyi időn át zengjen ma a nóta... Meleg kályha mellett, vidám szóbeszédben, Eltelik az idő, majd csak lassan, szépen. Ború után derű szokott mindig jönni, S a jóságos Égnek meg is kell köszönni, Hogy nagyobb baj nincs még, mikor a világot A háború gyötri s egyéb szörnyű átok. Alázattal tűrjünk... tán ez év végén Bőven lesz bor, búza és ami fő... béke. Tövi*. — Gyógyszertárak éjjeli, vasárnap egész napi és ünnepnap délutáni szolgálati beosztása január 5-én, vasárnap egész nap: Tarjányi János, január 6 tél, január 12-ig: Gellér János. — Eljegyzés. Nagytéglási Ertsey Babát (Marosvásárhely) eljegyezte Dobák Dénes m. kir. vezérkari őrnagy. — Kinevezések a m. kir. adóhivatalban. A m kir. pénzügyiminiszter Heltay Károly állampénztári tanácsosi címmel és jelleggel felruházott tanácsost a VIII. fizetési osztályba állampénztári tanácsossá, Csajághy Kálmán II. o. állampénztári tisztet X. fizetési osztályba I. o. állampénztári tisztté, Fáber Nándor állampénztári gyakornokot a XI. fizetési osztályba II. o. állampénztári tisztté, Dr. Lovásszy Gyula diplomást p. n. fogalmazó gyakornokká jelenlegi állomáshelyükön, míg Streicher Aurél pénzügyi dijnokot egy erdélyi m. kir. adóhivatalhoz állarapénztári gyakornokká kinevezte. — Felhívás: A Baross Szövetség helyi csoportjának fűszer-szakosztálya felkéri a keresztény kereskedőket, hogy áru beszerzésük érdekében minden vasárnap d. u. 3—5 óráig a Teofil vendéglő éttermének külön helyiségében tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjenek, ahol az uj tagok felvételét is eszközöljük. Tisztelettel a Baross fűszerszakosztály vezetősége. 5590 — A hegyközségi iroda 1. évi január hó 1étől a Magyar Bank és Kereskedelmi rt. (volt Angol-Magyar Bank rt.) épületében van. Bejárat a Damjanich utcai kapun a volt Móra Ferenc irodalmi társaság helyiségeiben, 5582 — A Levente Otthonban december 29- én teadélutánt rendeztek a félegyházi levente legények, mely alkalommal két egyfelvonásos színdarabot is bemutattak. Bevezetőt Rácz György segédoktató mondott. A tánccal befejezett estét Szabó József főoktató rendezte. — Adomány. Az Orsz. Egészségvédelmi Fiókszövetségünk céljaira az elmúlt héten következő adakozások történtek: Magyar Bank és Kereskedelmi rt. Kiskunfélegyháza 20 pengő, özv Sztrika Sándorné és Szabó Mátyásné 5—5 pengő, Kovács Ferencné 2 pengő, dr. Kárpáti Lászlóné 10 db. használt ruhácska, dr. Tóth Bndráné 5 pengő, Ref. Egyház 3 pengő. Az Orsz. Egészségvédelmi Szövetség helyi fiókjának vezetősége hálás köszönetét fejezi ki a nemesszivü adakozóknak a fent jelzett adományokért. — Január havi közgyűlés. Január 7-én, kedden tartja ezévi első közgyűlését a képviselő testület délután 3 órai kezdettel. — Találtak f. évi december havában egy drb. kesztyűt, egy drb. nyaksálat és 2 drb. kulcsot. Igazolt tulajdonosaik azokat a rendőrkapitányság 4 számú helyiségében átvehetik. 3