Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1986 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

2. oldal Az elnökhelyettes Pozsár Miklós a szövet­kezet határában, Pálmo­­nostorán született. A me­zőgazdasági mérnöki dip­loma megszerzése után szü­lőfalujában kezdett dol­gozni. A Lenin Tsz-be 1977-ben lépett be — hosz­­szabb szakmai és vezetői gyakorlattal — növényter­mesztési főágazatvezető­­nek. Nyolc év munka kö­vetkezett az ágazat élén 1985 februárig. Ekkor a közgyűlés megválasztotta elnökhelytessé. — Elnökhelyettesként milyen területek munkáját irányítja? — Hozzám tartozik a nö­vénytermesztés, a szarvas­marhatenyésztés, az erdő-a virágtermesztés, a gépe­ mindező­sítés, a vagyonvédelem — s még sorolhatnám tovább. A naptáramban nemigen talál üres lapot. — Mit tud hasznosítani jelenlegi munkakörében a korábbi tapasztalatokból? — Az az időszak, amikor Szerencsére meg­kaptam a vezetőktől és munkatársaimtól a segítsé­get és bizalmat, és sikerült bizonyos eredményeket is elérnünk. — Milyen munkastílusú vezetőnek tartja magát? — Ahogy mondani szo­kás — parasztgyerek va­gyok magam is, ismerem a mezőgazdaságban dolgozó emberek gondjait. A mun­kát szigorúan megkövete­lem magamtól és másoktól is, de megértem, ha vala­kinek problémája van. Ilyenkor igyekszem segíte­ni. Elvem, hogy csak az tud odafigyelni a munká­jára, akit nem kötnek le a családi vagy más természe­tű gondok. — Mire kell leginkább odafigyelnie ma egy veze­tőnek? — Fontos, hogy sok moz­gással megfelelő kapcsola­tokat tudjon kialakítani vállalatokkal, társszerve­­zetekkel. Lássa át a terü­í°?gaZatZ?fft?tkf­l,.d0A° . letét, tudjon alkalmazkod­ni a gyakran változó fel­tételekhez, és szinte na­ponta gyorsan és rugalma­san dönteni a hatáskörébe tartozó kérdésekben. tam, szorító időszak volt a mezőgazdaságban. Igyekez­tünk átcsoportosítással, op­timális dolgozói, admi­nisztratív és vezetői lét­szám kialakításával haté­konyabbá tenni a terme­lést. Elérni, hogy a végzett munkának nagyobb legyen a becsülete. Az agronó­­musként, majd párttitkár­ként töltött évek után ne­szét, a szőlő és gyümölcs, kém is új feladatot jelentett Pozsár Miklós elnökhe­lyettest munkája elismeré­seként a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával tüntették ki. A mi brigádunk Brigádunk 1977-ben ala­kult, röviddel azután, hogy szövetkezetünk egész terü­letén teret hódított a szo­cialista versenymozgalom. Tagjaink zömmel az anyag­gazdálkodás területéről lép­tek a brigádba. A szövetke­zeti munkaverseny bizott­ság értékelése alapján, ala­kulásunk óta, a következő fokozatokat, illetve címeket érdemeltük ki munkánk­kal : 1978-ban a szocialista bri­gád címmel együtt a zöld­koszorús fokozatot is el­nyertük. 1979-ben ezüst fo­kozatot, 1980-tól 1984-ig, öt éven keresztül arany foko­zatot értünk el. Brigádunk ez évre is megtette vállalását, amely megítélésünk szerint, ma­gában hordozza egy maga­sabb fokozat elérésének le­hetőségét. Termelőszövet­kezetünk párt- és gazdaság­­vezetése elvárja tőlünk, hogy a fokozatosan gépre szervezett anyaggazdasági munkákat precízen, ponto­san végezzük. E feladat el­végzéséhez szeretnénk, szaktudásunkhoz mérten maximálisan eleget tenni, bizonyítani, hogy alkalma­sak vagyunk bonyolultabb, új feladatok elvégzésére is. Megalakulásunk óta szo­ros kapcsolatot tartunk a kunfehértói Nevelőotthon­nal, jelenleg is