Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1974 (2. évfolyam)
1974-01-01
1974. január 3. oldal A személyes jövedelem emeléséhez, a közös vagyon növeléséhez, több szellemi tőke szükséges Az egyesülés óta most harmadszor tárgyalja a vezetőség, ismerkedik a tagság a következő év célkitűzéseivel. A mögöttünk levő két évben kitűzött célokat lényegében megvalósítottuk és ezzel jó alapot teremtettünk gazdálkodásunk további fejlesztéséhez. Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy a fejlett technika, technológia kisebb-nagyobb egységével kezdtünk el dolgozni, adottságaink közepette ezeket igyekeztünk megismerni, jól hasznosítani. De ezek az egységek alkalmasak arra is, hogy tapasztalataink birtokában tovább fejleszthessük. Ha csak néhány részletet említünk is, világossá válik, hogyan valósult meg és milyen eredménnyel járt a korszerű eszközök, eljárások fokozatos alkalmazása. Az 1971. évi három borsócséplőgép helyett 1973-ban már 8 gép csépelte a borsót. Eközben olyan gépsorokat állítottunk munkába, amelyekkel nemcsak a nehéz fizikai munka zömét gépesítettük, hanem egy-egy műszaknak a teljesítményét többszörösére növeltük. Ebben az évben a további tökéletesítési célok között szerepel a ládázott borsó konténeres rakodása ,szállítása, a borsószalma szárítása, préselése. A szemestermények betakarításában bebizonyosodott, hogy a SIROKKÓ szárítók üzemeltetésével megszüntethető sok gond, amelyet a nedves termények aratása, tárolása okoz. Ebben az évben tervezzük újabb terményszárítók és tárolók üzembe állítását. Nem lebecsülendő az a tapasztalat sem, amelyet a két fűsorkeretes olajtüzelésű dohányszárító múlt évi üzemeltetése során szereztünk és éppen ezért célozzuk meg ebben az évben azok számának növelését is. Vagy talán a gépi fejés Alfa-Laval berendezésre, technológiára való átállítása nem tette-e könnyebbé a tehenészet dolgozóinak fizikai munkáját, nem teremtette-e meg a higiénikus tejkezelést, az egészséges munkahelyi feltételeket. Ha az olvasók körül néznek szövetkezetünkben és számításba veszik az itt fel nem sorolt változásokat is, gyorsan kiderül, hogy nagyon sok olyan termelőberendezésünk van, amelyek beszerzése még 4-5 évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt. Ne gondolja senki, hogy megfeledkeztem a még meglevő és kényszerűségből használt régi munkaeszközeinkről, elavult istállóinkról, melyeknek korszerűsítése nem vitatott, de gyümölcsöző munkával meg kell teremtenünk a feltételeket „leváltásukhoz”. Ugyanakkor őszintén meg kell vallani, hogy nehézségeink is akadnak az új berendezésekkel. A problémák közül egy olyanról szeretnénk most említést tenni, amely munkaköri beosztásra tekintet nélkül mindnyájunknak gondot okoz. Ez pedig nem más, mint a régit felváltó újnak, korszerűbbnek a minél alaposabb megismerése, vagyis a szakmai ismereteknek állandó bővítése, a gépeinknek, szerszámainknak, a technológiának minél jobb megismerése és ezáltal a tudatos, célszerű használat, alkalmazás. A szakmai ismeretek állandó bővítése, a céltudatos munkavégzésre való állandó készenlét nem kis követelmény egyetlen dolgozóval szemben sem, mert időt, szellemi munkát kíván. S ez amellett, hogy fárasztó, az ember korától függetlenül rendszeres „tanulást” kíván, amit nem mindenki vállal szívesen. Pedig előbb-utóbb mindenki kénytelen elismerni, hogy a szakmai ismeretek folyamatos gyarapítása nélkül elmarad az élet követelményeitől. Gondoljuk meg, hogy tanulás nélkül hányan közlekedhetnének