Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1974 (2. évfolyam)

1974-01-01

MGTSZ KISKUNFÉLEGYHÁZI EGYESÜLT LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA 1974. JANUÁR Vezetőségi ülésen. 1974. évi gazdasági elképzelések Az 1973-as gazdasági évet szinte még be sem fejez­tük, szövetkezetünk vezető­sége már az 1974. évi gaz­dálkodási elképzeléseket tűzte napirendre a decem­ber végén megtartott veze­tőségi ülésén. Szövetkezetünk az elmúlt gazdasági évet eredménye­sen zárta. Erről tanúskodik az a tény, hogy 20 millió forint feletti eredményt könyvelhetünk el. A zár­számadás munkálatai ép­pen most tartanak. Várha­tó, hogy a részletes ered­ményeket februárban min­den termelőszövetkezeti tag tudomására hozhatjuk a részközgyűléseken. 1974. évi munkánk alap­ját az 1973-as gazdasági év eredményei és a IV. ötéves tervben meghatározott fel­adatok teljesítése képezi, — állapította meg Laczkó Gyula elnök elvtárs, aki az első napirendi pontot ter­jesztette elő. Az egyesülés óta két olyan gazdasági évet hagytunk magunk mö­gött, melynek eredményei biztosítékul szolgálnak ar­ra. hogy az erők koncent­rálása, a nagyüzemi gaz­dálkodás lehetősegeinek mind szélesebb körű alkal­mazása megfelelő közössé­gi összefogással társítva, biztos sikert hoz. A szép eredmények mellett az üzemszervezés és a mun­kák végrehajtása során ese­tenként tapasztalható volt néhány kedvezőtlen jelen­ség is. Hiányosságainkat kiküszöbölve, lehetőségein­ket mind jobban kihasz­nálva rndelkezünk azokkal a feltételekkel, melyek a jövőre nézve is bizakodás­sal tölthetnek el. A gazdálkodásunk alap­ját képező növénytermesz­tési üzemágban a vetés- szerkezet olyan mérvű mó­dosítását tervezzük, amely eredményeinket még ma­gasabbra emelheti. Így a búza vetésterületét ezer hektárra csökkentettük, mi­vel elmúlt évi erőfeszítése­ink az új búzafajták meg­honosításával hektáronként olyan magas termésátlagot biztosítottak szövetkeze­tünknek, hogy belterjesebb gazdálkodással, kisebb te­rületen is hasonló eredmé­nyeket tudunk elérni inten­zívebb gazdálkodás mellett. Legjelentősebb takar­mánynövényünk a kukori­ca, melynek területét 1600 hektárban állapítottuk meg. Az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére, mely ku­korica-termésátlagunkat a tervezett alá csökkentette, bízunk a CPS-rendszer kí­nálta előnyökben és ter­mésátlagunkat 50 mázsa hektáronkénti mennyiségre tervezzük. Továbbra is ve­tésszerkezetünkben szere­lje! a konzervborsó termesz • tése 640 hektáron, amely igen jelentős árbevételhez juttatja szövetkezetünket. 127 hektáron termesztünk dohányt. Hasznosítani tud­juk ezáltal azokat a ho­mokterületeket is, melyek más növény termesztésére kevésbé alkalmasak. Fejlesztési elképzeléseink között szerepel a kukorica­szárító és szállító kapacitás növelése az által, hogy is­mételten beterveztük IFA- terepjáró gépkocsik vásár­lását, valamint a Zöldmező kerületben 2 darab SIROK­KÓ terményszárító felállí­tását. Ugyancsak ezen a he­lyen kívánunk kialakítani 650—700 vagonos tárolóte­ret is. A dohánytermesztés ár­bevételének növelését cé­lozza, hogy további 10 da­rab tűsorkeretes dohány­szárító berendezést fogunk üzembe helyezni a szárítási idény kezdetére. Ettől 25— 30 százalékos árbevétel emelkedést várunk. A mennyiség mellett a minőséget is javítani kell Az állattenyésztésben leg­főbb célkitűzésünk a szarvasmarha-állomány mennyiségi és minőségi nö­velése. Szarvasmarha-állo­mányunk az előző évihez viszonyítva 60 százalékkal nagyobb lesz. Ennek meg­felelően alakul az árbevé­teli terv is, mely 27 millió forintot irányoz elő. A te­hénlétszámot az idén nem kívánjuk növelni, marad továbbra is a 400 fejőste­hén-állomány, ellenben a minőségi cserét év közben fokozatosan végrehajthat­juk. Ami a juhtenyésztést il­leti a bázis időszak ered­ményei szolgálnak alapul, s így a Zöldmező kerület­ben két falkában összesen 600 anyajuhot tartunk. A férőhely nagysága hatá­rozza meg a húscsirke elő­állításának feltételeit. Az 1973. évi tényekre alapoz­va öt ciklusban, 35 ezres turnusokban fogunk nevel­ni húscsirkét. A bugaci ke­rületben a lótenyésztés ter­vének teljesítéséhez kedve­ző lehetőséget nyújt az a svéd szerződés, mely 100 ló értékesítését teszi lehe­tővé. Kiegészítő üzemeink 1973. évi terveiket túlteljesítet­ték. Kedvező szerződések megkötésével, a tárgyi és személyi feltételek állandó javításával, a meglevő üzemágaink tervét 16,9 szá­zalékkal emelni lehetett. Tervnövekedést elsősorban a kovácsüzemnél, az autó­javító részlegben és a la­katos üzemben lehetett elő­irányozni. Laczkó elvtárs végezetül elmondotta, hogy ezek a gazdálkodási elképzelések a tervek részletes kidolgozá­sa után ismételten a veze­tőség elé kerülnek jóváha­gyás végett. A részközgyű­léseken ezeket teljes rész­letességgel ismertetjük. A hozzászólások után a vezetőség az 1974. évi főbb gazdasági elképzeléseket határozatilag jóváhagyta. A vezetőségi ülés 2. na­pirendi pontjaként ismét Laczkó elvtárs adott érté­kelést a választott vezető­ség 1973. évi tevékenységé­ről. Bevezetőjében elmon­dotta, hogy a vezetőség 1973-ban 12 alkalommal ülésezett. Az üléseken 72 határozat született. A ve­zetőségi üléseken __ tárgyalt témák legtöbb esetben a termeléssel állanak szoros kapcsolatban és 37 hozzá­szólás hangzott el. Az üléseken a megjele­nés aránya elfogadható volt, hiszen a vezetőség két­harmada minden alkalom­mal ott volt, s a tárgyalás megfelelt a határozatképes­ség követelményeinek. A vezetőségi üléseket a munkatervben meghatáro­zottak szerint tartották meg. Esetenként, főleg a nyári munkák idején elő­fordult, hogy a vezetőségi ülések a tervezettől idő­pontban eltértek. A hozott határozatok végrehajtását illetően a végrehajtásért fe­lelős személyek a határo­zatokat megkapták. Előbbre kell lépni a te­kintetben, hogy a vezető­ségi tagok is rendelkezze­nek a hozott határozatok­kal az ellenőrzési és a vég­rehajtás segítése céljából. A vezetőségi tagok isme­reteinek bővítése és a nem kimondottan gazdasági jel­legű kérdéseknek a veze­tőség munkatervébe törté­nő beállítása az 1974. év feladatai közé is tartozik. A munkatervnek ilyen jel­legű kiszélesítése árán a vezetőségi tagok mindennel megismerkednek majd, me­lyek a termelőszövetkeze­tünk életét érintik, vele kapcsolatosak, például szö­vetkezetünk oktatási hely­zetével. A vezetőségi tagok vá­lasztott funkciójukból ere­dő kötelessége, hogy a ve­zetőségi üléseken rendsze­resen részt vegyenek, vé­leményt nyilvánítsanak, te­vékenyen kapcsolódjanak be az előterjesztett napi­rendi pontok vitájába le­gyen részük a határozatok, illetve határozati javasla­tok előkészítésében, majd végrehajtásában és ellenőr­zésében is. E tekintetben van még javítani való a vezetőségi tagok munkájában mind a rendszeres megjelenés, mind pedig az aktivitás vonat­kozásában előbbre kell lép­ni. Mutatja ezt egyebek mellett az előbb említett hozzászólási arány is. A vezetőségi tagok egyet­értettek Laczkó elvtárs bí­rálatával. Zárszámadási közgyűlés február 15-én Szövetkezetünk vezetősége úgy határozott, hogy aü 1973. évi gazdasági tevékenységünket értékelő zárszámadási közgyű­lést február 15-én tartjuk. Ezzel egyidőben kerül ismertetésre az 1974. évi gazdasági és pénzügyi terv is. A közgyűlés megtartásához szükséges helység biztosításának érdekében a tárgyalások folynak. Amennyiben a vezetőségnek nem sikerül megfelelő helyisé­get biztosítani, úgy részközgyűlési formában az előző évek gyakorlatának megfelelően fogjuk megtartani e nagyjelentőségű tanácskozásunkat. A közgyűlés megtartásának helyisége tárgyában a munka­helyi vezetőktől lehet bővebb felvilágosítást kapni. Kérjük a szövetkezet tagságát, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számban vegyenek részt, melyre személyre szóló meg­hívót is kézhez fognak kapni, az előterjesztésre kerülő beszá­molókkal együtt. BEFEJEZÉS ELŐTT AZ ELMÚLT ÉV EREDMÉNYÉNEK ÖSSZESÍTÉSE A mérleg elkészítésén a könyvelés minden dolgozója aktívan kiveszi részét A gazdaságok, vállalatok szövetkezetek és egyéb gazdálkodó egységek éves tevékenységének eredményét kifejező éves mérleg — a zárszámadás — készíté­sét mindenütt széles körű érdeklődés kíséri. Ez érthc tő, hiszen a zárszámadás adatai minősítik a vezetők és dolgozók tevékenységének hatékonyságát, egyben meghatározói egész gazdaságunk továbbfejlesztési lehetőségeinek és a személyi jövedelem tervezett növelésének. Igen örvendetes, hogy ma már a gazdaságok vezetői és dolgozói a zárszámadás eredményes alakulásától nem elsősorban a minimálisan szükséges mérlegszerű adatok biztosítását — mérleghiány elkerülését —, hanem a gazdasági stabilitás tudatában főképpen a dinamikus fejlesztési lehetőségek anyagi feltételeinek rea­lizálását várják. A zárszámadás készítésében résztvevő számviteli és pénzügyi dol­gozóktól e munka megfelelő minőségű elvégzése komoly szakmai felkészültséget, felelősséget és megfeszített munkát követel. Gondos, körültekintő, előkészítő és szervező munkával megtel emtettük a feltételeket a pontos zárszámadás elké­szítéséhez. Az e munkában résztvevő dolgozók teljes odaadással dolgoznak. A munkálatok az ütemezésnek megfelelően alakulnak ily módon lehetővé vált a zárszámadás beadási határidőre történő elkészítése

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék