Kiskunfélegyházi Közlöny, 1942. január-július (4. évfolyam, 1-28. szám)

1942-03-21 / 12. szám

1942 március 21 Kioskunfélegyházi Krvány Március 15. megünneplése A komoly időkhöz illő méltósággal és hazafias érzülettel adózott Kiskunfélegyháza város közönsége március idusa emlékezeté­nek. A római katolikus és a református tem­plomokban tartott istentiszteletek után előbb a tanulóifjúság és a leventék, majd pedig a város közönsége áldozott a márciusi hősök emlékének A tanulóifjúság és a leventék közös ünnepsége a Petőfi szobor előtt zajlott le katonás rendben, a város közönsége pedig a városháza dísztermében gyűlt össze, hogy Válasz egy nem hozzám írt levélre A Csonkamagyarország március 7 iki számában Lendvai István — a szerkesztőhöz írt levél formájában — foglalkozik az ország és a főváros, a vidék és Budapest viszonyé­val. Néhány elfogadható, bár legtöbbnyíre egyoldalú érvelésen alapuló megállapítása mellett több erősen kifogásolható és bántó megjegyzést tesz: „valami egészen ködös, eddig még soha világosan meg nem határo­zott népiségre“, amelyet „a mostanában je­lentkező, gyanúsan egy irányban menetelő furcsaságok“ közé sorol. Néhol gyermekes („a „népi" jelző unos-untalan való emlege­tésében jeleskedők... egyáltalán nem népi viseletben járnak, magyaros bajuszt nem igen viselnek“), néhol bosszantóan rosszakaratú, sőt elfogult,­­„s azok a Wertheim szek­rények, amelyekből egyénileg és mozgal­­milag táplálkoznak, rendszerint nem éppen turáni jellegű faragványokkal ékesek“) bírá­lata „a nemzet megbontására, belső meg­­hasonlására s ezzel meggyöngítésére vezető" népi törekvésekről — válasz nélkül nem maradhat. Mindenekelőtt meg kell kérdeznünk Lendvai Istvánt,, miért kellett ezt a nem ide­való cikket éppen Kiskunfélegyházára kül­denie, ahol ma már senki sem akar „éket verni az ország és a főváros közé* (legfel­jebb egyes letűnt politikusok akartak — va­laha — éppen az ő táborából) Másodszor arra kell választ kérnünk tőle, olvasta-e éle­tében az Ethnographia egy számát is vagy legalább Győrffy István könyvét, esetleg va­lamit azokból a komoly munkákból, amelyek a népi problémákkal foglalkoznak; hallott-e Kodály és Bartók törekvéseiről, megboldogult Teleki Pál falukutató intézményeiről, Bárdossy László idevonatkozó megállapításairól, Mis­kolc, Sárospatak, Hódmezővásárhely stb te­hetségkutatóiról ; — tud-e azokról az állam­férfiakról, tudósokról, művészekről, papokról és pedagógusokról, vezetőkről és egyszerű emberekről, akik a lelkileg is újjászülető Ma­gyarország minden táján (még Félegyházán is) a szívüket adják oda (önzetlenül!), hogy a népi gondolatnak minél több hívet sze­rezzenek ? Azt kell megállapítanunk, hogy Lendvai István — legalább is elhamarkodott és elfo­gott cikkéről ítélve — mindezekről vagy nem tud, vagy nem akar tudomást szerezni. Mert ha — az ő kétségtelen éleslátásával — be­hatóan tanulmányozná a népi törekvések ne­mes szempontjait, nem ragadtathatná magát olyan állításokra, amelyek csak arra alkal­masak, hogy éppen azt az éket verjék a nemzettestbe, amelyet ő onnan eltávoztatni akar. Ha — az ő képességeivel — csak egy kicsit is foglalkozott volna a kérdéssel, tudná, hogy a népi kultúra ápolása, a nép gazda­sági felemelése egyáltalában nem ködös gon­dolat, hanem határozott irányelv és olyan célkitűzés, amely elsősorban van hivatva a második magyar évezred megalapozására. Tudnia kellene, hogy a népi elv nem „a nemzet megbontására, belső meghason­lására s ezzel meggyöngítésére (szörnyű és oktalan vád !), hanem éppen egységesítésére törekszik, azoknak a szakadékoknak tudatos és építő áthidalásával, feltöltésével, amelyek a magyar társadalmi rétegek között sajnála­tosan és korszerűtlenül tátonganak, hitet tegyen a márciusi eszmék mellett. A mai komoly idők a szokottnál bensőségesebbé tették a márciusi ünnepségeket, amelyet a szónokok is hangoztattak. Ma is szabadsá­gáért harcol a magyar s ez a harc elevenné, élővé varázsolta a közel 100 év ködébe rej­tőző eseményeket és hősöket A nemzeti ünnep külső jeleként a város fellobogózása is örvendetesen nagyobb mér­tékűs volt a szokottnál s a főútvonalak házait, templomainkat és középületeinket a magyar nemzeti színek díszítették De hát ő minderről nem tud. Sőt még hangoztatja is: „Semmit sem tudok arról, hol terül el, hol kezdődik és hol végződik ez a bizonyos „népi“ Magyarország.“ Ha nem tud róla, miért nem próbál utánanézni ? Menjen csak el a falvakba, ta­nyákra, nézzen be a zsellér hajlékokba, pász­­torkunyhókba, látogasson meg egy-két nép­iskolát, hallgassa meg a székely fonót, olvassa el a Földindulást, járja be a Dunántúl, Fel­vidék, Erdély és az Alföld tájait, mindjárt tudni fogja, hol terül el az a bizonyos népi Magyarország ! A tudatlanság azonban nem mentség A rosszakarat pedig egyenesen súlyosbító körülmény. Milyen irányba menetel hát a népi gondolat ? És milyen Wertheim-szekré­nyekből táplálkozik. Nem akarjuk a vádat visszafordítani arra, aki Budapest úgyneve­zett egészségtelen jelenségeit is megemlítve, csak a szélsőjobboldalt találja bűnösnek, ellenben a szélsőbaloldalnak, a liberalizmus­nak, a zsidóságnak még a megemlítésétől is kínosan tartózkodik, de a leghatározottabban vissza kell utasítanunk minden olyan meg­gondolatlan sértést, amely árt a magyarság­nak — és árt magának a sértőnek is. Fel kell tételeznünk, hogy Lendvai Ist­ván nem akar ártani a magyarságnak , sem önmagának. Talán csak a népi gondolat egyes túl­zottnak vélt elvei vagy az ezekkel divatozók váltották ki jócskán elavult fölszerelésű nyi­rettyűjéből ezt az erős hangot. Akkor azon­ban világosan le kellett volna szögeznie az álláspontját, valahogy így . Maga a népi gon­dolat szent, csak egyesek azzal is visszaél­nek, mint minden eszmével. Mivel azonban ezt nem tette, hanem általánosított, sőt sértett, súlyos hibát köve­tett el, amelyet korrigálni, vagy amelyért felelni tartozik. Lőcsei Antal: sas A világpolitika érdeklődésének központ­jában India és Ausztrália kérdése áll : a la­kott föld legsűrűbben benépesített része és a pontosan kétszer akkora Ausztrália,­­ a túlnépesült és az egyáltalában be nem népe­sült két földrész megoldásra érett roppant problémája. Mi történik ezeken a földrésze­ken, melyek olyan távol esnek tőlünk, me­lyeknek sorsával soha nem foglalkoztunk, melyeknek helyzetével tanáraink soha meg nem ismertettek, a történelemnek milyen fe­jezete zárul le és milyen új elindulás bon­togatja szárnyait ? Ez a kérdés áll a világ érdeklődés központjában, tekintet nélkül arra, hogy a kibontakozó körvonalak élességét a hadiesemények homályosítják el, vagy helye­sebben kifejezve: alig látjuk a nagy távla­tokat, mert figyelmünket a front eseményei kötik le. Egy bizonyos. Nagy történelmi tra­gédia folyik le a szemünk előtt, nagy idők­ben élünk és nagy eseményeket érzékelünk Egy nagyigényü, de kis teljesitőképességü nemzetnek, Angliának tragédiáját, amely most leméretett a történelem mérlegén és gyengé­nek találtatott. — Tintákul! a jó átiratoll. Fekete és színes kivitelben kapható Vesszősinél. 3 MAUTHNER­MAGGAL biztos a jó termés! 7"34 Tábori lap Oroszországból. Ónodi Antal honvédtől kaptuk a követ­kező tábori lapot Tekintetes Szerkesztőség ! Hálás köszönetemet fejezem ki Önök­nek, hogy egy magyar honvéd üzenetét lekö­zölték. Ezzel még jobban növelték bennem azt az érzést, amiért küzdünk. Igazán boldog vagyok, hogy messze hazámtól résztvehetek az orosz „paradicsomban“ a bolseviki, istent­­gyalázó nép legyőzésében. Bízzunk az Istenben, hogy ez így lesz és diadalmas győzelemmel megyünk haza. Őszinte tisztelőjük Ónodi Antal honvéd 4. sz. Tábori posta 31/5. sz. — Gyógyszertárak éjjeli, vasárnap egész­napi és ünnepnap délutáni szolgálati beosztása. Március 22 én, vasárnap egész nap Sz. Tóth József, március 23-tól 29-ig Thury Andor. — Személyi dir. Dr. Kovács Vince váci segédpüspök dr Major Antal ujplébániai lel­kész helyébe Sándor Frigyes lelkészt helyezte át Nagykőrösről az ujplébániához. — Kinevezés: Oroszi Margit állami he­lyettes gazdasági szaktanítót a vallás- és közoktatásügyi miniszter állami gazdasági szaktanítóvá nevezte ki. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és tenyészállat­vásárra szóló 50°/6-os vasúti menetjegy felhasználására jogosító igazolvány kapható VESSZŐSI könyvkereskedésben Ára 1­30 P. — Ipari hírek. Iparengedélyt kértek: Berette József szarvasmarhakereskedésre, Tóth Mátyásné rőfös és rövidáru kereske­désre, Csányi Margit tojás, gyümölcs, stb. kereskedésre, Fodor Szilveszter mindennemű tüzelőanyagkereskedésre, Rádi István hentes és mészáros, Valentin Bodor Ilona fűszer és vegyes, tűzifa és szénkereskedésre. HARISNYA Műselyem és hernyóselyem összes minőségben Kérje minden üzletben. Vigyázzon a márkára: NOR-COC 6978 9­7 ___

Next