Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1980 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
2. oldal LENIN TSZ HÍRADÓ A szocialista munkaverseny 1980. évi A Magyar Szocialista Munkáspárt 1979. július 12-i ülésén foglalkozott a XII. pártkongresszus, valamint hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversennyel. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben született eddigi kezdeményezéseket döntően az ágazatok előtt álló legfontosabb feladatokra és az ebből adódó helyi tennivalókra mozgósítanak. A vállalások nagy része konkrét, jól mérhető és ellenőrizhető. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny 1979. és 1980. évi legfőbb céljai a következők: — Az 1979. és 1980. évi tervfeladatok teljesítése és ezzel az V. ötéves terv sikeres végrehajtása és a VI. ötéves terv megalapozása. — Az 1979. évi terméskiesések mérséklése, illetve lehetséges pótlása. — Minden megtermelt terménynek és terméknek a legkisebb veszteséggel történő minőségi és mennyiségi megóvása. — A terméshozamok növelése mellett a költségek fajlagos csökkentése. — Az ésszerű, abraktakarékos takarmányfelhasználás mellett a hús- és tejtermelés növelése. — Jó minőségű termékek előállításával a hazai igények maradéktalan kielégítése. — Az export árualapok bővítése, importanyagok felhasználásának csökkentése és hazai anyagokkal való behelyettesítése. — Jó munkaszervezéssel a tudomány és technikaeredményeinek széleskörűalkalmazásával, a munkaidő teljes mértékű kihasználásával, a munkaerővel, anyaggal és energiával való takarékos gazdálkodás. — A munka termelékenységének növelése, az eszközök hatékony kihasználása. — A szerződéses fegyelem maradéktalan megtartása, a vállalatok közötti együttműködés javítása. — Céljaink teljesítésére irányuló különböző mozgalmak: az újító mozgalom, a dolgozz hibátlanul munkamódszer, valamint az ifjúsági munkaverseny formáinak felkarolása. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny 1980. év végéig tart. E munkaversenyben a legkiválóbb eredményeket elért nagyüzemi gazdaságok és vállalatok kollektívái az élenjáró szocialista brigádok és vállalatok kollektívái az élenjáró szocialista brigádok és ifjúsági brigádok magasszintű elismerésére az 1023/1979. (IX. 27.) Mt—SZOT—KISZ KB együttes határozatában foglalt feltételek teljesítése célkitűzései esetén 1981. év elején kerül sor. A kitüntetési javaslatokat a TOT ajánlása szeretel Országos Tanácsáknt — a Termelőszövetketez legkésőbb 1981. február 5-ig kell megküldeni. A szocialista munkaverseny általános kereteiben meghatározott elismerés, formák — gazdasági egységek részére a kiváló cím, a szocialista brigádok részére a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetés — elnyerésére mind az 1979. évi, mind az 1980. évi értékelés alkalmával lehetőség nyílik. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első és második szakaszában elért kimagasló eredményeket teljesítők terjeszthetők fel kitüntetésre a Mezőgazdasági Területi Szövetségek egyetértése alapján. A TOT álláspontja alapján a Területi Szövetségek Kongresszusi Zászlója egyegy szövetkezetei, Kongresszusi Oklevélre 3—4 brigádot javasolhatnak. A fentebb felsoroltak alapján javasoljuk, hogy szövetkezetünkben működő, szocialista brigádok tárgyalják meg a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez meghirdetett feltételeket és lehetőségeket és az 1980. évi vállalásaiknál a Központi Bizottság által meghatározott célkitűzések alapján tegyék meg vállalásaikat. Szeretnénk, ha brigádjaink közül a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményei alapján néhány brigád a feltételek teljesítésével magas kitüntetésben részesülne. Úgy gondoljuk, hogy ehhez szövetkezetünkben a feltételek biztosítva vannak. A termelőszövetkezet vezetősége és a versenyt értékelő bizottság ezúton kéri a szocialista brigádvezetőket, hogy az 1980. évi vállalásaikat 1980 március 15- ig írásban készítsék el és ebből egy példányt a központi irodába küldjenek be, hogy figyelemmel tudják kísérni a vállalásaik időarányos teljesítését. Hegedűs Ferenc Munkaügyi szabályzat A munkaidőre vonatkozó szabályokat követően a szabályzat a munkaközi szünet a heti pihenőnap és munkaszüneti napok szabályait rendezi. A tsz. munkaidő megszakításával napi munkaközi szünetet biztosít a dolgozóknak étkezés és tisztálkodás céljára. A munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe. A munkaközi szünet tartama általában fél óra, bizonyos munkahelyeken egy óra. Az állandó beosztásban dolgozók részére hetenként egy pihenőnapot kell biztosítani. Egyhuzamban teljesített hat munkanap után egy pihenőnap beosztásra tekintet nélkül megilleti a tsz. dolgozóját. Ha a dolgozó heti pihenőnapján őt munkára igénybe vették helyette elsősorban másik pihenőnapot kell biztosítani. A pihenőnapot általában vasárnap kell kiadni. A heti pihenőnapot nőnap a munkakörtől, beosztástól függően a hét bármely napján is és összevontan is kiadható, de ez esetben havonta egy napot vasárnap kell kiadni. Ha a dolgozó a Munka Törvénykönyvében megállapított munkaszüneti napokon munkát végez, részére vagy szabadidő, vagy a munkaszüneti napra jutó béren felül a végzett munkáért járó kereset is jár. Ha a vasárnapot a munkaszüneti naptól egy munkanap választja el a heti pihenőnapot a közbeeső munkanapon kell kiadni. A pihenőnapot vagy munkaszüneti napot a tárgyhó végéig vagy más alkalmas időpontban kell kiadni. Ha a dolgozónak a tsz. másik pihenőnapot biztosítani nem tud, úgy a munkabéren felül 100% pótlék jár. (folytatjuk) A patronálás szép példája A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet Braun Éva szocialista brigádja évek óta patronálja a kunfehértói Nevelőotthon óvodás és első osztályos tanulóit. Az első találkozás óta egyre szorosabb lett a kapcsolat. A brigád tagjai minden alkalmat megragadnak, hogy örömet szerezzenek kis patronáltjaiknak. Szorgos anyai kezek állítják össze 18 kislánynak a csomagokat, s készítik el a meglepetésre szánt finom uzsonnát. Együtt örülnek, együtt ünnepelnek az önfeláldozó brigádtagok kis védenceikkel. A Télapó ünnepség alkalmával arcukról sugárzott a boldogság, a meghatottság. Ez a meghitt együttlét folyamatosan ismétlődik: minden hónap utolsó szombatján, nagyobb ünnepeken, s a brigád által szervezett egy-egy nagy kiránduláskor. Szeretetüket, áldozatkészségüket nemcsak ez a két kis csoport érzi, hanem az egész intézet közössége, hiszen élményeikről napokig beszámolót tartanak társaiknak. Az intézet nevében hálás köszönetemet fejezem ki e nemes felajánlásért, s további eredményes, jó munkát kívánok a Braun Éva szocialista brigád minden tagjának. dr. Stammer József és igazgató Patronálok és patronáltak Bodor Béla Ezt is érdemes tudni Tanulságos és érdekes szövetkezetünk november 30-án megrendezett munkavédelmi vetélkedőn résztvevő dolgozók főágazat szerinti megoszlása, és hogy szereplésük milyen eredményű volt. Az állattenyésztési főágazatból 6 csapatban jelent Lenin Mg. Tsz. Híradó a Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet üzemi lapja. Megjelenik havonta. Eng. szám: ÜHV/27/Bá/1976. Felelős szerkesztő: Opauszky László Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Felelős kiadó: Preiszinger András igazgató 80-15 791 PNy. Kisháza Felelős vezető keztek a vetélkedőre, 43,5 átlagpontszámot értek el. Dicsérendő a létszámot illető részvételük, valamint az, hogy a munkájukhoz közvetlenül kapcsolódó BEÖK-ból kapott kérdésekre hibátlanul válaszoltak. A „November 7.” szocialista brigád három csapattal szerepelt. Az ipari főágazat (lakatos üzem) 4 csapattal képviseltette magát és 47,7 átlagpont elérésével bizonyították, hogy alaposan tanulmányozták a vetélkedő anyagát. Legtöbb csapat a növénytermesztési és a szolgáltató (autójavító) főágazatot képviselte. 8—8 csapat átlagában egyaránt 49—49 az elért pontok átlaga, így a két főágazat holtversenyben harmadik. A tekintélyes létszámú képviselettel elért átlag pontszám értékes. Figyelemre méltó, hogy a növénytermesztési főágazat „Vörös Traktor” szocialista brigádját képviselő csapat 59, az autójavító üzem „Bajcsy Zs.” szocialista brigádjának csapata 58 és a „Radnóti” szocialista brigád csapata 56 alappont elérésével kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A „Virágos” aranykoszorús szocialista brigád azért is dicséretet érdemel, mert a kertészeti főágazatból egyedül indított csapatot, s ezzel nemcsak képviseletet biztosított a főágazatnak, hanem a teljesített 55 ponttal azt a II. helyhez juttatta. Szocialista brigádokba tömörült számviteli dolgozóink 5 csapattal neveztek a versenyre. A csapatok átlag pontszáma 55,8 lett. A számviteli munkaterületet főágazatnak felfogva, első helyen végeztek. Eredményük mindenképpen elismerésre méltó, mert az e csapatokban versenyzőknek mindennapi munkájukhoz legkevésbé kapcsolódnak a munkavédelmi előírások gyakorlati ismeretei. Riskó Péter 1. szám A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja működéséről A kölcsönös támogatás, az önsegélyezés a szövetkezeti mozgalom régi alapelve és gyakorlata. A mezőgazdasági termelés sajátosságaival, valamint a biztonsági alapok viszonylag alacsony színvonalával összefüggésben gyakran alakul ki átmeneti gazdasági nehézségekkel járó helyzet, melynek leküzdéséhez szükség van az önsegélyezés formájára. Különösen így van ez a Kiskunság területén, ahol a zömében gyenge termőhelyi adottságok következtében nagyobbak az időjárás függvényében jelentkező termésingadozások. A mezőgazdasági szövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapjának céljai, hogy: — a gazdasági nehézségek a szövetkezeti összefogás révén viszonylag kisebb megrázkódtatással, rugalmasan legyenek áthidalhatók, a gazdálkodás biztonsága, a szövetkezetek alkalmazkodó képessége, az észszerű kockázatvállalás lehetősége, az üzemek külső hatásokkal szembeni tűrőképessége a kölcsönös segítés révén fokozódjék, — a szövetkezetek társadalmi és gazdasági céljai, az erők egyesítése révén — gyorsabban legyenek elérhetők és az állam által továbbra is nyújtandó segítségen kívül egymásra is fokozottabban támaszkodhassanak. E célok érdekében a kiskunfélegyházi Lenin Mg. Tsz. is alapító tagként lépett be a Kiskunsági Szövetség mellett működő Kölcsönös Támogatási Alapba még 1974. évben. A szövetkezet küldötte a Kölcsönös Támogatási Alap Intézőbizottságának elnökhelyettese. A szövetkezet betétállománya az Alapban 1979. december 31-ig 1 783 860 forint. A Kiskunsági Szövetséghez tartozó 92 taggazdaságból 82 tagja a Kölcsönös Támogatási Alapnak. Az 1980. évben életbe lépett közgazdasági szabályozás szerint a mezőgazdasági nagyüzem évenként az adózott nyeresége 10 százalékát tartalékalapba helyezi. Az alapképzés mindaddig kötelező, amíg a tartalékalap összege el nem éri a tárgyévi munkadíj, munkabér és mérleg szerinti nyereség együttes összegének 25 százalékát, a Kölcsönös Támogatási Alap tagjainál a 20 százalékot. A KTA tagok évenkénti befizetési kötelezettsége e mérlegeredményből képzett tartalékalap 25 százaléka. A Lenin mezőgazdasági szövetkezetnek — eddigi pénzügyi stabilitása révén — még nem volt szüksége arra, hogy a Kölcsönös Támogatási Alap segítségét igénybe vegye. A Kiskunsági Szövetséghez tartozó szövetkezetekből azonban mind többen fordulnak a KTA-hoz kölcsönért. 1979. évben 11 esetben ülésezett a Kölcsönös Támogatási Alap Intéző Bizottsága és 65 határozatot hozott, mely alapján összesen 68 millió forintos kölcsönkihelyezéssel segítette a szövetkezetek gazdálkodását. Ebből fejlesztési célra 2 éves lejárattal 11 millió forint került kihelyezésre, a fennmaradó összeg a szövetkezetek évközi fizetőképességének helyreállítására, illetve biztosítása érdekében került folyósításra 1—8 hónapos lejárattal. Az átmeneti jellegű kölcsönök igen hasznos segítséget nyújtottak a tagszövetkezeteknek : — a későbbre húzódó termék betakarítások meghitelezéséhez, — a vevők tartozásai későbbi fizetésének meghitelezéséhez, — a munkabérek időbeni kifizetéséhez, — a még tárgyévben értékesítésre kerülő alapanyagok vásárlásához, — az évvégi forgóeszközök átmeneti meghitelezéséhez, — az elemi károk későbbi megtérülésének pénzügyi fedezetéhez, az áthúzódó költségvetési térítések finanszírozásához stb. A fentiekkel elő kívántuk segíteni, hogy a szövetkezet tagjai megismerjék a kölcsönös támogatás jelentőségét, valamint a KTA működését. Német Zoltánné Kiskunsági TESZÖV közg. o. v.