a 17 legki­sebb gyereknek próbáljuk pótolni az otthon és a csa­lád melegét. Évente több alkalommal meglátogatjuk őket, húsvét, gyermeknap, télapó, karácsony ünnepe­ken nagyobb ajándékokkal kedveskedünk nekik. Ezen kívül, a még jó állapotban levő gyermekruhákat, játé­kokat összegyűjtjük szá­mukra. Társadalmi munka terü­letén is ott vagyunk min­denütt, ahol úgy érezzük, szükség van munkánkra. Évek óta virágpalántával beültetjük a „Szakmaközi”, valamint a központi major kertjét is. Az idén a köz­ponti iroda előtti parkban a talajt előkészítettük, és elduggattuk a tulipánhagy­­mákat. A dohánypalánta gyomlálásban és szedésben is segítke­ztünk. Arra is sza­kítottunk időt, hogy egyik beteg brigádtagunknál a lakásátalakítás utáni taka­rítást elvégezzük. Jelenleg a most induló védőmunka­helyre elvállaltuk a függö­nyök megvarrását. Segítőkészségünket kife­jeztük azzal is, hogy előző évben a Nemzeti Színház­ért, ebben az évben a föld­rengés károsultakért ad­tunk össze fejenként 100 Ft-ot. Nemcsak a munkában, hanem a szórakozásban is együtt vagyunk. Ezt bizo­nyítja több éves színház- és mozibérletünk, közös brigádvacsoráink, kirándu­lásaink, ahol mód nyílhat arra is, hogy hozzátartozó­ink, családtagjaink között is szorosabb kapcsolat ala­kuljon ki. A meghirdetett vetélkedőkön is sikeresen igyekszünk részt venni. Politikailag is képezzük magunkat, jelenleg két fő vesz részt szervezett politi­kai oktatásban. Ahhoz, hogy brigádunk ezeket, a nem kis feladato­kat, immár évek óta, folya­matosan meg tudja valósí­tani, a brigádban meglevő összefogáson kívül, szükség van munkahelyünk, a ter­melőszövetkezet vezetősé­gének támogató segítségére is, melyet itt szeretnénk megköszönni, és egyben kérjük, hogy vállalásaink megvalósításához továbbra is nyújtsanak segítséget. Braun Éva szoc. brigád I,ENVI TSZ HÍRADÓ A törzsgárda tagságról A népgazdaság más ága­zatához hasonlóan a Ter­melőszövetkezetek Orszá­­gs Tanácsa Elnöksége ál­lásfoglalása alapján terme­lőszövetkezetünk vezetés­­­e 1977-ben döntött a „törzsgárda” alapításról. Az erkölcsi elismerésnek ez a formája nem kapcso­lódik közvetlenül a mun­kateljesítményhez, hanem a munkahelyhez , szövet­­ezeti mozgalomhoz, a szakmához való hűséget ju­talmazza. Termelőszö­vetkezetü­nk tagságának jelentős része a gazdasághoz való ragaszko­dásról tett tanúbizonysá­got Többen a szövetkezet, valamint a jogelőd szövet­kezetek megalakulása óta vesznek részt a közös tevé­kenységben. Alapító tagja­ink és családtagjai élet­módjában gyökeres válto­zást eredményezett a szö­vetkezés. Komoly szemlé­letben­ változás is követke­zett be. A gazdaságok meg­szilárdulása után az egye­süléseket követően is szük­ség volt a nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezők­re. Szövetkezetünk dinami­kus fejlődésének fontos fel­tétele a sokoldalú szakmai tudásúak tábora. Szövetkezetünk vezetése felismerte a lehetőségét és szükségességét a Törzsgár­da Szabályzat kidolgozásá­nak. A szabályzat elfogadá­sát követően 240 dolgozó részesült 15, 20, 25 éves törzsgárda tag kitüntetés­ben. A szabályzat módosí­tására 1980-ban került sor. Ekkor került először ki­adásra a 10 éves törzsgárda jelvény, 198 fő részesült anyagi és erkölcsi elisme­résben. Az 1984 évben 108 fő ka­pott törzsgárda jelvényt, vele járó anyagi jutalmat. A szabályzat alapján az átadások november 7-e tiszteletére történnek. Ez évben a kitüntetési, jutal­mazási munkáknak különös alapot adott a felszabadu­lásunk 40. évfordulója, va­lamint a több évtizedes mezőgazdasági munkákban való részvétel. A „négy év­tized” termelő, alkotó mun­ka terén kifejtett tevékeny­ség több­ formájú kitünte­tésben került elismerésre. Törzsgárda tagságunk kö­zött első alkalommal tud­tuk jutalmazásban részesí­teni a 30 éves szövetkezeti tagsággal rendelkező dol­gozóinkat. A mezőgazdasági fáradtságos, nehéz fizikai munkát kifejtők között 12 tagunk kapta a 30 éves tag­sággal járó anyagi és er­kölcsi elismerést. 20 éves törzsgárda tag­ságot 18 fő, 25 évest 9 fő, 15 évest 39 fő és 10 éves törzsgárda tagságot 44 fő mondhat magáénak. A jel­vények mellett mintegy 115 ezer forint került szétosz­tásra. A jutalmazásra kerültek többsége szövetkezeti tag­sági viszonnyal rendelke­zik. A törzsgárda szabály­zat értelmében 5 fő alkal­mazott részesült 10, illetve 15 éves törzsgárda tagság után jutalmazásra. A törzsgárda tagsággal járó jogok mellett további kötelezettségek teljesítésé­ről sem szabad megfeled­keznünk. Munkavégzés so­rán a példamutató, munka fegyelmet nem sértő, társa­dalmi életben aktívan köz­reműködő, munkaköréhez méltó magatartást tanúsító dolgozókat követel. Köte­lesség az általános és szak­mai tudás állandó fejlesz­tése, a szövetkezeti vagyon­nal való ésszerű, takarékos bánásmód. Makra Jenőné 1. szám A szocialista brigádmozgalom eredményeiről Termelőszövetkezetü­nk­­az 1985-ös gazdasági évben is tovább folytatódott a szocialista brigádverseny, a szocialista brigádmozgalom. 1985. évben 34 brigád 562 tagja vett részt termelőszö­vetkezetünkben e nemes mozgalomban. Brigádjaink az év elején brigádgyűléseken értékel­ték az elmúlt év munkáját és határozták meg a brigá­dok előtt álló feladatokat Minden brigád megpályá­zott egy brigádcímet, me­lyet el kívánt érni. A 34 brigádból 9 SZKV, 12 arany, 10 ezüst, 1 bronz, 2 pedig a szocialista brigád cím elnyerését tűzte ki cé­lul. Az új szabályzat sze­rint a megpályázott brigád­cím elnyerése után a bri­gádok tagjai személyenként az alábbi pénzjutalomban részesülnek: zöldkoszorús jelvény 500,— Ft/fő, bronz brigádérem 600,— Ft fő, ezüst brigádérem 800,— Ft/ fő, arany brigádérem 1000,­­Ft fő, Szövetkezet kiváló brigádja 1700,­ Ft/fő. A brigádok célkitűzéseik teljesítésén egész évben ak­tívan dolgoztak, komolyan vették, hiszen vállalásaikat 2—4 százalékkal kellett túl­teljesíteni, a költségeket is hasonló százalékkal kellett csökkenteni. Ezt a munkát és a válla­lást csak következetesen, figyelmesen lehetett csak a siker érdekében végezni, teljesíteni. Dicséretes az a helytállás, amit a lakatos üzem brigádjai, valamint a traktoros brigádok vállalá­saik teljesítéséért tettek, hiszen télen-nyáron, eső­ben, tűző napon dolgoztak céljaik elérése érdekében. Brigádjaink biztosították a szárító üzem folyamatos működését, leküzdve az anyaghiányból adódó prob­lémákat. A brigádok nap, mint nap bizonyították a társadalmi munkában is helytállásukat, a termelő­­szövetkezethez való ragasz­kodásukat, a brigádon be­lüli kollektív szellem erő­sítését, a munkapadoknál, a fehér asztalnál egyaránt. A jövőben az írásbeli mun­kát kell még jobban szor­galmazni, mert az elért eredményeket folyamato­san kell rögzíteni. Lassan következik a számvetés ideje, a brigá­doknak számot kell adni az 1985. évben végzett