Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1978 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

LENIN MGTSZ KISKUNFÉLEGYHÁZI LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA 1978. 1. szám II kertészeti főágazat 1977 évi munkájáról DOHÁNYTERMESZTÉS Az előző évek kísérletező munkája úgy látszott, hogy 1977 évben beérik. A do­hányipar megállapítása sze­rint az elmúlt évek leg­szebb termése mutatkozott. A palántanevelés igen jól sikerült. Üj fajtát állítot­tunk termesztésbe (Virgi­nia Coocer). A dohánytö­rést igen-igen korán, július 10-én megkezdtük. A július 31 -i jégverés a leveleket Metszik az őszibarack fákat a Rákóczi-kerületben vünk; 2500 m3 2 millió Ft Értékesítési árbevételi té- nyünk: 2402 m3 2,19 m Ft. Átlagár terv 800 ezer Ft Átlagár tény 912 ezer Ft Ezt az eredményt az alábbiak tették lehetővé: 1. Szinte 100 százalékos iparifa kihozatal. 2. Választék eltolódás az értékesebb választék javára. 3. Az exportfeltételeknek maradéktalanul eleget tudtunk tenni. Exporttevékenységünk dollár elszámolású orszá­gok felé irányult, így a népgazdaság számára dol­lár bevételt biztosítottunk. Szövetkezetünk 896 köbmé­ter faanyagot exportált, melynek árbevétele 966 ezer forint. (1078 m3 átlag­árral). E mellett megoldot­tuk a tsz faanyagellátását is. A felmerült igényeknek megfelelően egyéb helye­ken is végeztünk fakiter­melést: (Folytatás a 2. oldalon) Termelőszövetkezetünk kertészeti főágazata egy igen rapszodikus és egy igen szeszélyes évet zárt. Ültetvé­nyeinket a tavaszi fagykárok 20—50 százalékban káro­sították. Július 31 én olyan jégverés érte városunkat, s termelőszövetkezetünket is, hogy még a legöregebb tsz-tagok sem emlékeznek ilyen jégkárra. Ez tette szükségessé, hogy az eredeti tervünket módosítani kel­let t. A jégverés következtében olyan károk keletkez­tek, amelyek azonnali megállapítása reális volt, de a későbbiek folyamán az év hátralevő időszakában is komoly árbevételi problémát jelentettek. Ezen ágazat minden egyes dolgozója és szakvezetése azonnali intézkedéseket tett a jégkár elhárítására és a terv maradéktalan teljesítése érdekében. nosítani. Az előirányzott árbevétel teljesítve lett. SZŐLŐ-GYÜMÖLCS TERMESZTÉS Évek óta jégkár nélkül is komoly problémát okoz az ágazatnak a szőlőter­mesztés. A szőlő árbevételi tervét több mint 300 ezer forinttal csökkentettük, saj­nos, még így sem tudtuk az árbevételi tervet teljesí­teni. Komoly hiányossága volt a szőlőtermesztésnek, hogy az évek óta elmaradó mechanikai gyomirtást a vegyszeres gyomirtással sem tudtuk helyettesíteni. A megtermelt 2866 mázsá­ból 1700 mázsa került fel­dolgozásra, illetve beszű- résre, a többit a MÁP-nak adtuk el. Így az árbevétel 881 ezer forint lett. További 20 hektárt 1978. I. n. évben kiselejteztük. A fennmaradt mintegy 60 hektár szőlő megfelelő kul- turállapotára 1977 őszén intézkedéseket tettünk. Re­méljük, hogy szakvezeté­sünk nagyobb gondot fog fordítani a megmaradó ül­tetvény állapotára. Az őszibarack és kör^e évek óta kiegyensúlyozott árbevételt biztosít. Sajnos, a jégkár megviselte az ül­tetvényeket, melyek hatása még 1978-ban is érződni fog. A módosított terv ke­vesebbet irányoz elő az ár­bevételből, oly nagymérvű volt a