Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1985 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
HÍRADÓ XIII. évfolyam, 1. szám, 1985. január KISKUNFÉLEGYHÁZI LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA Ára: 1,50 Ft Energiagazdálkodási és szállítási feladatok teljesítése 1984 első háromnegyed évében Termelőszövetkezetünk vezetősége évek óta fontos feladatként értékeli az energiagazdálkodást, a termelés feltételeinek zavartalan biztosítása, az energiafelhasználás biztonságos voltának megteremtése és az energiaköltségek csökkentése, optimalizálása megvalósításában. Ezért évenként rendszeresen a vezetőségi ülés napirendjére tűzi az energiagazdálkodási tevékenység értékelését, feladatmeghatározását. A decemberi vezetőségi ülés különálló napirendi pontként tárgyalta az energiagazdálkodási és szállítási feladatok teljesítését. Az értékelés 1984. első háromnegyedévére terjedt ki. 1984. évre tervezett energiafelhasználás költsége 29 millió forint volt, mely fele részben az üzem- és kenőanyag költségből, negyedrészben a földgáz fogyasztásból és szintén negyedrészben a villamos energia felhasználásból tevődik össze. Bár a tervezett energiaköltség a termelőszövetkezet össz kiadásainak csupán 4,8 %-át teszi ki, az energiaköltségek rohamos növekedése miatt szövetkezetünk vezetősége nagy gondot fordít az energiagazdálkodásra. Ezt legékesebben az is bizonyítja, hogy a szűkös beruházási források nagy részét 1984. és 1985. évben is energiaköltség csökkentő, energiamegtakarítást és energiastruktúra változást eredményező beruházások megvalósítására fordítjuk. Legnagyobb mértékű az energiaracionalizálási hitellel megvalósuló gázberuházás, mellyel Bem kerületünk virágkertészetét láttuk el gázzal, s 1985 első félévében sor kerül a dohányszárító pajták és egyéb üzemi épületek gázellátására is. Az 5 millió forintba kerülő beruházás 3 év alatt térül meg. Üzembehelyezésre került a lakatos üzemet ellátó gázvezeték is, így 1985 évben már ott sem használunk tüzelőolajat az üzemi épületek fűtésére. Megvalósult a Virágboltunk gázellátása is és fele részben a bugaci vendégtanyák propán-bután gázos fűtése is. Így lehetővé válik majd a szezonvégi és téli vendégfogadás is. Tervezzük 1985. évre fonyódi üdülőnk földgázellátását is, hogy teljesebb körben ki tudjuk használni az üdülőnk kínálta pihenési és szórakozási lehetőségeket. A fenti beruházások megvalósulásával azt a célt is sikerül elérnünk — ami rendeletben fogalmazódott meg —, hogy közületi szerveknek 1985. december 31. után tüzelőolajat fűtés céljára nem szabad felhasználni. Ezen kívül a jelenlegi árstruktúra mellett a gázfelhasználás gazdaságosabb, mint az olajfogyasztás és kedvezőbb hatásfokkal használható fel. Reméljük, hogy ilyen 1984. évi indítás és hozzáállás mellett a következő években jelentős energia és energiaköltség megtakarítást érhetünk el. Az energiafelhasználást tételesen értékelve először az üzem- és kenőanyag felhasználást vegyük szemügyre. Az első háromnegyedévben a termelőszövetkezet egészében 4,8 %-ot takarított meg az üzemanyag költségből, nagyrészt azért, mert a legtöbb üzemanyagot felhasználó főágazatok (növénytermesztés, kertészet) jelentős megtakarítást értek el. Ez persze az üzemanyag felhasználásban közvetlenül érintett dolgozók jó munkáján kívül részben sajnos a kedvezőtlen időjárásnak is betudható. Arányában jelentős üzemanyag