Kiskunfélegyházi Közlöny, 1942. január-július (4. évfolyam, 1-28. szám)

1942-01-03 / 1. szám

Kiskunfélegyházi Kfszsfiny 1942 január 3 Naponta friss liba aprólék kg. zsírnakvaló állandóan kapható Széchenyi u. 4. sz. kívül gátolt az általános anyaghiány is. Mégis felállítottuk a hősi szobrot, építettünk Szentkúton egy kórházszerű egészségházat szülőszobával, Szent­kúton öt előfizetővel távbeszélő köz­pontot létesítettünk, a múzeum és könyvtár kérdése anyagi viszonylatok­ban is sikerülten megoldódott, a városi szeszfőzde berendezését megváltot­tuk, a téglagyárat villany és gépt erőre rendeztük be és új szárító színeket építettünk, leszállításra vár iskolavizs­gálatokhoz egy hordozható röngton készülék, mentőállomást szerveztünk, korszerű tűzoltó gépkocsit és egyéb felszerelést szereztünk be, tehergép­kocsit vásároltunk, 35 új árvizes házat építettünk és sok száz házat megjaví­tottunk. Szociális szervezetünk — felsőbb elismerés szerint is — példaadóan működik, minek bizonyítéka, hogy sok város kiküldöttei jönnek azt tanul­mányozni. Rendelkezésünkre áll megfe­lelő összeg a Tisza István utcai óvoda felépítésére, a tűzoltó laktanya átala­kítására, 10 új ház építésére sok­­gyermekes családok részére, azonkívül pedig az árvíz által megrongált házak felépítésére, illetve kijavítására a kor­mány bocsájtott komoly összeget ren­delkezésre kölcsön illetve segélykénti felhasználásra. Ezekhez az építésekhez az anyag kiutalását állandóan szorgal­mazzuk, mert a keresztülvitelnek egyet­len akadálya az anyaghiány. Hűtőház létesítéséhez a szükséges összeget kölcsönként a földmivelésügyi minisztérium kilátásba helyezte. Néhai özv. Kalmár Józsefné ha­gyatékának jogi és anyagi rendezését a legnagyobb részletességgel feldolgoz­tam. Az érdekelt minisztériumok meg­állapodása után ez a régen függő kérdés, ezzel együtt pedig a kórház kérdése is megoldódik. A kórházépület tervei már elkészültek s ha az építési anyag beszerezhető, minden remény megvan arra, hogy 1942. évben meg­kezdődjék a 100 ágyas kórház építése. Hálával kell megemlékeznem vár­megyénk alispánjáról, aki egész külön­leges jóindulattal karolja fel városunk ügyét, aki évről-évre komoly összeget bocsájt a város rendelkezésére sokszor kérés nélkül is, amelyekből olyan hasz­nos befektetéseket eszközölhetünk,amire egyébként nem volnánk képesek.­­■'* Köszönöm munkatársaimnak, a képviselőtestület tagjainak és a város polgárságának megértő támogatását és segítségét, mert enélkül nem tudnék eredményekről beszámolni. Köszönöm a helyi sajtónak a biztatását, lojális bírálatát és magatartását, mert nagy részük van abban, hogy a polgármester és a tisztviselők ne egyéni harcra paza­rolják munkaerejüket és idegzetüket, hanem állítsák a város fejlődésének, fellendülésének szolgálatába, amelynek sorsa felett őrködni mindannyiunknak kötelessége. Gimnázium mellett. A honvédelmi miniszter egy német lap tudósítójával hosszabb beszélgetést folytatott a magyar véderő részvételéről a keleti hábo­rúban és a magyar honvédség szervezetéről. Kijelentette, hogy a magyarság háborúja lel­kileg folytatása annak a hatalmas történelmi harcnak, amelyet nemzetünk egy évezreden át kénytelen volt végig küzdeni a Kárpátok medencéjének birtokáért. Hálával tartozunk a sorsnak és a német véderő előrelátásának azért, hogy az elkerülhetetlen harc nem or­szágunk kapujánál, a Kárpátok gerincén vagy előterében, hanem ettől a vonaltól sok száz kilométerre keleten zajlik le. A német-magyar 6672 3—3 fegyverbarátság a szovjet ellen viselt háború első napjaiban mindjárt a régi bajtársak ha­gyományos együttműködésévé fejlődött.­­ Említésre méltó tünet, hogy a különben csen­des értéktőzsdén a kötvénypiacon az Erdélyi Nyereménykötvényeket élénken keresték úgy, hogy ezekre az egész tőzsde­idő alatt név­értéken felül volt ajánlat. Ami igaz­­ja, hogy az ország nemcsak megértéssel viseltetik a visszacsatolt területek igényeivel szemben, hanem általános tőkeképződés van folyamat­ban, ami a nemzeti vagyon emelkedését mu­tatja. Erdélyben az újonnan feltárt altalaji energiaforrások iránt nagy érdeklődés mutat­kozik. A szakértők meghallgatása nemcsak a földgáz felhasználásának legmegfelelőbb mód­jára vonatkozik, hanem a kutatások kiter­jesztésére is, mert remény van, hogy az Al­­földön is találhatók ilynemű energiaforrások.­ ­ Évszázadok mulasztását kell pótolnunk vitéz Kaczvinfalvy Pál főszolgabíró nyilatkozata a járás problémáiról Hatalmas homlokzatával, korszerűsített csínjával, arisztokratikus egyedülvalóságában kiemelkedve környezetéből, méltóságteljesen terjeszkedik itt a város közepén Kiskunfélegy­háza egyik legősibb s legszebb palotája, a „megyeháza.” A félegyházi embernek nem igen akad dolga falain belül, ahol nem a város, hanem a járás ügyeit így azután a városiak alig is ismerik életét ennek a várszerű épü­letnek, amely kívülről szinte a mozdíthatatlan nyugalom légkörét leheli. Pedig ... pedig ! A mozdulatlanság látszatának ezen bástyáin belül a leglüktetőbb, a legújszerűbb magyar építőmunka zajlik. Nem üllővel, nem kala­páccsal, nem is valami másfajta kézi szer­számmal, főként nem a vakolókanállal, hanem a vezetés hatalmas szerszámjával, a szellem­mel és a magyar szívvel, a kereszt jegyében. Amint itt szembenülünk a palota gaz­dájával, a fiatalos lendületű főszolgabíróval, szinte elragad bennünket az itt folyó, a fő­szolgabíró ifjúi temparamentuma által diktált munka üteme. A járás problémáiról beszélgetünk. A kiskunfélegyházi járásnak, — mondja vitéz Kaczvinfalvy Pál járási főszolgabíró, — problémái nagyjából azonosak az egész ma­gyar élet problémáival. A magyar faj feleme­lése, a magyarság lelkétől idegen szellem befolyásnak teljes kiküszöbölése, önálló, életképes új magyar existenciák teremtése, ez az a munkakeret, amelyet izzó magyar lelkű alispánunk vezetése mellett és útmuta­tásai szerint épúgy, mint a vármegye egész területén, mi is, kiváló munkatársammal, a tb. főszolgabíróvá és a napokban kinevezett dr. Cseh Gyulával munkálunk. Ezen munka keretén belül egyes kéz­zelfogható, külsőleg is érzékelhető eredmé­nyek csak állomások csupán, de azért nem lebecsülhető részeredmények. Említsük talán elsőnek az önállósítási kölcsön­ügyeket. Ezen kölcsönöket, — mint köztudomású, — a Nemzeti Önállósítási Ta­nács széleskörű tájékozódás eredményeként, de a közigazgatási hatóság javaslatára folyó­sítja. A járás területén az elmúlt két év folya­mán mintegy ötvenen kaptak ily kölcsönt, 3 - 5000 P.-s összegekkel. Ötven új, fiatal, magyar existencia, leginkább olyan működési területen, amelyet azelőtt a zsidóság tartott megszállva, számottevő lépés az új magyar élet építésében. Hasonló jelentőségű akció a Nép- és Családvédelmi Alap házépítése, amelynek során az év folyamán a járásban 106 ily ház épült (Alpár: 11, Jakabszállás : 33, Kis­­kunmajsa 34, Újkécske : 28.) amelyek az 1942 évben kerülnek a legtöbbgyermekes, törekvő és dolgos magyar családok között kiosztásra. Hogy pedig a házépítési akciót kellőképen felmérhessük, tudnunk kell, hogy a Nép- és Családvédelmi Alap házain kívül az 1940 és 1941 évek folyamán, az árvízkárok enyhíté­sére 148 úgynevezett árvízkáros házat építet­tünk a járásban, mely házak ugyan csak a tényleg elszenvedett vízkárok részbeni pót­lását jelentik, de ezen akcióval a munkás magyar családok százait ragadtuk ki a végső kétségbeesés karmaiból. A járásnak, — mint általában az egész Délpest megyének, — legégetőbb problémája az elmúlt két évről a belvízkár. A járásnak valamennyi községe egyaránt igen súlyos károkat szenvedett az árvizektől, de a leg- A M. Kir., Közellátási Miniszter 303.300/1941. KM.sz. rendelete értelmében a jövőben fehérebb kenyérlisztet fogunk kiszolgálni. Kérjük a nagyérdemű őröltető közönséget, biza­lommal keressen fel bennünket próbaőrlés végett. Kiváló tisztelettel: VILLANYMALOM 6684 5-2

Next