Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1981 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Eredmények és célok az energiagazdálkodásban Hasznos TIT előadások Az üzemi Híradó eddgi is számos hírt közölt a szö­vetkezet energiagazdálko­dási tevékenységéről, és most, az évforduló alkal­mával időszerű számot vet­ni sikereinkről, megoldan­dó feladatainkról. Mint emlékezetes, terme­lőszövetkezetünk csatlako­zott az Agárdi Mezőgaz­dasági Kombinát és a Tú­rái Magyar—Kubai Barát­ság TSz dolgozói által 1979. júliusában indított „Taka­rékoskodjunk jobban az energiával” címmel meg­hirdetett mozgalomhoz. A mozgalomban elért ered­ményekről, illetve közeli céljainkról ejtünk néhány szót a következőkben. Bár a végső adatok még nem állnak rendelkezé­sünkre, hogy alapvető cé­lunkat —, mely az energia felhasználás növekedési ütemének mérséklését, il­letve a növekedés megállí­tását tűzte ki célul az 1979. és 1980-as években — sike­rült elérnünk. A szinten- tartást a termelés növeke­dése mellett, illetve új lé­tesítmények üzembe helye­zésével egyidejűleg sike­rült elérni. Már új beruházásainknál és felújítási tevékenysé­günknél arra törekedtünk, hogy a létesítmény üzem­behelyezésével energiata­karékos üzemvitel váljék lehetővé. Figyelmünk ki­terjedt a jelen körülmé­nyek között igen fontos energiafajta kiválasztásá­ra is. Vendéglátóipari léte­sítményünk, illetve új köz­ponti irodánk fűtését és melegvíz ellátását a nép­gazdaságnak is előnyös földgáz felhasználással ol­dottuk meg. Lépéseket tettünk az autójavító üzem földgáz fűtésre való átállí­tására is, mellyel évi 95 tonna tüzelőolajat takarí­tunk meg. Az 1981. évben megvaló­suló átállás csökkenti szö­vetkezetünk költségeit és ha kismértékben is, de csökkenti népgazdaságunk valutáris kiadásait. A ker­tészeti főágazat a Bem ke­rület üzemi épületeinek tü­zelőolajos fűtését megszün­tette, széntüzelést valósí­tott meg a máshol felesle­gessé vált szeneskazánok beállításával. A növénytermelés terüle­tén is erőfeszítések történ­tek annak érdekében, hogy mind több energiatakaré­kos technológia kerüljön bevezetésre. Ez évben a szénatermés jelentős ré­szét STAK kazlakba gyűj­tötték be, így kevesebb mennyiség került hidegle­vegős szárításra. Változat­lan szénaminőség mellett ezzel a technológiával könnyebben kezelhető a széna, s a villamosenergia költség kétharmadára csök­kent. Folytatjuk az erő- és munkagépek üzemanyag­fogyasztási normáinak munkaműveletenkénti be­mérését, kidolgozását, hogy a norma szerinti számon­kérés bevezetésével is csökkenjen a felhasznált üzemanyag mennyiség és kiszűrhetők legyenek a fel­újításra szoruló gépek. Ez évben felgyorsul az üzem­anyag fogyasztásmérés üte­me, mert 2 darab új fo­gyasztásmérőt vásárolunk, és így lehetővé válik az egyidőben zajló különböző munkaműveletek beméré­se is. A közúti járművek időszakonkénti bevizsgáló mérését továbbra is elvé­gezzük, hogy pontos képet kapjunk a járművek mű­szaki állapotáról. A növénytermelésben be­vezetésre került és kedve­ző tapasztalatokat mutat a házi üzemanyagjegy-rend- szer bevezetése. Ezzel nem­csak azt a célt sikerült el­érni, hogy a gépek rend­szeres karbantartása, szer­vize megvalósult, hanem azt is, hogy az olajminőség rendszeres ellenőrzésével jelentősen csökkent a fel­használt kenőanyag meny- nyiség és sor került az üzemanyagfogyasztás figye­lemmel kísérésére is. A ja­vítóműhelyek a karbantar­tások, javítások alkalmá­val különös gondot fordí­tottak az optimális üzem­anyagfogyasztás beállítá­sára. A központi major szerelői két üzemanyag- tartály kocsit pontos kimé­rő kútfejjel szereltek fel, és ezzel megteremtődött a gépek fogyasztás ellenőrzé­sének reális előfeltétele. Forrólevegős szárítóbe­rendezéseink szövetkeze­tünk legnagyobb energia­felhasználói. A rajtuk lévő tüzeléstechnikai berende­zéseket szakvállalatokkal tartatjuk karban, beállítá­sukat a gazdaságos üzemre rendszeresen elvégeztet­jük. A termények szárítá­sára való beszállítását, ha az idő engedi, csak a fony- nyasztás után végezzük, így a béltartalom sem rom­lik, de az energiaigény csökken. A túlszárításokat gyorsnedvesség-vizsgáló műszerek rendszeres hasz­nálatával igyekeznek a ke­zelők elkerülni. 1981. éves tervünkben a szemester­mény szárítónál szerepel automatikus nedvességsza­bályozó műszer alkalmazá­sa is. A fáradtolaj gyűjtését két telephelyünkön már beve­zettük. A központi major­ban és a Bem kerületben együttesen évente több mint 15 tonna olajat gyűj­tenek össze a dolgozók és adnak át regenerálásra az ÁFOR-nak. Sürgősen meg­oldandó feladat ez az autó­javító üzemben is. Villamosenergia felhasz­nálásunkat úgy tudtuk ész- szerűstíeni. hogy lehetőség szerint csökkentettük a csúcsidei villamosenergia vételezést, és növeltük az éjszakai fogyasztás ará­nyát. Így jelentős — az ár­emelkedés mellett relatív — egységár csökkenést tu­dunk elérni. 25 darab kap­csolóórát vásároltunk és szerelünk fel folyamatosan villamos boylereink elé, így jelentős költségmegta­karítást értünk el. 1981-ben a központi ma­jor tehenészetében megva­lósításra kerül a tejhűtés­ből származó hő hasznosí­tása. A tej hűtésekor eddig a szabadba kibocsátott hul­ladékhőt ezután melegvíz előállítására használjuk fel. Így annyi 50 C fokos melegvíz mennyiséget si­kerül előállítani .amennyi a tejkezeléshez és a fürdés­hez is elegendő a tehené­Győri István fogyasztásmérő Fekete Imre traktorával foglalkozik szeti telepen. A meglévő 7 darab villanyboyler a kivi­telezés után csak tartalék­ként szerepel, s a melegvíz előállítása gyakorlatilag ingyen történik. A beruhá­zás kevesebb, mint egy év alatt megtérül. Az energiagazdálkodás mellett egyre nagyobb súlyt és egyre több költséget kell fordítanunk a biztonság- technikai követelmények megvalósítására. A beren­dezések csak akkor tartha­tók biztonságosan és jó ha­tásfokkal üzemben, ha a rendszeres karbantartá­sukra és ellenőrzésükre egyre több gondot fordí­tunk. 1980-ban elvégeztet­tük az üzemanyag tartá­lyok tisztítását, tömítettsé- gi próbáját. Az üzemanyag kutakat feljavíttattuk és hitelesíttettük. A villamos biztonságtechnikai méré­seket, ellenőrzéseket az előírt periodicitás szerint elvégeztetjük. Elért eredményeink meg­valósításában hathatósan közreműködtek az egyes főágazatok dolgozó kollek­tívái, szocialista brigádjai és a munkahelyi vezetők. Bízunk abban, hogy szemé­lyükben az 1981. évi ener­giagazdálkodási célkitűzé­seink megvalósításához is lelkes partnerekre, odaadó segítőtársakra találunk. Buszlai István Termelőszövetkezetünk közművelődési tervében most már évről-évre sze­repelnek a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat té­majavaslatai és dolgozóink érdeklődése alapján kivá­lasztott tárgykörű előadá­sok. Az előadások megtartásá­ra a TIT Kiskunfélegyháza Városi Szervezetével kö­tött szerződés a biztosíték. Ennek birtokában, a kivá­lasztott témát jól ismerő előadóról a szervezet gon­doskodik. Az 1980/81. évre kötött szerződés szerint tíz elő­adás megtartására került sor. Az előadások politikai, gazdasági, vezetésismereti témái mellett sor került például az űrkutatással foglalkozó, vagy a Kiskun­sági Nemzeti Parkról szóló előadásra is. A legtöbb előadáson volt diaképek bemutatása vagy filmvetí­tés, és ez élményben gaz­dagította a hallgatókat. Amióta központi irodánk a Blaha Lujza térre költö­zött, kulturált helyiségünk van az előadások megtar­tására. Kultúrtermünkben nemcsak elegendő hallgató tud kényelmesen elhelyez­kedni .hanem most már minden nehézség nélkül tudjuk használni a vetítő­gépet vagy egyéb szemlél­tető eszközt. A MNEB értekezletéről A Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság Mezőgazda- sági Szakcsoportja ülést tartott a Lenin Mg. Tsz- ben. Megbeszéltük a ter­melési rendszerek helyze­tével kapcsolatos alapvizs­gálatunk, valamint