gépkocsival, motorkerékkal, pedig a modern közlekedési eszközök használatát természetesnek veszik még azok is, akik eddig nem tudtak hozzájutni. Visszakanyarodva korszerű termelőeszközeink hatékonyabb, zavartalanabb használatának elemzéséhez, vajon hiábavaló volt-e a CPS-gépekkel dolgozók hazai és külföldi tanulmányútja, akár a dohánykombájn-kezelők tanfolyami képzése, vagy kárba veszett-e annak a fáradozása, akik a használatába adott, kezelésére bízott gépnek, berendezésnek alaposan áttanulmányozta a gépkönyvét, kezelési utasítását, hogy ezáltal tisztában legyen a gyakorlati alkalmazással. Kárára volna-e a gépesített fejésben és tejkezelésben foglalkoztatott dolgozóknak a technológiai előírások olyan ismerete, hogy munkájuk során ne jelentkezzék még mindig az ösztönösség. Napjaink gazdálkodásában az anyagi befektetések mellett, számottevő eredményt hoz a szellemi tőke, a szakismeret mélysége minden munkaterületen, míg hiánya vagy felületes ismerete nagy összegre rúgó károkat okozhatnak. Úgy érzem, hogy a fejlődés ilyen irányú szükségességét nem tagadja senki, legfeljebb megvitatni lehet, hogyan, milyen módszerrel, eszközökkel gyarapíthatjuk állandó szakmai ismereteinket. Véleményem szerint Híradónk is alkalmas arra, hogy ismereteink bővítésére felhasználjuk és eredményes lenne egy-egy munkaterület szakmai kívánalmainak minél szélesebb körben való ismertetése. Nem véletlen, hogy a gyártó és forgalmazó gépkönyvet, kezelési utasítást, technológiai leírást bocsát a Vevő, az üzemeltető rendelkezésére. Valljuk meg őszintén, ezek ismertetése sokszor formális, felszínes és csak kevesen vannak, akik „rákényszerültek” a bennük található, fontos ismeretek elsajátítására, mert többen gondolkoznak úgy, hogy majd a főnököm megmondja, hogyan, mikor, mit kell tennem. Többlet forintban volna mérhető annak eredménye, ha egy munkahelyi kollektíva megfelelő irányítás mellett néhány órát fordítana elméleti és gyakorlati tudásának bővítésére, az eszköz, a gép stb. jobb megismerésére. Szakembereink — és itt nemcsak az egytemi végzettségűekre gondolok, hanem adohányszárító kezelőjére csakúgy, mint például a villanyszerelőkre — jobb felkészítése érdekében elképzelhető, hogy vendégelőadókat hívjunk meg ismereteink bővítésére és ez alkalommal egy-egy szakvezetőnk sajátos adottságainkkal párosított szakmai követelményeket tudatosítana. Sok eszköz és módszer között az sem közömbös, hogy a különböző szakmai folyóiratokat hányan és mennyire olvasgatjuk, hiszen nem egy esetben ezek olvasása közben támadt olyan gondolat, amelyet munkánk közben hasznosítani tudtunk. Jó lenne, ha e sorok olvasása gőzben és után jobbnál-jobb megvalósítható gondolatok születnének szellemi tőkénk növelésére, szakmai ismereteink gyarapítására és tennénk mindezt tudatosan, meggyőződésből, saját és közösségünk jólétének folyamatos növelése érdekében. néhány sorban A határt járva mind több gép, ember szorgoskodik a földeken, a kedvező időjárást kihasználva. Erről tanúskodik az alábbi néhány sorban megjelenő hírek: A dohányprogram keretén belül két év alatt 300 hektáron végzünk talajjavítást. A napokban kezdtük meg, Jászszentlászlóról a lápiföld szállítást, melyből hektáronként 600—800 mázsát szórunk ki. Ebben az évben 130 hektáron végezzük e komoly munkát. * * * Megindult az élet a dohánypalánta telepen is. Nagy ütemben folyik a melegágyak készítései, a fóliasátrak felállítása, a trágyaszállítás. * He * A javított legelőkön is traktorok dolgoznak. Tisztítókaszálást és műtrágyaszórást végeznek. 