Félegyházi Ujság, 1948 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1948-01-01 / 1. szám

2 19­48. Boldog újévet, kívánják ma az em-­­berek mindenütt egymásnak s látszik, hogy kívánság mindenkinél szívből fa­kadó. Az ember mindennapi életében igen sokszor fejezi ki ,,jókívánságait", amelynek az indítóoka igen sok eset­ben nagyon is kétes. Sokszor csupán udvariasságból, sokszor megszokás­ból, ismét máskor pedig kötelesség­ből fejezzük ki jókívánságainkat. A mai kívánság, a boldog újév kívá­nása azonban mindenkinél szükség­szerűen őszinte, hisz egy jó vagy rossz esztendőnek mindannyian egyformán­­részesei vagyunk. Boldog újévet, kívánják egymás­­nak az emberek és kívánjuk mi szo­cialisták elsősorban. Hiszen a szoci­alizmus alapgondolata e jólét, a meg­elégedettség, a minden ember bol­dogsága. Most azután, amikor a szo­cializmus megvalósításának gyakor­lati útjára léphetünk, ha lehetséges mi szocialisták, még őszi­ntébben kí­vánjuk egymásnak és embertársaink­nak a boldog újévet. Az emberi természet velejárója,hogy örül az újnak, kíváncsisággal és bi­zalommal tekint a születendő elé, ha­­lottait pedig, a nekik járó tisztelettel temeti el. Így vagyunk mi is az egy­másután, feltartózhatatlanul meghaló, de ugyanakkor születendő évekkel is. Tegnap eltemettünk egy évet. 1947 volt a neve. Küzdelmes, sok ke­serűséggel teli év volt, de nem ta­gadhatjuk, adott is nekünk valamit. Mégis mindannyian boldogan álltunk a sírjánál amikor az óra mutatója keresztül haladt a tizenkettes számon, jelezve, hogy ismét elmúlt egy esz­tendő és ismét született egy új év, s örömmel állunk az újszülött böl­csőjénél. Mindannyian reménységgel, bizakodással nézzük és tőle várjuk, hogy mindazt meghozza a számunkra, amit elődje elmulasztott.. E téren pe­dig sok hoznivalója van az 1949 évnek. Amidőn az ember egy munkafo­lyamatot befejez, számbaveszi mun­kájának eredményét, megvizsgálja, hogy mit mulasztott el s mit tett he­lyesen, hogy a következő munkafo­lyamatnál a hibákat kiküszöbölje, a helyes eszközöket pedig ismét alkal­mazza. Egy egy év mindegyikünk életében egy-egy munkafolyamat. Nekünk is meg kell vizsgálnunk, hogy mit végeztünk helyesen, vagy mit végeztünk helytelenül. Különö­sen kell pedig ezt nekünk szocialisták­nak tennünk, mert bátran mondhatjuk, hogy az ország szeme rajtunk van. Az ország népe bizalommal van irántunk, mert érzik, tudják, hogyha vannak is kisebb kilengések, a he­lyes, igazi útról nem fogunk letérni. Ez a bizalom azonban kötelez min­ket s az újévben ennek jegyében kell kitűznünk feladatainkat. Az 1848-as év százéves évfordu­lója a magyar történelem egyik leg­dicsőbb tettének, a 48-as magyar for­radalomnak. A magyar nemzet szinte egyik napról a másikra valósította meg azokat az emberi szabadságjo­gokat, amelyekért még ma is szá­mos ország elnyomott népe küzd. A szabadság valósággá lett Magyaror­szágon. Kossuth, Petőfi, Táncsics és a többiek által kivívott emberi jogo­kat azonban nekünk, a ma élőknek kell megvédenünk s ebben a küzde­lemben nem kis szerep jut nekünk, szo­cialistáknak. Az 1948-as év jubile­umi év. Ennek az ünnepi évnek a születésénél mindannyiunknak szent fogadalmat kell tennünk, hogy az 1848 as szabadságjogokat minden eszközzel megvédjük, mert ez az egyik alapja, hogy az új esztendő va­lóban boldog új esztendő legyen. Mi félegyházi szocialisták is egyik kis közössége vagyunk a szocialisták Fű E 1 5/«bZI UJJ­A." A Szociáldemokrata Párt szerepe 1947. év gazdasági politikájában gazdasági vonatkozásban 1947. Magyarországon négy nagy prob­lémát hozott magával: a demokrácia új pénznemének, a forintnak értéke állandóságát, az államosítás tényle­ges megvalósítását; külkereskedelmi kapcsolataink, kiterjesztését és végül a gazdasági életünk tervszerű gaz­dasággá való átállítását, s k­öztudomású, hogy a Szociálde­­**■ mokrata Pártnak komoly szere­­pe volt az 1946. augusztus hó­­­vel létesített stabilizáció előkészítésében. A forint bevezetését a kapitalista ré­tegek, valamint a tőkések gazdaság­­politikai uszályhordozói a legnagyobb kétkedéssel fogadták és midőn a “fo­rint csodája“ valósággá vált, a ma­guk részéről mindent megtettek, hogy a forint értékállandóságát megzavar­ják saját anyagi hasznuk és a demok­rácia politikai aláaknázása érdekében. A háború következtében tagadhatat­lanul megcsappant mobiltőke — a­­helyett, hogy a hasznos termelés szol­gálatába állott volna — tovább is titkos csatornákon keresztül folytatta inflációra irányuló működését. A kor­mányzat a legerélyesebb hitelellenőr­­ző, sőt számos esetben hiteleket el­tiltó politikát volt kénytelen lefoly­tatni, nehogy a piacra kerülő áruhoz viszonyítva aránytalanul sok bank­jegy kerüljön forgalomban. Ugyan­akkor egyre erősebb intézkedések­ vál­tak szükségessé, hogy a forgalomba került bankjegyek nagy része adózás útján jusson vissza kiinduló pontjá­hoz. Ennek a politikának érvénysíté­­sében komoly szerepe volt szociál­demokrata elvtársaink, többek között dr. Kemény György pénzügyi állam­titkár elvtársunknak, a stabilizáció egyik előkészítőjének, továbbá dr. Jeszenszky Ferenc elvtársnak, a Ma­gyar Nemzeti Bank vezérigazgatójá­nak és dr. Faragó László elvtársnak, a Pénzintézeti Központ vezérigazga­tójának. Á­llamosítás: 1947. kezdetén már két nagy államosítást hajtottunk végre: a szénbányák és a nehézipar államosítását. Mindkét államosítás a Szociáldemokrata Párttól indult ki, nemcsak annak régebbi programja alapján, hanem ilyen értelemben dön­tött a kibővített Pártvezetőség 1945. telén és Bánk Antal iparügyi minisz­­ter elvtársunk ültette át gyakorlatba ezeket a programpontokat. A szénbányák államosításával kap­csolatban alakult meg a Magyar Ál­lami Szénbányák Részvénytársaság melynek élére pártunk Timár László elvtársat küldte ki és az 1947. esz­tendő folyamán sikerült is a béke­beli termelést szinte elérve, megkét­szerezni a szénhozamot. Midőn e so­rókát írjuk, az átlagos napi szénter­melés kb. 3.475 vagon. Ugyanez vonatkozik a Nehézipari Központra is, melynek élén a szoci­áldemokrata Máj József elvtárs áll és amelynek kötelékéhez tartozó üze­mek termelése ugyancsak hatalmas fejlődést ért el. Igaz, hogy mindkét vállalat ma még ráfizetéssel dolgozik, de a deficit alacsonyabb, mint bár­hol Európában, akár az államosított, akár magánkezekben maradt szénbá­nyászatnál, illetve nehéziparnál. Az 1947. esztendő az államosítás vonalán a bankok álamosítását is eredményezte. A Szociáldemokrata Párt különös érdeme az, hogy nem­csak a három legnagyobb, hanem az összes nagybankok államosítása emel­kedett törvényerőre. A bankok álla­mosításának igazi jelentősége nem­csak abban mutatkozik, hogy a pénz­ügyi műveletek ezentúl az állam ke­zében futnak össze, hanem kb. 400 ipari üzem is közvetett formában az állam kezébe kerül. Ez a tény a tervszerű gazdálkodás végrehajtását is lényegesen megkönnyíti. Államosítás alá kerültek még az elektromos energiát termelő telepek, és most az év végén nyújtotta be Bán elvtárs a bauxit- és aluminium­­­termelés államosítási tervét is. J­elentős fejlődésről számolhatunk be az 1947 es esztendő folyamán külkereskedelmi kapcsolatainknál, a­­melyek szemben a múlt évi nem egészen 800 millió forintos összfor­galommal —­ amelyből az első 10 hónap mindössze 500 milliót tesz ki a­z. év első 10 hónapjában 1,900 millió forint összforgalmat eredmé­nyezett, tehát a múlt évinek közel négyszeresét. Itt különösen nagy ér­deme van Rónai Sándornak keres­kedelem- és szövetkezetügyi minisz­ter elvtársunknak, valamint Vajda Imre volt kereskedelmi államtitkár elvtársunknak, aki tudvalevőleg idő­közben az Országos Tervhivatal el­nöke lett. Külön érdeme Rónai elvtársunknak az elkövetkező gazdasági évre szóló Szovjetunióval kötött gazdasági szerző­dés, amely a hároméves terv külke­reskedelmi előirányzatának teljes egy­negyedét biztosította egyedül a Szov­jetunióval, s­­omoly szerepet fejtett ki a Szoci­­áldemokrata Párt a háromé­ves terv előkészítésénél is. A XXX­V. pártkongreszus szinte egyidőben a Magyar Kommunista Párt hároméves tervével, közreadta a maga nemzet­közileg is értékelt hároméves tervét. Ennek kidolgozásában a már fent névvel megjelölt elvtársakon kívül, közgazdászaink és technikusaink e­­gész tömege vett részt. Különösen ki kell itt emelni dr. Káldor Miklós egyetemi tanár elvtársunk és dr. Ja­kab György iparügyi miniszteri ta­nácsos elvtársunk szerepét. A párt hároméves terve a MKP hároméves tervével összeegyeztetést nyert és ezt a közös tervet rendkívül csekély vál­toztatások mellett a többi koalíciós párt is magáévá tette és időközben törvényerőre is emelkedett. Külön meg kell itt említeni három­éves tervünknek a jugoszláv ötéves tervvel kapcsolatos egyben­lsztési mun­káját, amely első azon a téren, hogy a szociális demokráciával rendelkező kis népek tervgazdaságukat a na­gyobb jólét és magasabb életszínvonal elérése érdekében egymáshoz kap­­csolják Ezt a munkát kezdettől vé­gig Bán Antal iparügyi miniszter elvtársunk végezte. Kevés ország mutathat fel a hábo­rú utáni újjáépítésében akkora ered­ményeket, mint hazánk és ebben a szociáldemokrata gazdaságpolitikának és e politika végrehajtóinak, a szoci­áldemokrata dolgozóknak hatalmas szerep jutott. Megválasztották az új tanítókat Az elmúlt héten megtartott községi tanítói választáson, a váci püspök jelölése alapján a bizottság a követ­kezőket választotta meg tanítóvá. A nagyszőllőúti iskolánál újonnan szervezett harmadik tanítói állásra Orr Juliannát, az elválasztással a nagy szőllő úti külső iskolánál megüresedett első tanítói állásra Barna Ferencet, az átválasztással megüresedett berke­­tói első tanítói állásra Gupcsi Lajost, a bankfalui iskolánál újonnan szerve­zett második tanítói állásra Lukács Margitot, az átválasztással megürese­dett szegedi úti külső iskolánál első tanítói állásra Soós Lenkét, a máso­dik tanítói állásra Pedig Fekete Rozá­liát, a péteritói újonnan szervezett második tanítói állásra Köllér Gizel­lát, az átválasztással megüresedett kecsker­éti úti iskolai második tanítói állásra Cagány Katalint, a kunszállási iskolánál újonnan szervezett második állásra Makra Jenőt, az átválasztással a kismindszenti úti iskolánál megü­resedett első tanítói állásra Iványi Lászlót, ugyanannál az iskolánál újon­nan szervezett második tanítói állásra pedig Cseh Ilonát. A körösi úti belső iskolánál szerve­zett második tanítói állásra Mészáros­né Horváth Magdolnát, míg az átvá­lasztással megüresedett körösi úti kül­ső iskolai állásra Makó Gyulánét, a kisszegedi úti iskolánál újonnan szer­vezett második tanítói állásra Szamos­­falviné Szemerédi Ilonát, az átvá­­lasztásnál a külső körösi úti iskolá­nál megüresedett második tanítói ál­lásra Orosz Józsefet, a fülöpjakabi­radéktalanul megvalósítsuk. Örüljünk tehát az újévnek, hogy mindazt, amit az 1947- től nem kap­tunk meg, meg fogjuk kapni az új­esztendőtől. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósulhasson, sok mun­kára, kemény munkára és becsüle­tes szándékra van szükség. Ha nem­csak mi szocialisták, hanem minden embertársunk a pártkülönbségre való újonnan szervezett iskolához Makó Gyulát, a fülöpjakabi első iskolához Hornyik Magdát, a csólyosi úti iskolánál második állásra Terecs­kei Ferencet, az alpári úti külső iskolához második tanítói állásra Némediné Bayer Rózsát, a csányi úti iskolánál szervezett tanítói állásra Zsigó Katalint, a pálmonostori úti iskolánál újonnan szervezett második állásra Farkasné Horváth Ilonát, a selymesi iskolánál újonnan szerve­zett második állásra Tarjányi Kata­lint, a külsőhomokosztályi iskolánál szervezett második állásra Somogyi Máriát, a felsőgalambosi iskolánál újonan szervezet­t második állásra Vidéki Ilonát és végül a fülöpjakabi iskolánál szervezett harmadik tanítói állásra Nagy Józsefet választották m­eg, tekintet nélkül — megfogadja az újév küszöbén, hogy ebben a cente­náriumi, ünnepi évben a negyven­­nyolcas szabadsághősök által kitű­zött célokat igyekszik megvalósí­tani, akkor nem kétséges, hogy 1948, a most született újév a magyar sza­badságnak méltó ünneplése és az elmúltnál valóban boldogabb újév lesz. nagy családjának. Nekünk is számot kell vetnünk az elmúlt évben vég­zett munkánkkal, majd a következ­tetések levonása után, nekünk is ki kell tűznünk — a fentiek jegyében — az újévi feladatainkat és min­den lehető, de becsületes eszközzel azon lennünk, hogy a kitűzött­ célt, amely egy lépéssel közelebb fog ben­nünket a szocializmushoz hozni, ma­

Next