Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1983 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-31 / 1. szám

2. oldal LENIN TSZ HÍRAAÓ A Városi Munkásőrség Ünnepi Egységgyűlése termelőszövetkezetünkben A Kiskunfélegyházi Már­­tonffy Ernő önálló Mun­kásőr Század Ünnepi Egy­séggyűlésének termelőszö­vetkezetünk adott otthont. Január 15-én pontban tíz órakor harsonaszó je­lezte az elnökség érkezését, élükön a városi pártbizott­ság első titkárával, aki fo­gadta Bíbor Kálmán egy­ségparancsnok jelentését, majd köszöntötte az egy­séggyűlést. A Himnusz után az úttö­rők dallal, verssel üdvözöl­ték városunk munkásőreit. Laczkó Gyula elvtárs, ter­melőszövetkezetünk elnö­ke, mint házigazda, leveze­tő elnök köszöntötte az ün­nepi egységgyűlés résztve­vőit , munkásőröket, hoz­zátartozókat, a bázisüze­mek párt és gazdasági ve­zetőit, az elnökség tagjait, köztük: Dr. Kovács Jenő elvtársat, az MSZMP KB osztályvezető helyettesét, Sztanojev András elvtársat, az MSZMP Városi Bizott­ság első titkárát, dr. Cser­háti László elvtársat, a munkásőrség megyei pa­rancsnokát. Majd felkérte Bíbor Kálmán egységpa­rancsnokot az ünnepi be­széd elmondására. Az egységparancsnok be­számolójában foglalkozott gazdaságpolitikánk idősze­rű kérdéseivel, megemléke­zett a Szovjetunió megala­kulásának 60 éves évfor­dulójáról, vázolta a nem­zetközi politika mai hely­zetét. Beszédének utolsó ré­szében értékelte a munkás­­őregység elmúlt évi mun­káját, eredményeit. El­mondta : egységünk erköl­csi, politikai állapota szi­lárd. Munkásőreik döntő többsége mind a gazdasági munkában, mind a fegyve­res szolgálatban, kiképzés­ben megállja a helyét. A munkásőri pártmegbízatás mellett a politikai, társa­dalmi élet számos területén aktivizálják magukat. Az állományösszetétel megfelel a párthatároza­tokban foglaltaknak. Az egységnél a munkások ará­nya 82%, a párttagoké fo­lyamatosan túl van a 70%­­on. A törzs-, és alegység parancsnoki állomány 87 %-a alap, vagy középfokú politikai végzettséggel ren­delkezik. Túlnyomó több­ségük megszerezte a meg­felelő munkásőr szakmai képzettséget. Javítani kell az értelmiségiek arányán, növelni kell a középszintű vezetők részvételét a tes­tületben. Feladatainkat to­vábbra is a párthatároza­toknak megfelelően hajtjuk végre. A további eredmé­nyek alapvető feltétele a bázisüzemek párt és gazda-Dr. Cserháti László elv­társ, a Munkásőrség me­gyei parancsnoka felolvas­ta a Munkásőrség országos parancsnokának levelét, melyben elismerően szólt a kiskunfélegyházi egység több, mint két és fél évti­zedes tevékenységéről, öt munkásőrnek adományozta a „HAZA SZOLGÁLATÁ­ÉRT ÉRDEMÉREM” külön­böző fokozatait. Besze Ist­ván elvtárs, termelőszövet­kezetünk dolgozója a bronz fokozatot vehette át. A „SZOLGÁLATI ÉRDEM­ÉREM” kitüntetést kapták azok a munkásőrök, akik 25, 20, 15, 10 éve a haza fegyveres szolgálatát vá­lasztották pártmegbízatá­suknak. ÖR” jelvényt kapott töb­bek között Kovács József elvtárs, a Bem kerület dol­gozója. Bíbor Kálmán elvtárs a szocialista versenyben ki­magasló teljesítményt nyújtó alegységnek nyúj­tott át kitüntetéseket. „EL­ISMERŐ OKLEVÉL”-ben részesült a második sza­kasz állománya, amelynek termelőszövetkzetünk bá­zis raja is része. Mindenki gratulált az el­ső szakasz állományának, akik első helyezést értek el. Dr. Kovács Jenő elvtárs, az MSZMP KB osztályve­zető helyettese a kitünteté­sek átadása után kért szót. Termelőszövetkezetünk elnöke üdvözli a résztvevőket Szimferopoli élményeimből (Folytatás az 1. oldalról) szerű termelésben a kuko­rica vetésterület átlagában 6 600 kg/ha termést takarí­tottak be, de több olyan taggazdaság is volt, ahol 11—12 000 kg/hektáronkénti kukorica termést értek el üzemi átlagban. A kertészet területén or­szágosan 13 termelési rend­szer működik, hozzájuk 530 partnergazdaság, 37 000 hektár gyümölcs, 24 000 ha szőlő és 25 000 hektár zöld­ség tartozik. A kertészet­ben a szőlő és a téli alma termelés fejlesztésében ér­tek el jelentősebb eredmé­nyeket, ugyanakkor a fej­lesztés nehezebb voltát az iparszerű technologizálás gondját jelzi a zöldségter­mesztés szerényebb ered­ménye. A mezőgazdasági termé­kek közel 40%-a szárma­zik a háztáji és kisegítő gazdaságokból. Az elmúlt években a zöldség, gyü­mölcs- és a szőlőtermelés mennyiségének növelésé­ben, de főképp a termelés fogyasztói igényekhez iga­zodó szerkezetének javítá­sában jelentős, sőt, növek­vő szerep jutott a szövet­kezet háztáji és a lakosság kisegítő gazdaságának, me­lyek mintegy 50%-kal ré­szesednek a megyei terme­lésből. A kistermelők a sertés­­állomány mintegy 65%-át tartják, a felvásárolt 1 200 000 db hízottsertésből 60%-kal részesednek. In­nen származik még az áru­tej 45%-a, a tojás 63%-a, a liba, a nyúl, a galamb és egyéb kisállattenyésztés produktumának több mint 60%-a. Itt szükségesnek tartom megemlíteni, hogy Kiskunfélegyházán, ahol dolgozom, közel 500 000 db hízottlibát állítanak elő évente hasonlóan. A kister­melés ösztönzése a megyé­ben hosszabb távra szóló elkötelezettség gazdasági­lag és politikailag egyaránt. Kapcsolatunk, barátsá­gunk már több mint 20 éves. A megállapodás pontjai eddig teljes mér­tékben megvalósultak a gyakorlatban. Megyéink között rend­szeres volt a párt, a taná­csi, a szakszervezeti, ifjú­sági delegációk, üzemi és intézményi csoportok csere­látogatása, a találkozókon ilyenkor részletesen tájé­koztattuk egymást a szer­vezeti, a párt, az ideológiai és gazdasági munka kérdé­seiről, s tanulmányozhat­tuk egymás eredményeit, valamennyi területen. Az eltelt időszak alatt több vállalat, szövetkezet és in­tézmény alakított ki kap­csolatot és tart fenn. A leg­eredményesebb a szimfero­poli és a kecskeméti kon­zervgyár, a Rosszija kolhoz és a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet, a Vinográdnij szovhoz és a Helvéciai Állami Gazdaság együttműködése. 1977-től tart fenn kapcsolatot a Bé­ke szovhoz és a Kecskemét Szikrai Állami Gazdaság kollektívája. Úgy érezzük, hogy nem­csak örömeink közösek, ha­nem sok területen gondja­ink is. Az SZKP KB 1982. november 22-i ülésén Jurij Andropov elvtárs elmon­dott beszéde szerint: — „harcolni kell a pazar­lás ellen, — ne csak jelszó legyen a gazdaságosság, — zöld utat kell biztosíta­ni az élelmiszerprog­ramnak” és biztosítani kell a szocia­lista demokrácia tovább­fejlődését, ahhoz, hogy eredményeink a jövőben töretlenül megvalósulja­nak. Bizonyára ezt jól fog­ja segíteni a két megye ál­tal aláírt barátság és együttműködésről szóló megállapodás, melyet az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottságá­nak első titkára, V. Sz. Makarenko és Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára írt alá. Bács-Kiskun megye dol­gozói nevében legforróbb baráti és testvéri érzésein­ket fejezzük ki az ünnep alkalmából és kívánok a Krim minden dolgozójának, kommunistáinak boldogsá­got, jólétet, az építő mun­kában sok sikert és fejlőd­jenek és erősödjenek test­vér megyéinket összekötő szálak. sági vezetésének munka­­kapcsolata a Munkásőrség Városi Parancsnokságával, az üzemben dolgozó mun­kásőrökkel. Végzetül az egységparancsnok megkö­szönte a munkásőrök helyt­állását, a munkásőr felesé­gek, hozzátartozók segítsé­gét és mindenkinek továb­bi jó munkát kívánt. Ezt a kitüntetést terme­lőszövetkezetünk munkás­őrei közül Szabó Imre, Be­sze István, Suchmann Pé­ter (lakatos üzem) elvtár­sak vehették át tíz éves munkásőri tevékenységü­kért. Csenki Sándor laka­tos csoportvezető öt éves munkásőri munkájáért Em­lékjelvényt és Elismerő ok­levelet kapott. Elismeréssel szólt a Mun­kásőrségről, a munkásőrök­ről, akik fegyveres erőnk szerves részét alkotják. Az ünnepi egységgyűlés kiemelkedő eseménye most is a munkásőrjelöltek eskü­tétele volt. A csapatzászló előtt a Szózat hangjainál tizenegy munkásőrjelölt tette le az esküt. Az ünnepi egységgyűlés A megyei parancsnok elv- A Csapatzászló kivonuló­­kitüntetések, elismerések társ­a szocialista verseny­­sa után az ünnepi egység­átadásával folytatódott, ben elért eredményeiért a gyűlés az Internacionáléval melyeket Sztanojev András, kiskunfélegyházi egységnek fejeződött be. dr. Cserháti László és Bt- Elismerő oklevelet adott Kék Kálmán adtak át. át. „KIVÁLÓ MUNKÁS- Suchmann Péter Dr. Cserháti László megyei A kitüntetések átadása parancsnok 1. szám

Next