költség túllépés várható az ipari, a szolgáltató főágazatnál és a szarvasmarhatenyésztésnél. Legnagyobb arányú és mértékű megtakarítás volt a dohányszárítók üzemeltetésénél. Bizonyosan közrejátszott a kedvező időjárás és a konténerek helyetti tűsorkeretes szárítás alkalmazása is. De a 27 %-os megtakarítás elérésében jelentős szerepet játszott a szárítás gondos végzése is, mely az ott dolgozók munkáját dicséri. A földgázfelhasználást vizsgálva a termelőszövetkezet egészénél itt is megtakarítást értünk el. A terv eredetileg az 1983. évi gázköltség és felhasználás 4,9 %-os mérséklését tűzte ki célul és ezt a vizsgált időszakban 2,7 %-kal sikerült túlteljesíteni. Sajnos, azt is be kell látnunk, hogy ezt az eredményt is csak az MGF és Sirokkó szárítók aszályos időszak miatti megtakarításával sikerült elérnünk, mert az összes többi felhasználási helyen kisebbnagyobb mértékű túllépés fordult elő. Arányában jelentős a túllépés a Martin telepen, a növendéklibáknál. A túllépést viszont magyarázza a tavalyi 20 ezer darabbal szemben az idei 56 ezer darab liba felnevelése, a tavalyinál korábbi időpontú kezdés és a késői libanevelés indítása. A központi major épületeinek fűtése ez évben várhatóan azért azért kerül többe, mert a januári gázszivárgást későn sikerült észrevenni, s ezáltal jelentős mennyiség ment veszendőbe. A beszámoló készítésével egyidőben történt felmérés alapján várható, hogy 1984. évben 9,9 %-kal kevesebb gázt használtunk fel, mint terveztük. Az 1 m3-re eső költség valamelyest emelkedni fog tsz. szinten, az általános célú gázvételező helyek beépítésével, (Martin telep, Tápkészítő üzem, Lakatos üzem, Virágbolt), mert ez esetben a gáz ára 7,85 Ft/m3, ellentétben a nagyüzemi fogyasztóként (nagy felhasználási helyeken) elérhető 3,40 Ft/m3-es árral. Szükségesnek tartanám felhívni a figyelmet arra, hogy ahol komfortossá vált a fűtés, ott a fűtés nehézségeinek feledtével az is homályba merül, hogy a gázfűtés sem olcsó. Főleg az irodákban és a szociális helyiségekben tapasztalható, hogy a fűtést, (ha a hőmérséklet már túlhaladja a tűrőképességet) az ajtó vagy ablak nyitásával „szabályozzák”, s csak kevés embernek jut eszébe, hogy a kötelezően előírt 20 C°-os belső fűtési hőmérsékletet a fűtőberendezés teljesítményének csökkentésével is el lehet érni — ráadásul költségtakarékosan. A fűtőktől, vagy erre a feladatra kijelölt dolgozóktól ezt is számon kell kérni. Nekik is tudniuk kell, hogy meghatározott „keret” áll a rendelkezésükre, azon belül kell gazdálkodniuk. A villamosenergia felhasználást csak a teljesítménydíjas fogyasztók esetében vizsgáltuk, ami a teljes tsz. szintű felhasználás kb. 97 %-a. A tsz. villamosenergia költsége 7,9 %-kal várhatóan meghaladja a tervezettet, míg a villamosenergia felhasználás csupán 2,7 %-kal több a tervezettől. A jelentősebb felhasználási helyek (a Bem, a Rákóczi kerület, Burgonya-tárház, Központi iroda, Bugac puszta kivételével) a tervezettől több áramdíjat fizettek, 5 %-kal emelkedett a fajlagos villamosenergia költség is. Ennek oka az egyidejű villamosteljesítmény igény növekedése is, és az a sajnálatos ok, hogy az éjszakai fogyasztás aránya mérséklődik és ugyanaz a fogyasztás áttevődik nappalra, vagy csúcsidőszakra, pedig akkor kb. háromszor drágább 1 kWh költsége. Ez főként a Tápelőállító üzemnél és a Lakatos üzemnél eredményez igen magas fajlagos költséget. A fenti helyeken lehet és kell is tenni lépéseket az 1 kWh költségének mérséklésére. Az 1977-ben üzembe került fázisjavítási beruházás kb. most hozta meg harmadszor a befektetett költséget, 1984. évben 236 ezer forint áramdíj visszatérítést eredményezett. A Móczár tanyai rendkívül nagy arányú költség túllépés túlnyomórészt a vadásztársaság ez évi vadnevelési tevékenységéből fakad. A szállítási tevékenység értékelése: A termelőszövetkezet össz gépkocsi üzemére elmondható, hogy feladatát a megosztott irányítottsága ellenére el tudta látni. A kilométerekben kifejezett teljesítménye várhatóan a tervezett szint alatt marad, az elmúlt év hasonló időszakához mérten alacsonyabb. Futott kilométerekre vetített összköltsége jelenleg 0,53 Ft/km-el haladja meg a tervezett 10,1 Ft km-t. Ezen belül a 2,83 Ft/km üzemanyag költséget nem sikerült elérni, de az elért 2,90 Ft/km üzemanyag költség a tavalyi szint alatt marad. A 3,00 Ft/km anyag, alkatrész költség a tavalyi és a tervezett értéket is meghaladja a gépkocsi-park elöregedése miatt. Az egyéb költségek (üzemanyag és anyag, alkatrész költségen kívüli kiadások) is jelentősen emelkedtek. Szükség lenne a gépkocsipark folyamatos újítására, az amortizálódott gépkocsik újra történő cseréjére. Ezt ugyan a szűkös beruházási keretből kellene megoldani, de új kocsik beállítása esetén az üzemanyag és anyag-, alkatrész költség is csökken, az üzembiztonság nő, a beruházás ily módon rövidesen megtérülne. A gépkocsi üzem tervezett összköltsége 15101 eFt, a háromnegyedévi összköltség már 13 482 eFt, várhatóan túllépi a tervezettet. A Központi major tehergépkocsi üzeménél a fajlagos üzemanyag költség teljesen a tavalyi szinten maradt, nem sikerült az alacsonyra tervezett fajlagos értéket elérnie. (Itt még gyakorlatilag nem sikerült bevezetni az üzemanyag premizálási rendszert.) Az anyag, alkatrész költség a tervezett alatt és a tavalyi szint felett áll. Az egyéb tehergépkocsi üzemeknél (melyek javítása az autójavító üzemhez tartozik) a fajlagos üzemanyag költség 2,40 Ft/km-re alakult a tavalyi 2,50 Ft/ km-ről, de nem sikerült elérni a tervezett 2,23 Ft/km szintet. Az összes tehergépkocsi üzem a vizsgált időszakban kevesebbet futott a tervezettől. Alig kevesebbet futott a múlt év hasonló időszakával összevetve, s míg az üzemanyag költség teljesen megegyezik az 1983. évivel, az anyag-, alkatrész költség és az egyéb költségek jelentősen megnőttek. Az iparvágány üzembekerülésével 1985. évben várhatóan jelentősen csökkeni fog a tehergépkocsi üzemtől elvárt teljesítmény. Az autóbusz üzem túl fogja lépni a betervezett kilométer teljesítményt és a javításra használt anyag-, alkatrész költséget is. A fajlagos üzemanyag költség a tavalyi 2,87 Ft/km és a tervezett 2,78 Ft/km alá csökkent, 2,71 Ft/km-re alakult. Az anyag-, alkatrész költség megnövekedése miatt a fajlagos össz költség meghaladja a tavalyit és a tervezett szintet is. A személygépkocsi üzem kilométer teljesítménye várhatóan a tavalyi és a tervezett szint alatt marad. A fajlagos üzemanyag költség jelentősen csökkent, az anyag-, alkatrész költség a tervezett szinten maradt, így csökkent a fajlagos összköltség is. Érdemes megemlíteni, hogy autó- buszon történő személyszállításra egy évben több, mint 2 millió forintot költünk. A beszámolót a vezetőség elfogadta és felhívta az érintett főágazatokat az elemzések tanulmányozására, az abból eredően szükséges intékedések megtételére, hogy fokozottabban érvényre jusson a költséggazdálkodási szemlélet minden energiafelhasználásban és a szállításban. Buszlai István ágazatvezető Jó évet zárt a gépkocsijavító üzem Autóbuszok, tűzoltóautók és teherkocsik várják a sorukat a Lenin Tsz. Csányi úti autójavító telepén. A műhelyekben teljes lendülettel folyik a munka, s az épülő, félig kész üzemcsarnok is jelzi, hogy nincs okuk panaszra a szerviz dolgozóinak — jócskán akad megrendelés, bővülő, fejlődő ágazat a gépjárműjavítás. — Jelenleg 14 millió forint értékű munkán dolgozunk — mondja Hegyi László, a szolgáltató főágazat vezetője. — Egy 1978- ban kötött szerződés alapján mi végezzük Dél-Magyarországon az Ikarusz buszok garanciális javítását. Sokan jönnek hozzánk Pestről is, mert a szervizek többségénél rugalmasabbak, nyitottabbak vagyunk. A gépkocsivezető végignézheti a javítási folyamatot az üzemben. Az idei munkaellátottságunk jobb volt, mint az elmúlt évi, minden jel arra mutat, hogy tudjuk teljesíteni éves tervünket. — Milyen feltételek között dolgoztak 1984-ben? — Az alkatrészellátás nem volt rosszabb, mint az előző években, így a költségszámokon belül tudtunk gazdálkodni. A technikai feltételekben most állunk nagy előrelépés előtt: 80 százalékos állapotban van a kompresszorház. Ha elkészül, be tudjuk vezetni a légszerszámokat, ami a fizikai munkát megkönnyíti. Az új csarnok várhatóan 1985 végére készül el. Ide be tudjuk építeni a helyi vizsgáztatáshoz szükséges eszközöket. Mindkét létesítmény elkészülését soksok óra társadalmi munkával gyorsították dolgozóink. — Nehéz volt megszervezni a társadalmi munkaakciót? — Az itt dolgozók szívesen vállalkoztak a közösségért társadalmi munkára. A telepen nyolc szocialista brigád dolgozik, és az egyik legerősebb KISZ-alapszervezet is itt működik nálunk. A 150 dolgozóból 105 harminc évnél fiatalabb. A fiatalságból néha problémák is adódnak, de büszkék vagyunk arra a fiatalos lendületre, ami ezt a közösséget jellemzi. Külön szeretném megemlíteni a bugaci telephely 35 dolgozóját, akik a kezdeti nehézségeken túljutva szakmailag felnőttek a javítási munkához. A szakmai utánpótlás is biztató: van 25 szakmunkástanulónk, és tizenheten tettek 1984-ben autószererelői vizsgát lakatosaink közül. — Miért volt szükség a lakatosok átképzésére? — A megrendelések csökkenése miatt vissza kellett fogni a konténer lakókocsi gyártást. A kieső termelés ellensúlyozására viszont 100—150 gépjárművel több javítást kellett vállalnunk már az idén. A másik ok, ami miatt egyre több gépkocsi javítását kell végeznünk, az, hogy a nehezebb gazdasági helyzet miatt a vállalatok takarékoskodnak a javítási költségekkel. — Milyen eszközökkel növelik a szerviz bevételét? — Működik két gazdasági munkaközösség is az üzemen belül. 70—80-an dolgoznak rendszeresen munkaidőn túl, és az üzem termelési értéke 1/5-ének megfelelő munkát végeznek. — Milyen a kapcsolatuk a szövetkezet többi ágazatával ? — A többi részleggel szoros a kapcsolatunk, több beruházásba is besegítettünk az utóbbi években. Részt vettünk a takarmánykeverő beüzemelésében és az épülő fedett uszoda vasvázas szerkezetét is mi állítottuk fel, hasonlóan az új üzemcsarnokunkhoz. — Milyenek a kilátások az 1985-ös évre? — Az első negyedévre már biztosított a munka, az év további részére pedig most folynak a szerződéskötések a vállalatokkal. L. D.