Kiskunfélegyházi Közlöny, 1942. január-július (4. évfolyam, 1-28. szám)
1942-03-21 / 12. szám
1942 március 21 Kioskunfélegyházi Krvány Március 15. megünneplése A komoly időkhöz illő méltósággal és hazafias érzülettel adózott Kiskunfélegyháza város közönsége március idusa emlékezetének. A római katolikus és a református templomokban tartott istentiszteletek után előbb a tanulóifjúság és a leventék, majd pedig a város közönsége áldozott a márciusi hősök emlékének A tanulóifjúság és a leventék közös ünnepsége a Petőfi szobor előtt zajlott le katonás rendben, a város közönsége pedig a városháza dísztermében gyűlt össze, hogy Válasz egy nem hozzám írt levélre A Csonkamagyarország március 7 iki számában Lendvai István — a szerkesztőhöz írt levél formájában — foglalkozik az ország és a főváros, a vidék és Budapest viszonyéval. Néhány elfogadható, bár legtöbbnyíre egyoldalú érvelésen alapuló megállapítása mellett több erősen kifogásolható és bántó megjegyzést tesz: „valami egészen ködös, eddig még soha világosan meg nem határozott népiségre“, amelyet „a mostanában jelentkező, gyanúsan egy irányban menetelő furcsaságok“ közé sorol. Néhol gyermekes („a „népi" jelző unos-untalan való emlegetésében jeleskedők... egyáltalán nem népi viseletben járnak, magyaros bajuszt nem igen viselnek“), néhol bosszantóan rosszakaratú, sőt elfogult,„s azok a Wertheim szekrények, amelyekből egyénileg és mozgalmilag táplálkoznak, rendszerint nem éppen turáni jellegű faragványokkal ékesek“) bírálata „a nemzet megbontására, belső meghasonlására s ezzel meggyöngítésére vezető" népi törekvésekről — válasz nélkül nem maradhat. Mindenekelőtt meg kell kérdeznünk Lendvai Istvánt,, miért kellett ezt a nem idevaló cikket éppen Kiskunfélegyházára küldenie, ahol ma már senki sem akar „éket verni az ország és a főváros közé* (legfeljebb egyes letűnt politikusok akartak — valaha — éppen az ő táborából) Másodszor arra kell választ kérnünk tőle, olvasta-e életében az Ethnographia egy számát is vagy legalább Győrffy István könyvét, esetleg valamit azokból a komoly munkákból, amelyek a népi problémákkal foglalkoznak; hallott-e Kodály és Bartók törekvéseiről, megboldogult Teleki Pál falukutató intézményeiről, Bárdossy László idevonatkozó megállapításairól, Miskolc, Sárospatak, Hódmezővásárhely stb tehetségkutatóiról ; — tud-e azokról az államférfiakról, tudósokról, művészekről, papokról és pedagógusokról, vezetőkről és egyszerű emberekről, akik a lelkileg is újjászülető Magyarország minden táján (még Félegyházán is) a szívüket adják oda (önzetlenül!), hogy a népi gondolatnak minél több hívet szerezzenek ? Azt kell megállapítanunk, hogy Lendvai István — legalább is elhamarkodott és elfogott cikkéről ítélve — mindezekről vagy nem tud, vagy nem akar tudomást szerezni. Mert ha — az ő kétségtelen éleslátásával — behatóan tanulmányozná a népi törekvések nemes szempontjait, nem ragadtathatná magát olyan állításokra, amelyek csak arra alkalmasak, hogy éppen azt az éket verjék a nemzettestbe, amelyet ő onnan eltávoztatni akar. Ha — az ő képességeivel — csak egy kicsit is foglalkozott volna a kérdéssel, tudná, hogy a népi kultúra ápolása, a nép gazdasági felemelése egyáltalában nem ködös gondolat, hanem határozott irányelv és olyan célkitűzés, amely elsősorban van hivatva a második magyar évezred megalapozására. Tudnia kellene, hogy a népi elv nem „a nemzet megbontására, belső meghasonlására s ezzel meggyöngítésére (szörnyű és oktalan vád !), hanem éppen egységesítésére törekszik, azoknak a szakadékoknak tudatos és építő áthidalásával, feltöltésével, amelyek a magyar társadalmi rétegek között sajnálatosan és korszerűtlenül tátonganak, hitet tegyen a márciusi eszmék mellett. A mai komoly idők a szokottnál bensőségesebbé tették a márciusi ünnepségeket, amelyet a szónokok is hangoztattak. Ma is szabadságáért harcol a magyar s ez a harc elevenné, élővé varázsolta a közel 100 év ködébe rejtőző eseményeket és hősöket A nemzeti ünnep külső jeleként a város fellobogózása is örvendetesen nagyobb mértékűs volt a szokottnál s a főútvonalak házait, templomainkat és középületeinket a magyar nemzeti színek díszítették De hát ő minderről nem tud. Sőt még hangoztatja is: „Semmit sem tudok arról, hol terül el, hol kezdődik és hol végződik ez a bizonyos „népi“ Magyarország.“ Ha nem tud róla, miért nem próbál utánanézni ? Menjen csak el a falvakba, tanyákra, nézzen be a zsellér hajlékokba, pásztorkunyhókba, látogasson meg egy-két népiskolát, hallgassa meg a székely fonót, olvassa el a Földindulást, járja be a Dunántúl, Felvidék, Erdély és az Alföld tájait, mindjárt tudni fogja, hol terül el az a bizonyos népi Magyarország ! A tudatlanság azonban nem mentség A rosszakarat pedig egyenesen súlyosbító körülmény. Milyen irányba menetel hát a népi gondolat ? És milyen Wertheim-szekrényekből táplálkozik. Nem akarjuk a vádat visszafordítani arra, aki Budapest úgynevezett egészségtelen jelenségeit is megemlítve, csak a szélsőjobboldalt találja bűnösnek, ellenben a szélsőbaloldalnak, a liberalizmusnak, a zsidóságnak még a megemlítésétől is kínosan tartózkodik, de a leghatározottabban vissza kell utasítanunk minden olyan meggondolatlan sértést, amely árt a magyarságnak — és árt magának a sértőnek is. Fel kell tételeznünk, hogy Lendvai István nem akar ártani a magyarságnak , sem önmagának. Talán csak a népi gondolat egyes túlzottnak vélt elvei vagy az ezekkel divatozók váltották ki jócskán elavult fölszerelésű nyirettyűjéből ezt az erős hangot. Akkor azonban világosan le kellett volna szögeznie az álláspontját, valahogy így . Maga a népi gondolat szent, csak egyesek azzal is visszaélnek, mint minden eszmével. Mivel azonban ezt nem tette, hanem általánosított, sőt sértett, súlyos hibát követett el, amelyet korrigálni, vagy amelyért felelni tartozik. Lőcsei Antal: sas A világpolitika érdeklődésének központjában India és Ausztrália kérdése áll : a lakott föld legsűrűbben benépesített része és a pontosan kétszer akkora Ausztrália, a túlnépesült és az egyáltalában be nem népesült két földrész megoldásra érett roppant problémája. Mi történik ezeken a földrészeken, melyek olyan távol esnek tőlünk, melyeknek sorsával soha nem foglalkoztunk, melyeknek helyzetével tanáraink soha meg nem ismertettek, a történelemnek milyen fejezete zárul le és milyen új elindulás bontogatja szárnyait ? Ez a kérdés áll a világ érdeklődés központjában, tekintet nélkül arra, hogy a kibontakozó körvonalak élességét a hadiesemények homályosítják el, vagy helyesebben kifejezve: alig látjuk a nagy távlatokat, mert figyelmünket a front eseményei kötik le. Egy bizonyos. Nagy történelmi tragédia folyik le a szemünk előtt, nagy időkben élünk és nagy eseményeket érzékelünk Egy nagyigényü, de kis teljesitőképességü nemzetnek, Angliának tragédiáját, amely most leméretett a történelem mérlegén és gyengének találtatott. — Tintákul! a jó átiratoll. Fekete és színes kivitelben kapható Vesszősinél. 3 MAUTHNERMAGGAL biztos a jó termés! 7"34 Tábori lap Oroszországból. Ónodi Antal honvédtől kaptuk a következő tábori lapot Tekintetes Szerkesztőség ! Hálás köszönetemet fejezem ki Önöknek, hogy egy magyar honvéd üzenetét leközölték. Ezzel még jobban növelték bennem azt az érzést, amiért küzdünk. Igazán boldog vagyok, hogy messze hazámtól résztvehetek az orosz „paradicsomban“ a bolseviki, istentgyalázó nép legyőzésében. Bízzunk az Istenben, hogy ez így lesz és diadalmas győzelemmel megyünk haza. Őszinte tisztelőjük Ónodi Antal honvéd 4. sz. Tábori posta 31/5. sz. — Gyógyszertárak éjjeli, vasárnap egésznapi és ünnepnap délutáni szolgálati beosztása. Március 22 én, vasárnap egész nap Sz. Tóth József, március 23-tól 29-ig Thury Andor. — Személyi dir. Dr. Kovács Vince váci segédpüspök dr Major Antal ujplébániai lelkész helyébe Sándor Frigyes lelkészt helyezte át Nagykőrösről az ujplébániához. — Kinevezés: Oroszi Margit állami helyettes gazdasági szaktanítót a vallás- és közoktatásügyi miniszter állami gazdasági szaktanítóvá nevezte ki. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és tenyészállatvásárra szóló 50°/6-os vasúti menetjegy felhasználására jogosító igazolvány kapható VESSZŐSI könyvkereskedésben Ára 130 P. — Ipari hírek. Iparengedélyt kértek: Berette József szarvasmarhakereskedésre, Tóth Mátyásné rőfös és rövidáru kereskedésre, Csányi Margit tojás, gyümölcs, stb. kereskedésre, Fodor Szilveszter mindennemű tüzelőanyagkereskedésre, Rádi István hentes és mészáros, Valentin Bodor Ilona fűszer és vegyes, tűzifa és szénkereskedésre. HARISNYA Műselyem és hernyóselyem összes minőségben Kérje minden üzletben. Vigyázzon a márkára: NOR-COC 6978 97 ___