Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1977 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1-2. szám

LENIN MGTSZ KISKUNFÉLEGYHÁZI LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA 1977. 1-2. SZÁM Zárszámadó közgyűlésünkről problémát és ennek javítá­sával vélik eredményeseb­bé tenni a műhely munká­ját. Javasolták a szabad szombatokon és vasárnapo­kon való foglalkoztatás megszüntetését, illetve mi­nimálisra szorítását. Varga Gábor vezetőségi tag, traktoros hozzászólá­sában a szocialista brigá­dok nagy szerepét ecsetel­te, majd az alkatrész-ellá­tásról szólva javasolta az alkatrész felújítások gya­korlatának további folyta­tását. Hangsúlyozta, hogy feltétlenül szükséges egy új esztergapad beállítása, s régi rossz, elhasznált he­lvett. Rekedt István szárító­üzemi dolgozó a munkahe­lyi körülmények javítását, valamint a raktári szerszá­mok és gépek modernizá­lását javasolta. Tarjányi Lajos szerelő a műhely létszám növelésé­nek kérdését említette, te­kintettel arra is, hogy több fiatal katonai szolgálatra fog bevonulni. Egyebekben említést tett arról is, hogy a szövetkezetek egyes ágazatai közötti egészsé­ges versenyszellem néha rivalizálássá válik és sok esetben még apróbb szí­vességek megtételére sem hajlandó az egyik üzem a másik terhére. tett problémákra Lac.zkó Gyula a termelőszövetkezet elnöke adott választ, meg­köszönve a tagság részéről felmerülő aktív érdeklődést és a problémák nyílt, őszinte feltárását. A termelőszövetkezet el­kal határozottabb intézke­dést kell foganatosítani. A kertészeti főágazat munkaszervezeti egység ke­retében tartott részközgyű­lés hozzászólói munkaterü­leti egységük problémáiról fejtették ki nézeteiket. Tar­feladatokat. Jónak tartot­ta, hogy a szövetkezet ver­senyakciót indított a NOSZF. 60. évfordulója al­kalmából. Sok sikert kí­vánt céljaink eléréshez. Az elhangzott vélemé­nyeket Oláh István főágá­Termelőszövetkezetünk az 1976. év i zárszámadási és az 1977. évi tervet tárgyaló közgyűlését a szövetkezeti tagok számának nagysága miatt az Alapszabályban biz­tosított lehetőségnél fogva munkaszervezeti egységen­ként részközgyűlési formában tartotta meg. Az 5 rész- közgyűlésen 673 fő termelőszövetkezeti tag jelent meg, s ekként a közgyűlések határozatképesek voltak. Termelőszövetkezetünk vezetőségének javaslata alap­ján több éves jó gyakorlatnak minősült, hogy a zár­számadás és a terv közgyűlési beszámolóját, valamint a bizottságok jelentéseit írásos formában megküldtük minden szövetkezeti tagnak a közgyűlést megelőzően. Kétségtelen nagy munkát jelent ez, hiszen a közel 900 példány elkészítése és kézbesítése nem kis feladat, így néha talán már nem is jut sok idő, mintegy 60 oldalnyi közgyűlési anyag tüzetes áttanulmányozására. Minden­képpen eredményes kezdeményezés azonban ez, mivel kézzelfoghatóan nagyobb tájékoztatást nyújt a tagság­nak, s az eredmények és a feladatok vonatkozásában a közgyűlést követően is lehetségessé válik, hogy utána nézzenek bizonyos dolgoknak. Szükséges tehát, hogy a jövőben is hasonló módón tájékoztassuk a gazdaság életét érintő ezen legfontosabb problémákról tagságunkat, ami annál is jelentősebb, hogy így a közgyűlés képes komolyabb érdemi munkát végezni, s a vitát ez esetben már ismert és nem első­kézből hajlott problémák kapcsán lehet lefolytatni. Laczkó Gyula válaszol a Központi major részközgyűlésén a kérdésekre az ágazaton belül elsősor­ban a göngyöleg nyilván­tartással kapcsolatban szükséges nagyobb előre­haladást elérni. Álláspont­ja szerint az 1977. évi tervek meg­valósításához a feltételek biztosítottak, azok telje­síthetők. A továbbiakban felszó­lalók, elsősorban a köz­ponti javítóműhely dolgo­zói a munkaerő-létszám problémájával foglalkoz­Részközgyűléseinken a ve­zetőség által kijelölt egy- egy vezetőségi tag látta el a levezető elnök funkció­ját. Szövetkezetünk több kedves vendéget üdvözöl­hetett a részközgyűléseken, így Gera Sándor elvtársat a Bács-Kiskun megyei MSZMP Bizottság PMO. osztályvezetőjét, Ormándi János elvtársat, az MSZMP városi bizottság titkárát, Kovács László elvtársat, a Kiskunsági Mg. Szövetke­zetek Területi Szövetségé­nek titkár-helyettesét, dr. Dobos Ferenc elvtársat, a Városi Tanács elnökét és Kiss Ferencet, a Városi Tanács Termelés-, Ellátás­felügyeleti Osztályának fő­előadóját. Az egyes részközgyűlése­ken a beszámolók részbeni kiegészítésre kerültek, ugyanis a szocialista mun­kaverseny kérdéseivel a beszámoló nem foglalko­zott kellő mélységben, így ennek pótlását szóban tet­ték meg az előadók. Ha­sonlóan bővebb kiemelést adtak a közgyűlésnek a szövetkezeti társulások munkájáról és annak ered­ményéről is. A továbbiak­ban a közgyűlés hozzászó­lások és vélemények fóru­ma lett. A központi majorban Szombathelyi Péter mű­szakvezető a szárító üzem­ág, valamint a tárolás és raktározás problémáiról beszélt. Az MGF gyors- szárító beruházásának és üzemelésének kérdéséről szólva kiemelte, hogy na­gyon hasznos volt, a még teljesen el sem készült üzem működését beindíta­ni, mert így igen komoly megtakarítást tudtunk a szövetkezetnek biztosítani és a takarmánygondokon is sikerült enyhíteni. Problémaként vetette fel, hogy ebben az ágazatban aránylag magas, 40 év fe­letti az átlagéletkor. A magtárak gépesítése már nem a legkorszerűbb, így a munkaerő-gondokat fel­tétlenül a korszerű gépesí­tés kiváltásával kell meg­oldani. Hangsúlyozta, hogy nöke ígéretet tett a javító- műhely több problémájá­nak rendezésére, így egy esztergapad soron kívüli beszerzésére, az új műhely elkészültével megfelelő szerszámok biztosítására, melyek beszerzését a mű­hely dolgozóinak előzetes meghallgatása után fogja Hatvani Béla a Bem-kerü leiben tartott részközgyűlés levezetője tak. Mágori Sándor szerelő javasolta a nyári szezon­ban legalább 8—10 fő be­állítását, úgyszintén azon véleményének adott han­got, hogy a traktorosok holtidényben történő szere­lési munkáit jobban kelle­ne dotálni, hogy intenzí­vebb munkát lehessen el­érni. A túlórák dotálásával kapcsolatosan a bérsza­bályzat módosítását java­solta. Tarjányi János és Kor- bely János az alkatrész- ellátás tekintetében láttak Hideg Gyula és Gál Mi­hály gyalogmunkások az egyre csökkenő létszámú gyalogmunkás gárda prob­lémáiról beszéltek, így kü­lönösen az idénymunkára felvett dolgozók magasabb bérezését sérelmezték. Tarjányi Mihály gyalog­munkás az állati trágya felhasználásának kérdését vetette fel, majd javasolta, hogy az állattenyésztési te­lepek kifutóinak betonozá­sát feltétlenül célszerű lenne minél előbb megol­dani. A részközgyűlésen felve­a tsz vezetősége megvaló­sítani. A bérszabályzat megfele­lő módosítására a vezető­ség a közeljövőben in­tézkedést tesz. Sajnálatosnak nevezte a termelőszövetkezet elnöke, hogy bár a tsz vezetősége az elmúlt évben határoza­tot hozott a szombat, va­sárnapi munkavégzés mi­nimálisra korlátozásáról, ez az elhangzott vélemé­nyek szerint nem lett meg­felelően végrehajtva. E te­kintetben a jövőben sok­jányi' István például fel­tétlenül helyes cselekedet­nek tartja a szőlő kitelepí­tésre tett intézkedést, mert a munkaerő-hiány, s a sző­lők kiöregedése az ilyen hagyományos szőlőművelé­si formát teljesen gazda­ságtalanná tette. Molnár István dohány- kombájnos a dohány mi­nőségi hiányosságainak okait a jó mennyiségi mu­tatók mellett elsősorban a munkaerő-hiányból fakadó idegen munkaerő alkalma­zásának, s a kedvezőtlen időjárásnak tudja be. Helyesnek tartja a ki­sebb területen történő do­hánytermesztést, s az így kevesebb munkaerővel is elvégezhető lesz, s akkor talán a minőség is javulni log. Javasolja, hogy a do­hánytermesztésben dolgo­zók nagyobb megbecsülése esetén talán több fiatalnak lenne kedve ezt a munkát végezni. Gácsi József erdészeti ágazatvezető szintén a munkaerő-hiány problémá­ját említette, az ágazaton belül ko­moly problémát jelent, hogy a szállítás igen költ­séges. A szövetkezet rendelt ugyan egy önrakodót, azon­ban azt csak a második félévre igazolták vissza. Kaposi János szárító­üzemág vezető a szárító telephez vezető út megja­vítását kérte, mivel a jár­művek rossz útviszonyok miatt többször elakadnak és ez igen komoly munka­idő-kiesést okoz. Gera Sándor elvtárs a Megyei Pártbizottság üd­vözletét tolmácsolta a ter­melőszövetkezetnek és gra­tulált a termelőszövetkezet eredményeihez, ismertette a szőlőtelepítéssel kapcso­latosan a megyénkben je­lentkező problémákat és zatvezető foglalta össze, il­letve válaszolt a problé­mákra. Ennek kapcsán ki­tért arra, hogy a szárító­üzem vezetője által felve­tett probléma rövid időn belül megoldásra kerül. A szőlő selejtezéssel kap­csolatosan feltétlenül szük­séges lesz a jobb fajta megválasztás és korszerű technika alkalmazását el­érni. A kiegészítő főágazat részközgyűlése során a hoz­zászólók elsősorban a la­katosüzem munkakörülmé­nyeinek problémáját ve­tették fel, így többek kö­zött Szabó Mihály, Fekete István és Gácsi K. Ferenc, de erről beszélt Rádi Ist­ván is. Hajdú Gyula elnökhe­lyettes a felvetett problé­mákra válaszolva kitért arra is, hogy a lakatos­üzem rendezésére 1977. év­ben kerül sor. így a raktár, fürdő problémája is meg lesz oldva. Az építőrészleg és köz­ponti iroda dolgozóinak részközgyűlésén elsősorban az építőrészleg munkaszer­vezeti problémáiról nyilat­koztak a hozzászólók, így Czimer András, Tóth Géza és Cseh János is ezt ve­tette fel. A felszólalók ki­fogásolták még a jutalom elosztásának módszerét is. Borbély Gábor főköny­velő a felvetett problé­mákra válaszolva egyetér­tett azzal, hogy az anyag- ellátás és munkaszervezés területén a meglehetősen sok munkahelyen dolgozó építőrészlegnél is meg kell oldani, elmondta, hogy a jutalom szétosztása az ága­zatvezető megítélésére lett bízva. Mivel ez bizonyos szubjektív megítélést min­dig tartalmaz, ezért a jövő évi jutalmazásra vonatko­(F oly tatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék