Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1973 (1. évfolyam)

1973-01-01

2. oldal * Tájékoztató a vezetőségi ülésről (Folytatás az 1. oldalról.) egy francia cég ajánlatait is. Ez a francia cég 50 ezer hízó feldolgozására alkal­mas vágóhidat szállítana és fizetési eszközül 5—8 év alatt sertéshúst és baromfit is elfogadna. A kombinát jelenlegi létszáma 26 fő, teljes üzemelésnél viszont 120—125 dolgozóra lesz szükség. Közülük 90 fizikai dolgozó lesz, ennek 70 szá­zaléka szakmunkás. Az új létesítményben elsősor­ban női munkaerőt foglal­koztatnak. A vezetőség a tájékozta­tókat meghallgatva áttért a következő napirendi pontra, Csáki Imre párt­­szervezetünk csúcstitkára a munkaverseny mozgalom helyzetéről szóló tájékozta­tóját terjesztette a vezető­ség elé. Az új sertéskombinátban különösen nagy gondot for­dítanak az állategészség­ügyi szabályok betartására. Mielőtt betelepítik az állo­mányt, megfelelően fertőt­lenítik a szállásukat. Fel­vételünk az egyik kocaszál­lás fertőtlenítését ábrázolja. Az ellenőrző bizottság tevékenységéről Az év végén, a zárszá­madás idején az ellenőrző bizottságra fokozott feladat hárul. Feladataink jelentős részét a termelőszövetkezet vagyoni helyzetéről, a gaz­dálkodás eredményeiről készített mérleg, a jövede­lem-kimutatás és jövede­lem-felhasználásáról készí­tett jelentések ellenőrzésére teszik ki. A zárszámadás előkészí­tését képező leltározások idején az ellenőrző bizott­ság a feladatokat felosztot­ta. Minden bizottságban, amely a leltározásokat vé­gezte az ellenőrző bizottság is képviseltette magát. A leltározást előkészítő meg­beszélésen, majd azt köve­tően is az adott termelési egységek gazdasági vezetői többségükben megértették a leltározás jelentőségét. Ennek megfelelően a lel­tározási bizottságoknak le­hetőségeik határán belül sok segítséget nyújtottak. A leltárfelvételek az elő­írásoknak megfelelően tör­téntek meg. Kevés olyan munkaterület akadt, ahol a leltározó bizottság tevé­kenykedése akadályokba ütközött. Talán egyedüli az autójavító részleg volt az, ahol nehézségek jelentkez­tek a leltározás során. Ugyanis az anyagraktáron lévő alkatrészek, egyéb anyagok csoportonként tör­ténő elkülönítése a leltáro­zás előtt nem történt meg, annak ellenére, hogy fő­könyvelői utasítás jelent meg 1972. májusában ezzel kapcsolatban. A leltár fel­vételt akadályozta az anyagraktárban tapasztalt igen nagy rendetlenség. A leltározási bizottság a fel­soroltak ellenére feladatát itt is ellátta. A leltározások eredményéről, a kiértéke­lésről még pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel azok feldolgozása je­lenleg is folyik. Legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy a ter­melőszövetkezet tagságának számot adjunk egész évi tevékenységünkről, azaz a megválasztásunk óta eltelt időszak ellenőrzési munká­iról. A termelőszövetkezet vezetőségének arról számo­lunk be, hogy rendben van-e a közös vagyon ke­zelése, az elszámolás a ta­gokkal, a vezetőség hogyan hajtotta végre a közgyűlés határozatait, s hogyan in­tézték a vitás ügyeket. Je­lenleg a bizottság azon dol­gozik, hogy az egész évi ellenőrző tevékenységről a zárszámadási közgyűlésen számot adjon választóinak. Juhász József A verseny eredményei A kiegészítő üzemeknél a műflex üzemrész az, ahol legelőször megértésre ta­lált a termelőszövetkezet párt és gazdaság vezetése által hirdetett munkaver­seny. Megalakultak a szo­cialista brigádok, hogy munkájukkal szervezetteb­bé, egységesebbé tegyék üzemük életét. A 36 fős kis üzemrészben három szoci­alista brigád alakult, az Egyetértés 13, a Béke és az Ifi brigád 10 taggal tevé­kenykedik. Különösen az idősebb korosztályt képvi­selő Béke és Egyetértés bri­gádok tudnak segíteni élet­­tapasztalataik átadásával az Ifi brigád alig 20 éves átlagéletkorú fiataljainak, a mezőgazdasági munkák­ban is segítséget nyújta­nak. Felajánlották a sza­badszombatjaikat, 8 napig a szüretelésnél, majd ismét 8 napot a kukorica betakarí­tásban dolgoztak. A termelésben a munkaverseny máris jelentős eredményeket ho­zott. A múlt év IV. ne­gyedévében a vezetékek ké­szítésénél a selejt százalék nullára csökkent. A villás­dugók készítésénél a selejt a IV. negyedéves termelés­nek csupán két ezrelékét teszi ki a korábbi évek fél, illetve egy százalékos se­­lejtjével szemben. A ver­seny hatása nemcsak a munka minőségében, de a terv teljesítésében is meg­mutatkozik. Az üzemrész az októberi tervét 95,5 szá­zalékra, a novemberit már 100,1 százalékra, a decem­beri tervét pedig 104,5 szá­zalékra teljesítette. A bri­gádok tagjai vállalták, hogy iMűvelődés — szórakozás A sok és nehéz munka mellett jutott idő egy-egy alkalommal mozi- vagy színház látogatásra is. A rádió és televízió adta kul­turális lehetőségek is segí­tik a művelődést. Egy-egy eseményszámban menő mű­­sor után közösen megbe­szélték, értékelték az elő­adást. Közösen megemlé­keznek egymás névnapja­iól, egy-egy családi ese­ményről, a munkaverseny­ben egységessé kovácsolód­­tak a brigádok. Vakulya Máriát például a brigád közösen meglátogatta a kór­házban. Mindig rendezett a munkahelyük. Parkosíta­nak, virágot ültetnek, ott­honossá varázsolják a mun­kahely környékét. Ilyen kö­rülmények között, ilyen szellemben könnyebb a munka, könnyebben telik az idő. Az asszonyok és le­ányok örülnek az eddig el­ért eredményeiknek, de azt mondják sokat tudnak még tenni és tesznek is azért, hogy 1973-ban a munka­versenyben még jobb ered­ményeket érjenek el. Lenkefi Jánosné A termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer módosításáról Az új jogszabályok az üzemi baleset alapján járó kártalanítási segély mérté­két az eddigi egységes, a nyugdíj­osztály szerinti jö­vedelem 65 százalékával ellentétben úgy rendezik, hogy aki legalább 2 évi fo­lyamatos tagsági viszonnyal rendelkezik, üzemi baleset esetén irányadó havi jöve­delmének 75 százalékát ki­tevő kártalanítási segélyre jogosult. Nyugdíjév vásárlás A korábbi hatályos jog­szabály szerint is lehetőség volt arra, hogy a termelő­­szövetkezetben tagként be­lépő családtagok nyugdíj­­­járulék utólagos megfizeté­se ellenében kérhessék azoknak a naptári éveknek a nyugdíj időben történő beszámítását, amelyek alatt a termelőszövetkezet közös munkájában rendszeresen részt vettek és a kötelező legkevesebb évi munka­­mennyiséget teljesítették. Az ilyen igények előter­jesztésére a nyugdíjtörvény 1 évi határidőt szabott meg attól az időponttól számít­va, amellyel a családtag tagsági viszonya létrejött. Tekintettel arra, hogy ezt az 1 éves határidőt sokan elmulasztották, így az új jogszabály kimondja, hogy mindazon családtagok, akik 1972. december 31. napjáig léptek be a termelőszövet­kezetbe tagnak, legkésőbb 1973. december 31. napjáig kérhetik a családtagként rendszeres munkában töl­tött évekből legfeljebb 5 év megvásárlását. Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék szabályainak módosítása Az új jogszabályok értel­mében az öregségi, munka­képtelenségi járadék össze­ge 1973. január 1. napjától kezdődően az eddigi 312 fo­­rintról havi 418 forintra növekszik. Az özvegyi já­radék 60 forinttal, 312 fo­rintra emelkedik. 1973 ja­nuár 1-től az öregségi és munkaképtelenségi járadé­kosok az erre előírt felté­teleknek megfelelően házas­társuk után ugyanolyan összegű házastársi pótlékot kapnak, mint a nyugdíja­sok. Ez az évi 2 százalé­kos fejlesztést figyelembe­­véve havi 106 forint. Az eddigi szabályok szerint, akinek házastársa járadék­ban részesült, saját részére járadékot nem kaphat. Az egyik házastárs részére megállapított járadék, a másik házastárs jogosultsá­gát kizárja. Az új jogsza­bályok értelmében 1973. január 1-től a házastárs járadékra jogosultságát a megfelelő feltételek meg­léte esetén akkor is meg kell állapítanunk, ha a másik házastárs öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot kap. Az így kapott járadék fele annak, amit házastárs nem létében meg meg lehet állapítani. Ilyen vonatkozásban a járadékos tag házastársa a feltételek fennállása esetén 209 forint járadékra jogosult. Termé­szetesen ilyenkor házastár­si pótlék nem jár. A ter­melőszövetkezeti nyugdíj­­törvény szabályai szerint a járadék megállapításának háron együttes feltétele van: a) legalább 3 év óta fenn­álló tsz. tagság; b) öregségi járadék ese­tében 70, nőknél 60 év be­töltése munkaképtelensé­gi járadék esetén 100 szá­zalékos munkaképtelen­ség. c) számottevő jövedelem, azaz havi 260 forintot meg­haladó kereset, jövedelem, vagy nyugellátás hiánya, amit mindkét házastárs vo­natkozásában vizsgálni kell. A fenti feltételek c) pont­jára vonatkozóan az új szabályozás módosítást eszközöl, ugyanis a járadé­kot igénylő jövedelmei kö­zött különbséget kell tenv aszerint, hogy a jövedelem keresetből, vagy egyéb for­rásból, illetőleg nyugellá­tásból, vagy ehhez hasonló egyéb ellátásból szárma­zik-e. A keresetből származó jövedelem akkor zárja ki, ha az több, havi 418 forint­nál, ha nyugellátásból, vagy ehhez hasonló egyéb ellá­tásból, úgy ennek legkisebb összegét kell elérnie, azaz havi 478 forintot. A házas­társ jövedelme megállapí­tását a következő értékha­tárok mellett zárja ki: mun­kaviszonyból, kisipari szöv.­tagságból, vagy megbízás­ból származó bér nem több mint 1 200 forint. Nyug­ellátásból, vagy egyéb ha­sonló ellátásból származó jövedelem a saját jogú és özvegyi nyugellátás együt­tes összeg­határa 1973. évben 849 forint lehet. Egy­részt munkabérből, más­részt nyugellátásból szár­mazó havi 1 700 forintos jövedelem összegét megha­ladó értéket tesz ki. A há­zastárs egyéb kereső fog­lalkozása a járadék meg­állapítását akkor zárja ki, ha a házastárs magánke­reskedői igazolvánnyal há­ziipari értékesítési, vagy vándoripari engedéllyel rendelkezik. dr. Sulyok László Alakítsunk fzöpült páva köröket Városunkban, különö­sen a tanyavilágban nagy­­hagyományai vannak a népdalkultúrának. Ez a ha­gyomány még most is élő valóság. Kint a határban és a ház körül munka köz­ben ma is gyakran felcsen­dülnek azok a népdalok, melyekre tudósaink is fel­figyeltek. Ezek a dalok se­gítették az itt élő dolgos embereket keservükben, bánatukban, örömükben. Ha szabadidejük volt, ezek a dalok kapcsolták össze őket a közös játékban, a közös éneklésben. A dalok közvetítették a pásztorélet­ben és a betyáréletben be­következett eseményeket, változásokat. Ugyancsak ezek a dalok örökítették meg a szántó-vető ember munkájának örömeit, szép­ségeit, munka közben ke­letkezett gondolatait, érzé­seit is. A népdal abban az időben mindennapi szük­séglet volt. Az élet minden mozzanatában jelen volt. Messze vidéken számon­­tartották a jó énekeseket, jó tamburásokat és a regé­lőket. Ezeket mindig szíve­sen látták házukban. Mindezekért van nagy jelentősége Vass Lajos te­vékenységének, mellyel a Röpülj páva körök moz­galmát elindította és az egész ország figyelmét a népdaléneklés szépségeire irányította. Azt hiszem egyikőnk sem tudja elfe­ledni, hogy a Röpülj páva bemutatókon együtt szere­pelt a tsz elnök, főköny­velő, agronómus, tanár stb. az egyszerű munkásembe­rekkel. Lajta László híres népze­netudósunk még életében ezer népdalt gyűjtött össze Félegyháza határában, mely most is látható a Néprajzi Intézet adattárában telje­sen érintetlenül. Ez is iga­zol­ja, hogy környékünk nagyon gazdag ilyen ha­gyományokban. Az idősebb korosztály­­ösztönösen, de tudatosan is törekszik, hogy a jót, a szépet átmentse fiaiba, lá­nyaiba. Népdalkincsünk megszerettetése, gyermeke­inkben elplántálása is ilyen kötelességünk. Ez mellett a közös éneklés, közös esz­tétikai élményben köti ösz­­sze az embereket, vagyis közelebb hozza egymáshoz, tehát a társadalmi jelentő­sége is nagy. Mindezeket egybevetve nagy figyelmet érdemel az alsógalambosiak kezdeményezése, akik es­ténként Gulyás Jánosné lakásán jönnek össze e szép hagyomány ápolására. Az Egyesült Lenin Tsz vezetősége is felfigyelt erre a kezdeményezésre és a Móra Ferenc Művelődési Központtal közösen elhatá­rozták, hogy az Ének Zenei Általános iskola ének sza­kos tanárainak segítségét kérik a csoport tevékeny­ségének kiszélesítésére. Ugyanakkor felhívják az Egyesült Lenin Termelő­szövetkezet tagjait, hogy ahol többen vannak nép­dalszerető és értő emberek, kövessék Gulyás Jánosnéék példáját, alakítsanak Rö­pülj páva köröket. Az Egyesült Lenin Tsz és a Móra Ferenc Művelődési Központ szándékában van megrendezni a Röpülj páva körök városi találkozóját, melyet mint hagyományt szeretnének a jövőben is folytatni. Arra kérjük a szervező­ket, hogy ahol igény lép fel ilyen kör alakítására, azt jelentsék be Ágó József elnökhelyettesnek. Bodor Miklós a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Műv. Közp igazgatója " 1973. január 11 fogatosok figyelmébe Azok a fogatos munka­körben foglalkoztatott dol­gozóink, akik semmiféle járművezetői igazolvány­nyal nem rendelkeznek, legkésőbb 1973. január 31. napjáig jelentkezzenek Fe­kete Sarolta (Endre major) vagy Takács Margit kar­társnőnél (Bem kerület). A tanfolyam megkezdé­séig szerezzék be a tan­könyvet és kezdjék meg a­­ KRESZ tanulását. A tan­folyam első foglalkozása 1973. február 5-én, hétfőn 9 órakor lesz az Endre ma­jor ebédlőjében, melyen a vizsgára készülők megjele­nése kötelező.

Next