Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1980 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

2. oldal LENIN TSZ HÍRADÓ A szocialista munkaverseny 1980. évi A Magyar Szocialista Munkáspárt 1979. július 12-i ülésén foglalkozott a XII. pártkongresszus, valamint hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversennyel. A kong­resszusi és felszabadulási munka­versenyben született eddigi kezdeményezéseket döntően az ágazatok előtt álló legfontosabb feladatok­ra és az ebből adódó helyi tennivalókra mozgósítanak. A vállalások nagy része konkrét, jól mérhető és el­lenőrizhető. A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny 1979. és 1980. évi legfőbb céljai a következők: — Az 1979. és 1980. évi tervfeladatok teljesítése és ezzel az V. ötéves terv si­keres végrehajtása és a VI. ötéves terv megalapozása. — Az 1979. évi terméski­esések mérséklése, illetve lehetséges pótlása. — Minden megtermelt terménynek és terméknek a legkisebb veszteséggel tör­ténő minőségi és mennyisé­gi megóvása. — A terméshozamok nö­velése mellett a költségek fajlagos csökkentése. — Az ésszerű, abraktaka­rékos takarmányfelhaszná­lás mellett a hús- és tej­termelés növelése. — Jó minőségű termékek előállításával a hazai igé­nyek maradéktalan kielégí­tése. — Az export árualapok bővítése, importanyagok felhasználásának csökken­tése és hazai anyagokkal való behelyettesítése. — Jó munkaszervezéssel a tudomány és technika­­eredményeinek széleskörű­­alkalmazásával, a munka­idő teljes mértékű kihaszná­lásával, a munkaerővel, anyaggal és energiával való takarékos gazdálkodás. — A munka termelékeny­ségének növelése, az eszkö­zök hatékony kihasználása. — A szerződéses fegye­lem maradéktalan megtar­tása, a vállalatok közötti együttműködés javítása. — Céljaink teljesítésére irányuló különböző moz­galmak: az újító mozgalom, a dolgozz hibátlanul mun­kamódszer, valamint az if­júsági munkaverseny for­máinak felkarolása. A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny 1980. év végéig tart. E munkaversenyben a legki­válóbb eredményeket elért nagyüzemi gazdaságok és vállalatok kollektívái az élenjáró szocialista brigá­dok és vállalatok kollektí­vái az élenjáró szocialista brigádok és ifjúsági brigá­dok magasszintű elismeré­sére az 1023/1979. (IX. 27.) Mt—SZOT—KISZ KB együttes határozatában fog­lalt feltételek teljesítése célkitűzései esetén 1981. év elején ke­rül sor. A kitüntetési javas­latokat a TOT ajánlása sze­­retel Országos Tanácsá­­k­nt — a Termelőszövetke­­tez legkésőbb 1981. február 5-ig kell megküldeni. A szocialista munkaver­seny általános kereteiben meghatározott elismerés, formák — gazdasági egy­ségek részére a kiváló cím, a szocialista brigádok részé­re a Szakma Kiváló Bri­gádja kitüntetés — elnye­résére mind az 1979. évi, mind az 1980. évi értékelés alkalmával lehetőség nyí­lik. A kongresszusi és fel­­szabadulási munkaverseny első és második szakaszá­ban elért kimagasló ered­ményeket teljesítők ter­jeszthetők fel kitüntetésre a Mezőgazdasági Területi Szövetségek egyetértése alapján. A TOT álláspontja alap­ján a Területi Szövetségek Kongresszusi Zászlója egy­­egy szövetkezetei, Kong­resszusi Oklevélre 3—4 bri­gádot javasolhatnak. A fentebb felsoroltak alapján javasoljuk, hogy szövetkezetünkben működő, szocialista brigádok tár­gyalják meg a kongresszusi és felszabadulási munka­versenyhez meghirdetett feltételeket és lehetősége­ket és az 1980. évi vállalá­saiknál a Központi Bizott­ság által meghatározott cél­kitűzések alapján tegyék meg vállalásaikat. Szeret­nénk, ha brigádjaink kö­zül a kongresszusi és fel­­szabadulási munkaverseny eredményei alapján néhány brigád a feltételek teljesí­tésével magas kitüntetésben részesülne. Úgy gondoljuk, hogy eh­hez szövetkezetünkben a feltételek biztosítva van­nak. A termelőszövetkezet vezetősége és a versenyt ér­tékelő bizottság ezúton kéri a szocialista brigádvezető­ket, hogy az 1980. évi vál­lalásaikat 1980 március 15- ig írásban készítsék el és ebből egy példányt a köz­ponti irodába küldjenek be, hogy figyelemmel tudják kísérni a vállalásaik idő­arányos teljesítését. Hegedűs Ferenc Munkaügyi szabályzat A munkaidőre vonatko­zó szabályokat követően a szabályzat a munkaközi szünet a heti pihenőnap és munkaszüneti napok szabályait rendezi. A tsz. munkaidő meg­szakításával napi munka­közi szünetet biztosít a dolgozóknak étkezés és tisztálkodás céljára. A munkaközi szünet nem számít bele a munkaidő­be. A munkaközi szünet tartama általában fél óra, bizonyos munkahelyeken egy óra. Az állandó beosztásban dolgozók részére hetenként egy pihenőnapot kell biz­tosítani. Egyhuzamban teljesített hat munkanap után egy pihenőnap be­osztásra tekintet nélkül megilleti a tsz. dolgozóját. Ha a dolgozó heti pihenő­napján őt munkára igény­be vették helyette első­sorban másik pihenőnapot kell biztosítani. A pihenő­napot általában vasárnap kell kiadni. A heti pihe­nőnapot nőnap a munka­körtől, beosztástól függő­en a hét bármely napján is és összevontan is kiad­ható, de ez esetben havon­ta egy napot vasárnap kell kiadni. Ha a dolgozó a Munka Törvénykönyvében megállapított munkaszüne­ti napokon munkát végez, részére vagy szabadidő, vagy a munkaszüneti nap­ra jutó béren felül a vég­zett munkáért járó kere­set is jár. Ha a vasárna­pot a munkaszüneti nap­tól egy munkanap választ­ja el a heti pihenőnapot a közbeeső munkanapon kell kiadni. A pihenőnapot vagy munkaszüneti napot a tárgyhó végéig vagy más alkalmas időpontban kell kiadni. Ha a dolgozónak a tsz. másik pihenőnapot bizto­sítani nem tud, úgy a munkabéren felül 100% pótlék jár. (folytatjuk) A patronálás szép példája A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet Braun Éva szocialista brigádja évek óta patronálja a kun­fehértói Nevelőotthon óvo­dás és első osztályos tanu­lóit. Az első találkozás óta egyre szorosabb lett a kap­csolat. A brigád tagjai min­den alkalmat megragadnak, hogy örömet szerezzenek kis patronáltjaiknak. Szor­gos anyai kezek állítják össze 18 kislánynak a cso­magokat, s készítik el a meglepetésre szánt finom uzsonnát. Együtt örülnek, együtt ünnepelnek az önfel­áldozó brigádtagok kis vé­denceikkel. A Télapó ün­­nepség alkalmával arcukról sugárzott a boldogság, a meghatottság. Ez a meghitt együttlét folyamatosan ismétlődik: minden hónap utolsó szom­batján, nagyobb ünnepe­ken, s a brigád által szer­vezett egy-egy nagy kirán­duláskor. Szeretetüket, áldozatkész­ségüket nemcsak ez a két kis csoport érzi, hanem az egész intézet közössége, hi­szen élményeikről napokig beszámolót tartanak társa­iknak. Az intézet nevében hálás köszönetemet fejezem ki e nemes felajánlásért, s to­vábbi eredményes, jó mun­kát kívánok a Braun Éva szocialista brigád minden tagjának. dr. Stammer József és igazgató Patronálok és patronáltak Bodor Béla Ezt is érdemes tudni Tanulságos és érdekes szövetkezetünk november 30-án megrendezett munka­­védelmi vetélkedőn részt­vevő dolgozók főágazat sze­rinti megoszlása, és hogy szereplésük milyen eredmé­nyű volt. Az állattenyésztési főága­zatból 6 csapatban jelent­ Lenin Mg. Tsz. Híradó a Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet üzemi lapja. Megjelenik havonta. Eng. szám: ÜHV/27/Bá/1976. Felelős szerkesztő: Opauszky László Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Felelős kiadó: Preiszinger András igazgató 80-15 791 PNy. Kisháza Felelős vezető­ keztek a vetélkedőre, 43,5 átlagpontszámot értek el. Dicsérendő a létszámot il­lető részvételük, valamint az, hogy a munkájukhoz közvetlenül kapcsolódó BEÖK-ból kapott kérdések­re hibátlanul válaszoltak. A „November 7.” szocialis­ta brigád három csapattal szerepelt. Az ipari főágazat (laka­tos üzem) 4 csapattal kép­viseltette magát és 47,7 át­lagpont elérésével bizonyí­tották, hogy alaposan ta­nulmányozták a vetélkedő anyagát. Legtöbb csapat a növény­­termesztési és a szolgáltató (autójavító) főágazatot kép­viselte. 