Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1973 (1. évfolyam)

1973-01-01

LENIN MGTSZ KISKUNFÉLEGYHÁZI EGYESÜLT LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA 1973. január / Tájékoztató a vezetőségi ülésről December 28-án ült össze a vezetőségi ülés, hogy megvitassa a gazdaság 1973. évi tervét, amit Laczkó Gyula, termelőszövetkeze­­tetünk elnöke terjesztett a vezetőség elé. Állattenyésztés — növényvédelem A beszámolóból kitűnt a gazdaság továbbhaladásá­nak útja és megfogalma­zást nyert a vezetés további koncepciója. Ez a koncep­ció a koncentrálódás révén létrejött nagyüzem szako­sodását tükrözi, a megfe­lelő profilok kialakulását "–mutatja. A növénytermesz­tés részletes terve is bizo­nyítja e tényt, mert az egyes növényiféleségek te­rületi nagysága a múlt évi­vel közel azonos. Búza 2500 hold, 17 mázsa hol­­dankénti átlagterméssel, borsó 1100 hold, 17 mázsa átlaggal, kukorica 1700 hold, 25 mázsa holdankénti átlaggal lett tervezve, a 127 hold szőlő 40 mázsa hol­­dankénti átlaggal lett terv­beállítva. E főbb növények mellett zöldbab, őszibarack, körte szerepel ugyanazok­kal a területekkel, mint az elmúlt évben, növekedés csak a dohány területén van előirányozva 247 hold területtel. Az állattenyész­tés takarmányát 600 holdon előirányzott silókukorica, 304 hold lucerna — amihez további 150 hold újratele­pítés társulna — és 25 hold takarmányrépa biztosítja. Az állattenyésztés fő ár­bevételét ugyancsak a hízó­marha adja, 580 hízóbika egyenként 530 kilogrammos súllyal, kilogrammonként 34 forintos árral. Ugyan­csak értékesítésre kerül 130 darab nőivarú hízómarha is. A tehén állomány át­lagos létszáma 250 darab lesz. Az árbevételt illetően közel azonos összeggel je­lentkezne a 290 ezer darab 1,3 kilogrammos átlagsúly­­lyal, 24 forintos kilogram­mos áron betervezett csir­ke is. A hízott liba előállí­tás a továbbiakban is meg­marad, de merőben más rendszerben. Társulást hoz­tunk létre a háztájiban tö­mőkkel és 80 ezer hízott libára számítunk. 300 millió forint A kiegészítő üzemek tervszámainak részletes is­mertetésére is sor került a vezetőségi ülésen. Erre az évre 300 millió forintos ár­bevételi tervfeladatot kap­tak. Eddig a pékség is mű­ködött, de 1973-ban ennek üzemeltetését megszüntet­jük. Az ez évi felmérés be­igazolta, hogy a pékség üzemeltetése nem gazdasá­gos, illetve veszteséges. Szükség lenne a meglévő beruházások felújítására, illetve újabb beruházási összegek felhasználására. Ilyen körülmények között a gazdaságunk a péküzem fenntartását, üzemeltetésé­nek folytatását nem vállal­hatja. Ugyancsak megszün­tetjük, mint kiegészítő te­vékenységet az idegenek részére végzett szállítást. Fejlesztés A terv további ismerte­tésében sor került a fej­lesztési elképzelések ismer­tetésére. Elvként kellett le­szögezni, hogy beruházások csak a legszükségesebb mértékig történhetnek és azoknak a költségcsökke­nést elősegítő, műszaki fej­lesztést biztosító irányzat­tal kell bírniuk, így a ku­koricatermesztés komplex gépesítésének befejezése lesz előirányozva, mellette megkezdődik a szálastakar­mány betakarításának gé­pesítése. Az épületberuhá­zások az Endre majori rész­re korlátozódnának, rész­ben azért, mert a különbö­ző szakosított telepek ki­alakításának épület vonat­kozású feltételei ez évben többnyire megvalósultak, részben az állattenyészté­sen belül, mert a tehenészet fejlesztése eleve ezt igényli. Az említett fejlesztések megvalósítása magasabb termelékenységet biztosít­va, lehetővé teszi, hogy az ez évi bértömeget tervezve is bizonyos mértékű bére­melésre lehet számítani. Jövő évi tervünkben a szo­ciális- kulturális alapot nö­velni kívánjuk, nagyobb összeget biztosítva az arra rászoruló, idős, nyugdíja­saink támogatására. Léte­síteni akarunk egy lakás­­építési keretet, amely mó­dot nyújt dolgozóink lakás­­építési akcióik segítségére. Gazdaságpolitikánk az éves tervben megfogalmazást nyer és a megvalósítás egész dolgozó tagságunk feladata. Ezek megoldása kisebb kollektívákra hárul, melyek tervünk kivitelében hathatós segítséget nyúj­tanak, aminek értékelése társulásban is érdekelt. Tóth István és Káposztás Gyula a társulás vezetői beszámoltak a vezetőségi ülésen a kombinát jelenlegi helyzetéről. Tóth István a beruházással kapcsolatban és a három kocaszállás el­készült, a négy fiaztatónál és a 16 utóhizlalónál jelent­kezik az elhúzódás. Ez az 1700 darab panelelemeknek a szállítása, illetve a tárolás során bekövetkezett meghi­további állomása lesz egy vágóhíd létesítése. Jelenleg tárgyalás folyik egy 10—12 ezres kapacitású vágóhíd átvételéről, s vizsgálják (Folytatás a 2. oldalon.) Messze csillog a napsütésben a városföldi sertéskombinát nagyteljesítményű szárítóberendezése és takarmánytárolói Az idei év terveiről , a városföldi sertéskombinátról és elismerése külön fela­datként jelentkezik. Ezek a brigádok és üzemrészek, a tervfeladatok megvalósí­tásában egymással verseny­ben állnak. Az erkölcsi el­ismerés mellett anyagi el­ismeréssel is honorálni sze­retnénk lelkes tevékenysé­güket és a jövő évi ter­vünkben megfelelő összeget e célra is beterveztük. Készülhet a terv Az előterjesztett tervja­vaslat megvitatása után a vezetőség úgy döntött, hogy az előzetes terv részletes kidolgozása megkezdődhet, s annak elkészítésekor a részletes adatok megisme­rése után határoz majd a közgyűlés elé terjesztéséről. Évi 40 ezer hízó Mint ismeretes, termelő­­szövetkezetünk a Városföl­dön épülő sertéskombinát vázolta, hogy a társulás a Városföldi ÁG 55 száza­lékos, az Egyesült Lenin tsz 28 százalékos és a Vörös Csillag tsz 17 százalékos részarányával jött létre. Az eredeti beruházási ösz­­szeg 158 millió forint volt, ami a kivitelezés során 190 millióra módosult. Az emel­kedés oka részben az, hogy hazai épületek helyett kül­földi épületek beszerzésére volt lehetőség, másrészt az eredeti összeg a járulékos beruházások összegét nem tartalmazta. Járulékos be­ruházásként egy 1200 vago­­nos fémsiló óránként 30 tonna teljesítményű szárító óránként 5 tonna teljesít­ményű takarmánykeverő létesítményhez való kap­csolása is szükségszerűvé vált. Tájékoztatta a vezetősé­get arról, hogy a beruházás átadásának határideje ere­detileg 1972. december 31 volt, de ez 1973. júliusra tolódott. A siló, a szárító masodása, illetve ezek ki­cserélésével kapcsolatos problémák megoldása okoz­ta. A létesítmény fűtése, szellőzése és az etetés auto­matikus, a trágyakiterme­lés vízöblítéses, maga a lé­tesítmény a mai műszaki színvonalnak teljes egészé­ben megfelel. Az ismertetést Káposz­tás Gyula folytatta és el­mondta, hogy a kombinát betelepítése megkezdődött. 778 darab koca és 17 kan elhelyezése megtörtént, s február 28-ig 2500 süldő betelepítését tervezik. A folyamatos munkát jelenleg a környékünkön fellépő száj- és körömfájás akadá­lyozza. Részben az épüle­tek befejezésének elhúzó­dása miatt az állomány teljes beállításának, 19 ezer 200 darab sertéssel való feltöltésének az időpontja 1974. márciusára várható. A telep évi kapacitása 40 ezer hízó lesz. A végtermék előállítására való törekvés BOLD ÚJ ESZTEN­DŐT Emlékezetünkbe idézve az elmúlt év első napjainak új elgondolásoktól kivál­tott, váltakozóan szorongó és reménytkeltő érzéseit, s ezt összehasonlítva a mai­akkal, gondolatban újra felidézve az elmúlt év ese­ményeit, s elképzelve a to­vábbit, búcsúzunk az óesz­tendőtől, s köszöntjük az újat. Az elmúlt esztendő volt a három egyesült gazdaság tagságának első olyan éve, amikor közös akaratattal, közös erőfeszítéssel, egysé­gesen cselekedett gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításáért. E közös erőfeszítés eredményeként a kialakult nagygazdaság gyors továbbfejlődésének feltételei megteremtődtek, az elképzelések realizálód­tak. Az új esztendőt ezekre az eredményekre támasz­kodva fogadjuk, ezekből az alapokból indulva határoz­zuk meg az évi feladatain­kat. Ezeknek a megvalósí­tásához kérjük tagságunk olyan odaadó támogatását, mint amilyet az elmúlt év­ben is kaptunk. Közös erőfeszítéseink le­hetnek megteremtői a bol­dog új esztendőnek, ha ah­hoz erő, egészség is társul, amit minden tagunknak és dolgozónknak szívből kívá­nunk. Szerkesztő bizottság Építőink tanácskozása A tsz. építőbrigádja 1972. december 29-én termelési tanácskozást tartott, ahol értékelték a kollektíva egész évi munkáját. Len­­kefi János, a brigád veze­tője ismertette, hogy 4 mil­lió forintos költségráfordí­tással 7,2 millió forintos termelési értéket tartalma­zó tervüket, minimális költ­ség túllépéssel 9 millió fo­rintra teljesítették. Ezt rész­ben a dolgozók munkához való jobb hozzáállásával, a brigádok fegyelmezett ma­gatartásával, valamint sok bontásból történő építkezé­si anyag felhasználásával érték el. Az egy főre eső munkabér is — mondta a brigád vezető 1.760,— forint­tal több az 1971. évinél. Ki­emelte beszámolójában, hogy a Rigó Károly és Tar­jányi Sándor által vezetett brigádok dolgoztak a leg­jobban. Az értekezleten a tsz. gazdasági és pártveze­tése nevében Borbély Gá­bor főkönyvelő és Csáki Imre a csúcsvezetőség tit­kára elismerően nyilatko­zott az építők tevékenysé­géről. Az értekezletet meleg hangulatú beszélgetés majd baráti vacsora követte.

Next