Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1974 (2. évfolyam)

1974-01-01

1974. január 3. oldal A személyes jövedelem emeléséhez, a közös vagyon növeléséhez, több szellemi tőke szükséges Az egyesülés óta most harmadszor tárgyalja a ve­zetőség, ismerkedik a tag­ság a következő év célki­tűzéseivel. A mögöttünk le­vő két évben kitűzött cé­lokat lényegében megvaló­sítottuk és ezzel jó alapot teremtettünk gazdálkodá­sunk további fejlesztéséhez. Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy a fej­lett technika, technológia kisebb-nagyobb egységével kezdtünk el dolgozni, adott­ságaink közepette ezeket igyekeztünk megismerni, jól hasznosítani. De ezek az egységek alkalmasak ar­ra is, hogy tapasztalataink birtokában tovább fejleszt­hessük. Ha csak néhány részletet említünk is, vilá­gossá válik, hogyan való­sult meg és milyen ered­ménnyel járt a korszerű eszközök, eljárások fokoza­tos alkalmazása. Az 1971. évi három borsócséplőgép helyett 1973-ban már 8 gép csépelte a borsót. Eközben olyan gépsorokat állítottunk munkába, amelyekkel nem­csak a nehéz fizikai mun­ka zömét gépesítettük, ha­nem egy-egy műszaknak a teljesítményét többszörösé­re növeltük. Ebben az év­ben a további tökéletesítési célok között szerepel a lá­­dázott borsó konténeres rakodása ,szállítása, a bor­sószalma szárítása, préselé­se. A szemestermények be­takarításában bebizonyoso­dott, hogy a SIROKKÓ szárító­k üzemeltetésével megszüntethető sok gond, amelyet a nedves termé­nyek aratása, tárolása okoz. Ebben az évben tervezzük újabb terményszárítók és tárolók üzembe állítását. Nem lebecsülendő az a ta­pasztalat sem, amelyet a két fűsorkeretes olajtüzelé­sű dohányszárító múlt évi üzemeltetése során szerez­tünk és éppen ezért céloz­zuk meg ebben az évben azok számának növelését is. Vagy talán a gépi fejés Alfa-Laval berendezésre, technológiára való átállítá­sa nem tette-e könnyebbé a tehenészet dolgozóinak fizikai munkáját, nem te­remtette-e meg a higiéni­kus tej­kezelést, az egészsé­ges munkahelyi feltétele­ket. Ha az olvasók körül néznek szövetkezetünkben és számításba veszik az itt fel nem sorolt változásokat is, gyorsan kiderül, hogy nagyon sok olyan termelő­berendezésünk van, ame­lyek beszerzése még 4-5 évvel ezelőtt is elképzel­hetetlennek tűnt. Ne gondolja senki, hogy megfeledkeztem a még meg­levő és kényszerűségből használt régi munkaeszkö­zeinkről, elavult istállóink­ról, melyeknek korszerűsí­tése nem vitatott, de gyü­mölcsöző munkával meg kell teremtenünk a felté­teleket „leváltásukhoz”. Ugyanakkor őszintén meg kell vallani, hogy nehézsé­geink is akadnak az új be­rendezésekkel. A problé­mák közül egy olyanról szeretnénk most említést tenni, amely munkaköri be­osztásra tekintet nélkül mindnyájunknak gondot okoz. Ez pedig nem más, mint a régit felváltó újnak, korszerűbbnek a minél ala­posabb megismerése, va­gyis a szakmai ismeretek­nek állandó bővítése, a gé­peinknek, szerszámainknak, a technológiának minél jobb megismerése és ezál­tal a tudatos, célszerű hasz­nálat, alkalmazás. A szak­mai ismeretek állandó bő­vítése, a céltudatos mun­kavégzésre való állandó ké­szenlét nem kis követel­mény egyetlen dolgozóval szemben sem, mert időt, szellemi munkát kíván. S ez amellett, hogy fárasztó, az ember korától függetle­nül rendszeres „tanulást” kíván, amit nem mindenki vállal szívesen. Pedig előbb-utóbb min­denki kénytelen elismerni, hogy a szakmai ismeretek folyamatos gyarapítása nél­kül elmarad az élet köve­telményeitől. Gondoljuk meg, hogy tanulás nélkül hányan közlekedhetnének gépkocsival, motorkerék­­kal, pedig a modern közle­kedési eszközök használa­tát természetesnek veszik még azok is, akik eddig nem tudtak hozzájutni. Visszakanyarodva korszerű termelőeszközeink hatéko­nyabb, zavartalanabb hasz­nálatának elemzéséhez, va­jon hiábavaló volt-e a CPS-gépekkel dolgozók ha­zai és külföldi tanulmány­útja, akár a dohánykom­­bájn-kezelők tanfolyami képzése, vagy kárba ve­szett-e annak a fáradozá­sa, akik a használatába adott, kezelésére bízott gép­nek, berendezésnek alapo­san áttanulmányozta a gép­könyvét, kezelési utasítását, hogy ezáltal tisztában le­gyen a gyakorlati alkalma­zással. Kárára volna-e a gépesített fejésben és tej­kezelésben foglalkoztatott dolgozóknak a technológiai előírások olyan ismerete, hogy munkájuk során ne jelentkezzék még mindig az ösztönösség. Napjaink gazdálkodásá­ban az anyagi befektetések mellett, számottevő ered­ményt hoz a szellemi tőke, a szakismeret mélysége minden munkaterületen, míg hiánya vagy felületes ismerete nagy összegre rú­gó károkat okozhatnak. Úgy érzem, hogy a fejlődés ilyen irányú szükségességét nem tagadja senki, legfeljebb megvitatni lehet, hogyan, milyen módszerrel, eszkö­zökkel gyarapíthatjuk ál­landó szakmai ismeretein­ket. Véleményem szerint Híradónk is alkalmas arra, hogy ismereteink bővítésé­re felhasználjuk és eredmé­nyes lenne egy-egy munka­­terület szakmai kívánal­mainak minél szélesebb körben való ismertetése. Nem véletlen, hogy a gyártó és forgalmazó gép­könyvet, kezelési utasítást, technológiai leírást bocsát a Vevő, az üzemeltető ren­delkezésére. Valljuk meg őszintén, ezek ismertetése sokszor formális, felszínes és csak kevesen vannak, akik „rákényszerültek” a bennük található, fontos is­meretek elsajátítására, mert többen gondolkoznak úgy, hogy majd a főnököm meg­mondja, hogyan, mikor, mit kell tennem. Többlet fo­rintban volna mérhető an­nak eredménye, ha egy munkahelyi kollektíva meg­felelő irányítás mellett né­hány órát fordítana elmé­leti és gyakorlati tudásának bővítésére, az eszköz, a gép stb. jobb megismerésére. Szakembereink — és itt nemcsak az egytemi vég­zettségűekre gondolok, ha­nem a­­dohányszárító keze­lőjére csakúgy, mint példá­ul a villanyszerelőkre — jobb felkészítése érdekében elképzelhető, hogy vendég­előadókat hívjunk meg is­mereteink bővítésére és ez alkalommal egy-egy szak­vezetőnk sajátos adottsága­inkkal párosított szakmai követelményeket tudatosí­tana. Sok eszköz és módszer között az sem közömbös, hogy a különböző szakmai folyóiratokat hányan és mennyire olvasgatjuk, hi­szen nem egy esetben ezek olvasása közben támadt olyan gondolat, amelyet munkánk közben hasznosí­tani tudtunk. Jó lenne, ha e sorok olvasása gőzben és után jobbnál-jobb megvaló­sítható gondolatok szület­nének szellemi tőkénk nö­velésére, szakmai ismerete­ink gyarapítására és ten­nénk mindezt tudatosan, meggyőződésből, saját és közösségünk jólétének fo­lyamatos növelése érdeké­ben. néhány sorban A határt járva mind több gép, ember szorgoskodik a földeken, a kedvező időjá­rást kihasználva. Erről ta­núskodik az alábbi néhány sorban megjelenő hírek: A dohányprogram keretén belül két év alatt 300 hek­táron végzünk talajjavítást. A napokban kezdtük meg, Jászszentlászlóról a lápiföld szállítást, melyből hektá­ronként 600—800 mázsát szórunk ki. Ebben az évben 130 hektáron végezzük e ko­moly munkát. * * * Megindult az élet a do­hánypalánta telepen is. Nagy ütemben folyik a me­legágyak készítései, a fólia­sátrak felállítása, a trágya­szállítás. * He * A javított legelőkön is traktorok dolgoznak. Tisztí­tókaszálást és műtrágyaszó­rást végeznek. 700—800 kg műtrágyát szórnak ki hek­táronként. * * * Pár sorban érkezett a hír, hogy január 26-án befeje­ződött a gyümölcsösök met­szése és teljes ütemben el­kezdték a szőlők metszését. Lenin Mg. Tsz. Híradó A Kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet üzemi lapja Megjelenik havonta. Főszerkesztő: Laczkó Gyula Felelős szerkesztő: Opauszky László Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Felelős kiadó: Preiszinger András ig. Készült a Petőfi Nyomda kiskunfélegyházi telepén Eng. sz. III/400/s/9/1974/B. ismeri jobban ? címmel február hónaptól kezdve rejtvényeket köz­lünk a Híradó minden szá­mában. A MEGFEJTŐKET JUTALMAZZUK! 1973. évben az előző év­hez viszonyítva 32 száza­lékkal, 1971 évhez hason­lítva 43 százalékkal csök­kent az üzemi balesetek száma szövetkezetünkben. Termelőszövetkezetünk vezetői a további eredmé­nyek lehetőségéről meg van­nak győződve, ezért keres­sük az üzemi balesetek megelőzéséhez vezető to­vábbi utat. Az elmúlt évek során bekövetkezett balese­tek vizsgálatakor, sőt a mindennapi munkavégzés­kor is kiderül, hogy a kü­lönböző munkakörökben foglalkoztatott dolgozóink egy része nem ismeri elég­gé a technológiai, a szak­mai előtársakat, s ezen ke­resztül a biztonságos mun­kavégzést elősegítő baleset­elhárító, egészségvédő óvó­rendszabályokat, valamint az elnöki tűzrendészeti uta­sítás tűzvédelmet szolgáló előírásait, sokszor hézagos a KRESZ ismerete is. Senki sem vitatja, hogy az előbb említett szabályok, előírások alapos ismeretére szükség van, de az is igaz, hogy azok megismerésére sokan nem is törekszenek. Pedig a biztonsági előírá­sok részletes ismerete a ba­lesetek megelőzésének, az emberi élet- és a vagyon­védelemnek egyik fontos és elengedhetetlen feltétele. A célkitűzés megvalósulá­sához Híradónk rendkívül kedvező eszköz. Alkalmas arra, hogy minden dolgo­zónk bekapcsolódhasson az ismeretek elsajátításába és ezen keresztül azok gyakor­lati hasznosításába. Az ér­deklődés fokozása és dol­gozóink e téren kifejtett szorgalmának jutalmazásá­ra a vezetőség anyagi esz­közt is biztosít. Ilyen körül­mények között érdemes te­hát bekapcsolódni a „KI ISMERI JOBBAN?” című rejtvények megfejtésébe. A rejtvény februártól kezdve a Híradó minden számában meg fog jelenni a következő elvek szerint: Tíz szó szerinti idézetet köz­lünk a szövetkezetünkben folytatott tevékenységekre vonatkozó Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórend­szabályokból, az Elnöki Tűzrendészeti Utasítások­ból és a­­KRESZ-ből. Az idézett szöveghez tartozó kockákba 1, 2, 3, számjelet kell tenni, annak megfele­lően, hogy a játékos szerint a közölt szöveget a tájékoz­tatóban foglaltak alapján melyik számjelű szabályzat, utasítás, stb. tartalmazza. A megfejtést jelző szám­jelet egyértelműen, áthúzás javítás, kaparás nélkül, ki­törölhetetlen nyomot hagyó íróeszközzel kell beírni. Az e követelményeknek meg nem felelő rejtvényt az ér­tékelésből ki kell zárni. A tíz, kilenc és nyolc ta­­lálatos rejtvények beküldőit jutalmazzuk. A 10 találatos rejtvény beküldője 500,— Ft, a 9 találatosé 300,— Ft, a 8 találatosé 100,— Ft ér­tékű a, Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vál­lalat bármelyik áruházában beváltható vásárlási utal­ványt kap. Az üzemeink között folyó szocialista munkaverseny értékelésénél a versenyben résztvevő munkaszervezet­hez tartozó dolgozó 10-es találatát 5 ponttal jutal­mazzuk. Csak termelőszö­vetkezetünk dolgozói állo­mányában szereplő dolgozó által beküldött rejtvényt értékeljük. Ha 10, 9, 8-as találati kategóriában egynél több megfejtett rejtvény van, akkor a jutalmat mindig más munkahelyen, nyilvá­nosan sorsoljuk ki kategó­riánként. A találatok hi­ányában havonta ki nem adott jutalmakat az 1974. november havi megfejtések beküldőinek jutalmazására fogjuk felhasználni. Az értékelésről havonta a Hí­radóban tájékoztatást köz­lünk. A megfejtéshez szükséges források — a KRESZ ki­vételével — megszerezhe­tők a munkahelyi vezetők­nél, vagy meghatározott időtartamra kölcsön vehe­tők az Endre majorban Fe­kete Saroltánál, a Bem ke­rületben Kele Lászlónénál, a Rákóczi kerületben Kállai Istvánnénál, a lakatos üzemben Zugi Rácz Erzsé­betnél, az autó­javítóban Pardely Aladárnénál, a központi irodában Bánfalvi Jánosnénál. A pontosan és olvasha­tóan kitöltött, megfejtett rejtvényt, az azon feltünte­tett időpontig, ugyan­ezen helyeken és munkatársak­nál elhelyezett, lezárt ládá­ba kell bedobni. A közölt időpont után értékelés cél­jára rejtvényt senki át nem vehet, ebből következik, hogy elkésett rejtvény a játékban sem vehet részt A leírt követelmények sze­rint kitöltött és beküldött rejtvényeket három tagú zsűri értékeli. A zsűri tag­jai a játékban természete­sen nem vehetnek részt. A rejtvényfeladatokat ké­szítőik titoktartással keze­lik. A játék minél jobb megismerése céljából eb­ben a Híradóban minta­rejtvényt közlünk, amely (természetesen megfejtés nélkül) februártól kezdve minden számunkban meg fog jelenni. AZ EDDIG LE­ÍRTAKAT A HÍRADÓ KÖ­VETKEZŐ SZÁMAIBAN NEM FOGJUK KÖZÖLNI, ezért ezt a számot gondo­san őrizze meg és a REJT­VÉNYEK KITÖLTÉSE ELŐTT OLVASSA EL. Bí­zunk abban, hogy a jutal­mazással egybekötött „Ki ismeri jobban?” rejtvé­nyekkel dolgozóink döntő többsége be fog kapcsolód­ni a megfejtésbe és az így szerzett ismeretek birtoká­ban újabb feltételeit te­remtjük meg a biztonsá­gos, a balesetmentes ter­melésnek, a testi épség és egészség megóvásának, ja­vaink védelmének. Riskó Péter ----------------ITT LEVÁGANDÓ! „KI ISMERI JOBBAN?” rejtvény januári mintafeladata. Száma Feladat szövege meg­fejtés ! A daráló- morzsolóhelyiséget rendsze­resen szellőztetni, naponta takarítani és portalanítani kell. 2 A vezető minden munkához annyi dol­gozót köteles biztosítani, amennyit a munka biztonságos végzése megköve­tel. 3 Villamosberendezésen biztonságot csök­kentő változást eszközölni nem sza­bad. 4 A közlekedési útvonalakat mindig tisz­tán és jó karban kell tartani. 5 A jobbkéz felől haladó járműnek van előnye a továbbhaladásra, ha párhu­zamos közlekedésnél a forgalmi sávok úgy csökkennek, hogy a járművek mindegyike irányváltoztatásra kény­szerül a továbbhaladás érdekében. 6 Tarlóégetés csak szántóekével ellátott erőgép készenlétben tartása mellett végezhető. 7 A szérű területét a gaztól, hulladéktól rendszeresen meg kell tisztítani. 8 Az elsősegélynyújtásra vonatkozó uta­sítást szembetűnő helyen kell kifüg­geszteni. 9 A robbanóanyagot szállító gépjárművet is feltűnően meg kell jelölni. 10 Az utak űrszelvényébe semmiféle ide­gen tárgy, anyag stb. nem nyúlhat be. Csak az 1974. február 20-án 9 óráig bedobott, olvas­hatóan, javítás nélkül kitöltött rejtvényeket értékel­jük. Fontos tudnivalók a Híradó januári számában. A feladatok forrása: ÁBEC = 1, KRESZ = 2, Elnöki Tűzrendészeti Utasítás = 3. A megfejtés kockájába azt a számjelet kell beírni amely­t azzal a forrással, amelyben a megfejtő a feladatot megtalálta. A megfejtő neve: ..................................................., mun­kahelye: ....................................................... beosztása: ........... ITT LEVÁGANDÓ!

Next