munkájukról, hiszen min­den vállalás annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Brigádjainknak 1986. január 20-ig kellett leadni naplóikat, az adat­lapokkal együtt, a munka­helyi vezetők pedig elkészí­tették javaslataikat a bri­gádok munkájáról. A bizottság megalakult, elnöke Riskó Péter, tagjai pedig az egyes üzemágak dolgozóiból lettek megbíz­va. E bizottság tesz javas­latot a tsz vezetőségének a fokozatok odaítélésére. Bri­gádjaink ismét bizonyítani fogják, hogy vállalásaik teljesítésével hozzájárulnak termelőszövetkezetünk 1985 évi sikeres és eredményes munkájához. Judik Menyhért versenyfelelős Szakszervezeti szabadidősport eseménynaptár 1986. a VII. Országos Sportnapok éve melynek jelszava: „Sportolj velünk!” A sportnapok keretében különböző sportünnepélyek, teljesítménypróbák, Mun­­k­ahelyi olimpiák, Falusi Spartakiádok megrendezé­sére ker­ül sor. Szakszervezeti bizottsá­gunk az idén is összeállí­totta sportnaptárát. Sakk- és asztalitenisz bajnokságot rendezünk fő­ágazatonként, ahol az első 2—2 helyezett február 15-ig körmérkőzéses tornán mér­kőzik meg a ,,Lenin Mg.Tsz bajnoka” címért. A főága­zati versenyeket január 31- ig bezáróan kell lebonyolí­tani. A városi döntő 1986. március 1-én lesz. A nyári spartakiád ver­senyek keretében kispályás labdarúgó mérkőzéseket szervezünk szintén főága­­zatonként, 1—1 csapat rész­vételével, körmérkőzéses formában. Az 1. helyezett csapat részt vesz az 1986. június 1-én megrendezendő városi döntőn. Házi lövészversenyt is tervezünk az Autójavító üzemben tevékenykedő MHSZ lövészklub közremű­ködésével, augusztus 18— 19-én. A háziversenyek le­bonyolításához kérjük a KISZ-alapszervezetek, a szocialista brigádok és min­den sportot szerető munka­társunk segítségét! a Szakszervezeti Bizottság nevében. Kovács Ilona Politikai oktatás szövetkezetünkben Október második felében szövetkezetünk négy párt­­alapszervezetében beindult az 1985 86. évi tömegpoli­tikai oktatás. A szeminá­riumokra összesen 107 párttag került beiskolázás­ra. Nyolc előadás, illetve foglalkozás keretében ke­rül feldolgozásra „Társa­dalmunk fejlődésének időszerű kérdései” téma-­­ kör. A korábbi gyakorlat­ ,­tól eltérően a szemináriu­mokat nem egy-egy propa- '' gandista vezeti, hanem alapszervezetenként és té- * mánként más-más propa- 1 gandista. Az oktatás szín-­­ vonala növelése érdekében­­ a városi pártbizottság­­ rendszeresen biztosítja az­­ előadók felkészítését, tájé­koztatását.­ Az oktatás alapvető cél­ja, hogy valamennyi párt­tagunk megismerje, helye­sen értelmzze a kongresz­­szusi dokumentumokat és oktatás elé eredményesen legyen ké­ küté­pes a helyi gazdasági, po­litikai feladatok végrehaj­tására mozgósítani. Propa­gandistáink tudatában van­nak felelősségüknek és azonosulnak az oktatás elé tűzött célokkal. Az előadá­sok és viták során tudatosí­tani kívánják a résztve­­vőkkel, hogy a célkitűzé­sek megvalósításához nem nélkülözhető a különböző területeken dolgozók együt­tes, összehangolt cselekvé­se. Ehhez azonban ismerni kell az egész társadalom és szűkebb környezetünk helyzetét. Helyesen kell meglátni a népgazdaság egészére, a lakó- és mun­kahelyre vonatkozó felada­tokat. Bízunk abban, hogy ter­melőszövetkezetünk alap­szervezeteiben folyó tö­megpolitikai oktatás ered­ményesen tudja szolgálni az 1985/86. évi politikai kitűzött célt- Matyi Sándor propagandista

Next