Kiskunfélegyházi Lenin TSz Híradó, 1972

1972-12-01

2. oldal vezetőségi ülésen tárgyaltak egy jogyyj munkák helyzetéről, ipari üzemeink eredményeiről, feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) Az ipari üzemekről A második napirendi részünknek azonos mértékű pontban Hajdú Gyuláben kell eleget tennie. Míg elnökhelyettes számolt be a lakatos, autójavító és a a gazdaság ipari üzemei- kovácsüzemünk elsődlegesek eredményeiről, problé- feladataként az általános másról és a közeljövő fel-költségekhez való komoly adatairól. mérvű hozzájárulást jelöl-A beszámoló bevezetőjé-jük meg, addig az eltett-, ben utalt arra, hogy a ki-a műflex-üzemeink elsődleegészítő üzemek indításakor ges feladata a mezőgazdaazok szükségességét többségi munkáknál az esetentényező is indokolta. Részkénti besegítés, az idényben a munkaerő időszakos szerűségből adódó munkafoglalkoztatásának biztosi, csúcsok okozta problémák tása, részben a mezőgazda leküzdése. Ságban idényszerűen jelent Számhalmaz felsorolása kező munkacsúcsok ipari helyett a beszámoló továbüzemek munkaerőinek át-bi részében kimutatta, hogy csoportosításával való meg- az egyes üzemrészek feloldása, részben a gazdaság melési és pénzügyi tervének egészére nehezedő pénzügyi megadásakor általános költ.terhek megnövekedett ala-ségnek illetve nyereségnek polcra történő helyezésének mekkora összeget határozlehetősége, egyaránt elvártunk meg és az elmúlt húrásként jelentkezett a háromnegyed év alatt ezzel egészítő tevékenységek felé, az az éves tervnek hány Rámutatott arra, hogy az összeggel szemben miipari tevékenységünk viz ilyen összeg realizáldott és gálatakor figyelembe kell az az éves tervenk hiány vennünk: az előzőekben százalékát jelenti. A tervvázolt elvárásoknak nem időszak időarányos számaminden létrehozót ipari léka Az előzőekben az év elalakulásáról, az adott üzem fő háromnegyedének tény eddigi, jelenlegi, illetve számai. A továbbiakban várható munkájáról prob, , , ,, , , ,, lemararol külön-külon szaaz utolsó negyedév várható most be 75 százalék, felelő időben kalakítani. A megfelelő vezetést nem tudtuk biztosítani, ami a kollektíva hozzáállásában, magatatásában, munkafegyelmében egyaránt negatívan jelentkezett. Pillanatnyilag a rendelésállományhoz szükséges anyag leszállításának késlekedése akadályozza a kibontakozást. Várható az anyaghiány rövid időn belüli rendezése, ami lehetővé teszi az üzem ez évi tervének maradéktalan teljesítését. Terv m/Ft Tény m/Ft Százalék Lakatosüzem 3193,3 2456,3 76,9 Kovácsüzem 776,4 520,9 67,— Fémüzem 188,2 210,6 111,9 Műflex 277,2 185,5 66,9 Elzett 271,9 55,2 23,3 Autójavító 3023,6 1605,1 53,— Irodagép-javító 7730,6 43,2 5076,8 65,6 Lakatosüzem Szövetkezetünk felé a hozzájárulási tervét 75 százalékkal szemben 76,9 százalékra teljesítette. Kiemelkedő havi teljesítményeket az év első felében ért el, a harmadik negyedéve az első féléves eredményét erősen rontotta. Ismeretes, hogy a lakatosüzemünk kapacitásának 80—85 százalékát a Ganz—Mávagnak lekötötte. Üzemünkre elsősorban a nehézvasszerkezetek gyártása a jellemző, ezek nagyobb központi beruházások tartozékai. Második félévre a kecskeméti házgyár darupályájának gyártása volt programozva és az ahhoz szükséges anyagszállítást a Ganz-Mávag időben meg is kezdte. Az időközben megjelent kormányhatározat, amely a beruházások leállítását rendelte el, a kecskeméti házgyár munkáinak leállítására is kiterjedt, így lakatosüzemünk a lehető legsúlyosabb helyzetbe került. Egyik napról a másikra havi 600 ezer forint nettó termelési érték előállítását biztosító munkát kellett se. Ez a nehézség pillanatnyilag is fennáll. Az elvolna szerezni. E feladat adott helyzetben megoldhatatlan volt. Minden erőfeszítés ellenére is havi 300—400 ezer forintos termelési értékre, tehát 50 százalékára esett vissza az előző hónapok termelő múlt októberi eredmények sem jobbak az augusztusi vagy szeptemberieknél. Várható novemberben és decemberben a javulás, mert a rendelésállományt másik üzemünknél, az autójavítónál ,a megnövekedett kereslet révén bővíteni tudtuk, s az oda átcsoportosított 8 fő a termelési értékeket jelentősen megnövelheti. Készül a darupálya Kovácsüzem 75 százalékkal szemben 67 