Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1979 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Együtt Termelőszövetkezetünk vezetése időben felismerte a rendszerszerű termelés­ben rejlő lehetőségeket. A rendszer mint­egy egész nemcsak a termelés ered­ményeinek növelésére hi­vatott, hanem napjainkban döntő jelentősége van a szemléletformáló hatásá­nak. Mint alapító tagok 1072-ben részt vettünk a CPS létrehozásában. Az ak­kori feladat az volt, hogy a kukorica, majd később a búza termésátlagait a nagy­üzemi gazdálkodás szintjé­re kell emelni. E feladatot együtt , egymással, közö­sen elkészített táblákra adaptált tervekkel értük el napjainkra. Bázisátlagunk kukoricából 44 q ha, búzá­ból 41 q/ha volt 1972-ben, míg 1978-ban már elértük kukoricából a 65,4 q ha, bú­zából 55,2 q/ha-os átlagot a teljes vetésterületükön. Ezen belül mind a kukori­ca, mind a búzánál 1—1 táblánkon a jól megválasz­tott fajtákkal, valamint a technológiai fegyelem szi­gorú betartásával kiemel­kedő táblaátlagokat értünk el. Ez már önmagában is mutatja, hogy közös össze­fogással az eredmények to­vább növelhetők. Az emlí­tett növények mellett ilyen meggondolásból csatlakoz­tunk az IKR által meghir­detett zöldprogramhoz. Növénytermesztésünk szá­mára perspektívát, előre mutató, elérhető célt jelent az IKR által meghatározott tervfeladatok. 1978. október 3-án az IKR Igazgató Ta­nácsa ülésezett, s ezen az ülésen az eddigiekben ér­vényben levő szerződést több helyen módosította. E módosítás tervezetét elő­re, írásban a taggazdaságok részére megküldte, áttanul­mányozás végett. Mi is át­tanulmányoztuk, megvitat­tuk és javasoltuk a módo­sítások bevezetését. Támo­gatjuk azt az új határoza­tot, mely megszüntette az eddigi fix öt évre érvényes bázisátlagot, helyette ún. mozgó bázishoz viszonyított többlettermésből részesedik a közös vállalat. Ehhez a döntéshez csatlakozik az új­szerű nyereségfelosztás, melynek alapját 40 száza­lékban a vagyoni hozzájá­rulás, 60 százalékban pedig a bázisátlaghoz viszonyított többlettermés képezi. Ezek a módosítások jelentősen bővítik a közös vállalat és a tagok közös érdekeltségét és növelik a termelési ked­vet. Az Igazgató Tanács hatá­rozata értelmében a továb­biakban a rendszer mint közös vállalat működik, rö­vidítése továbbra is IKR, tevékenységi köre tovább bővül, pl. bel- és külföldi értékesítésben való részvé­tel, piackutatás, piaci in­formációk és ezek eljutta­tása a taggazdaságokhoz, kukorica feldolgozása, csí­rátlanítás és mikronizálás, melléktermék hasznosítása stb., hogy a legfontosabba­kat említsem. Ezek a mi tevékenységünket, gazdál­kodásunkat is pozitív irány­ba befolyásolják. Úgy lát­juk az IKR tud újat adni részünkre. A mi feladatunk az, hogy ezt kellően fogad­juk és alkalmazzuk min­dennapi munkánk során. Részünkről hitet teszünk az új mellett az IKR perspek­tívája mellett, s mint jó partner, hosszú távon aka­runk együtt­­ egymással dolgozni. Pozsár Miklós egymásért Az ellenőrző bizottság tevékenységéről Termelőszövetkezetünk ellenőrző bizottságára — az elmúlt évekhez hasonlóan — a zárszámadás idején fo­kozott feladat hárul. Fel­adataink jelentős részét a zárszámadás előkészítését segítő leltározási munkák ellenőrzése képezi. A leltá­rozási ütemterv alapján az ellenőrzendő területeket fel­osztottuk a bizottság tagjai között, különös figyelem­mel arra, hogy ellenőrizet­len terület ne maradjon. Az eddig felvett leltáraknál az ellenőrző bizottság kép­viselte magát. A leltározás során észlelt megállapításokról feljegy­zések készültek. Ezek alap­ján megállapítható, hogy kisebb hiányosságok mel­lett javult a leltárak elő­készítése, felvétele. Megelégedéssel tapasztal­tuk, hogy a dolgozók a lel­tárak időbeni és pontos felvételét a termelési mun­ka mellett igen fontos fel­adatnak tekintették bizto­sítva ezzel is a zárszám­adás időbeni elkészítését. Az ellenőrző bizottságok munkájának színvonalát nagymértékben elősegítő továbbképzésen vett részt bizottságunk is 1978. no­vember 13—14—15-én, me­lyet a Kiskunsági Mg-i Szövetkezetek Területi Szö­vetsége szervezett. Ellenőr­ző bizottságunktól 4 fő vett részt a továbbképzésen Elhangzottak az új jogi sza­bályozások, időszerű gaz­daság- és szövetkezetpoliti­kai kérdések. Mindezek figyelembevéte­lével kell ellenőrzési mun­kánkat végezni, nagy súlyt helyezni a szövetkezeti tu­lajdon védelmére. Horváth Lászlóné Vezetőségi ülés December 22-én ülésezett a vezetőség. Napirenden sze­repelt az 1979. évi terv ismertetése. Számos hozzászólás és véleménynyilvánítás u­tán a vezetőség — figyelemmel az elhangzott javaslatokra is — úgy határozott, hogy az ülést követően megtartásra kerülő munkahelyi kö­zösségi tanácskozások elé kell terjeszteni az 1979. évi tervet széleskörű ismertetés és megvitatás céljából. A vezetőség ügyrendi kérdésekben is állást foglalt. E szerint a 17 munkahelyi közösség tanácskozását kö­vetően küldöttgyűlést kell tartani. Az 1978. évi zár­számadást és 1979. évi tervet tárgyaló, illetve jóváhagyó közgyűlés — a létszámra és a megfelelő helyiségekre tekintettel — négy részközgyűlés formájában lesz össze­­híva. A tagsági jogok — tanácskozási, szavazati — gyakor­lására ezúton is felhívjuk tagjainkat és kérjük, hogy az önkormányzati fórumokra történő meghívásnak tegye­nek eleget, javaslataikkal, véleményyilvánításukkal le­gyenek azok alkotó résztvevői. Riskó Péter Az ötödik fórum A Kiskunsági Mezőgaz­dasági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége ez év január hó 8—12 között rendezte meg Budapesten — immár ötöd ízben — a tagszövetkezetek vezetőinek konzultációs fórumát. A fórumok évenkénti megrendezése szerencsés­nek mondható. A népgaz­dasági ágazatok terve ugya­nis széles körű hazai és nemzetközi információt ösz­­szegez és annak végrehaj­tását segítik a hozott, vagy meghozandó intézkedések, a közgazdasági szabályozók, vagy azok megfelelő mó­dosítása. A szövetkezetek, dönté­seiknél, azok végrehajtásá­nál az információkat, a sza­bályozók alakulását nem hagyhatják figyelmen kí­vül. A fórumon résztvevő, előadóként felkért országos párt és állami vezetők, ép­pen információikkal, tájé­koztatásaikkal nyújtanak hatékony segítséget, azok időbeni megismeréséhez és megértéséhez. Az első konzultációs na­pon dr Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága első titkára tájékoztatta a termelőszö­vetkezetek vezetőit Bács- Kiskun megye gazdaságá­ról, ezen belül a mezőgaz­dasági ágazatról. Bács-Kis­kun megye iparban foglal­koztatott dolgozóinak lét­száma meghaladta a mező­­gazdaságban foglalkoztatot­tak létszámát, a megye mezőgazdasági jelentősége mégis kiemelkedő. Bács me­gye kenyérgabona termesz­tése pl. a négyszerese szük­ségletének. A mezőgazda­­sági termékek nemzetközi felértékelése egyértelmű, ami export vonatkozásban is súlyt ad mezőgazdasági tevékenységünknek. Az ex­port fokozásának feltétele, az élelmiszeripar területi fejlesztése, ami előttünk álló feladat. Gazdasági helyzetünket elemezve, pozitívan érté­kelhető, hogy népgazdasá­gunk valamennyi ágazatá­ban dinamikus a fejlődés. Negatív jelenség, a gazda­sági hatékonyság mérsékelt ütemű javulása. A megen­gedhetőnél nagyobb mérté­kű a belföldi felhasználás, a külföldi behozatal, ami az egyensúlyi helyzet meg­bomlásához vezet. Ezek az egyenetlenségek a nemzet­közi gazdasági helyzet és az intenzív gazdasági fej­lesztés szükségszerűségének egybeesésére vezethetők vissza. Az elkövetkezen­dő időkben pályamódosító módszerre van szükség, ami az ütemeket a negatív je­lenségek visszaszorítására, a hatékonyság gyors ütemű fokozására ösztönzi. Ezek a gondolatok, melyek a kon­zultációs fórum nyitó sorai­ként foghatók fel, megerő­sítik munkahelyi közössé­geinket, hogy vezetőségünk által előterjesztett és álta­luk megtárgyalt 1979. évi gazdasági tervünk, a haté­konyság fokozására irányul­va, összhangban van nép­­gazdasági céljainkkal, s al­kalmas arra, hogy azt jó­váhagyásra a közgyűlés elé bocsátsuk. Meg­van arra a lehetőségünk, hogy minden­kori helytállással, átgondolt szervezéssel és jó munká­val tervünkben megfogal­mazott célokat maradékta­lanul megvalósítsuk. Hajdú Gyula Szövetségi küldöttközgyűlés A Kiskunsági Mezőgaz­­dasági Szövetkezetek Terü­leti Szövetségének Elnöksé­ge 1978. december 21-ére hívta össze a Szövetség küldöttközgyűlését Kecske­méten a Technika Háza kongresszusi termébe. A küldöttközgyűlésen megjelent Erdélyi Ignác, az MSZMP Megyei Bizottsá­gának titkára és dr. Király László, a Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Osztályának veze­tője. Az első napirend írásos anyagát — a térség szövet­kezeteinek feladatai az MSZMP KB. 1978. március 15-i és a Megyei Pártbi­zottság október 24-i, a me­zőgazdaság és élelmiszer­­ipar továbbfejlesztésére vo­natkozó határozata alapján — Magony Imre a Szövet­ség titkárának szóbeli ki­egészítése után tárgyalták a küldöttek. A Szövetség Nőbizottsá­gának munkájáról, különös tekintettel a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó nők élet- és munkakörül­ményeinek alakulásáról szó­ló jelentést Király László­né, a Nőbizottság elnöke terjesztette a küldöttköz­gyűlés elé. A termékeny és tanulsá­gos vita után hozott hatá­rozatában a küldöttközgyű­lés az Elnökség ajánlását elfogadta és felkérte a tag­szövetkezetek vezetőit és tagságát az abban foglaltak megvalósításának elősegíté­sére. Szövetkezetünkben a küldöttközgyűlés anyagát téli politikai tanfolyamokon tárgyaltuk meg dolgozóink­kal. Riskó Péter Talajerő-utánpótlás Február végén kezdődik a műtrágyázás a gondosan előkészített négy szórókocsival

Next