Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1976 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1976 / 2. szám

LENIN MGTSZ KISKUNFÉLEGYHÁZI EGYESÜLT LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA 1976. FEBRUÁR A pártélet fontos eseménye a tagkönyvcsere A Magyar Szocialista Munkás Pártnak és egész poli­tikai életünknek egyik leglényegesebb eseménye a párt­tagsági könyvek cseréje. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munkának fontos szakasza a januárban megtartott alap­­szervezeti taggyűléseken az intézkedési tervek ismerte­tésével és a Központi Bizottságnak a párttagsághoz in­tézett levelével lezárult. A Központi Bizottság határozata politikai céljainkat a következőkben jelölte meg: „A párttagsági könyvek cseréjét megfelelően végre­hajtva mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tovább erősítsük a párt eszmei-politikai és cselekvés egységét, növeljük a párttagok aktivitását a szocialista építés soron levő feladatainak megvalósításában, tömö­­rítsük sorainkat a XI. kongresszus határozatainak a végrehajtására. Célunk, hogy társadalmi, gazdasági kul­turális életünk minden területén erősödjék a párt ve­zető szerepe, tömegkapcsolata, összeforrottsága egész dolgozó népünkkel.” A tagkönyvcsere jó megszervezésének, helyes végre­hajtásának legfontosabb feltétele, hogy minden párttag egységesen értelmezze e fontos feladat politikai tartal­mát. Nem lehet a pártéletnek ezt az igen fontos részét idő­szakos munkának, kampányfeladatnak tekinteni. A tag­könyvcsere nem adminisztrációs tevékenység, bár ilyen feladatok is jelentkeznek, elsősorban politikai munka. A tagsági könyvek cseréjét megelőzik az elvtársi be­szélgetések a párt valamennyi tagjával. Ezeken az esz­mecseréken minden párttag elmondhatja véleményét a párt politikájának végrehajtásáról, annak helyi megvaló­sításáról, az alapszervezet tevékenységéről. A beszél­getés terjedjen ki a párttag munkájára, ideológiai, po­litikai képzettségére, a párt politikájának ismeretére, a pártmegbízatások teljesítésére, közéleti tevékenységé­re. Nyíltan kell beszélni a párttagok személyes gond­jairól, problémáiról is. A beszélgető csoportok viszont mondjanak véleményt a párttagról, arról, hogy mint kommunista, milyen fo­kon ismeri, miként képviseli a párt politikáját, milyen a kapcsolata a környezetével, a többi dolgozóval, ho­gyan teljesíti munkahelyi feladatát, magánéletében ho­gyan érvényesülnek a párt elvi, erkölcsi követelményei. A vezető beosztásban dolgozó párttagoknál a beszélgető csoportoknak mérlegelni kell, eleget tesznek-e a be­osztásukból fakadó munka, és magatartásbeli követel­ményeknek. A beszélgetéseknél biztosítani szükséges az őszinte, elvtársi légkört, ami felold minden szorongást, tartóz­kodást, a vélemény nyilvánítására ösztönöz. Segíteni kell azokat, akik más esetekben ritkán szó­lalnak meg, vagy kifejezőkészségük hiányos. A beszélgetések alkalmával egyenjogú párttagok ül­nek egymással szemben, elvtársi eszmecserét folytatnak, ahol mindkét fél nagyon őszintén elmondhatja vele e e­nyét. A beszélgetésekre nemcsak a beszélgető csopor­toknak, de a többi párttagnak is fel kell készülni, hogy az egyéni találkozás valóban felszabadult légkörben le­zajló eszmecsere legyen. A beszélgetéseket minden párttaggal alapszervezeté­ben kell lefolytatni, az alapszervezet intézkedési tervé­ben kijelölt csoportokkal és meghatározott időben. Az elbeszélgetések időpontját az alapszervezetek ve­zetőségeinek kell közölni. Ezekre az elbeszélgetésekre a párttagok hozzák magukkal személyi igazolványukat, párttagsági könyvüket és 3 db egy évnél nem réges fényképet. A mozgásképtelen, súlyos betegekkel a beszélgetés a lakáson is lefolytatható. Az alapszervezeti titkárokkal és vezetőségi tagokkal az elbeszélgetések március 10-től április 1-ig történ­nek. Az intézkedési tervek szerint az­­ alapszervezet­ben áprilisban, a II. alapszervezetben május hó folya­mán a III. IV. alapszervezetben június 15-ig kell az elbeszélgetéseket megejteni. Minden alapszervezetnek a tagkönyvcserével kapcsola­tos feladatait úgy kell megoldani, hogy az új párttag­sági könyvvel válik majd valóra egy magasabb fokú aktivitás és áldozatkészség, mely kifejezője a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért vívott harcnak, így válik majd valóra a pártéletnek e fontos eseménye, amely ösztönző erőként újabb sikerekhez vezet. Juhász József A 66. NEMZETKÖZI NŐNAP ALKALMÁBÓL SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK MINDEN KEDVES NŐDOLGOZÓJÁT. 1976. február 14 zárszámadási közgyűlése A vezetőség írásos jelen­tése elöljáróban beszámolt az 1975-ös évvel lezárult IV. ötéves tervidőszakról, megállapítva, hogy a kö­zös gazdaság is jelentős fejlődést ért el ezalatt. A főbb növények termésátla­gai megduplázódtak, sokat fejlődött az állattenyésztés, jelentősen növekedett a ki­egészítő üzemekből szár­mazó jövedelem. A termelőszövetkezet a múlt évi tervét teljesítette, megvalósította azokat a célokat, amelyek biztosít­ják a további fejlődést. NÖVÉNYTERMESZTÉS A főágazat nagyon ked­vezőtlen körülmények kö­zött kezdte az évet. A mun­kák egy része az 1974. évi csapadékos ősz miatt elma­radt, s ezeket a tavasszal kellett pótolni. Az 1000 hektár búza ve­tését, amelyen 39 mázsás termést terveztünk, nem sikerült idejében befejezni. A későbbi jó gondozás és a kedvező időjárás ellensú­lyozta a késést. A betaka­rítás előtt közvetlenül a gabona megdőlt, nagyon nehéz volt a gépek mun­kája. Hektáronként 37 má­zsás átlagot sikerült a mag­tárakba hordani. Az 1600 hektár kukorica átlagtermését 50 mázsára terveztük. A jól szervezett, fegyelmezett munka, a szakszerű irányítás, vala­mint a kedvező időjárás következtében sikerült el­érni az 58 mázsás átlagot. A 600 hektáros zöldborsó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Alig háromszáz hektár termését lehetett zölden elcsépelni az esős időjárás és a vá­ratlanul fellépett betegség miatt. Ez utóbbi miatt a konzervgyár leállította az átvételt, s 10 napi szünet után folytatódhatott a be­takarítás. Ezalatt a borsó egy része elöregedett, s csak szárazon lehetett ér­tékesíteni. Zöldborsóból a tervezett 210 vagon helyett 108 vagon értékesítésére kerülhetett sor. A 25 va­gon szárazborsóból 10 va­gonnal vetőmagnak ma­radt, a többi értékesítésre került. A betakarítási problémák miatt később vetették el a silókukoricát, de a kedvező időjárás hatására 750 va­gon helyett 800 vagonnal sikerült betakarítani. A 80 hektár zöldbabból is tönkrement 20 hektár, a víz és különböző fertőzés miatt, a konzervgyárnak a tervezett 24 vagon helyett csak 18 vagonnal tudtunk átadni. A múlt évben 210 hek­táron telepítettünk új lu­cernát. A korábban telepí­tettek betakarítása is ne­héz volt a sok eső miatt. A széna minősége nem utolsósorban, ez miatt el­maradt a korábbi évek minőségétől. A növénytermesztés te­vékenységét segítő segéd­üzemeknek, a javító mű­helyeknek igen sok felada­ta volt a múlt évben. A gépek meghibásodása foko­zott volt, s a szakemberek elismerésre méltó módon tettek meg minden tőlük telhetőt a gépállások elke­rüléséért, a minél gyor­sabb javítások elvégzéséért. A főágazat eredményeit jelentős mértékben segítet­te a szocialista munkaver­seny is. A traktorosok kö­zül Rekedi László az I. Fi­­csor Ferenc pedig a máso­dik helyezést szerezte meg a járási versenyen. A Te­rületi Szövetség által hir­detett betakarítási verseny­ben a gabonánál Palásti Lajos, a kukoricánál pedig Rigó István szerezte meg a harmadik helyezést. A KERTÉSZETI ÁGAZAT ... tevékenységét jelentős mértékben akadályozta a múlt évben tavasszal a vi­har, később pedig a bel­víz. A szőlőkben nehéz volt a munka, s volt amiket csak­ késve tudtak elvégez­ni a belvizek miatt. A ter­vezett 63 vagon helyett csak 34 vagon szőlő beta­karítása sikerült. Ebben az évben is sokat segítettek a szüreti munkákban az ál­talános iskolás diákok. Az őszibarack árbevételi tervét túlteljesítettük —, annak ellenére, hogy a ter­vezett 31 vagonnal szem­ben csak 29 vagonnal szed­tek le az itt dolgozók, — mert a minősége a vártnál jobb volt. A körte termesz­tése igen kedvezően alakult, a 15 vagonos tervvel szem­ben 53 vagonnal értékesí­tettünk. Évek óta nagy gondot je­lent a dohánytermesztés, hol a homokverés, hol a belvíz miatt. Az öt vagon értékesített szárazdohány többsége I. és II. osztályú volt. A virágkertészet át­telepítése befejeződött, si­keresen megteremtették a feltételeket a szálas virág termesztéséhez. A termelőszövetkezet 500 hektáron foglalkozik erdő­­gazdálkodással és cellulóz­nyár termesztéssel, amely­hez állami támogatást is kap Állattenyésztés A múlt évben jelentős fejlődés történt az állatte­nyésztésben, úgy minőségi­leg, mint mennyiségileg. A termelési eredmények ja­vultak, jobbak az elhelye­(Folytatás a 2. oldalon) Ismét eltelt egy esztendő, termelőszövetkezetünk ve­zetősége alapos munkával összegezte a múlt év eredmé­nyeit és hibáit, és részletes jelentést készített. Ezt és az 1976-os esztendő célkitűzéseit már a közgyűlés előtt eljuttatták a tagokhoz, hogy legyen idejük áttanulmá­nyozni. A Vegyipari Gépgyár hatalmas ebédlőjében üdvözölte Hajdú Gyula elnökhelyettes a közel 700 termelőszövet­kezeti tagot, valamint a vendégeket: Fehér Lajosnét, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagját, Ormándi Jánost, az MSZMP Városi Bizottságának tit­kárát, dr. Dobos Ferencet, a városi tanács elnökét, Bank Gyulát, a Területi Szövetség képviselőjét, vala­mint a partner vállalatok képviselőit. Mielőtt a közgyűlésen történteket ismertetnénk, rövid tájékoztatót adunk a múlt az idei tervekről, esztendő eredményeiről és Fehér Lajosné a Termelőszövetkezetek Országos Taná­csának képviselője köszönti a közgyűlést Az elnökség nagy figyelem­mel hallgatja a hozzászólá­sokat

Next