700—800 kg műtrágyát szórnak ki hektáronként. * * * Pár sorban érkezett a hír, hogy január 26-án befejeződött a gyümölcsösök metszése és teljes ütemben elkezdték a szőlők metszését. Lenin Mg. Tsz. Híradó A Kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet üzemi lapja Megjelenik havonta. Főszerkesztő: Laczkó Gyula Felelős szerkesztő: Opauszky László Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Felelős kiadó: Preiszinger András ig. Készült a Petőfi Nyomda kiskunfélegyházi telepén Eng. sz. III/400/s/9/1974/B. ismeri jobban ? címmel február hónaptól kezdve rejtvényeket közlünk a Híradó minden számában. A MEGFEJTŐKET JUTALMAZZUK! 1973. évben az előző évhez viszonyítva 32 százalékkal, 1971 évhez hasonlítva 43 százalékkal csökkent az üzemi balesetek száma szövetkezetünkben. Termelőszövetkezetünk vezetői a további eredmények lehetőségéről meg vannak győződve, ezért keressük az üzemi balesetek megelőzéséhez vezető további utat. Az elmúlt évek során bekövetkezett balesetek vizsgálatakor, sőt a mindennapi munkavégzéskor is kiderül, hogy a különböző munkakörökben foglalkoztatott dolgozóink egy része nem ismeri eléggé a technológiai, a szakmai előtársakat, s ezen keresztül a biztonságos munkavégzést elősegítő balesetelhárító, egészségvédő óvórendszabályokat, valamint az elnöki tűzrendészeti utasítás tűzvédelmet szolgáló előírásait, sokszor hézagos a KRESZ ismerete is. Senki sem vitatja, hogy az előbb említett szabályok, előírások alapos ismeretére szükség van, de az is igaz, hogy azok megismerésére sokan nem is törekszenek. Pedig a biztonsági előírások részletes ismerete a balesetek megelőzésének, az emberi élet- és a vagyonvédelemnek egyik fontos és elengedhetetlen feltétele. A célkitűzés megvalósulásához Híradónk rendkívül kedvező eszköz. Alkalmas arra, hogy minden dolgozónk bekapcsolódhasson az ismeretek elsajátításába és ezen keresztül azok gyakorlati hasznosításába. Az érdeklődés fokozása és dolgozóink e téren kifejtett szorgalmának jutalmazására a vezetőség anyagi eszközt is biztosít. Ilyen körülmények között érdemes tehát bekapcsolódni a „KI ISMERI JOBBAN?” című rejtvények megfejtésébe. A rejtvény februártól kezdve a Híradó minden számában meg fog jelenni a következő elvek szerint: Tíz szó szerinti idézetet közlünk a szövetkezetünkben folytatott tevékenységekre vonatkozó Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabályokból, az Elnöki Tűzrendészeti Utasításokból és aKRESZ-ből. Az idézett szöveghez tartozó kockákba 1, 2, 3, számjelet kell tenni, annak megfelelően, hogy a játékos szerint a közölt szöveget a tájékoztatóban foglaltak alapján melyik számjelű szabályzat, utasítás, stb. tartalmazza. A megfejtést jelző számjelet egyértelműen, áthúzás javítás, kaparás nélkül, kitörölhetetlen nyomot hagyó íróeszközzel kell beírni. Az e követelményeknek meg nem felelő rejtvényt az értékelésből ki kell zárni. A tíz, kilenc és nyolc találatos rejtvények beküldőit jutalmazzuk. A 10 találatos rejtvény beküldője 500,— Ft, a 9 találatosé 300,— Ft, a 8 találatosé 100,— Ft értékű a, Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat bármelyik áruházában beváltható vásárlási utalványt kap. Az üzemeink között folyó szocialista munkaverseny értékelésénél a versenyben résztvevő munkaszervezethez tartozó dolgozó 10-es találatát 5 ponttal jutalmazzuk. Csak termelőszövetkezetünk dolgozói állományában szereplő dolgozó által beküldött rejtvényt értékeljük. Ha 10, 9, 8-as találati kategóriában