Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1974 (2. évfolyam)
1974-01-01
MGTSZ KISKUNFÉLEGYHÁZI EGYESÜLT LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA 1974. JANUÁR Vezetőségi ülésen: 1974. évi gazdasági elképzelések Az 1973-as gazdasági évet szinte még be sem fejeztük, szövetkezetünk vezetősége már az 1974. évi gazdálkodási elképzeléseket tűzte napirendre a december végén megtartott vezetőségi ülésén. Szövetkezetünk az elmúlt gazdasági évet eredményesen zárta. Erről tanúskodik az a tény, hogy 20 millió forint feletti eredményt könyvelhetünk el. A zárszámadás munkálatai éppen most tartanak. Várható, hogy a részletes eredményeket februárban minden termelőszövetkezeti tag tudomására hozhatjuk a részközgyűléseken. 1974. évi munkánk alapját az 1973-as gazdasági év eredményei és a IV. ötéves tervben meghatározott feladatok teljesítése képezi, — állapította meg Laczkó Gyula elnök elvtárs, aki az első napirendi pontot terjesztette elő. Az egyesülés óta két olyan gazdasági évet hagytunk magunk mögött, melynek eredményei biztosítékul szolgálnak arra, hogy az erők koncentrálása, a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeinek mind szélesebb körű alkalmazása megfelelő közösségi összefogással társítva, biztos sikert hoz. A szép eredmények mellett az üzemszervezés és a munkák végrehajtása során esetenként tapasztalható volt néhány kedvezőtlen jelenség is. Hiányosságainkat kiküszöbölve, lehetőségeinket mind jobban kihasználva rndelkezünk azokkal a feltételekkel, melyek a jövőre nézve is bizakodással tölthetnek el. A gazdálkodásunk alapját képező növénytermesztési üzemágban a vetésszerkezet olyan mérvű módosítását tervezzük, amely eredményeinket még magasabbra emelheti. Így a búza vetésterületét ezer hektárra csökkentettük, mivel elmúlt évi erőfeszítéseink az új búzafajták meghonosításával hektáronként olyan magas termésátlagot biztosítottak szövetkezetünknek, hogy belterjesebb gazdálkodással, kisebb területen is hasonló eredményeket tudunk elérni intenzívebb gazdálkodás mellett. Legjelentősebb takarmánynövényünk a kukorica, melynek területét 1600 hektárban állapítottuk meg. Az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére, mely kukorica-termésátlagunkat a tervezett alá csökkentette, bízunk a CPS-rendszer kínálta előnyökben és termésátlagunkat 50 mázsa hektáronkénti mennyiségre tervezzük. Továbbra is vetésszerkezetünkben szerelte a konzervborsó termesztése 640 hektáron, amely igen jelentős árbevételhez juttatja szövetkezetünket. 127 hektáron termesztünk dohányt. Hasznosítani tudjuk ezáltal azokat a homokterületeket is, melyek más növény termesztésére kevésbé alkalmasak. Fejlesztési elképzeléseink között szerepel a kukoricaszárító és szállító kapacitás növelése azáltal, hogy ismételten beterveztük IFA- terepjáró gépkocsik vásárlását, valamint a Zöldmező kerületben 2 darab SIROKKÓ terményszárító felállítását. Ugyancsak ezen a helyen kívánunk kialakítani 650—700 vagonos tárolóteret is. A dohánytermesztés árbevételének növelését célozza, hogy további 10 darab fűsorkeretes dohányszárító berendezést fogunk üzembe helyezni a szárítási idény kezdetére. Ettől 25— 30 százalékos árbevétel emelkedést várunk. A mennyiség mellett a minőséget is javítani kell Az állattenyésztésben legfőbb célkitűzésünk a szarvasmarha-állomány mennyiségi és minőségi növelése. Szarvasmarha-állományunk az előző évihez viszonyítva 60 százalékkal nagyobb lesz. Ennek megfelelően alakul az árbevételi terv is, mely 27 millió forintot irányoz elő. A tehénlétszámot az idén nem kívánjuk növelni, marad továbbra is a 400 fejőstehén-állomány, ellenben a minőségi cserét év közben fokozatosan végrehajthatjuk. Ami a juhtenyésztést illeti a bázis időszak eredményei szolgálnak alapul, s így a Zöldmező kerületben két falkában összesen 600 anyajuhot tartunk. A férőhely nagysága határozza meg a húscsirke előállításának feltételeit. Az 1973. évi tényekre alapozva öt ciklusban, 35 ezres turnusokban fogunk nevelni húscsirkét. A bugaci kerületben a lótenyésztés tervének teljesítéséhez kedvező lehetőséget nyújt az a svéd szerződés, mely 100 ló értékesítését teszi lehetővé. Kiegészítő üzemeink 1973. évi terveiket túlteljesítették. Kedvező szerződések megkötésével, a tárgyi és személyi feltételek állandó javításával, a meglevő üzemágaink tervét 16,9 százalékkal emelni lehetett. Tervnövekedést elsősorban a kovácsüzemnél, az autójavító részlegben és a lakatos üzemben lehetett előirányozni. Laczkó elvtárs végezetül elmondotta, hogy ezek a gazdálkodási elképzelések a tervek részletes kidolgozása után ismételten a vezetőség elé kerülnek jóváhagyás végett. A részközgyűléseken ezeket teljes részletességgel ismertetjük. A hozzászólások után a vezetőség az 1974. évi főbb gazdasági elképzeléseket határozatilag jóváhagyta. A vezetőségi ülés 2. napirendi pontjaként ismét Laczkó elvtárs adott értékelést a választott vezetőség 1973. évi tevékenységéről. Bevezetőjében elmondotta, hogy a vezetőség 1973-ban 12 alkalommal ülésezett. Az üléseken 72 határozat született. A vezetőségi üléseken .A tárgyalt témák legtöbb esetben a termeléssel állanak szoros kapcsolatban és 37 hozzászólás hangzott el. Az üléseken a megjelenés aránya elfogadható volt, hiszen a vezetőség kétharmada minden alkalommal ott volt, s a tárgyalás megfelelt a határozatképesség követelményeinek. A vezetőségi üléseket a munkatervben meghatározottak szerint tartották meg. Esetenként, főleg a nyári munkák idején előfordult, hogy a vezetőségi ülések a tervezettől időpontban eltértek. A hozott határozatok végrehajtását illetően a végrehajtásért felelős személyek a határozatokat megkapták. Előbbre kell lépni a tekintetben, hogy a vezetőségi tagok is rendelkezzenek a hozott határozatokkal az ellenőrzési és a végrehajtás segítése céljából. A vezetőségi tagok ismereteinek bővítése és a nem kimondottan gazdasági jellegű kérdéseknek a vezetőség munkatervébe történő beállítása az 1974. év feladatai közé is tartozik. A munkatervnek ilyen jellegű kiszélesítése árán a vezetőségi tagok mindennel megismerkednek majd, melyek a termelőszövetkezetünk életét érintik, vele kapcsolatosak, például szövetkezetünk oktatási helyzetével. A vezetőségi tagok választott funkciójukból eredő kötelessége, hogy a vezetőségi üléseken rendszeresen részt vegyenek, véleményt nyilvánítsanak, tevékenyen kapcsolódjanak be az előterjesztett napirendi pontok vitájába legyen részük a határozatok, illetve határozati javaslatok előkészítésében, majd végrehajtásában és ellenőrzésében is. E tekintetben van még javítani való a vezetőségi tagok munkájában mind a rendszeres megjelenés, mind pedig az aktivitás vonatkozásában előbbre kell lépni. Mutatja ezt egyebek mellett az előbb említett hozzászólási arány is. A vezetőségi tagok egyetértettek Laczkó elvtárs bírálatával. Zárszámadási közgyűlés február 15-én Szövetkezetünk vezetősége úgy határozott, hogy az 1973. évi gazdasági tevékenységünket értékelő zárszámadási közgyűlést február 15-én tartjuk. Ezzel egyidőben kerül ismertetésre az 1974. évi gazdasági és pénzügyi terv is. A közgyűlés megtartásához szükséges helység biztosításának érdekében a tárgyalások folynak. Amennyiben a vezetőségnek nem sikerül megfelelő helyiséget biztosítani, úgy részközgyűlési formában az előző évek gyakorlatának megfelelően fogjuk megtartani e nagyjelentőségű tanácskozásunkat. A közgyűlés megtartásának helyisége tárgyában a munkahelyi vezetőktől lehet bővebb felvilágosítást kapni. Kérjük a szövetkezet tagságát, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számban vegyenek részt, melyre személyre szóló meghívót is kézhez fognak kapni, az előterjesztésre kerülő beszámolókkal együtt. BEFEJEZÉS ELŐTT AZ ELMÚLT ÉV EREDMÉNYÉNEK ÖSSZESÍTÉSE A gazdaságok, vállalatok szövetkezetek és egyéb gazdálkodó egységek éves tevékenységének eredményét kifejező éves mérleg — a zárszámadás — készítését mindenütt széles körű érdeklődés kíséri. Ez érthető, hiszen a zárszámadás adatai minősítik a vezetők és dolgozók tevékenységének hatékonyságát, egyben meghatározói egész gazdaságunk továbbfejlesztési lehetőségeinek és a személyi jövedelem tervezett növelésének. Igen örvendetes, hogy ma már a gazdaságok vezetői és dolgozói a zárszámadás eredményes alakulásától nem elsősorban a minimálisan szükséges mérlegszerű adatok biztosítását — mérleghiány elkerülését —, hanem a gazdasági stabilitás tudatában főképpen a dinamikus fejlesztési lehetőségek anyagi feltételeinek realizálását várják. A zárszámadás készítésében résztvevő számviteli és pénzügyi dolgozóktól e munka megfelelő minőségű elvégzése komoly szakmai felkészültséget, felelősséget és megfeszített munkát követel. Gondos, körültekintő, előkészítő és szervező munkával megteremtettük a feltételeket a pontos zárszámadás elkészítéséhez. Az e munkában résztvevő dolgozók teljes odaadással dolgoznak. A munkálatok az ütemezésnek megfelelően alakulnak ily módon lehetővé vált a zárszámadás beadási határidőre történő elkészítése A mérleg elkészítésén a könyvelés minden dolgozója aktívan kiveszi részét