Kiskunfélegyházi Közlöny, 1941 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-05 / 1. szám

"1941 január 5 Kiskunfélegyházi Közlöny Azok a remeték, akik Szent Pál sivatagi magánya környékén letelepedtek, Pál módjára élőknek, Pálosoknak nevezték magukat. 113 éves korában halt meg Szent Pál. A tatárjárás utáni időkben a borzalom és rémület látása után a megmaradt magyar­ság színe-java Istenhez menekült és sokan léptek szerzetesi pályára. A kolostorok jámbor életű főurakkal teltek meg és voltak közöttük olyanok is, akik kerülték az embereket, nem akarták látni a feldúlt városokat, az üszkös házakat. Ezek a Bakony, Pilis és Mecsek magányába menekültek. A XIII. század így lett a szerzetesi élet virágzásának ideje és hazánkban is alakult Pilis hegyén lakó reme­tékből egy szerzetes rend, amely a magyar nemzeti szellemnek lett hordozójává. 1250-ben özséb esztergomi kanonok összegyűjtötte a Pilis hegyén szerte­szét lakó remetéket, akikből a Pálos szerzetet alakította. Boldog Özséb nemes szülőktől szárma­zott, a magányt és a természetet szerető ember volt. A nagy nemzeti csapás után ő is be­lépett a remeték közé és egy éjjeli virrasztás közben apró lángocskákat látott kigyulladni az erdőben, amelyek egymás felé siettek és hatalmas tűzgolyóvá olvadtak össze. Ez a látvány azt a gondolatot keltette benne, hogy a külön élő remetéket egy közös életre gyűjtse össze. Remete társaival együtt kolostort és templomot építettek és így lett Boldog Özséb esztergomi kanonok a magyar Pálos remeték vezetője és később a Pálos rend megszervezője. Az új rend a remete élet megalapítójá­ról, Szent Pálról nevezte el magát. Nem csat­lakozott a kolduló rendekhez és rövid idő alatt nagy tekintélyt és népszerűséget vívott ki magának. A XIII. században már 22 ko­lostor alakult. A XIV. században körülbelül 160, amelyből Magyarországon 80, Német­országban 16, Portugáliában 25, Szlavóniá­ban, Lengyelországban, Istriában, Horvátor­szágban 8—10 kolostor. Királyaink igen nagyra becsülték a jám­bor életű és tudós szerzeteseket és nagy ki­rályaink voltak a szerzetnek jótevői és bará­tai. III. Béla vadászatai alkalmával gyakran vendége volt a pilisi kolostornak. Anjou kirá­lyaink, Róbert Károly és Nagy Lajos alatt érte el a rend első virágzását. Nagy Lajos alapította a Bonfini által is megcsodált, je­lenleg is fennálló Hontmegyei Mária-nostrai kolostort, (jelenleg női fogház). Nagy Lajos létesítette a sátoraljaújhelyi kolostort, amely ma Piarista gimnázium. Nagy Lajos király nádora alapította a híres sajóládi kolostort, amely Miskolctól délre a Sajó partján fekszik. A sajóládi kolostornak volt a perjele Marti­­nuzi Fráter György, aki a Pálos rend egyik büszkesége volt. Fráter György régi horvát úri családból származott, 1506-ban lépett be a Pálos rendbe és hamarosan a kolostor per­jelévé választották. A rendkívül éleseszti és kiváló tájékozódóképességű szerzetest diplo­máciai megbízással gyakran küldték Lengyel­­országba a híres censtochowai kolostorba. Fráter György váradi püspök később eszter­gomi érsek és bíboros lett, majd a mohácsi vész után Tiszántúl és egész Erdély kormány­zójává választották. Mint Erdély kormányzó­ját érte a gyilkosok tere, amely hazájáért lángoló életét kioltotta. A mohácsi vész nagy csapást mért a Pálos rend magyar ágára. Csak a XVII. században kezd a rend újjáéledni és a XVIII. században visszaszerzi régi nagyságát. Lengyelországban, Oroszországban, Litvániában, sőt még Ame­rikában is épültek Pálos kolostorok. Főisko­lákat és gimnáziumokat alapítottak a meg­változott időknek megfelelően. A magyar nép­hez való közvetlen viszony folytán a Pálo­sokat nevezték barát néven. Ezt az elnevezést csak később alkalmazták más szerzetesekre is. Főúri családaink gyermekei sokan léptek a Pálos rendbe és alázatos szerzetesek lettek. Tudós államférfiak, szentéletü püspökök ke­rültek ki soraikból, pl. Eszterházy Imre her­cegprímás, Széchenyi Pál kalocsai érsek, gróf Kéry János váci püspök, Eszterházy Pál előbb sajóládi pálos tanár, majd pécsi püspök, Bát­hory László Buda­szentlőrinci Pálos szerze­tes, aki már a XV. században lefordította a Szentírást magyar nyelvre. Hadnagy Bálint kiváló szónok volt a középkorban, azonkívül ismert író és szónok volt Pozsonyi János. A XVIII. század legjobban ismert szer­zetesei Ányos Pál, Verseghy Ferenc és Virág Benedek a híres költő. 1786-ban II. József kalapos király feloszlatta a rendkívül ma­gyar nemzeti érzésű rendet, birtokaik és kolostoraik idegen kézre kerültek, vagy pedig régi romok tartották fent Magyarországon emléküket. 150 évi száműzetés után a censtochowai kolostorból jöttek haza a Pálosok. Zichy Gyula gróf kalocsai érsek és Pffeifer Gyula h. államtitkár tevékenységének köszönhető, hogy 1934. május 13-án a gellérthegyi Nagy­asszonyunk sziklatemploma mellé épült zár­dában, majd ez év őszén Pécsett is letele­pedtek, ahol új templomot és noviciátust is építettek. 1940. május havában pedig a Kis­kunfélegyháza megyei városhoz tartozó szent­­kuti búcsújáró helyen kaptak új rendházat. Ifjú erejében megújult élet fakadt a múlt romjai felett, a visszatelepített rend még egyelőre kicsiny virág a múlt nagyságát hir­dető romok felett. De múltjának nagy dicső­sége a katolikus ifjúság szívét büszkeséggel dobbantja meg. A Pálos rend fellendülése mindig egybeesett hazánk szellemi és anyagi virágzásával, hanyatlása pedig országunk pusztulásával. Másfél százados távollét után ismét szülőföldjükön vannak a Pálosok, re­mete Szent Pál fiai. Kérjük az egek Urát, engedje meg hazánk égi, Pátronájának köz­benjárására, hogy az ő hazatérésük záloga legyen a szebb magyar jövőnek és a béke­beli boldog Nagy-Magyarország feltámadá­sának. Félegyháza város népe fogadja szere­­tetébe a Pálosokat, mert senki sem érdemli meg jobban a támogatást. Az anyagi segít­ségért cserébe a jószívü emberek kapnak majd lelki segítséget és a jó Isten bőven fogja jutalmazni mindazokat, akik szeretettel fogadják a magyarok Nagyasszonyának fehér lovagjait. Feszült érdeklődéssel várta mindenki Rooseveltnek, az amerikai Egyesült Államok elnökének rádióbeszédét, melyet ő kandalló melletti csevegésnek nevez. A beszédben el­hangzott állásfoglalás sem nem új, sem nem meglepő. Megadni Angliának minden lehető anyagi támogatást, de nem adni egyetlen katonát sem. Többet Amerika nem ígérhetett, mert a közvélemény nem osztatlan. Nehéz volna ma megismételni egy wilsoni kalandot. Ezzel sem Amerika, sem Európa helyzete nem javult, sőt Wilsonnak helytelen beavat­kozása és ezt követő helytelen békediktátu­mai az okai a mai háborúknak. A nagytőke és a jórészt zsidókezekben levő sajtó hatal­mas erőtényező, de épen olyan erős a béke­áramlat, úgy, hogy minden irányban kellett az elnöknek engedményeket tennie. Ezért a beszéd a politikus és államférfi újabb meg­nyilatkozása volt. A karácsonyi ünnepek alatti megegyezés nélküli fegyverszünetet is­mét az angolok szegték meg és ismét iga­zolták, hogy győzelmük érdekében a meg nem engedett eszközöket is szívesen igénybe veszik. Az angolok által válságosnak feltün­tetett görög és északafrikai helyzet is lénye­gesen javult s általában az az érzés, hogy az új esztendő első negyede döntő jelentő­ségű lesz a háború kimenetele tekintetében. A német közvéleményt irányító nagy újságok, a felelős államférfiak nyilatkozatai és a nagy döntést előkészítő hadsereg-vezérek egyöntetű magabízó magatartása megerősíti hitünket, hogy a tengelyálamok világnézete diadal­maskodni fog. Női és férfi díszlevélpapírok, különleges zsebi­onok, töltőtollak, fényképalbumok, emlékkönyvek nagy választékban VESSZÖSZ könyv- papirkereskedésben. K­i a farsang. A három királyok eljönnek e héten. Találnak is vizet, még pedig bővében... Annál kevesebb bort... rossz volt a termésünk, No de bor nélkül még valahogy megélünk... Csak meleg kemence legyen még a télre, S teljen mindenkinek jó, foszlós kenyérre, Hosszú lesz a farsang... nincs jó kitalálva, A kalendáriumot bárki is csinálta, Eltart vagy hét hétig... ötven napig járja, Akinek nagy kedve van épen a táncra ... Alig, akad kinek vönd annyi bankója Hogy annyi időn át zengjen ma a nóta... Meleg kályha mellett, vidám szóbeszédben, Eltelik az idő, majd csak lassan, szépen. Ború után derű szokott mindig jönni, S a jóságos Égnek meg is kell köszönni, Hogy nagyobb baj nincs még, mikor a világot A háború gyötri s egyéb szörnyű átok. Alázattal tűrjünk... tán ez év végén Bőven lesz bor, búza és ami fő... béke. Tövi*. — Gyógyszertárak éjjeli, vasárnap egész napi és ünnepnap délutáni szolgálati beosztása január 5-én, vasárnap egész nap: Tarjányi János, január 6 tél, január 12-ig: Gellér János. — Eljegyzés. Nagytéglási Ertsey Babát (Marosvásárhely) eljegyezte Dobák Dénes m. kir. vezérkari őrnagy. — Kinevezések a m. kir. adóhivatalban. A m kir. pénzügyiminiszter Heltay Károly állampénztári tanácsosi címmel és jelleggel felruházott tanácsost a VIII. fizetési osztály­ba állampénztári tanácsossá, Csajághy Kál­mán II. o. állampénztári tisztet X. fizetési osztályba I. o. állampénztári tisztté, Fáber Nándor állampénztári gyakornokot a XI. fizetési osztályba II. o. állampénztári tisztté, Dr. Lovásszy Gyula diplomást p. n. fogal­mazó gyakornokká jelenlegi állomáshelyü­kön, míg Streicher Aurél pénzügyi dijnokot egy erdélyi m. kir. adóhivatalhoz állarapénz­­tári gyakornokká kinevezte. — Felhívás: A Baross Szövetség helyi csoportjának fűszer-szakosztálya felkéri a keresztény kereskedőket, hogy áru beszer­zésük érdekében minden vasárnap d. u. 3—5 óráig a Teofil vendéglő éttermének külön helyiségében tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjenek, ahol az uj tagok felvételét is eszközöljük. Tisztelettel a Baross fűszer­­szakosztály vezetősége. 5590 — A hegyközségi iroda 1. évi január hó 1­étől a Magyar Bank és Kereskedelmi rt. (volt Angol-Magyar Bank rt.) épületében van. Bejárat a Damjanich utcai kapun a volt Móra Ferenc irodalmi társaság helyisé­geiben, 5582 — A Levente Otthonban december 29- én teadélutánt rendeztek a félegyházi le­vente legények, mely alkalommal két egy­­felvonásos színdarabot is bemutattak. Beve­zetőt Rácz György segédoktató mondott. A tánccal befejezett estét Szabó József főoktató rendezte. — Adomány. Az Orsz. Egészségvédel­mi Fiókszövetségünk céljaira az elmúlt hé­ten következő adakozások történtek: Magyar Bank és Kereskedelmi rt. Kiskunfélegyháza 20 pengő, özv Sztrika Sándorné és Szabó Mátyásné 5—5 pengő, Kovács Ferencné 2 pengő, dr. Kárpáti Lászlóné 10 db. hasz­nált ruhácska, dr. Tóth Bndráné 5 pengő, Ref. Egyház 3 pengő. Az Orsz. Egészség­védelmi Szövetség helyi fiókjának vezető­sége hálás köszönetét fejezi ki a nemes­­szivü adakozóknak a fent jelzett adományo­kért. — Január havi közgyűlés. Január 7-én, kedden tartja ezévi első közgyűlését a kép­viselő testület délután 3 órai kezdettel. — Találtak f. évi december havában egy drb. kesztyűt, egy drb. nyaksálat és 2 drb. kulcsot. Igazolt tulajdonosaik azokat a rendőrkapitányság 4 számú helyiségében átvehetik. 3

Next