egynél több megfejtett rejtvény van, akkor a jutalmat mindig más munkahelyen, nyilvánosan sorsoljuk ki kategóriánként. A találatok hiányában havonta ki nem adott jutalmakat az 1974. november havi megfejtések beküldőinek jutalmazására fogjuk felhasználni. Az értékelésről havonta a Híradóban tájékoztatást közlünk. A megfejtéshez szükséges források — a KRESZ kivételével — megszerezhetők a munkahelyi vezetőknél, vagy meghatározott időtartamra kölcsön vehetők az Endre majorban Fekete Saroltánál, a Bem kerületben Kele Lászlónénál, a Rákóczi kerületben Kállai Istvánnénál, a lakatos üzemben Zugi Rácz Erzsébetnél, az autójavítóban Pardely Aladárnénál, a központi irodában Bánfalvi Jánosnénál. A pontosan és olvashatóan kitöltött, megfejtett rejtvényt, az azon feltüntetett időpontig, ugyanezen helyeken és munkatársaknál elhelyezett, lezárt ládába kell bedobni. A közölt időpont után értékelés céljára rejtvényt senki át nem vehet, ebből következik, hogy elkésett rejtvény a játékban sem vehet részt A leírt követelmények szerint kitöltött és beküldött rejtvényeket három tagú zsűri értékeli. A zsűri tagjai a játékban természetesen nem vehetnek részt. A rejtvényfeladatokat készítőik titoktartással kezelik. A játék minél jobb megismerése céljából ebben a Híradóban mintarejtvényt közlünk, amely (természetesen megfejtés nélkül) februártól kezdve minden számunkban meg fog jelenni. AZ EDDIG LEÍRTAKAT A HÍRADÓ KÖVETKEZŐ SZÁMAIBAN NEM FOGJUK KÖZÖLNI, ezért ezt a számot gondosan őrizze meg és a REJTVÉNYEK KITÖLTÉSE ELŐTT OLVASSA EL. Bízunk abban, hogy a jutalmazással egybekötött „Ki ismeri jobban?” rejtvényekkel dolgozóink döntő többsége be fog kapcsolódni a megfejtésbe és az így szerzett ismeretek birtokában újabb feltételeit teremtjük meg a biztonságos, a balesetmentes termelésnek, a testi épség és egészség megóvásának, javaink védelmének. Riskó Péter ----------------ITT LEVÁGANDÓ! „KI ISMERI JOBBAN?” rejtvény januári mintafeladata. Száma Feladat szövege megfejtés ! A daráló- morzsolóhelyiséget rendszeresen szellőztetni, naponta takarítani és portalanítani kell. 2 A vezető minden munkához annyi dolgozót köteles biztosítani, amennyit a munka biztonságos végzése megkövetel. 3 Villamosberendezésen biztonságot csökkentő változást eszközölni nem szabad. 4 A közlekedési útvonalakat mindig tisztán és jó karban kell tartani. 5 A jobbkéz felől haladó járműnek van előnye a továbbhaladásra, ha párhuzamos közlekedésnél a forgalmi sávok úgy csökkennek, hogy a járművek mindegyike irányváltoztatásra kényszerül a továbbhaladás érdekében. 6 Tarlóégetés csak szántóekével ellátott erőgép készenlétben tartása mellett végezhető. 7 A szérű területét a gaztól, hulladéktól rendszeresen meg kell tisztítani. 8 Az elsősegélynyújtásra vonatkozó utasítást szembetűnő helyen kell kifüggeszteni. 9 A robbanóanyagot szállító gépjárművet is feltűnően meg kell jelölni. 10 Az utak űrszelvényébe semmiféle idegen tárgy, anyag stb. nem nyúlhat be. Csak az 1974. február 20-án 9 óráig bedobott, olvashatóan, javítás nélkül kitöltött rejtvényeket értékeljük. Fontos tudnivalók a Híradó januári számában. A feladatok forrása: ÁBEC = 1, KRESZ = 2, Elnöki Tűzrendészeti Utasítás = 3. A megfejtés kockájába azt a számjelet kell beírni amelyt azzal a forrással, amelyben a megfejtő a feladatot megtalálta. A megfejtő neve: ..................................................., munkahelye: ....................................................... beosztása: ........... ITT LEVÁGANDÓ!