százalékkal járult szövetkezetünk anyagi teherviseléséhez. Ez az üzemünk azonban ennél többre is képes. Objektív nehézségek — gépek meghibásodása és a termelésből meglehetősen hosszú időre való kesése — nem adják magyarázatát a lemaradásnak. Elsősorban a szubjektív feltételeket nem sikerült meg Fémüzem 75 százalékkal szemben 111,9 százalékra teljesítette háromnegyedéves tervét. Eredménye két összetevőből adódik. Június hó 1-től a bérezést módosítottuk. Bevezettük a százalékos bérezést, ami a dolgozók érdekeltségét a tervteljesítéssel azonosította. A kedvező eredmény másik összetevője, hogy a MOM hozzájárult az általunk kért bérmunkadíj emeléséhez. Ez az üzem az eddigi szintet képes volt a továbbiakban is tartani. A lakatosüzemből átkerült brigád egy tartálykocsi szigetelésén dolgozik. Elvettüzem A megrendelő a leadott munkával és technológiával együtt az időelemzés alapján fölvett nomákat is megadta. A normák teljesítése esetén közel 9 forintos átlag órabér jön ki. Az üzemben dolgozók is hányada tudta ennek a normának 70 százalékát teljesíteni, a nagy többség az 50 százalékot és jó néhányan csak a 35—40 százalékot voltak képesek elérni. Autójavító műhely 75 százalékkal szemben csak 53 százalék szövetkezetünk felé az anyagi hozzájárulása. A számok mögött az év első negyedének elképesztően alacsony árvétele húzódik meg. 3,5 millióval szemben 600 ezer forint volt az üzem első negyedévi bevétele. Az utóbbi hónapokban viszont 1,5—1,8 millió havi árbebevételt is elért. Ma az egész üzem kollektívája azon fáradozik, hogy az éves tervét teljesítse. A számok után ítélve könnyen arra a következtetésre lehetne jutni, hogy az lehetetlen, ezt a nézetet meg sem mernénk osztani. Ebben az üzemrészünkben a nagyob értékű autóbuszoknál és daruknál a költségek A beszámolót vita követte, majd a vezetőség egyhangúlag elfogadta azt az álláspontot, hogy az ipari üzemek tevékenységére szükség van. Helyteleníti azt a nézetet, amely azt igyekszik feltüntetni, hogy az ipari üzemek tartják fenn a gazdaságot, de elítéli azt a nézetet is, amely ennek ellenkezőjét bizonyítja. A növénytermesztés, két-három hónappal később térülnek meg. Fontos a munkák olyan ütemezése, hogy valamennyi javítás alatt álló gyártmány, mint költségnövelő, december 31-én ne legyen. Az említet objektív és szubjektív tényezők azt mutatják, — hangzott a beszámolóban — hogy ha ezeket időben kiküszöböljük, ipari üzemeink a tervet 7 millió 730 ezer forintot elérik. A jelenlegi tények és az utolsó negyedben meglévő lehetőségek egybevetésével úgy tűnik, gazdaságunk általános költségeihez és jövedelmének kialakításához ipari üzemeink 7 millió forinttal fognak tudni hozzájárulni, kertészet, állattenyésztés és ipari tevékenység szervesen kiegészítik egymást. A vezetőség annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az említett szélsőséges megnyilatkozások mindinkább visszaszorulnak, s helyt adnak egy egymást kölcsönösen elismerő és reálisan értékelő nézetnek. Az egyik felnyitott autóbusz 1972 december jogászunk a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer módosításáról Ismeretes termelőszövetkezetünk tagsága előtt is, hogy a nyugdíjbiztosítás vonatkozásában különbségek állnak fenn a munkaviszonyban állók és a termelőszövetkezeti tagok elbírálása között. A most megjelent módosító jogszabályok újabb területeken csökkentik a két dolgozói kategória nyugdíjrendszere közötti különbséget. A termelőszövetkezeti nyugdíj biztosításában végrehajtott változtatások mellett különösen nagy jelentőségűek azok az új rendelkezések, amelyeket a kiadott jogszabályok a termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékosok helyzetének javítása érdekében léptetnek életbe. Az új rendelkezések hatályba lépésével a járadék megállapításának korábbi szigorú feltételei jelentősen enyhülnek és ez, valamint a járadék öszszegének növelésére vonatkozó intézkedések remélhetően érezhető javulást eredményeznek járadékosaink szociális helyzetében. Itt említjük meg, hogy fontos változások lépnek életbe a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításában is. A következőkben azonban elsősorban tagságunkat érintő új jogszabályi rendelkezések lényeges tartalmát kívánjuk ismertetni: A figyelembe vehető havi átlag jövedelem. A termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény értelmében a termelőszövetkezeti tagokat évenként nyugdíjosztályba kell sorolni, a besorolás alapja a tagoknak az előző naptári évben elért részesedése. Ezzel kapcsolatosan az új rendelkezések kimondják, hogy a termelőszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyugdíjának, valamint baleseti járadékának megállapításánál figyelembe vehető havi átlagjövedelem felső határa 10 ezer forint. A legalacsonyabb összegként megállapított 900 forint a korábbi rendelkezéseknek megfelelően továbbra is változatlan marad. 1973. január 1-től kezdődően 28 nyugdíjosztály lép életbe, s ezen nyugdíjosztályba való besorolásokat, a 900 forinttól 10 ezer forintig terjedő határösszegek között a jogszabály által megállapítottak szerint kell a besorolást végrehajtani. Azonban az új nyugdíjosztály kategóriák bevezetése az eddigi besorolási értékeket illetve az ennek megfelelő nyugdíjjárulék levonásokat csak 5 ezer forint feletti havi jövedelem esetében változtatja meg, tehát a nyugdíjjárulék levonás — ha az előző évi részesedés a korábbi évekhez képest változatlan marad — nem változik. Az átlag jövedelem számítása lényeges rendelkezés, hogy a nyugdíj szempontjából figyelembe vehető havi átlag jövedelem számítás szabályai megváltoznak. A módosítások vagylagos számítási szabályokat léptetnek életbe. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlag jövedelmet a nyugdíjazás töredék évének, valamint annak a 4 naptári évnek a nyugdíjosztály szerinti jövedelme alapján kell megállapítani, amely a nyugdíjazás évét megelőzi. Amennyiben azonban az a termelőszövetkezeti tagra nézve kedvező a jövőben módja nyílik arra, hogy a számítási időszak helyett a most életbe lépő új módosítási mód alkalmazását kérje. Ennek lényege, hogy a nyugdíjat, a nyugdíjazás töredékévének, valamint annak a 3 naptári évnek a nyugdíjosztály szerinti jövedelme alapján kell megállapítani, amely a nyugdíjazást megelőző 5 naptári év közül a tagra nézve a legkedvezőbb. Az a tag például, aki 1973. augusztusában megy nyugdíjba, kérheti, hogy a nyugdíját az 1973. évben érvényes, valamint ama 3 naptári év nyugdíjosztály szerinti jövedelme alapján számítják ki, amely az 1972. 1971. 1970. 1969. 1968. év közül számára a legkedvezőbb. Ha ez a számítási mód nem adna részére előnyösebb nyugdíjat, változatlanul joga van kérni, hogy nyugdíját az eddigi szabályoknak megfelelően, tehát az 1973-ban jelentkező töredék év, valamint az 1972, 1971. 1970. és 1969-es naptári év nyugdíjosztály szerinti jövedelmeinek figyelembevételével határozzák meg. A töredék év mellett a három legkedvezőbb év választásával csak azon tagjaink élhetnek, akik az átlagjövedelem számítása szempontjából irányadó időszakban megszakítás nélkül termelőszövetkezeti tagok voltak. Változatlanul érvénybe maradnak azok a rendelkezések, amelyek a nyugdíj megállapításánál nemcsak a nyugdíjazást közvetlenül megelőző időszakban, hanem a korábbi életkorokban elért jövedelem figyelembevételét is lehetővé teszik. Most e szabályok azzal egészülnek ki, hogy a tag ezekből az ötéves időszakokból is kérheti a három legkedvezőbb nyugdíjév kiválasztását ama töredék év mellett, amely a 65. illetőleg nőknél 60. életév elérésének évében az életkor betöltéséig eltelik. Változatlan marad azonban az a szabály, hogy az 1967. évet megelőző nyugdíj évekre csak az akkori nyugdíjtörvény szerint irányadó havi 900 forint jövedelmet lehet figyelembe venni. Meg kell jegyezni, hogy legkedvezőbb évek jövedelmét csak akkor lehet beszámítani, ha az igénylőnek a figyelembevett időpontban legalább 10 nyugdíj éve van. A nyugdíj növelés és átlagcserélése a nyugdíjazást követően végzett munka alapján. A most kiadott jogszabályok értelmében az a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagunk, aki nyugdíjazását követően ismét munkába lép kérheti nyugdíjának felemelését és meghatározott esetekben annak átcserélését. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjjogszabály számos egyéb intézkedést is tartalmaz, így ezen rendelkezések ismertetését részletesen következő számunkban közöljük.