Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1979 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Együtt Termelőszövetkezetünk vezetése időben felismerte a rendszerszerű termelésben rejlő lehetőségeket. A rendszer mintegy egész nemcsak a termelés eredményeinek növelésére hivatott, hanem napjainkban döntő jelentősége van a szemléletformáló hatásának. Mint alapító tagok 1072-ben részt vettünk a CPS létrehozásában. Az akkori feladat az volt, hogy a kukorica, majd később a búza termésátlagait a nagyüzemi gazdálkodás szintjére kell emelni. E feladatot együtt , egymással, közösen elkészített táblákra adaptált tervekkel értük el napjainkra. Bázisátlagunk kukoricából 44 q ha, búzából 41 q/ha volt 1972-ben, míg 1978-ban már elértük kukoricából a 65,4 q ha, búzából 55,2 q/ha-os átlagot a teljes vetésterületükön. Ezen belül mind a kukorica, mind a búzánál 1—1 táblánkon a jól megválasztott fajtákkal, valamint a technológiai fegyelem szigorú betartásával kiemelkedő táblaátlagokat értünk el. Ez már önmagában is mutatja, hogy közös összefogással az eredmények tovább növelhetők. Az említett növények mellett ilyen meggondolásból csatlakoztunk az IKR által meghirdetett zöldprogramhoz. Növénytermesztésünk számára perspektívát, előre mutató, elérhető célt jelent az IKR által meghatározott tervfeladatok. 1978. október 3-án az IKR Igazgató Tanácsa ülésezett, s ezen az ülésen az eddigiekben érvényben levő szerződést több helyen módosította. E módosítás tervezetét előre, írásban a taggazdaságok részére megküldte, áttanulmányozás végett. Mi is áttanulmányoztuk, megvitattuk és javasoltuk a módosítások bevezetését. Támogatjuk azt az új határozatot, mely megszüntette az eddigi fix öt évre érvényes bázisátlagot, helyette ún. mozgó bázishoz viszonyított többlettermésből részesedik a közös vállalat. Ehhez a döntéshez csatlakozik az újszerű nyereségfelosztás, melynek alapját 40 százalékban a vagyoni hozzájárulás, 60 százalékban pedig a bázisátlaghoz viszonyított többlettermés képezi. Ezek a módosítások jelentősen bővítik a közös vállalat és a tagok közös érdekeltségét és növelik a termelési kedvet. Az Igazgató Tanács határozata értelmében a továbbiakban a rendszer mint közös vállalat működik, rövidítése továbbra is IKR, tevékenységi köre tovább bővül, pl. bel- és külföldi értékesítésben való részvétel, piackutatás, piaci információk és ezek eljuttatása a taggazdaságokhoz, kukorica feldolgozása, csírátlanítás és mikronizálás, melléktermék hasznosítása stb., hogy a legfontosabbakat említsem. Ezek a mi tevékenységünket, gazdálkodásunkat is pozitív irányba befolyásolják. Úgy látjuk az IKR tud újat adni részünkre. A mi feladatunk az, hogy ezt kellően fogadjuk és alkalmazzuk mindennapi munkánk során. Részünkről hitet teszünk az új mellett az IKR perspektívája mellett, s mint jó partner, hosszú távon akarunk együtt egymással dolgozni. Pozsár Miklós egymásért Az ellenőrző bizottság tevékenységéről Termelőszövetkezetünk ellenőrző bizottságára — az elmúlt évekhez hasonlóan — a zárszámadás idején fokozott feladat hárul. Feladataink jelentős részét a zárszámadás előkészítését segítő leltározási munkák ellenőrzése képezi. A leltározási ütemterv alapján az ellenőrzendő területeket felosztottuk a bizottság tagjai között, különös figyelemmel arra, hogy ellenőrizetlen terület ne maradjon. Az eddig felvett leltáraknál az ellenőrző bizottság képviselte magát. A leltározás során észlelt megállapításokról feljegyzések készültek. Ezek alapján megállapítható, hogy kisebb hiányosságok mellett javult a leltárak előkészítése, felvétele. Megelégedéssel tapasztaltuk, hogy a dolgozók a leltárak időbeni és pontos felvételét a termelési munka mellett igen fontos feladatnak tekintették biztosítva ezzel is a zárszámadás időbeni elkészítését. Az ellenőrző bizottságok munkájának színvonalát nagymértékben elősegítő továbbképzésen vett részt bizottságunk is 1978. november 13—14—15-én, melyet a Kiskunsági Mg-i Szövetkezetek Területi Szövetsége szervezett. Ellenőrző bizottságunktól 4 fő vett részt a továbbképzésen Elhangzottak az új jogi szabályozások, időszerű gazdaság- és szövetkezetpolitikai kérdések. Mindezek figyelembevételével kell ellenőrzési munkánkat végezni, nagy súlyt helyezni a szövetkezeti tulajdon védelmére. Horváth Lászlóné Vezetőségi ülés December 22-én ülésezett a vezetőség. Napirenden szerepelt az 1979. évi terv ismertetése. Számos hozzászólás és véleménynyilvánítás után a vezetőség — figyelemmel az elhangzott javaslatokra is — úgy határozott, hogy az ülést követően megtartásra kerülő munkahelyi közösségi tanácskozások elé kell terjeszteni az 1979. évi tervet széleskörű ismertetés és megvitatás céljából. A vezetőség ügyrendi kérdésekben is állást foglalt. E szerint a 17 munkahelyi közösség tanácskozását követően küldöttgyűlést kell tartani. Az 1978. évi zárszámadást és 1979. évi tervet tárgyaló, illetve jóváhagyó közgyűlés — a létszámra és a megfelelő helyiségekre tekintettel — négy részközgyűlés formájában lesz összehíva. A tagsági jogok — tanácskozási, szavazati — gyakorlására ezúton is felhívjuk tagjainkat és kérjük, hogy az önkormányzati fórumokra történő meghívásnak tegyenek eleget, javaslataikkal, véleményyilvánításukkal legyenek azok alkotó résztvevői. Riskó Péter Az ötödik fórum A Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége ez év január hó 8—12 között rendezte meg Budapesten — immár ötöd ízben — a tagszövetkezetek vezetőinek konzultációs fórumát. A fórumok évenkénti megrendezése szerencsésnek mondható. A népgazdasági ágazatok terve ugyanis széles körű hazai és nemzetközi információt öszszegez és annak végrehajtását segítik a hozott, vagy meghozandó intézkedések, a közgazdasági szabályozók, vagy azok megfelelő módosítása. A szövetkezetek, döntéseiknél, azok végrehajtásánál az információkat, a szabályozók alakulását nem hagyhatják figyelmen kívül. A fórumon résztvevő, előadóként felkért országos párt és állami vezetők, éppen információikkal, tájékoztatásaikkal nyújtanak hatékony segítséget, azok időbeni megismeréséhez és megértéséhez. Az első konzultációs napon dr Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkára tájékoztatta a termelőszövetkezetek vezetőit Bács- Kiskun megye gazdaságáról, ezen belül a mezőgazdasági ágazatról. Bács-Kiskun megye iparban foglalkoztatott dolgozóinak létszáma meghaladta a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámát, a megye mezőgazdasági jelentősége mégis kiemelkedő. Bács megye kenyérgabona termesztése pl. a négyszerese szükségletének. A mezőgazdasági termékek nemzetközi felértékelése egyértelmű, ami export vonatkozásban is súlyt ad mezőgazdasági tevékenységünknek. Az export fokozásának feltétele, az élelmiszeripar területi fejlesztése, ami előttünk álló feladat. Gazdasági helyzetünket elemezve, pozitívan értékelhető, hogy népgazdaságunk valamennyi ágazatában dinamikus a fejlődés. Negatív jelenség, a gazdasági hatékonyság mérsékelt ütemű javulása. A megengedhetőnél nagyobb mértékű a belföldi felhasználás, a külföldi behozatal, ami az egyensúlyi helyzet megbomlásához vezet. Ezek az egyenetlenségek a nemzetközi gazdasági helyzet és az intenzív gazdasági fejlesztés szükségszerűségének egybeesésére vezethetők vissza. Az elkövetkezendő időkben pályamódosító módszerre van szükség, ami az ütemeket a negatív jelenségek visszaszorítására, a hatékonyság gyors ütemű fokozására ösztönzi. Ezek a gondolatok, melyek a konzultációs fórum nyitó soraiként foghatók fel, megerősítik munkahelyi közösségeinket, hogy vezetőségünk által előterjesztett és általuk megtárgyalt 1979. évi gazdasági tervünk, a hatékonyság fokozására irányulva, összhangban van népgazdasági céljainkkal, s alkalmas arra, hogy azt jóváhagyásra a közgyűlés elé bocsátsuk. Megvan arra a lehetőségünk, hogy mindenkori helytállással, átgondolt szervezéssel és jó munkával tervünkben megfogalmazott célokat maradéktalanul megvalósítsuk. Hajdú Gyula Szövetségi küldöttközgyűlés A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének Elnöksége 1978. december 21-ére hívta össze a Szövetség küldöttközgyűlését Kecskeméten a Technika Háza kongresszusi termébe. A küldöttközgyűlésen megjelent Erdélyi Ignác, az MSZMP Megyei Bizottságának titkára és dr. Király László, a Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának vezetője. Az első napirend írásos anyagát — a térség szövetkezeteinek feladatai az MSZMP KB. 1978. március 15-i és a Megyei Pártbizottság október 24-i, a mezőgazdaság és élelmiszeripar továbbfejlesztésére vonatkozó határozata alapján — Magony Imre a Szövetség titkárának szóbeli kiegészítése után tárgyalták a küldöttek. A Szövetség Nőbizottságának munkájáról, különös tekintettel a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek alakulásáról szóló jelentést Király Lászlóné, a Nőbizottság elnöke terjesztette a küldöttközgyűlés elé. A termékeny és tanulságos vita után hozott határozatában a küldöttközgyűlés az Elnökség ajánlását elfogadta és felkérte a tagszövetkezetek vezetőit és tagságát az abban foglaltak megvalósításának elősegítésére. Szövetkezetünkben a küldöttközgyűlés anyagát téli politikai tanfolyamokon tárgyaltuk meg dolgozóinkkal. Riskó Péter Talajerő-utánpótlás Február végén kezdődik a műtrágyázás a gondosan előkészített négy szórókocsival