Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1975 (3. évfolyam)
1975-01-01
2. oldal (Folytatás az 1. oldalról) fődött a múlt évben, saját tenyészetünkből 47 db lovat értékesítettünk exportra. A továbbiakban a főkönyvelő számot adott arról, hogy a szövetkezeten belül működő kisállattenyésztő szakcsoport milyen eredményeket ért el a múlt évben. Megemlítette, hogy 185 000 db májlibát állított elő a szakcsoport tagsága. Jelentős volt a húsgalamb, valamint a vágónyúl tenyésztése is. Az állattenyésztésünk biztonságosabb és gazdaságosabb munkáját elősegítette volna a zöldtakarmányok veszteségmentes forrólevegős feldolgozása, de ennek megvalósítása csak 1975. évben várható, mivel a berendezés beszerzése elhúzódott. Gazdaságunkban az alaptevékenységet kedvezően segíti elő a kiegészítő és melléküzemágak működése és eredményei, így biztosítottuk a női munkaerő egész évi rendszeres és folyamatos foglalkoztatottságát, ugyanakkor a nyári és őszi csúcsmunkákban jelentős segítséget biztosítanak. A beszámoló arra mutatott rá, hogy az elért eredményeink ellenére sem lehetünk elégedettek, mert a közös gazdaságot még tovább kell fejleszteni, hiszen erre kötelez bennünket a tagságunk bizalma, az életkörülmények további javítása, valamint a termelésünk növelése, hogy nagyobb mértékben járuljunk hozzá a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséhez. A beszámoló pénzügyi része azzal foglalkozott, hogy a szövetkezet 1974- ben előirányzott bevételi tervét túlteljesítette, mivel a módosított tervhez viszonyítva 24 millió forinttal több realizálódott. Pénzgazdálkodásunkat az ősz folyamán kedvezőtlenül érintették az értékesítési és a betakarítási nehézségek, mivel termékeink egy részét 2-3 hónapos eltolódással tudtuk csak átadni. Az elért eredmény biztosította, hogy az 1975. évet magasabb alapokkal indíthassuk. Kedvezően alakult a termelési alapunk, különösen takarmány és alapanyag vonatkozásában. Termelésünk emelését mutatja az elért 240 milliós halmozott termelési érték, mely 21 százalékkal magasabb mint az 1973. évi. A gazdasági eredményekkel párhuzamosan kedvezően alakult dolgozóink személyes jövedelme, valamint a munkahelyi és szociális körülmények is. Az előterjesztett beszámolót vita követte, melyben a hozzászólók elemezték az elmúlt év gazdálkodását, és további lehetőségeket látnak arra, hogy a szövetkezet vezetősége a tagsággal együtt képes arra, hogy még jobb eredmények részesei lehessünk. A vezetőség tagjai nagy figyelemmel hallgatják a beszámolót A vöröskeresztes alapszervezet számvetése Termelőszövetkezetünk Bem kerületének ebédlőjében tartotta vöröskeresztes alapszervezetünk január 30-án taggyűlését. A mintegy 110 főnyi hallgatóság előtt Gyenes Lászlóné vöröskeresztes titkár tartott beszámolót a múlt évi tevékenységről, majd meghatározta az idei feladatokat. Elöljáróban elégedetten állapította meg, hogy a termelőszövetkezetünkben alig öt éve működő szervezetnek már több mint 250 tagja van, akik önként vállalták a szervezeti munkát. Jelentősen megkönnyíti tevékenységüket, hogy a szövetkezet gazdasági és pártvezetősége igen nagy segítséget nyújt a feladatok elvégzéséhez. A hét tagú vezetőségből például hatan pártfeladatul kapták a vöröskeresztes tevékenységet. A továbbiakban a titkár beszámolt arról, hogy az egyik legfontosabb feladat az egészségügyi felvilágosító munka. Az Egészségügyi Felvilágosító Központ különböző kiadványait terjesztik, a plakátokat kifüggesztik a munkahelyeken és a különböző oktatásokon is felhívják ezekre a dolgozók figyelmét. Jelenleg hetvenöt előfizetője van a vöröskeresztes újságnak, a Családi Lapnak, amely főleg a nődolgozóknak nyújt sok hasznos egészségügyi tanácsot. A vöröskeresztes szervezet rendezi évek óta a szociális és nőbizottság segítségével az öregek napját. Igen eredményes volt a múlt évben rendezett elsősegélynyújtó tanfolyam, ahol a termelőszövetkezet húsz dolgozója sajátította el a legfontosabb tudnivalókat. A szervezet egyik fontos feladata a városi önkéntes véradásra való mozgósítás. Sajnos, ezzel kapcsolatban a titkár nem tudott nagy eredményekről beszámolni, a múlt évben mindössze 24-en voltak hajlandók vérüket adni a rászorultaknak. A vezetőség ezzel kapcsolatban ebben az évben újabb szervezést indít, s ha lehetőség nyílik rá szeretné megvalósítani a termelőszövetkezeten belüli véradást. Jelentős eredménynek számít, hogy a múlt évben a szervezet 30 taggal növekedett. Ebben az esztendőben tovább folytatják az agitációs munkát és a korábbinál is szélesebb aktívahálózatot szeretnének kiépíteni. A beszámoló elismerően emlékezett a múlt év májusában rendezett egészségügyi vetélkedőről, amelynek szervezésében jelentős segítséget nyújtott a munkavédelmi bizottság is, de nem maradtak háttérben a KISZ-szervezet tagjai sem. A közös munka eredményeként a vetélkedőn 15 csoport 45 tagja adott számot tudásáról. A továbbiakban Gyenes Lászlóné részletesen ismertette a vöröskeresztes szervezet idei tevékenységével kapcsolatos terveket. A munkavédelmi bizottsággal szorosan együttműködve tovább folytatják az egészségügyi felvilágosító munkát. A múlt év tapasztalatai alapján ismét nagyszabású vetélkedőt szerveznek május 8-ára. További előfizetőket szereznek a Családi Lapnak, megrendezik az öregek napját, elsősegély nyújtó tanfolyamon növelik a résztvevők tudását. Tovább szélesítik a tisztasági mozgalmat, s háromtagú bizottság értékeli majd rendszeresen, illetve ítéli oda a „Tiszta munkahely” címet. A beszámoló után tizennyolc véradót köszöntöttek virággal, majd tíz vöröskeresztes aktíva kapott könyvjutalmat. 1975. január ÍGY BOLDOGULUNK Kiskunfélegyházán Nagyon érdekes, sokakat érdeklő cikk jelent meg a Népszabadság 1975. január 29-i számában termelőszövetkezetünk elnökének, Laczkó Gyulának tollából, így boldogulunk Kiskunfélegyházán címmel. Az alábbiakban néhány részletet közlünk a cikkből. Elnökünk elöljáróban vázolta azokat a körülményeket, amelyek között gazdaságunk létrejött, illetve elérte mai nagyságát és fejlettségét. Az egyesülést követő évek eredményeiről a következőket írta: Az egyesülést követő első közös gazdasági évben,1972- ben, a gazdaság nyeresége meghaladta a 19 millió forintot. Ez pedig lényegesen felülmúlta a korábbi időszakban külön-külön gazdálkodó tsz-ek együttes nyereségét. Hogyan sikerült mindezt elérni? Az egyesülés első évében főként arra törekedtünk, hogy olyan növényeket termeljünk, amelyek adottságuknak legjobban megfelelnek, s hogy rövid időn belül, teljes mértékben gépesíthessük a termelést. Ezért a vetésszerkezetünket leegyszerűsítettük, csak búzát, kukoricát, zöldborsót, lucenát és dohányt termelünk főnövényként és a zöldborsó után másodnövényként silókukoricát. Megfelelő agrotechnikai módszerekkel elértük, hogy a növénytermesztés hozamai már az első évben jelentékenyen emelkedtek. Búzából hektáronként átlagosan 33,8 mázsás termést takarítottunk be, 1,6 mázsával többet, mint az egyesülés előtti időszakban. Eredményeink az egyesülést követő második gazdasági évben tovább növekedtek. Emelkedtek a termésátlagok (búzából 1974- ben 44 mázsát, kukoricából pedig 54 mázsás hektáronkénti átlagtermést takarítottunk be), csökkentek a költségek. Az állattenyésztés számára már saját erőből termeltük meg a szükséges tömeg- és abraktakarmányt. Mindehhez természetesen jóval több korszerű gépre, műtrágyára, vegyszerre volt szükség. Nagy teljesítményű, modern gépeket vásároltunk, korszerű szárítókat, és tárolóteret hoztunk létre. Tavaly hektáronként 3,8 mázsa műtrágya hatóanyagot használtunk fel, ez hektáronként 1,8 mázsával több, mint az egyesülést megelőző évben. Korszerű mezőgazdasági üzem azonban nem létezhet az intenzív, sok árut termelő állattenyésztő ágazat nélkül. Úgy döntöttünk, hogy a szarvasmarhaprogram nyújtotta lehetőségeket kihasználjuk, s a követelményeknek megfelelő, korszerű, önálló tehenészeti, növendéküszemevelő, hizlalótelepet alakítunk ki. Ma ezeken a telepeken tartjuk a 3500 szarvasmarhánkat. Nem hagyott fel a tsz-ünk a lótenyésztéssel és -tartással sem. Kialakítottuk a hízottliba-tenyésztés módszereit. Tavaly több mint 200 ezer hízottlibát értékesítettünk. A cikk a továbbiakban elemezte a sertéstenyésztés követelményeit, és ezzel kapcsolatban részletesen taglalta, hogy az országos húsellátásba termelőszövetkezetünk milyen módon tud résztvenni. A cikk a többi között a következő megállapítást tette: Meggyőződésünk ugyanis: a társulások segítik, gyorsítják az üzem megerősödését. A társulások a mezőgazdasági üzem és az állami vállalatok közös vállalkozásai együttműködései elősegítik a termelés korszerűsítését, a szakosodást, a specializálódást, hozzájárulhatnak a termelés hatékonyságának növeléséhez és nem utolsósorban a szövetkezetek szocialista vonásainak erősítéséhez. Részletesen foglalkozott termelőszövetkezetünk elnöke ezután azzal, hogy mit jelent részünkre a társulásokban való részvétel. Elsősorban a sertéstenyésztéssel kapcsolatos társulás előnyeit és lehetőségeit elemezte. Megállapítottuk: ahhoz, hogy a mai követelményeknek megfelelő modern, legalább tízezer hízott sertést kibocsátó telepet építsünk, csaknem 100 millió forintra lenne szükség. De hasonló gondokkal találták szembe magukat a szomszéd gazdaságok is. Ezek után határoztuk el, hogy három tsz és a Városföldi Állami Gazdaság együttműködésében létrehozzuk a sertéshizlaló és feldolgozó társulást. Úgy döntöttünk, hogy a társulásban mindegyik üzem olyan arányban vesz részt, amennyire módot ad az anyagi lehetőség. A sertéstenyésztő és a hizlaló telep 40 ezer hízott sertést képes előállítani évente. A beruházási költség 230 millió forintot, a forgóalap pedig 68 millió forintot tett ki. Az üzem 1974 augusztusában kezdte meg a termelést. Az anyagi erők egyesítése mellett legfőképpen az ösztönzött bennünket a társulás létrehozására, hogy a négy gazdaság együttesen jobban meg tudja teremteni a telep üzemeltetésének személyi feltételeit is. A telepen jól képzett állatorvos, állattenyésztő, szakmunkásgárda vesz részt a munkában, s a legkorszerűbb, technológiát kiegészíti a ma már nélkülözhetetlen laboratórium, szúró, boncolóhelyiség. Természetesen a gazdaságok a megtermelt kukoricát már a betakarításkor a telepre szállítják, ahol modern terményszárító és tároló van. A telephez tartozik egy takarmánykeverő üzem is. A vágóhíd évente 12 ezer sertést dolgoz fel, de tervezzük ennek a korszerűsítését és bővítését is. Szinte ugyanez mondható el a tsz-ünk és a Magyar Dohányipar együttműködéséről. Félegyházán mindig is nagy hagyománya volt a dohánytermelésnek. A legutóbbi években azonban egyre csökkent a dohánytermő terület. Az ok: mind kevesebben vállalkoztak ennek a sok kézi munkát kívánó ipari növénynek a termelésére. Tsz-ünk vezetősége felvette a kapcsolatot a dohányipar szakembereivel és felajánlottuk: kössünk együttműködési szerződést a dohánytermelés korszerűsítésére. Érvünk az volt, hogy ha a kukorica vagy éppenséggel a zöldborsó termesztésében előre tudtunk lépni, miért ne lehetne megpróbálni a dohánytermesztésben is ugyanezt, így jött létre a társulás. Az első ütemben a termelés gépesítésével kezdtünk, hogy kevesebb élőmunkára legyen szükség. A következő ütemben pedig a dohány korszerű szárításának a megvalósítását tűztük célul. Las suicini szerződés szerin a donany termesztes Korszerasilesenez szuxvseges sepex, verenaezesek megvásárlásához az anyagi erő 0r szazarenat a tsz, 4a szazarénál a donanyipar adta. rr rejresztes összesen öt es fel mimo forintba került, de a korábbi 100 hektárról 150 hektárra nőtt a dohanytermo területünk. Bebizonyosodott, hogy a dohányt is lehet korszerűen, jövedelmezően termelni. Kedvezőnek ígérkezik a város többi termelőszövetkezetével és a tejiparral való együttműködésünk is. Társulási formában napi 20 ezer liter tej földolgozására alkalmas üzemet építünk. Az új tejfeldolgozó 24 millió forintba kerül, a beruházáshoz az állami tejipar adja a költség 40 százalékát, az 51 százalékot pedig a tsz-ek. Ezzel az üzemmel megoldódik a városban a zökkenőmentes tejfelvásárlás és a város lakosságának az ellátása ízletes, jó minőségű tejjel, tejtermékkel. Termelőszövetkezetünk elnöke cikkének befejező részében részletesen beszámolt arról, hogy a korábbi években megvalósult változások eredményeként termelőszövetkezetünk tagságának élet- és munkakörülményei is javultak. Idézzük itt a cikk befejező mondatait: A termelési szerkezet változtatása, a korszerű technika folyamatos bevezetése megkövetelte, hogy tsz-tagjaink művelődjenek. Jelenleg gazdaságunkban a dolgozók 40,4 százaléka szakmunkás, illetve betanított munkás, az átlagos életkor pedig 39 év. Szövetkezetünk szakmai irányítását 44 egyetemet és főiskolát végzet szakember végzi. Ahogy korszerűsödött Szövetkezetünk, mind több fiatal állt munkába. Ezeknek a fiataloknak már nagyobbak az igényeik is. A munkahelyeken öltözőket, fürdőket, étkezőhelyiségeket létesítünk. A nyugdíjasoknak és járadékosoknak kiegészítő részesedést nyújtunk. Mindezek alapján úgy érezzük, megfelelőképpen élünk lehetőségeinkkel, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz eredményesen gazdálkodik, tagjai, alkalmazottai megtalálják benne a számításukat, jövőjüket.