Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1976 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1976 / 1. szám
1976. január LENIN TSZ HÍRADÓ Régen véget ért az aratás, de a központi major gépudvarában az egyik bálázógépben még mindig benne van a szalma. Ki a felelős ezért? Tanul — és még nyerhet is! Lapunk múlt év utolsó számában közölt KRESZ-feladatot 49 olvasónk fejtette meg. A megfejtések között 34 tíz találatos szelvény volt, sajnos 15 olvasó hibásan oldotta meg a feladatot. A sorsoláson a szerencse Ágó Ferencnének, Matyi Zsuzsának, Almási Jánosnénak, Kocsis Ferencnének kedvezett, akik egyenként 200,5 forintos ajándékutalványt nyertek. Az itt közölt feladatot hibátlanul megfejtők ismét sorsoláson vehetnek részt. A sorsolásban azok a szelvények vesznek részt, melyeken a megfejtő a kérdések után írt válaszok közül az általa helyesnek minősített válasz sorszámát bekarikázza. A megfejtett szelvényt a „Ki ismeri jobban?” felirattal ellátott ládikába február 15-ig kell bedobni. — — — — —-------ITT LEVÁGANDÓ!---------_____ „KI ISMERI JOBBAN AZ ÚJ KRESZ-T? I. Egyéb jelzés hiányában mekkora a megengedett legnagyobb sebessége lakott területen a személygépkocsinak? 1. 50 km/óra 2. 60 km/óra 3. 70 km/óra II. Hová kell járművel az úttesten elhelyezkedni a jobbra bekanyarodást megelőzően? Az úttesten bárhová, ha ez a gyalogosok és a járművek forgalmát nem veszélyezteti. 2. Mindig az úttest jobb széle mellé. 3. Az úttest jobb széle mellé, kivéve, ha a közúti jelzésekből más következik. III. Mi tilos — az alábbiak közül — a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten? 1. Bármely járművel a belső forgalmi sávra — a balra bekanyarodás és megfordulás esetét kivéve — ráhajtani. 2. Járművel ugyanabban a forgalmi sávban álló másik jármű mellett elhaladni 3. Közvetlenül kijelölt gyalogos átkelőhely előtt megállt másik jármű mellett elhaladni. IV. Hogyan kell a jármű sebességét megválasztani? 1. Mindig úgy, hogy a vezető járművével meg tudjon állni a belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell. 2. Mindig úgy, hogy a vezető járművével minden várható és váratlan akadály előtt meg tudjon állni. 3. Mindig csak arra tekintettel, hogy a jármű pillanatnyi sebessége ne legyen nagyobb az adott útszakaszon megengedett legnagyobb sebességnél. V. Kiknek kell a bekanyarodó járművel — az alábbiak közül — elsőbbséget adni? 1. Annak az útnak az úttestjén az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak, amelyre a jármű bekanyarodik. 2. Mindkét útnak az úttestjén áthaladó gyalogosoknak. 3. Csak a kijelölt gyalogos átkelőhelyen áthaladó gyalogosoknak. V7. Melyik jármű minősül az alábbiak közül gépjárműnek? 1. A mezőgazdasági vontató. 2. A segédmotoros kerékpár. 3. A trolibusz VII. Mit jelent az egy lencsés forgalomirányító készülék villogó sárga fénye? 1. Veszélyes helyre hívja fel a figyelmet. 2. Piros jelzés következik. 3. Kötelező megállást jelez. VIII. Az alábbiak közül hol tilos megfordulni? 1. Hídon 2. Vasúti átjáróban 3. Aluljáróban IX. Milyen járművel tilos a kétkerekű motorkerékpárt vontatni? 1. Csak másik kétkerekű motorkerékpárral. 1. Csak segédmotoros kerékpárral. 3. Az összes járművel. X. Ki minősül a KRESZ szerint az alábbiak közül vezetőnek? 1. Az emberi erővel hajtott betegszállító kocsi vezetője. 2. A kerékpárt toló személy. 3. A segédmotoros kerékpár vezetője. A megfejtő neve:................................................................................................... .. munkaköri beosztása: .......................................................................... ........... ITT LEVÁGANDÓ! 3. oldal A pénzügyi szabályzórendszer módosítása és hatása Gazdaságpolitikánk alapvető célja, hogy az V. ötéves tervben biztosítsa népgazdaságunk további fejlődését és az életszínvonal folyamatos emelését. A gazdaságfejlesztési célkitűzések a korábbi időszakokhoz képest szerényebb méretűek lesznek, mert a tőkés világban kialakult gazdasági válság hatásai népgazdaságunkat is kedvezőtlenül érintik. Ilyen gazdasági helyzetben erőteljesebben hatnak népgazdaságunk hatékonysági problémáinak kedvezőtlen tényezői. 1976. január 1-től érvénybe lépő pénzügyi szabályozórendszer népgazdaságunkat érintő nem kívánatos hatások semlegesítésével, a gazdálkodás hatékonyságának erőteljes fokozásával kívánja az V. ötéves tervben meghatározott feladatok teljesítését biztosítani. A termelőár-rendezés a mezőgazdasági üzemeket, így termelőszövetkezetünket is jelentős mértékben érinti. A műtrágya beszerzési ára átlagosan 22%-kal, növényvédőszereké 20%kal, gyomirtószereké 25%kal növekedett. E termékek világpiaci ára az elmúlt időszakban a korábbinak többszörösére emelkedett. A népgazdaság az árváltozások jelentős hányadát továbbra is magára vállalta. A mezőgazdasági üzemeknek szükségszerűen törekedniük kell az anyagok célszerű felhasználásának biztosítására. Nem engedhető meg a szakszerűtlen, hozamnövelést nem biztosító felhasználásuk. A termelés szempontjából a mezőgazdaságban az ilyen anyagok felhasználása alapvetően befolyásoló tényező, és ezért ezekkel való meggondolatlan anyagtakarékosság veszélyeztetheti a hozamok mennyiségének alakulását, létszám éves színvonalának összegével csökkenthető. Ez a rendelkezés ösztönöz a munkaerő racionális felhasználására, illetve termelékenység fokozására. E kedvezmény lehetőségeinek alkalmazása azonban szorosan összefügg a jövedelemszínvonal növelésének lehetőségével, melyet ugyancsak megváltozott szabályzók határoznak meg. LÉTSZÁM, JÖVEDELEM 1976. január 1-től kezdődően a létszám meghatározása nem munkaórákból való visszaszámolással történik, hanem tényleges statisztikai átlaglétszám alapján. Az új jövedelemnövekmény adó rendelet jövedelem kategóriáktól függően eltérően határozza meg az adómentesen növelhető jövedelemszínvonal mértékét és az ezt meghaladó szint felett fizetendő növekményadó szintjét is. Gazdaságunkban az új szabályzók szerint 4% az adómentesen növelhető jövedelemszínvonal. Ezt meghaladóan pedig a növekményadó összege %-onként 100%-kal növekszik, ami azt jelenti, hogy a 7%-on felüli jövedelemszínvonalat 400%-os jövedelem növekményadó terheli. A rendelet egyébként a korábbi 300%-os növekményadó szintet 600%-os szintre maximálta. A jövedelemnövekmény adóra vonatkozó szabályzók a termelőszövetkezetet megfontolt munkaerő és jövedelem gazdálkodásra kötelezik. MÓDOSÍTÁSOK, VÁLTOZTATÁSOK A szabályozásban bekövetkezett módosítások, változtatások a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodási feltételeit szigorítják, egyben átmenetileg fejlesztési lehetőségeit is mérséklik. A szabályozók hatása a gazdálkodó egységekre vonatkozólag differenciált. Hatásukra a nyereség 20— 40%/o-kal csökken, ez termelőszövetkezetünk nyereségét is jelentős mértékben érinti. A tőkés világban bekövetkezett nagy mértékű alapanyagár növekedésének hatásait az elmúlt tervidőszakban a gazdálkodó egységek nem érezték, mert a különbözet kiegyenlítését a költségvetés magára vállalta. Az ilyen jellegű terheket a költségvetés továbbiakban az egyensúly javítása érdekében sem vállalhatja. A termelőár rendezése terhek jelentős részét a gazdálkodó egységekre terhelte Ezzel a termékek előállítási költségei jobban kifejezik a reális értéket, egyben a vállalatokat és szövetkezeteket a megfontoltabb anyagtakarékosságra ösztönzik. A vállalatoknak és szövetkezeteknek a jövőben szükségszerűen központi figyelmet kell fordítaniuk az anyagköltségek alakulására és olyan termékek előállítására, amelyek értékesítésével jelentősen megnövekedett anyagérték realizálható. AZ ÚJ SZABÁLYOZÓRENDSZER a továbbiakban csökkenti az állami támogatásban részesülő termékek körét azzal a meggondolással, hogy a vállalatokat kényszerítse a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetésére, s egyben ösztönzi a gyártmányfejlesztés meggyorsítását. A vállalatoknak törekedniük kell olyan korszerű termék előállítására, amelyek gazdaságosan értékesíthetők a külföldi piacokon is, s hogy a fennálló cserearány romlást ellensúlyozhassák. E feladat teljesítése különösen tőkés export vonatkozásában igen nehéz feladatot jelent, mert a tőkés világpiacon kialakult helyzet a versenyt kiélezte és itt helytállni csak korszerű termékekkel lehetséges. MÉG NAGYOBB TAKARÉKOSSÁGOT Az üzemanyagárak rendezése is jelentősen növeli termelőszövetkezetünkben a termelési költséget. Üzemanyagfelhasználásunk olyan volumenű, hogy sürgető feladat olyan intézkedések megtétele, melyek eredményeként jelentős üzemanyag megtakarítást kell elérni. Az 1975. évi üzemanyag felhasználást figyelembe véve 1976. évi áron termelőszövetkezetben 3,5—4 millió forint többletkiadást jelent. A termelői árrendezés kisebb mértékben érinti a vásárolt takarmányokat és azokat az ipari anyagokat, amelyek árváltozását az árhatósági rendelkezések lehetővé teszik. A mezőgazdaságban bekövetkezett anyag árváltozást részben ellensúlyozza az egyes termékek felvásárlási árának emelése. Termelőszövetkezetünket érintő felvásárlási árváltozások a következők: kukorica 18 Ft/g, dohány 1700 Ft/g, hízó marha 2 Ft/kg, tej 60 fillér/liter és gyapjú 20 Ft/kg. AZ ADÓZÁS változásai Az új szabályozó megváltoztatta a jövedelemadó szintjének meghatározását. 1976. január 1-től a jövedelemadó alapja az 1 főre eső szövetkezeti bruttó jövedelem, ami azt jelenti, hogy a képződő nyereség is adóköteles. Az adó öszszegének meghatározása progresszív jellegű, ami azt jelenti, hogy 28 000 Ft-ig 3% a jövedelmi adó összege és 4000 Ft-kénti emelkedése után a befizetendő összeg emelkedik, 80 000 Ft 1 főre jutó bruttó jövedelem utáni jövedelem adókötelezettség 35%. Termelőszövetkezetünkben az így meghatározott jövedelemadó korábbi időszakhoz képest 3 millió Ft-tal növekszik. A rendelet kedvezményekre is nyújt lehetőséget. Ilyen lehetőség az átlagos állományi létszám előző évihez történő csökkentése után figyelembe vehető kedvezmény. Ez azt jelenti, hogy a jövedelemadó alap a megtakarított A TARTALÉKALAP Új szabályozó a tartalékalap képzésére vonatkozó rendelkezés is. Ennek értelmében a költségvetési elvonásokkal csökkentett nyereség után évenként 4%-os alap képzendő, melyet elkülönített bankszámlára kell befizetni. Tartalékalap képzés mindaddig kötelező, amíg annak mértéke el nem éri a tárgyévi jövedelemszínvonalba beszámítható összes jövedelem 15%-át. Ez a tartalékalap a termelőszövetkezeté marad, csak felhasználását szabályozza a rendelkezés. Megváltozott a szociális és kulturális alap képzésének rendszere is. Az új rendelkezés értelmében az átlagos állományi létszám alapján 750 Ft/fő alapképzés az eredmény terhére biztosított. Az ezt meghaladó szükségletre pedig lehetőség nyílik az eredmény felosztásból tartalékolni MELYEK A MI FELADATAINK? Módosította az új rendelkezés a beruházások és termelőtevékenység támogatását is. A beruházások támogatása általában csökken, az erőgépek támogatása viszont növekszik 10 %-ról 20%-ra. Gazdaságunkat a termelőtevékenység utáni támogatás alapvetően nem érinti. Az új támogatás a tejhasznosítású tehenek utáni támogatás összegét differenciáltan határozza meg, ösztönözve nagyobb tejhozamú tehenek beállítására. A szabályzók összesítetten várható hatása gazdaságunkban 8 millió Ft fejlesztési alapcsökkenés. Matyi Sándor