Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1976 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1976 / 1. szám
2. oldal LENIN TSZ HÍRADÓ Takarékosságunk eredményeiről Termelőszövetkezetünk párt- és gazdasági vezetősége az elmúlt gazdasági évben igen nagy gondot fordított az anyag- és energiatakarékossági feladatok végrehajtására. A párt- és gazdasági vezetőség is kidolgozta a takarékossági intézkedési tervét, amelyek igen jó összhangot tükröztek és egymásra épültek. Az intézkedési tervből adódó feladatokat még 1975. tavaszán megismerték tszünk dolgozói, részben a brigádgyűléseken, részben a KISZ- és párttaggyűléseken, valamint az üzemi sajtónkon keresztül. Az évközi értékelésnél már kitűnt, hogy vannak olyan területek, ahol nagyon komoly eredményeket sikerült elérnünk, de még mindig vannak olyan helyek, ahol jobban ki lehet és ki kell használni lehetőségeinket. Jobban kell takarékoskodnunk, anyaggal, energiával és munkaerővel. Az 1975-ös takarékossági intézkedési terv végrehajtásának éves értékelése még folyamatban van, de részeredményekről már be tudunk számolni. Mint ismeretes, az 1975- ös gazdasági év volt az, amikor a központi majorban a szemestermény szárítók üzemeltetésénél a fűtőolaj tüzelésről áttértünk a földgáz tüzelésre, vállalva az újjal és ismeretlennel járó nehézségeket és veszélyeket. A gazdasági vezetőségnek ezt a döntését megelőzték a gazdaságossági számítások, amelyek kimutatták, hogy tüzelőanyag költség tekintetében 30%-os megtakarítás érhető el. Tekintettel arra, hogy a SIROKKÓ 30/4 típusú szemesterményszárító gáztüzeléssel még nem üzemelt az országban, vállalnunk kellett a bizonytalanságot és az esetleges sikertelenséget is. Ugyanakkor a szemesterményszárítók átszerelésénél párhuzamosan nekünk kellett megépítenünk a gázfogadó és szabályozó állomást is, külső kivitelező hiányában. A gondjaink és nehézségeink ellenére sikeresen megoldottuk a műszaki és a takarékossági intézkedési tervből adódó feladatokat. A földgáz üzemeltetésre való áttéréssel az 1975-ös évben 320 tonna fűtőolaj megvásárlása vált feleslegessé, amely a népgazdasági terhek csökkentéséhez is hozzájárult. A tervezett 30%-os fűtőenergia-költség megtakarítást földgáztüzeléssel mintegy 40%-ra teljesítettük. Termelőszövetkezeti szinten ez 250 000 Ft költségmegtakarítást jelentett a kukorica szárításánál. A fűtőanyagban elért megtakarítás a földgázra való áttérésből, annak hatékony felhasználásából, valamint a kukorica fajtaösszetételében a koraibb érésűek arányának — mintegy 60%-ra — emeléséből adódott. Az itt elért eredményeknek igen aktív részesei voltak a kukorica betakarításban, szállításban dolgozó IKR Petőfi szocialista brigád, valamint a szárítás, betárolásnál dolgozó Május 1 szocialista címért küzdő brigád tagjai. Azt a tényt, hogy ősszel, november 3-án befejeztük az 1800 ha kukorica betakarítását és magtárba történő betárolását a kedvező időjárás mellett is csak a két szocialista brigád szoros együttműködésével tudtuk elérni. A két szocialista brigád tagjai tudatában voltak annak, hogy milyen fontos szerepük van a termelés technológiai és takarékossági intézkedési terv eredményes végrehajtásában. Bozó Lajos ___ A takarékossághoz tartozik az is, hogy a kiselejtezett gépeket feldarabolva értékesítjük A MÉH-telepre szállítják a selejtes gépkocsi karosszériákat Nagy károkat okozott a szélvihar Néhány héttel ezelőtt jelentős kárt okozott a vihar a virágkertészetben. A szél letépte az egyik fóliaalagút borítását és a hidegben sok virág megfagyott 1976. január További gondolatok a vezetés korszerűbbé tételéről Mint ahogy az előző számunkban megjelent írás is bizonyította, a vezetés nem nélkülözheti az emberi kapcsolatokat. Ily módon nem nélkülözhető mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetése vonatkozásában sem, hisz a szövetkezet is mint minden kollektíva önálló, élő közösség, s tartalmazza az emberi kapcsolatok minden bonyolultságát, ellentmondását. A kollektíván belül a tevékenységben résztvevő különböző csoportok összehangolt, sikeres működésének előfeltétele a vezetők tekintélyt biztosító emberi magatartása. A szervezeti technikai előfeltételek mellett alapvető szerepe van annak, hogy a szövetkezetben, vagy annak egyrészlegén belül sikerül-e biztosítani, hogy a beosztottak munkájukkal meg legyenek elégedve. Sajnos a vezetők közül nagyon sokan, vagy csak a technikát, vagy csak a gazdasági tényezőket tartják szem előtt, jóllehet az emberekkel való bánásmód legalább olyan fontos, mint az előző két szempont. Igen sokan vallják, hogy amennyiben a dolgozó „jól meg van fizetve”, úgy a megfelelő anyagi érdekeltségi rendszerrel bármilyen munka elvégzését biztosítani lehet a gazdaságon belül Kétségtelen, ideig-óráig ez is eredményhez vezethet, azonban hosszabb távon erre alapozni nyilvánvalóan nem lehet. Amenynyiben a dolgozó a maga elé tűzött célokhoz szükséges megfelelő anyagiakat megszerezte, úgy az ő vonatkozásában ez a szempont már nem kizárólagosan ösztönző. Így tehát feltétlenül egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. Melyek lehetnek ezek, egy termelőszövetkezetben? A csupán példálózó jellegű felsorolás is azt mutatja, hogy számtalan körülmény adódik: — érezze a dolgozó, s legyen meggyőződve arról, hogy a munka, amit végez, fontos a szövetkezet életében, — tudja hogy ez a tevékenység alapvető megélhetéséhez, s hogy ezt a munkát a szövetkezet — amennyiben azt megfelelően végzi — hosszú távon biztosítja számára, — a jó munkahelyi légkör kialakítása, — az igazságos jutalmazás, — s az a tény, hogy a dolgozó higgyen vezetőjének, s mint emberben is bízzon meg stb. stb. Nem vitás, hogy ez igen összetett és nehéz problémák megoldását jelenti, de az is nyilvánvaló, hogy ezen feltételek biztosítása nélkül folyamatos, jó vezetés nem biztosítható. A vezető napi munkája során sajnos, igen kevés időt tud fordítani arra, hogy munkáját elemezze és az emberi kapcsolatok megvalósítása érdekében tett lépéseit kontrollálja. Szükséges azonban, hogy ezekről a tényekről tudomást szerezzen, melyet ebben az esetben ha nem is tudatosan, de ezek a szempontok is befolyásolhatják munkáját és igen sok esetben, mikor ezen tényezőkről hall, csupán akkor döbben rá, hogy ezt vagy azt nem vette figyelembe vezetői tevékenysége során.■ « Vizsgáljuk tehát, hogy a vezető és hozzá beosztott dolgozók kapcsolatában, milyen vezetői feladatok jelentkeznek. — A vezetőnek ismernie kell részletesen a munkaterületét, hogy megfelelő együttműködést és szervezést tudjon biztosítani. — A munka megszervezését, a feladatot minden esetben ismertetni kell beosztottaival. — A vezetőnek biztosítania kell, hogy a dolgozók a rájuk bízott feladatokat a lehető legelőnyösebb feltételek (munkafeltételek) között teljesítsék. — Érvényesítenie kell a bírálatot és önbírálatot, s lehetőséget kell adni arra, hogy a dolgozók éljenek javaslataikkal, kezdeményezéseikkel. — Szükséges, hogy a vezető adjon át ismereteket a dolgozóknak, s biztosítsa beosztottai szakképzettségi színvonalának emelését. — Érvényesítse következetesen a hatáskörébe tartozó fegyelmezési és kártérítési jogkör adta lehetőségeket — Éljen igazságosan a jutalmazás eszközével. — Tárja fel a munkavégzés kapcsán jelentkező hibákat, de ne tegye oly módon, hogy a dolgozók emiatt állandó rettegésben éljenek. — Feltétlenül szükséges, hogy a vezető munkatársait vonja be a munkájukkal kapcsolatos problémák megoldásába, s ez a részvétel ne csupán látszólagos legyen. Biztosítsa, hogy intézkedéseivel szemben a dolgozók nyugodtan éljenek a szövetkezeti demokrácia által biztosított intézményekkel, hogy panaszt, fellebbezést terjesszenek elő, s ezt ne tekintse személy elleni támadásnak. — Olyan helyzetet kell kialakítani, hogy a vezetői tekintély érvényesüljön, de a dolgozók ne érezzék a „három lépés távolságot”. — Szükségszerű, hogy a vezető ismerje beosztottait, de engedje meg, hogy dolgozói őt is megismerhessék. Alapvetően tehát, a vezetők és beosztottak viszonyát az dönti el, hogy a vezető miként építi ki kapcsolatát munkatársaival, illetve a tagsággal, s hogyan tudja biztosítani a vezetés demokratizmusát saját tekintélyének megtartása mellett. Amenynyiben a vezető tevékenysége a kollektíva érdekeivel összhangban van, s tekintélye nemcsak olcsó népszerűségre alapozott, úgy igazi tekintélyt vív ki, s a beosztottak nemcsak munkatársukat, hanem vezetőjüket látják benne. Dr. Sulyok László jogtanácsos