8—8 csapat átlagá­ban egyaránt 49—49 az el­ért pontok átlaga, így a két főágazat holtversenyben harmadik. A tekintélyes létszámú képviselettel elért átlag pontszám értékes. Fi­gyelemre méltó, hogy a nö­vénytermesztési főágazat „Vörös Traktor” szocialista brigádját képviselő csapat 59, az autójavító üzem „Bajcsy Zs.” szocialista bri­gádjának csapata 58 és a „Radnóti” szocialista bri­gád csapata 56 alappont el­érésével kiemelkedő telje­sítményt nyújtottak. A „Virágos” aranykoszo­rús szocialista brigád azért is dicséretet érdemel, mert a kertészeti főágazatból egyedül indított csapatot, s ezzel nemcsak képviseletet biztosított a főágazatnak, hanem a teljesített 55 pont­tal azt a II. helyhez jut­tatta. Szocialista brigádokba tö­mörült számviteli dolgozó­ink 5 csapattal neveztek a versenyre. A csapatok átlag pontszáma 55,8 lett. A szám­viteli munkaterületet fő­ágazatnak felfogva, első helyen végeztek. Eredmé­­­nyük mindenképpen elis­merésre méltó, mert az e csapatokban versenyzőknek mindennapi munkájukhoz legkevésbé kapcsolódnak a munkavédelmi előírások gyakorlati ismeretei. Riskó Péter 1. szám A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja működéséről A kölcsönös támogatás, az önsegélyezés a szövetke­zeti mozgalom régi alapel­ve és gyakorlata. A mezőgazdasági terme­lés sajátosságaival, vala­mint a biztonsági alapok viszonylag alacsony színvo­nalával összefüggésben gyakran alakul ki átmeneti gazdasági nehézségekkel já­ró helyzet, melynek leküz­déséhez szükség van az ön­­segélyezés formájára. Különösen így van ez a Kiskunság területén, ahol a zömében gyenge termőhe­lyi adottságok következté­­ben­­ nagyobbak az időjá­rás függvényében jelentke­ző termésingadozások. A mezőgazdasági szövet­kezetek Kölcsönös Támoga­tási Alapjának céljai, hogy: — a gazdasági nehézsé­gek a szövetkezeti összefo­gás révén viszonylag kisebb megrázkódtatással, rugal­masan legyenek áthidalha­tók, a gazdálkodás biztonsá­ga, a szövetkezetek alkal­mazkodó képessége, az ész­szerű kockázatvállalás lehe­tősége, az üzemek külső ha­tásokkal szembeni tűrőké­pessége a kölcsönös segítés révén fokozódjék, — a szövetkezetek társa­dalmi és gazdasági céljai, az erők egyesítése révén — gyorsabban legyenek elér­hetők és az állam által to­vábbra is nyújtandó segít­ségen kívül egymásra is fo­kozottabban támaszkodhas­sanak. E célok érdekében a kis­kunfélegyházi Lenin Mg. Tsz. is alapító tagként lé­pett be a Kiskunsági Szö­vetség mellett működő Köl­csönös Támogatási Alapba még 1974. évben. A szövetkezet küldötte a Kölcsönös Támogatási Alap Intézőbizottságának elnök­­helyettese. A szövetkezet betétállománya az Alapban 1979. december 31-ig 1 783 860 forint. A Kiskun­sági Szövetséghez tartozó 92 taggazdaságból 82 tagja a Kölcsönös Támogatási Alapnak. Az 1980. évben életbe lé­pett közgazdasági szabá­lyozás szerint a mezőgazda­­sági nagyüzem évenként az adózott nyeresége 10 száza­lékát tartalékalapba helye­zi. Az alapképzés mindad­dig kötelező, amíg a tarta­lékalap összege el nem éri a tárgyévi munkadíj, mun­kabér és mérleg szerinti nyereség együttes összegé­nek 25 százalékát, a Köl­csönös Támogatási Alap tagjainál a 20 százalékot. A KTA tagok évenkénti befizetési kötelezettsége e mérlegeredményből képzett tartalékalap 25 százaléka. A Lenin mezőgazdasági szövetkezetnek — eddigi pénzügyi stabilitása révén — még nem volt szüksége arra, hogy a Kölcsönös Tá­mogatási Alap segítségét igénybe vegye. A Kiskun­sági Szövetséghez tartozó szövetkezetekből azonban mind többen fordulnak a KTA-hoz kölcsönért. 1979. évben 11 esetben ülésezett a Kölcsönös Tá­mogatási Alap Intéző Bi­zottsága és 65 határozatot hozott, mely alapján össze­sen 68 millió forintos köl­­csönkihelyezéssel segítette a szövetkezetek gazdálkodá­sát. Ebből fejlesztési célra 2 éves lejárattal 11 millió forint került kihelyezésre, a fennmaradó összeg a szö­vetkezetek évközi fizetőké­pességének helyreállítására, illetve biztosítása érdeké­ben került folyósításra 1—8 hónapos lejárattal. Az átmeneti jellegű köl­csönök igen hasznos segít­séget nyújtottak a tagszö­vetkezeteknek : — a későbbre húzódó ter­mék betakarítások meg­hitelezéséhez, — a vevők tartozásai ké­sőbbi fizetésének meghi­telezéséhez, — a munkabérek időbeni kifizetéséhez, — a még tárgyévben érté­kesítésre kerülő alap­anyagok vásárlásához, — az évvégi forgóeszközök átmeneti meghitelezésé­hez, — az elemi károk későbbi megtérülésének pénz­ügyi fedezetéhez,­­ az áthúzódó költségveté­si térítések finanszírozá­sához stb. A fentiekkel elő kívántuk segíteni, hogy a szövetkezet tagjai megismerjék a köl­csönös támogatás jelentősé­gét, valamint a KTA mű­ködését. Német Zoltánné Kiskunsági TESZÖV közg. o. v.

Next