Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1976 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1976 / 1. szám

1976. január LENIN TSZ HÍRADÓ Régen véget ért az aratás, de a központi major gépudvarában az egyik bálázó­gépben még mindig benne van a szalma. Ki a felelős ezért? Tanul — és még nyerhet is! Lapunk múlt év utolsó számában közölt KRESZ-feladatot 49 olvasónk fej­tette meg. A megfejtések között 34 tíz találatos szelvény volt, sajnos 15 olvasó hibásan oldotta meg a feladatot. A sorsoláson a szerencse Ágó Ferencnének, Matyi Zsuzsának, Almási János­­nénak, Kocsis Ferencnének kedvezett, akik egyenként 200,5 forintos ajándék­­utalványt nyertek. Az itt közölt feladatot hibátlanul megfejtők ismét sorsolá­son vehetnek részt. A sorsolásban azok a szelvények vesznek részt, melyeken a megfejtő a kérdé­sek után írt válaszok közül az általa helyesnek minősített válasz sorszámát be­karikázza. A megfejtett szelvényt a „Ki ismeri jobban?” felirattal ellátott lá­­dikába február 15-ig kell bedobni. — — — — —-------ITT LEVÁGANDÓ!---------_____ „KI ISMERI JOBBAN AZ ÚJ KRESZ-T? I. Egyéb jelzés hiányában mekkora a megengedett legnagyobb se­bessége lakott területen a személygépkocsinak? 1. 50 km/óra 2. 60 km/óra 3. 70 km/óra II. Hová kell járművel az úttesten elhelyezkedni a jobbra bekanya­­rodást megelőzően?­­ Az úttesten bárhová, ha ez a gyalogosok és a járművek forgal­mát nem veszélyezteti. 2. Mindig az úttest jobb széle mellé. 3. Az úttest jobb széle mellé, kivéve, ha a közúti jelzésekből más következik. III. Mi tilos — az alábbiak közül — a párhuzamos közlekedésre al­kalmas úttesten? 1. Bármely járművel a belső forgalmi sávra — a balra bekanya­­rodás és megfordulás esetét kivéve — ráhajtani. 2. Járművel ugyanabban a forgalmi sávban álló másik jármű mel­lett elhaladni 3. Közvetlenül kijelölt gyalogos átkelőhely előtt megállt másik jármű mellett elhaladni. IV. Hogyan kell a jármű sebességét megválasztani? 1. Mindig úgy, hogy a vezető járművével meg tudjon állni a be­látott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell. 2. Mindig úgy, hogy a vezető járművével minden várható és vá­ratlan akadály előtt meg tudjon állni. 3. Mindig csak arra tekintettel, hogy a jármű pillanatnyi sebes­sége ne legyen nagyobb az adott útszakaszon megengedett leg­nagyobb sebességnél. V. Kiknek kell a bekanyarodó járművel — az alábbiak közül — el­sőbbséget adni? 1. Annak az útnak az úttestjén az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak, amelyre a jármű bekanyarodik. 2. Mindkét útnak az úttestjén áthaladó gyalogosoknak. 3. Csak a kijelölt gyalogos átkelő­helyen áthaladó gyalogosoknak. V7. Melyik jármű minősül az alábbiak közül gépjárműnek? 1. A mezőgazdasági vontató. 2. A segédmotoros kerékpár. 3. A trolibusz VII. Mit jelent az egy lencsés forgalomirányító készülék villogó sárga fénye? 1. Veszélyes helyre hívja fel a figyelmet. 2. Piros jelzés következik. 3. Kötelező megállást jelez. VIII. Az alábbiak közül hol tilos megfordulni? 1. Hídon 2. Vasúti átjáróban 3. Aluljáróban IX. Milyen járművel tilos a kétkerekű motorkerékpárt vontatni? 1. Csak másik kétkerekű motorkerékpárral. 1. Csak segédmotoros kerékpárral. 3. Az összes járművel. X. Ki minősül a KRESZ szerint az alábbiak közül vezetőnek? 1. Az emberi erővel hajtott betegszállító kocsi vezetője. 2. A kerékpárt toló személy. 3. A segédmotoros kerékpár vezetője. A megfejtő neve:................................................................................................... .. munkaköri beosztása: .......................................................................... ........... ITT LEVÁGANDÓ! 3. oldal A pénzügyi szabályzórendszer módosítása és hatása Gazdaságpolitikánk alap­vető célja, hogy az V. öt­éves tervben biztosítsa népgazdaságunk további fejlődését és az életszínvo­nal folyamatos emelését. A gazdaságfejlesztési cél­kitűzések a korábbi idősza­kokhoz képest szerényebb méretűek lesznek, mert a tőkés világban kialakult gazdasági válság hatásai népgazdaságunkat is ked­vezőtlenül érintik. Ilyen gazdasági helyzetben erő­teljesebben hatnak nép­gazdaságunk hatékonysági problémáinak kedvezőtlen tényezői. 1976. január 1-től ér­vénybe lépő pénzügyi sza­bályozórendszer népgazda­ságunkat érintő nem kívá­natos hatások semlegesí­tésével, a gazdálkodás ha­tékonyságának erőteljes fo­kozásával kívánja az V. ötéves tervben meghatáro­zott feladatok teljesítését biztosítani. A termelőár-rendezés a mezőgazdasági üzemeket, így termelőszövetkezetün­ket is jelentős mértékben érinti. A műtrágya beszer­zési ára átlagosan 22%-kal, növényvédőszereké 20%­­kal, gyomirtószereké 25%­­kal növekedett. E termékek világpiaci ára az elmúlt időszakban a korábbinak többszörösére emelkedett. A népgazdaság az árválto­zások jelentős hányadát továbbra is magára vállal­ta. A mezőgazdasági üze­meknek szükségszerűen tö­rekedniük kell az anyagok célszerű felhasználásának biztosítására. Nem enged­hető meg a szakszerűtlen, hozamnövelést nem bizto­sító felhasználásuk. A ter­melés szempontjából a me­zőgazdaságban az ilyen anyagok felhasználása alap­vetően befolyásoló tényező, és ezért ezekkel való meg­gondolatlan anyagtakaré­kosság veszélyeztetheti a hozamok mennyiségének alakulását, létszám éves színvonalának összegével csökkenthető. Ez a rendelkezés ösztönöz a munkaerő racionális fel­­használására, illetve ter­melékenység fokozására. E kedvezmény lehetőségei­nek alkalmazása azonban szorosan összefügg a jöve­delem­színvonal növelésé­nek lehetőségével, melyet ugyancsak megváltozott szabályzók határoznak meg. LÉTSZÁM, JÖVEDELEM 1976. január 1-től kezdő­dően a létszám meghatáro­zása nem munkaórákból való visszaszámolással tör­ténik, hanem tényleges statisztikai átlaglétszám alapján. Az új jövedelem­növekmény adó rendelet jövedelem kategóriáktól függően eltérően határozza meg az adómentesen növel­hető jövedelemszínvonal mértékét és az ezt megha­ladó szint felett fizetendő növekményadó szintjét is. Gazdaságunkban az új sza­bályzók szerint 4% az adó­­m­entesen növelhető jöve­delemszínvonal. Ezt meg­haladóan pedig a növek­ményadó összege %-onként 100%-kal növekszik, ami azt jelenti, hogy a 7%-on felüli jövedelemszínvonalat 400%-os jövedelem növek­ményadó terheli. A rendelet egyébként a korábbi 300%-os növek­ményadó szintet 600%-os szintre maximálta. A jövedelemnövekmény adóra vonatkozó szabály­zók a termelőszövetkezetet megfontolt munkaerő és jövedelem gazdálkodásra kötelezik. MÓDOSÍTÁSOK, VÁLTOZTATÁSOK A szabályozásban bekö­vetkezett módosítások, vál­toztatások a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodási feltételeit szigorítják, egy­ben átmenetileg fejlesztési lehetőségeit is mérséklik. A szabályozók hatása a gazdálkodó egységekre vo­natkozólag differenciált. Hatásukra a nyereség 20— 40%/o-kal csökken, ez ter­melőszövetkezetünk nyere­ségét is jelentős mértékben érinti. A tőkés világban bekö­vetkezett nagy mértékű alapanyagár növekedésének hatásait az elmúlt terv­időszakban a gazdálkodó egységek nem érezték, mert a különbözet kiegyenlítését a költségvetés magára vál­lalta. Az ilyen jellegű ter­heket a költségvetés to­vábbiakban az egyensúly javítása érdekében sem vállalhatja. A termelőár rendezés­e terhek jelentős részét a gazdálkodó egysé­gekre terhelte Ezzel a ter­mékek előállítási költségei jobban kifejezik a reális értéket, egyben a vállalato­kat és szövetkezeteket a megfontoltabb anyagtaka­rékosságra ösztönzik. A vállalatoknak és szövetke­zeteknek a jövőben szük­ségszerűen központi fi­gyelmet kell fordítaniuk az anyagköltségek alakulá­sára és olyan termékek előállítására, amelyek érté­kesítésével jelentősen meg­növekedett anyagérték rea­lizálható. AZ ÚJ SZABÁLYOZÓ­­RENDSZER a továbbiakban csökkenti az állami támogatásban részesülő termékek körét azzal a meggondolással, hogy a vállalatokat kény­szerítse a gazdaságtalan termékek gyártásának meg­szüntetésére, s egyben ösz­tönzi a gyártmányfejlesz­tés meggyorsítását. A vál­lalatoknak törekedniük kell olyan korszerű termék elő­állítására, amelyek gazda­ságosan értékesíthetők a külföldi piacokon is, s hogy a fennálló cserearány romlást ellensúlyozhassák. E feladat teljesítése külö­nösen tőkés export vonat­kozásában igen nehéz fel­adatot jelent, mert a tőkés világpiacon kialakult hely­zet a versenyt kiélezte és itt helytállni csak korszerű termékekkel lehetséges. MÉG NAGYOBB TAKARÉKOSSÁGOT Az üzemanyagárak ren­dezése is jelentősen növeli termelőszövetkezetünkben a termelési költséget. Ü­zemany­agf­elhasználá­sunk olyan volumenű, hogy sürgető feladat olyan in­tézkedések megtétele, me­lyek eredményeként jelen­tős üzemanyag megtakarí­tást kell elérni. Az 1975. évi üzemanyag felhaszná­lást figyelembe véve 1976. évi áron termelőszövetke­zetben 3,5—4 millió forint többletkiadást jelent. A termelői árrendezés kisebb mértékben érinti a vásárolt takarmányokat és azokat az ipari anyagokat, amelyek árváltozását az ár­hatósági rendelkezések le­hetővé teszik. A mezőgazdaságban be­következett anyag árválto­zást részben ellensúlyozza az egyes termékek felvá­sárlási árának emelése. Termelőszövetkezetünket érintő felvásárlási árválto­zások a következők: kuko­rica 18 Ft/g, dohány 1700 Ft/g, hízó marha 2 Ft/kg, tej 60 fillér/liter és gyapjú 20 Ft/kg. AZ ADÓZÁS változásai Az új szabályozó meg­változtatta a jövedelemadó szintjének meghatározását. 1976. január 1-től a jöve­delemadó alapja az 1 főre eső szövetkezeti bruttó jö­vedelem, ami azt jelenti, hogy a képződő nyereség is adóköteles. Az adó ösz­­szegének meghatározása progresszív jellegű, ami azt jelenti, hogy 28 000 Ft-ig 3% a jövedelmi adó össze­ge és 4000 Ft-kénti emel­kedése után a befizetendő összeg emelkedik, 80 000 Ft 1 főre jutó bruttó­ jöve­delem utáni jövedelem adó­kötelezettség 35%. Terme­lőszövetkezetünkben az így meghatározott jövedelem­­adó korábbi időszakhoz képest 3 millió Ft-tal nö­vekszik. A rendelet ked­vezményekre is nyújt lehe­tőséget. Ilyen lehetőség az átlagos állományi létszám előző évihez történő csök­kentése után figyelembe vehető kedvezmény. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem­­adó alap a megtakarított A TARTALÉKALAP Új szabályozó a tartalék­­alap képzésére vonatkozó rendelkezés is. Ennek ér­telmében a költségvetési elvonásokkal csökkentett nyereség után évenként 4%-os alap képzendő, me­lyet elkülönített bankszám­lára kell befizetni. Tarta­lékalap képzés mindaddig kötelező, amíg annak mér­téke el nem éri a tárgyévi jövedelemszínvonalba be­számítható összes jövede­lem 15%-át. Ez a tartalék­­alap a termelőszövetkezeté marad, csak felhasználását szabályozza a rendelkezés. Megváltozott a szociális és kulturális alap képzésé­nek rendszere is. Az új rendelkezés értelmében az átlagos állományi létszám alapján 750 Ft/fő alapkép­zés az eredmény terhére biztosított. Az ezt megha­ladó szükségletre pedig le­hetőség nyílik az eredmény felosztásból tartalékolni MELYEK A MI FELADATAINK? Módosította az új rendel­kezés a beruházások és termelőtevékenység támo­gatását is. A beruházások támogatása általában csök­ken, az erőgépek támoga­tása viszont növekszik 10 %-ról 20%-ra. Gazdasá­gunkat a termelőtevékeny­ség utáni támogatás alap­vetően nem érinti. Az új támogatás a tej­hasznosítá­sú tehenek utáni támoga­tás összegét differenciáltan határozza meg, ösztönözve nagyobb tejhozamú tehe­nek beállítására. A sza­bályzók összesítetten vár­ható hatása gazdaságunk­ban 8 millió Ft fejlesztési alapcsökkenés. Matyi Sándor

Next