gyümölcs pusztulása, hogy a terméskiesés beho­zása minőség javításával is lehetetlen volt. Készí­tettünk több mint 700 má­zsa cefrét, a jégverés által sérült gyümölcsök feldol­gozására. Ez azt eredmé­nyezte, hogy a szeszfőzde árbevételi tervét ehhez mérten megemeltük. Meg­felelő munkával sikerült jóminőségű gyümölcspálin­kát főzni. szétszaggatta, letörte, ösz- szekuszálta. Elképzelésünk az volt, hogy a még menthetőt mi­nél rövidebb időn belül be­takarítsuk. Igénybe vettük a KISZ-tábort is. Így hat nap alatt sikerült megmen­teni azt a levéltömeget, amely majdnem- az árbe­vételt tudta hozni. Megje­gyezzük; ez alig több, mint egyharmada volt a 31-i várható termésnek. 10 hektár dohányt 15—20 cm magasságra leorkánoz- tunk. Elképzelésünk az volt, hogy az újrafejlődő do­hánylevelekből kedvező időjárás esetén megfelelő minőséget tudunk betaka­rítani. Az így elért eredményt még fokozni tudtuk a szá­rítótelep jó kihozatalával. ROZSTERMESZTÉS A rozstermesztést az ága­zat több szempontból vé­gezte. Ezek voltak: — homokterületek hasz­nosítása, — tagjaink alomszalma- igényének kielégítése, — zöld rozsból szárítás útján takarmánykészí­tés. Mindezek célozták, hogy gyengébb termőképességű területeinket miképpen le­hetne gazdaságosan hasz­DINNYE-PAPRIKA TERMESZTÉS A dinnyetermesztés régi hagyományokkal rendelke­zik, hozzájárul a város gyümölcs-zöldség ellátásá­hoz. Árbevételét, amely 245 ezer forint volt terv szerint, 260 ezer forintra teljesítette. A paprika kísérleti nö­vényként szerepelt, így kü­lön árbevételi terv nem lett meghatározva. Igen szép termést ígért, azonban a jégverés 30—35 százalékát tönkretette. A növény 154 ezer forint árbevételt ho­zott. lenére a járulékos beruhá­zások hiánya. Itt kell meg­említeni, hogy ez a prob­lémánk megoldódik az 1978. augusztusában elkészülő burgonyatárházzal. Intéz­kedést tettünk annak érde­kében, hogy 1978 évben megfelelő árbevételt tud­junk realizálni. Ezért 1977 őszén 80 vagon különböző minőségű és osztályú, va­lamint fajtájú vetőmagot szükségtárolóban helyez­tünk el. Eddigi tapasztala­taink megfelelőek. erdőfelújítás ápolásából, valamint 28,6 hektár cel­lulóz nyár nyeséséből. FÜZVESSZŐ TERMELÉS A fűzvessző termelés ár­bevételi terve 190 ezer fo­rint, melyet teljesítettünk. Ezen munkálatoknál mun­kabért és energia költséget takarítottunk meg, ugyanis lábon adtuk el a fűzvesszőt. FAKITERMELÉS BURGONYA­TERMESZTÉS Termelőszövetkezetün k egy új, iparszerűen ter­meszthető növény beállítá­sát tűzte célul. Ez meg­egyezett a városi párt és tanácsi vezetők elképzelé­seivel is. Részét képezi egy olyan évenként ismétlődő váltási rendszernek, mely a monokultúrás termesztés­ből adódó terméseredmény csökkenésének kiküszöbö­lését irányozza elő. Jól gépesíthető és az új gépek mellett a meglevő gépeink jól kihasználhatók. A módosított tervet sem tudta hozni a kultúra. En­nek a következő okai vol­tak, véleményünk szerint: — a vetőmag minősége nem volt megfelelő, — a késő őszi szállítások próbára tették a gumó csírázóképességét, — nem rendelkeztünk megfelelő termesztési tapasztalatokkal, — a június—júliusi aszá­lyos időjárás. Nehézségeinket tetézte minden erőfeszítésünk el­ERDÖGAZDÄLKODÄS Erdőgazdálkodásunk fel­adata a közel 500 hektáros erdőterületen való szaksze­rű gazdálkodás. Az erdő- telepítés 228 ezer forintos árbevételi tervét teljesítet­te. Ez a 28,4 hektár fenyő­erdő befejezettként való átadásából adódik. Az er­dőfelújítás árbevételi terve 28 ezer forint volt, melyet 48 ezer forintra teljesítet­tünk. Ez áll a 3,9 hektár Fakitermelés az erdőgaz­dálkodás legjelentősebb te­vékenysége. 99,2 hektár te­rületen végeztük el a gyé­rítést és 2330 nettó köb­méter vastagfát termeltünk ki (terv: 2500 m3) melyből csupán 9 köbméter tűzifa, többi mind ipari célra al­kalmas választék (ipari fa kihozatal 99,99%). Ezzel biztosítottuk, hogy gyakor­latilag az összes kitermelt faanyagunk bekerüljön az ország faanyag forgalmába. Értékesítési árbevételi ter­Ennek ellenére az őszi­barack és körte tényszámai alatta maradtak a módosí­tott tervnek. Az ültetvény növényvé­delmi és ápolási munkái megfelelőek voltak. Még nagyobb eredményekre számítunk A Bizottság az alapsza­bálynak megfelelően látja el feladatát. Főleg a ház­táji termékek értékesítésé­ben kiváló eredményeket értei. A korábbi évekhez viszonyítva pl. hízott ser­tésből 50, tejből pedig 20 százalékkal többet értéke­sítettek a termelők. A háztáji gazdaságnál a koca-tartás is fellendülő­ben van (25 százalékkal többet tartanak), ennek köszönhető, hogy süldőből több mint 1000 db-ot, szo­pós malacból pedig 600 db- ot értékesítettek. A süldő és a malac esetében ez úgy realizálódott, hogy ál­talában az Állatforgalmin keresztül ugyancsak tagja­inkhoz kerültek a hízó alapanyagok. Az Állatfor­galmi által fölvásárolt alapáron ez az intézkedés nagyban hozzájárult a hí­zott sertés 50 százalékos emelkedéséhez. Termelő- szövetkezetünk ugyanis maximális támogatást nyújt az állattartáshoz szükséges takarmány-ellá­tással. Azok a tagok, akik korábban csak pénzben kapták meg a háztáji föld­jüket, az idén természet­ben, terményben is meg­válthatták azt. A Háztáji Bizottság közreműködésé­vel az év minden szaká­ban vásárolhattak kukori­cát, takarmány-búzát, lu­cernalisztet, valamint ön­költségi áron szálastakar­mányt és legelőt, a szarvasmarhát tartó gaz­dák. Ennek is köszönhető a tejhozam már előzőek­ben említett növekedése. Tagjaink a korábbi évek­hez hasonlóan ez évben is 150 db hízott, illetve vágó­marhát értékesítettek a termelőszövetkezeten ke­resztül. Feltétlenül említést érde­mel még, hogy a szövetke­zet — szintén a Háztáji Bizottság közreműködésé­vel — biztosított tagjaink­nak 100 négyszögöles bur­gonyaföldet, ami a kedve­zőtlen időjárás ellenére is közepes termést adott. Jö­vő évben a bizottság kéri a termelőszövetkezet veze­tőségét, hogy az említett burgonya területet táblá- sítva, valamint gépesített termesztési rendszerben biztosítsa tagjai részére. Az 1977. évi jó eredmé­nyeken felbuzdulva előre láthatóan a következő év­ben is teljesíteni tudjuk majd a terveket. Ennek annál is inkább meg van a reális alapja, mert 1977. december 15-ig több mint 6 000 db hízottsertésre kö­töttek szerződést, és nagy az érdeklődés az anyakoca beszerzés lehetőségeiről amit az igényeknek meg­felelően eszközölni is fog a Háztáji Bizottság. Czibolya János a Háztáji Bizottság elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék