Kiskunfélegyházi Közlöny, 1942. január-július (4. évfolyam, 1-28. szám)
1942-01-03 / 1. szám
Kiskunfélegyházi Kfszsfiny 1942 január 3 Naponta friss liba aprólék kg. zsírnakvaló állandóan kapható Széchenyi u. 4. sz. kívül gátolt az általános anyaghiány is. Mégis felállítottuk a hősi szobrot, építettünk Szentkúton egy kórházszerű egészségházat szülőszobával, Szentkúton öt előfizetővel távbeszélő központot létesítettünk, a múzeum és könyvtár kérdése anyagi viszonylatokban is sikerülten megoldódott, a városi szeszfőzde berendezését megváltottuk, a téglagyárat villany és gépt erőre rendeztük be és új szárító színeket építettünk, leszállításra vár iskolavizsgálatokhoz egy hordozható röngton készülék, mentőállomást szerveztünk, korszerű tűzoltó gépkocsit és egyéb felszerelést szereztünk be, tehergépkocsit vásároltunk, 35 új árvizes házat építettünk és sok száz házat megjavítottunk. Szociális szervezetünk — felsőbb elismerés szerint is — példaadóan működik, minek bizonyítéka, hogy sok város kiküldöttei jönnek azt tanulmányozni. Rendelkezésünkre áll megfelelő összeg a Tisza István utcai óvoda felépítésére, a tűzoltó laktanya átalakítására, 10 új ház építésére sokgyermekes családok részére, azonkívül pedig az árvíz által megrongált házak felépítésére, illetve kijavítására a kormány bocsájtott komoly összeget rendelkezésre kölcsön illetve segélykénti felhasználásra. Ezekhez az építésekhez az anyag kiutalását állandóan szorgalmazzuk, mert a keresztülvitelnek egyetlen akadálya az anyaghiány. Hűtőház létesítéséhez a szükséges összeget kölcsönként a földmivelésügyi minisztérium kilátásba helyezte. Néhai özv. Kalmár Józsefné hagyatékának jogi és anyagi rendezését a legnagyobb részletességgel feldolgoztam. Az érdekelt minisztériumok megállapodása után ez a régen függő kérdés, ezzel együtt pedig a kórház kérdése is megoldódik. A kórházépület tervei már elkészültek s ha az építési anyag beszerezhető, minden remény megvan arra, hogy 1942. évben megkezdődjék a 100 ágyas kórház építése. Hálával kell megemlékeznem vármegyénk alispánjáról, aki egész különleges jóindulattal karolja fel városunk ügyét, aki évről-évre komoly összeget bocsájt a város rendelkezésére sokszor kérés nélkül is, amelyekből olyan hasznos befektetéseket eszközölhetünk,amire egyébként nem volnánk képesek.■'* Köszönöm munkatársaimnak, a képviselőtestület tagjainak és a város polgárságának megértő támogatását és segítségét, mert enélkül nem tudnék eredményekről beszámolni. Köszönöm a helyi sajtónak a biztatását, lojális bírálatát és magatartását, mert nagy részük van abban, hogy a polgármester és a tisztviselők ne egyéni harcra pazarolják munkaerejüket és idegzetüket, hanem állítsák a város fejlődésének, fellendülésének szolgálatába, amelynek sorsa felett őrködni mindannyiunknak kötelessége. Gimnázium mellett. A honvédelmi miniszter egy német lap tudósítójával hosszabb beszélgetést folytatott a magyar véderő részvételéről a keleti háborúban és a magyar honvédség szervezetéről. Kijelentette, hogy a magyarság háborúja lelkileg folytatása annak a hatalmas történelmi harcnak, amelyet nemzetünk egy évezreden át kénytelen volt végig küzdeni a Kárpátok medencéjének birtokáért. Hálával tartozunk a sorsnak és a német véderő előrelátásának azért, hogy az elkerülhetetlen harc nem országunk kapujánál, a Kárpátok gerincén vagy előterében, hanem ettől a vonaltól sok száz kilométerre keleten zajlik le. A német-magyar 6672 3—3 fegyverbarátság a szovjet ellen viselt háború első napjaiban mindjárt a régi bajtársak hagyományos együttműködésévé fejlődött. Említésre méltó tünet, hogy a különben csendes értéktőzsdén a kötvénypiacon az Erdélyi Nyereménykötvényeket élénken keresték úgy, hogy ezekre az egész tőzsdeidő alatt névértéken felül volt ajánlat. Ami igazja, hogy az ország nemcsak megértéssel viseltetik a visszacsatolt területek igényeivel szemben, hanem általános tőkeképződés van folyamatban, ami a nemzeti vagyon emelkedését mutatja. Erdélyben az újonnan feltárt altalaji energiaforrások iránt nagy érdeklődés mutatkozik. A szakértők meghallgatása nemcsak a földgáz felhasználásának legmegfelelőbb módjára vonatkozik, hanem a kutatások kiterjesztésére is, mert remény van, hogy az Alföldön is találhatók ilynemű energiaforrások. Évszázadok mulasztását kell pótolnunk vitéz Kaczvinfalvy Pál főszolgabíró nyilatkozata a járás problémáiról Hatalmas homlokzatával, korszerűsített csínjával, arisztokratikus egyedülvalóságában kiemelkedve környezetéből, méltóságteljesen terjeszkedik itt a város közepén Kiskunfélegyháza egyik legősibb s legszebb palotája, a „megyeháza.” A félegyházi embernek nem igen akad dolga falain belül, ahol nem a város, hanem a járás ügyeit így azután a városiak alig is ismerik életét ennek a várszerű épületnek, amely kívülről szinte a mozdíthatatlan nyugalom légkörét leheli. Pedig ... pedig ! A mozdulatlanság látszatának ezen bástyáin belül a leglüktetőbb, a legújszerűbb magyar építőmunka zajlik. Nem üllővel, nem kalapáccsal, nem is valami másfajta kézi szerszámmal, főként nem a vakolókanállal, hanem a vezetés hatalmas szerszámjával, a szellemmel és a magyar szívvel, a kereszt jegyében. Amint itt szembenülünk a palota gazdájával, a fiatalos lendületű főszolgabíróval, szinte elragad bennünket az itt folyó, a főszolgabíró ifjúi temparamentuma által diktált munka üteme. A járás problémáiról beszélgetünk. A kiskunfélegyházi járásnak, — mondja vitéz Kaczvinfalvy Pál járási főszolgabíró, — problémái nagyjából azonosak az egész magyar élet problémáival. A magyar faj felemelése, a magyarság lelkétől idegen szellem befolyásnak teljes kiküszöbölése, önálló, életképes új magyar existenciák teremtése, ez az a munkakeret, amelyet izzó magyar lelkű alispánunk vezetése mellett és útmutatásai szerint épúgy, mint a vármegye egész területén, mi is, kiváló munkatársammal, a tb. főszolgabíróvá és a napokban kinevezett dr. Cseh Gyulával munkálunk. Ezen munka keretén belül egyes kézzelfogható, külsőleg is érzékelhető eredmények csak állomások csupán, de azért nem lebecsülhető részeredmények. Említsük talán elsőnek az önállósítási kölcsönügyeket. Ezen kölcsönöket, — mint köztudomású, — a Nemzeti Önállósítási Tanács széleskörű tájékozódás eredményeként, de a közigazgatási hatóság javaslatára folyósítja. A járás területén az elmúlt két év folyamán mintegy ötvenen kaptak ily kölcsönt, 3 - 5000 P.-s összegekkel. Ötven új, fiatal, magyar existencia, leginkább olyan működési területen, amelyet azelőtt a zsidóság tartott megszállva, számottevő lépés az új magyar élet építésében. Hasonló jelentőségű akció a Nép- és Családvédelmi Alap házépítése, amelynek során az év folyamán a járásban 106 ily ház épült (Alpár: 11, Jakabszállás : 33, Kiskunmajsa 34, Újkécske : 28.) amelyek az 1942 évben kerülnek a legtöbbgyermekes, törekvő és dolgos magyar családok között kiosztásra. Hogy pedig a házépítési akciót kellőképen felmérhessük, tudnunk kell, hogy a Nép- és Családvédelmi Alap házain kívül az 1940 és 1941 évek folyamán, az árvízkárok enyhítésére 148 úgynevezett árvízkáros házat építettünk a járásban, mely házak ugyan csak a tényleg elszenvedett vízkárok részbeni pótlását jelentik, de ezen akcióval a munkás magyar családok százait ragadtuk ki a végső kétségbeesés karmaiból. A járásnak, — mint általában az egész Délpest megyének, — legégetőbb problémája az elmúlt két évről a belvízkár. A járásnak valamennyi községe egyaránt igen súlyos károkat szenvedett az árvizektől, de a leg- A M. Kir., Közellátási Miniszter 303.300/1941. KM.sz. rendelete értelmében a jövőben fehérebb kenyérlisztet fogunk kiszolgálni. Kérjük a nagyérdemű őröltető közönséget, bizalommal keressen fel bennünket próbaőrlés végett. Kiváló tisztelettel: VILLANYMALOM 6684 5-2