Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1978 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

2. oldal Politikai oktatások termelőszövetkezetünkben Termelőszövetkezetünk pártvezetősége 1977. decem­ber 16-i ülésén tárgyalta a politikai oktatás beindítá­sának tapasztalatait. Az alapszervezetek és a párt­vezetőség munkájának igen jelentős része a politikai oktatás. A politikai tájéko­zottság és képzés minden párttag feladata, illetve kö­telessége: „Sajátítsa el a marxizmus—leninizmus alapjait rendszeresen fej­lessze elméleti, politikai tudását, gazdagítsa művelt­ségét, erősítse és védelmez­ze a párt eszméit és poli­tikai, szervezeti és cselek­vési egységét.” (idézet az MSZMP Szervezeti Sza­bályzatából). A pártvezetőség az alap­szervezetek vezetőségeivel, a KB 1976. október 26-i határozata alapján ismét megszervezte az 1977/78. évre is a politikai oktatá­sokat azért, hogy eleget te­gyen a szervezeti szabály­zatban foglalt kötelezettsé­geknek, hogy szélesedjen párttagjaink politikai látó­köre. A vezetőségek a párt­tagok beiskolázásánál fi­gyelembe vették a pártta­gok eddig megszerzett po­litikai képzettségét és en­nek megfelelően differen­ciált oktatást szerveztek. Az 1977/78 oktatási évben három oktatási forma, öt csoporttal indult. Pártirá­nyítás és Pártélet kérdései c. tananyagból két helyen történt az oktatás, a Bem­­kerületben és a Központi irodában. Gazdaságpolitikai kérdések mezőgazdasági ta­gozat c. tananyag oktatása az autójavító üzem terüle­tén történt. Ezeken a po­litikai oktatásokon 36 fő párttag vett részt, minden második héten. Politikai Vitakört két­­ csoport részére szervez­tünk, összesen 28 fővel. Ezek az oktatási formák havonta vannak megtartva. Az 5 szemináriumon pro­pagandistákkal együtt 69 párttag vesz részt, ez a szövetkezeti párttagságnak 55,2 százaléka. Ezen felül több párttagunk folytatja tanulmányait a M—L Esti Egyetemen, M—L Közép­iskolában és állami isko­lákban, szakmai területen. A pártvezetőség megálla­pítása szerint a képzés va­lamelyik területén a fel­mentettek kivételével min­den párttag részt vesz. A politikai oktatások be­indulásáról kedvező véle­mény alakult ki. A csoport­­ok összetétele helyesen lett megállapítva. Az egy cso­portba beosztott hallgatók érdeklődési köre közel azo­nos. A kiválasztott propa­gandisták jól felkészülnek a politikai oktatásokra és az anyagot úgy adják to­vább a hallgatóknak, hogy azok el tudják sajátítani az elméleti tételeket is. A po­litikai oktatásokon a meg­jelenés jónak értékelhető, de azért a teljesség kedvé­ért azt is meg kell emlí­teni, hogy alapszervezete-­ ínknél még mindig talál­ha­tó egy-egy személy, aki nem tesz minden esetben eleget kötelezettségének. Az alapszervezetek vezető­ségeinek feladata, hogy al­kalmanként elbeszélgessen ezekkel a személyekkel és figyelmeztesse a szervezeti szabályzatban foglalt köte­lezettségek maradéktalan teljesítésére. Nagyon jónak értékeli a pártvezetőség, hogy az alap­szervezetek ebben az okta­tási évben nagyobb hang­súlyt fektettek az ellenőr­zésre. Az oktatásokon több alkalommal jelentek meg az alapszervezetek vezető­ségeinek megbízottai. Ilyen ellenőrzések alkalmasak arra, hogy az alapszerveze­tek vezetősége betekinthes­sen a politikai oktatás mun­kájába, ellenőrizze a meg­jelenést és az aktivitást. Ezeket az ellenőrzéseket a hallgatók is kedvezően ér­tékelik, mert érzik, hogy alapszervezetük törődik a tagsággal, a politikai okta­táson végzett munkájukkal. A politikai oktatások már­cius első felében fejeződ­nek be. A befejezés után a pártvezetőség az oktatá­sok tapasztalatait ismét összegezni fogja és a kiala­kult vélemények, tapaszta­latok alapján fogja a kö­vetkező, 1978/79 oktatási évet megszervezni. A politikai oktatás kere­tén belül, a korábbi évek­hez hasonlóan a KISZ- szervezetek is beindították a politikai oktatásokat, melyről a Híradó előző számában már hírt adtunk. Ezeken a politikai oktatá­sokon túl szövetkezetünk ez évben ismét megszerve­zi a téli politikai tanfolya­mot és a TIT-előadásokat is azért, hogy a párton­­kívüli dolgozók, vezetők részére is biztosítsuk a megfelelő politikai tájéko­zottságot. BOZÓ LAJOS A kertészeti fiágazat 1977 évi munkájáról (Folytatás az 1. oldalról) 1. Vegyipari Gépgyár 2. Rét—legelő tereprend. 3. Burgonyatároló 4. Villanypászta. A parkosítás forintban nem mérhető tevékenység, habár igen sok pénzt és energiát fordítottunk ezek megvalósítására. Ezért ezek megóvása mindannyiunk feladata. Az alábbi majorfásítást végeztük 1977-ben: — Rákóczi major — Központi major — II. sz. szarvasmarha­telepnél talajelőkészítés volt az 1978-as fásításhoz, hanem minimális árbevéte­li többletről beszélünk. ÖNTÖZÉS A növénytermesztés ki­segítő részeként tevékeny­kedik. Ennek érdekében terveztünk 413 hektár kü­lönböző kultúra öntözését. Elvégeztük 278 hektár öntözését. Az időjárás szeszélyéből adódóan tavasszal több mint 100 hektár belvízmen­tesítést végeztünk, ugyan­akkor a nyári öntözést nem tudtuk teljesíteni. De nem­csak az időjárás, hanem az ingadozó vízkészlet és a víztározó kapacitás sem volt megfelelő, egyéb ágazatoknál jelent­kező árbevél kiesés nagy­részét pótolni tudtuk. A tönkretett és sérült dohány­levelekből jó minőségű szá­­rítmányt tudtunk készíteni. Ennek tulajdonítható, hogy a dohánytermesztés a jég­kár ellenére minimális le­maradással hozza az árbe­vételt. Egyéb szárításból (amely állt 600 köbméter fa és 100 vagon paprika szárításából) terveztünk 1 millió 500 ezer forintot. Az említett intézkedések hatására a szárítótelep 2 millió 906 ezer forintra teljesítette a módosított tervét. Véleményünk szerint he­lyes volt az az intézkedés, amely a szárítótelep egész évi üzemelését irányozta elő. Úgy érezzük, a beszá­molóban elmondott nehéz­ségek ellenére az ágazat minden egyes dolgozója be­csületesen helyt állt. A szakvezetés tanúbizonysá­gát adta, hogy még ilyen nehéz időjárási tényezők mellett is képes a vezető­ség által meghatározott feladatok elvégzésére. OLÁH ISTVÁN főüg. vez. VIRÁGKERTÉSZET Elsődleges feladata a vá­ros virággal történő ellátá­sa. Árbevételi terve 2 mil­lió forint volt, melyet 2 millió 126 ezer forintra tel­jesített. A júliusi jégverés növényeinket 35—40 száza­lékban károsította. Az üvegházat szinte teljes egé­szében újból kellett üve­gezni. Ezt a munkát azon­nal és fegyelmezetten vég­rehajtották. Ennek tulaj­donítható az a tény, hogy nem árbevételi kiesésről. LENIN TSZ HÍRADÓ A mezőgazdász téli munkájáról 1977-ben korán, már de­cember elején beállt a tar­tós fagy. Heteken keresztül —6 és —10 C° körüli hő­mérsékletet mértünk, ezért az őszi mélyszántást a ter­vezett időre nem tudtuk befejezni. Az új esztendő első heteiben a napokig tartó enyhe időjárás lehe­tőséget adott az elmaradá­sok pótlására. Mivel a szán­tóföldön nem folynak mun­kák, a növénytermesztési ágazat feladatai közül is a műtrágya fogadása, az el­adásra került termények kiszállítása vár naponta el­végzésre, így a mezőgazda­­sági szakemberek tevékeny­sége is szorosabban az író­asztalhoz kapcsolódik. Széles körben elterjedt az a „vélemény”, hogy az ag­­ronómusok egyik ismerte­tője a papírmunkától való irtózás. Télen, amikor a magunk mögött hagyott gazdasági év eredményei­nek és — előfordul, hogy — kudarcainak objektív értékelésére kerül sor, így minden agronómus ráfa­nyalodik az annyira nem szeretett papírmunkára. Ez egyben alapja a következő gazdasági év megtervezé­sének is. A számok vizsgálatakor felismerhetővé válnak a növény termelési folyama­taiban a gazdaságosságot befolyásoló tényezők. Meg­tudhatjuk például, hogy a műtrágya hatóanyagok nö­velésével együtt járt-e a termés növekedése, ha igen a növekedés mértéke a rá­fordítás arányában tör­tént-e. A betakarítás gyor­sasága a termés minőségi javulását eredményezte-e. Eldönthető, hogy az alkal­mazott új technika terme­lékenyebbé, tehát gazdasá­gosabbá tudta-e tenni a termelést. Az új esztendővel egy újabb gazdasági év is el­kezdődött amire tervet kell készíteni. Ebben a munká­ban tevékenyen részt vesz­nek a növénytermesztés szakemberei. A tervbe be­építjük azokat a tapaszta­latokat, amelyeke az el­múlt évben szereztünk, a termelőszövetkezet ötéves tervében meghatározott fejlődési ütemet szem előtt tartva, olyan tervet készí­tünk, ami reális alap a na­gyobb termések eléréséhez. A zárszámadáson és ter­vezésen kívül téli elfog­laltságunkhoz tartozik a szakmai továbbképzés, az új agronómiai eredmények megismerése. Ennek kere­tében a szakemberek egy része az IKR nagyigmándi központjában, másik része Gödöllőn szerez új tapasz­talatokat. Szakmai és politikai fel­­készültségüknél fogva töb­ben a párt és a KISZ téli okatásait propagandista­ként vezetik. A zárszámadó közgyűléseket megelőző „kisközgyűléseken” az adott szakterületet részletesen tájékoztatják az elkövetke­zendő munkákról és az ott dolgozókkal közösen teszik véglegessé az íróasztalnál elgondolt tervfeladatokat. A brigádgyűlések egyben az átmenetet is jelentik a téli és tavaszi munkák kö­zött. Hiszen megindul a fejtrágyázás, később a ta­laj előkészítés és március­ban földbe kerül — első­nek — a borsó, így zárul a kör és válik teljessé a mezőgazdasági szakember téli munkája. — TS — BORÁSZAT Egyik olyan árbevételi forrásunk, amely csökken­tette az egyéb árbevételek­ből származó kiesést, így a módosított tervet a bo­rozó 2 millió 853 ezer fo­rintra teljesítette, a Kisfái eszpresszó 836 ezer forint­tal zárta az évet. SZÁRÍTÓTELEP A szárító kapacitás egész évben történő kihasználása lehetővé tette, hogy az KÖZLEMÉNY Értesítjük termelőszövet­kezetünk tagságát, hogy a múlt évről szóló zárszám­adási beszámolóval rész­­közgyűléseken ismerked­hetnek meg február 11-én 9 óra 30 perces kezdettel a Központi majorban, a Bem-kerületi ebédlőben, a Zöldmező-kerületben és az Autójavítóban. 1. szám GONDOLATOK... Gondolatok a Híradó 1974. szeptember hónapi számá­ban a következő címmel megjelent „Egy év után látogatás a tanyai diákok második otthonában” írás olvasása közben. Lapozgattuk a Híradókat, végül is úgy döntöttünk, hogy a fenti írással kapcsolatban próbáljuk tömören leírni gondolatainkat. Sokak előtt közismert, hogy a tanyai kollégium tsz-ünk hathatós közreműködésével, szokatlanul rövid idő alatt készült el és kényelmes berendezéssel várta lakóit. A tanyai iskolások túlnyomó többsége tsz-ünk tagjainak gyermekei közül verbu­válódott. Emlékszünk a szülők két véglet közötti meg­nyilvánulására: engedni — nem engedni a gyermeket. Magunk előtt látjuk a sáros, havas dűlőúton néha több kilométert gyalogló nebulót azért, hogy így vagy úgy okosodjék. Felvillan bennünk, hogy a kollégiumtól idegenkedő szülő nem is a gyermeket, hanem a „kis­­pásztort” féltette. Elébünk tűnnek az első ősszel be­költözött félénk, félrehúzódó gyerkőcök. Napjainkban halljuk egy-egy kedves élményüket kísérő boldog zsi­vajukat. Nincs már bátortalanság, félrehúzódás. Szebb­­nél-szebb kézimunkák, rajzok díszítik a kollégium fa­lát. A félénkségnek a nyomát sem, láttuk azon a kis kollégistán, aki a vetélkedő elődöntőjén köcsögdudá­­zott. Ha be akarunk jutni a kollégiumba, csengeté­sünkre az ügyeletes tanuló nyit ajtót, s fegyelmezetten, otthonosan ad felvilágosítást. Befejezésül: nem veszhet kárba szövetkezetünk terv­szerű támogatása, mert bizonyára fognak hozzánk jön­ni a felnőtté váló gyermekekből. S még egyet: a kol­légiumi nevelők, élén az igazgatónővel, megfontoltan, következetesen nevelik a kis vad­csikókat kulturált, becsületes életmódra, hogy minél hasznosabb tagjai legyenek társadalmunknak. „MARTOS FLORA II.” csapat Gondolatok a Híradó 1977. év 9-ik számában a követ­kező címmel megjelent „A tsz-tagok és alkalma­zottak szabadidejének hasz­nos eltöltéséről” írás olva­sása közben. Mottó: „KÍNOS ÉRZÉS LEHET AZ UNALOM!” A szabadidő probléma igen sokrétű. A helyes sza­badidőfelhasználás külön­böző formái szervesen be­illeszkednek az ember egész napi, ismétlődő életritmu­sába, így szokássá és ter­mészetes szükségletté vál­nak. Változatos érdeklődést kelt a műveltség elmélyíté­sére, a személyiség sokol­dalúvá formálására vezet. A kulturálódás magasabb szintű formái felé törekvés az egyén jellemét tükrözi. Ám hiába él bárki a mű­velődés még olyan javaival is, mint a könyv, film, tv, színdarab stb., ha mindezt válogatás nélkül, értékest és értéktelent egyaránt, szinte önti magába anélkül, hogy megemésztené, eltöp­rengene rajta, alkalmazná a saját és környezete életé­re. Az ilyen emberből soha sem lesz igazi szocialista műveltségű ember. A dolgozók szabadidejé­nek tanulmányozása — amiért a gondolatokat éb­resztő cikk is tulajdonkép­pen vezetőségi, ülés elé ke­­r­ült megtárgyalásra — ál­talában kettős eredmény­nyel jár: megmutatja a kultúrának azt a szintjét, amelyet eddig, életük előző szakaszán elsajátítottak és feltárja azokat a feladato­kat és lehetőségeket, ame­lyek továbbfejlődésük szá­mára még nyitva állnak! „I. KISZ B.” csapat Munkában az építők A Zöldmező-kerületben levő 300 férőhelyes borjú­­nevelő belső átalakításán dolgozik Rőfi János és Kürtösi János. A munkálatokat — melyet az új tar­tástechnológia tett szükségessé — január első hetében kezdték és február 15-től történhet a betelepítés.

Next