Kiskunfélegyházi Közlöny, 1941 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1941-04-06 / 14. szám
3. évfolyam 14. szám. Kiskunfélegyháza, 1941. április 6 Ára 10 fillér fixerkitsiségi Holló Lajos utca XX. Szikrital VeuxM könyvnyomda, Bercsényi u. X. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő és kiadó Krenner Zoltán dr. Lapunk előfizetési órai Egész évre 5‘XO P, félévre X*OO P, negyedévre 1*30 P MEGHALT TELEKI Pál, Gróf Teleki Pál, Magyarország miniszterelnöke, csütörtök éjjel tragikus hirtelenséggel elhunyt. Halálának híre mélységes megdöbbenéssel és gyásszal tölt el minden igaz magyart. Teleki Pálban nemcsak az ország első hivatalnokát, a miniszterelnököt veszítette el Magyarország, de elveszítette, sajnos, a magyar igazság legképzettebb harcosát, Magyarország emberföldrajzának világszerte legismertebb tudósát, aki izzó magyar érzésével és a tudás fegyverével három ízben hozzájárult az ország területének gyarapodásához. Gróf Teleki Pál meghalt. Elment azon az úton, amelyen néhány évvel ezelőtt Gömbös Gyula, Darányi Kálmán s legutóbb Csáky István tettek meg előtte, gyászt és kétségbeesést keltve az egész magyar nemzetben. Tragikus nemzet vagyunk. Történelmünk csupa tragikus halál, megrázó emberi tragédia. Nem kapunk semmit ingyen a sorstól, borzasztó árat kell fizetnünk a sors minden ajándékáért. Amikor azt hittük, hogy a sorsunk jobbra fordul, országunk területben és népességben hatalmasan meggyarapodott, amikor magyar érzésünk azt sugallja, hogy gazdasági, katonai és egyéb erőink megsokasodtak, akkor a sors elveszi tőlünk azt, aki a szegedi ellenforradalom óta a nemzet vezetői között foglalt helyet s aki messze világító fénnyel tartotta magasra a nemzet fáklyáját. Gyászoljuk Teleki Pálban a politikust, az államférfit, a tudóst, a cserkészek atyját, de mindezek felett azt a nagy magyart, aki példaadó életével és működésével örök emléket állított minden igaz magyar szívében. Teleki Pált gyászolja az egész magyar nemzet Városi közgyűlés Az április havi közgyűlést kedden délután tartották meg dr. Rozsnyai Béla polgármester elnöklete mellett. A bizottságilag is alaposan előkészített ügyek nagyobb vitát nem keltettek s nagyjából az előadói javaslatokat fogadták el. Egyedül a város tulajdonát képező gőzfürdő, szálloda és étterem hasznosítására beérkezett ajánlatok elbírálása körül vitatkoztak a képviselőtestület tagjai. Ismeretes, hogy a múlt havi közgyűlés e tárgyban egyetlen ajánlattal foglalkozhatott csupán, mert a fürdőre az eddigi bérlő adott évi 2400 pengős bérajánlatot. A polgármester akkor többek felszólalására azt indítványozta, hogy írjon ki a város új versenytárgyalást, s bizonyítgatta, hogy kétségtelenül jobb és a városra előnyösebb ajánlat lesz elérhető, így is határozott a képviselőtestület. Kiírta az új pályázatot. Beérkezett négy ajánlat, az egyik kecskeméti, a többiek helybeli ajánlattevők voltak és a régi bérlő is korábbi ajánlatánál kedvezőbbet nyújtott be. A legelőnyösebb ajánlatot a Nép és Családvédelmi alap nyújtotta be, évi 3.500 pengő alapbért és a leltárilag átadott tárgyak öt százalékát ajánlotta. A Nép és Családvédelmi alap — köztudomásúlag — az eddigi inségenyhítő tevékenységi módokkal szakít és a karitatív segélyezés helyébe egy messzemenően tervszerű, rendszerben összefüggő, egységes szociálpolitikát szervez meg, amely a támogatásra szoruló néprétegek részére nemcsak átmeneti segítést, hanem állandó életlehetőséget, tisztes megélhetést biztosít. Az alapot az 1940: XXIII törvénycikk szervezi meg; célja a leginkább támogatásra szorulók gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése, ezzel az íjévi börtönrablásért Beszámolt a Kiskunfélegyházi Közlöny annak idején arról, hogy sikeres nyomozás után elfogták Tokai Mihály szabósegédet, Makány Istvánt és egy fiatalkorú társukat, akik a közelmúltban Zámbó Dezső tábori lelkész tanyáját és Csáki Sándor tollkereskedő lakását feltörték s amit lehetett, elemeitek s kasszafúrást is terveztek. A kecskeméti törvényszék Tokai Mihályt 6 havi börtönre, a fiatalkorút 6 havi fogházra ítélte, Makány István ügyét pedig akkor veszik tárgyalás alá, ha felgyógyul. Makány ugyanis elfogatása előtt öngyilkosságot követett el. A most meghozott ítélet jogerős. Városunk lakossága: 38.953 fő Miért nem értük el a negyvenezres lélekszámot? Kiskunfélegyháza megyei város lakossága az 1930. évi népszámlás szerint 38.206 volt s így mindenki érthető érdeklődéssel várta az idei népszámlálás első számszerű eredményét a város lakosságának számára vonatkozóan. Egészen biztosra vettük, hogy a város elérte, sőt meg is haladta a 40.000 lélekszámot, amelyet indokolt az a körülmény, hogy a születések száma köztudomásszerűen minden évben jóval meghaladta a halálozások számát. Annál szomorúbb a népszámlálás most nyilvánosságra hozott azon adata, hogy Kiskunfélegyháza város lakossága mindössze 38.953, amely csak 747 lélekszám szaporodást mutat fel az elmúlt 10 esztendő alatt. Utánanéztünk az anyakönyvi hivatalban az elmúlt 10 év születési és halálozási számadatainak, amelyekből a következő fontos tények állapíthatók meg: A születési többlet 1931-ben 223, 1932-ben 97, 1933-ban 414, 1934-ben 403, 1935-ben 283, 1936-ban 357, 1937-ben 487, 1938-ban 398, 1939-ben 475 és 1940-ben 476. A születési többlet 10 év alatt 3581 lélek, amelyből a 10 év alatt le kell számítani kb. 250—300-at a halvaszülöttekre, így kapjuk azután azt az eredményt, hogy Kiskunfélegyháza lakosságának ebben az évben meg kellett volna haladnia a 41000-es lélekszámot, amit a fentiek szerint beszélő számokkal igazol az anyakönyv. Méltán kérdezheti mindenki, hová lett 10 év alatt Kiskunfélegyházáról 2500 lélek ? Ennek tárgyalására még később visszatérünk, most csak annyit jegyzünk meg, hogy legtöbben a páratlanul magasan álló félegyházi pótadónak tulajdonítják ezt a körülményt. Kiskunfélegyháza lakosságának szaporodása mindössze 2%-ot tesz ki, amely az országos 73%-os arányszámtól messze elmarad. A szomszédos városok közül Kecskemét lélekszáma 87.381 /10%, szaporodás, Szeged 135.959/0’7°/n, Kiskunhalas 33.773/17-2°, Cegléd 38.857/3 9#/01 Csongrád 25.608/170/0-al fogyott, 29 571/3 4