a ta­karmánytermelés-, ellátás. és felhasználás témakörben végzett utóvizsgálatunk megyei tapasztalatait. Molnár Mihály, az MNEB tagja ismertette vizsgálata­ink főbb megállapítását, hasznosításának módjait, majd a tájékoztatót vita és üzemi bemutató követte. A gazdaság újszerű, tu­dományosan megalapozott módszereket alkalmaz. A helyi munkakörülmények legmegfelelőbb költség-, energia- és munkaerőtaka­rékos megoldásokat keresik a takarmánybetakarítás és tárolás során. A takarmányszükségle­tüket csaknem teljes egé­szében saját termelésből fedezik. Fejlett a rét- és le­gelőgazdálkodásuk. Szán­tóföldjeik egy részét má­sodnövény termesztéssel hasznosítják a nagy terüle­ten termelt konzervborsó helyén. A borsószárat mel­léktermékként takarmá­nyozásra hasznosítják, be­takarítását jól megoldották és energiatakarékosán, tar­tósító szerekkel tárolják. Szakmailag érdekes és ta­nulságos volt a HESTON betakarító gépek működé­sének megtekintése. Az új gépekkel nemcsak a kapa­citást növelték, hanem a betakarítási technológiát is új alapokra helyezték. A tsz a megye mezőgaz­dasági nagyüzemei között a múltban is élenjáró volt a takarmánygazdálkodás te­rén. Ezért nagyon érdekes és hasznos volt a szakcso­portunk tagjainak, akik a mezőgazdaság különböző ágazatait képviselik az MNEB-nél, hogy betekin­tést kaptak az új és jobb megoldásokat k.ereső mező- gazdasági üzem eredmé­nyes takarmányozási, kü­lönösen takarmánybetaka­rítási és tárolási módsze­reibe. Megismertük gondjaikat, további terveiket. A helyszíni bemutató, a gyakorlati alkalmazás megismerése segítette a ta­pasztalataink elmélyítését, amelyekért a szövetkezet párt- és gazdasági vezeté­sének köszönetünket fejez­zük ki. Tréfás Antal megyei NEB elnökh. A TIT szervezet által fel­kért előadókra nem pa­naszkodhatunk. Arra töre­kedtek, hogy előadásaik té­mája iránt az egyébként különböző réteghez tartozó hallgatók érdeklődését mi­nél jobban felkeltsék és ismereteiket bővítsék. Nagy figyelemmel hallgatták dolgozóink az aktuális bél­és külpolitikai témájú, va­lamint a gazdaságirányítási rendszerünkről, a gazdasá­gi hatékonyság növeléséről szóló előadásookat. Az itt hallottak is hozzájárultak célkitűzéseink megértésé­hez és minél jobb megvaló­sításához. Különösen élménygazdag volt dr. Tóth Károly „A Kiskunsági Nemzeti Park” vagy dr. Verők István „Vezetői stílusok és típu­sok”, valamint Papp Judit „Az űrkutatás tudomá­nyos és gyakorlati haszna” című előadása. A TIT előadások hallga­tói létszáma megközelítet­te a 600 főt. A hallgatók mintegy 45 százaléka jó­formán minden előadáson részt vett. A szocialista brigádok általában képvi­seltették magukat, de pél­dául a Virágos, a Martos Flóra, a Kállai Éva, vala­mint az autójavító üzem szocialista brigádjaiból fi­gyelemre méltó volt a megjelenés. Nem volt könnyű, de jó szándékkal el lehetett ér­ni, hogy a termelőmunka hátráltatása nélkül az ér­deklődők megjelenjenek az előadásokon. Egy-egy ren­dezvényre 50—60 névre­szóló meghívót adtunk ki, melyben a címzett útján a szűkebb közösség tagjait is meghívtuk. Ritkán, de előfordult, hogy a meghí­vás nem érte el célját, mert a címzett nem tartot­ta fontosnak az előadás propagálását. A jövőt ille­tően arra kérjük a meghí­vottakat, hogy a meghí­vásról tájékoztassák kör­nyezetüket, egyrészt, mert ők vannak erre alkalmas helyzetben, másrészt, mert mindenkinek külön meg­hívót nem tudunk küldeni. Híradónk e havi számá­nak egyik cikkében az 1981. évi közművelődési terv készítéséhez kérjük olvasóink javaslatát, Le­hetőség van arra, hogy már 30—40 fős hallgató­ság részére az őket érdek­lő témában szervezzünk TIT előadást. Ezért közös­ségeink jelezzék, milyen tárgyú előadás iránt van érdeklődés, mert ezzel hozzájárulnak, hogy az 1981/82. évi rendezvények keretében kívánság sze­rinti igényeket elégítsünk ki. Bánfalvi Jánosné

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék