Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1986 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
4. oldal Jó ha tudjuk Olajok, zsírok, szennyeződések okozta bőrfertőzések és ezek megelőzése Évek óta tartjuk hazánk- ban évenként megismételt ve az üzemegészségügyi hó-napokat, heteket. Ennek létrehozását a nagyüzemek számának növekedése, kor-szerűsödése, és ebből kö-vetkezően a dolgozók kon- centráltsága, nagyobb mun- '■ kahelyi veszélyeztetettsége tette indokolttá. Célja az egyéni, a munkahelyi tisztaság fokozott figyelemmel kísérése, az üzemrészek ellenőrzése általános egészségügyi és munkavédelmi szempontból. A mezőgazdasági termelés jellege az elmúlt években jelentősen megváltozott. Kialakultak a nagyüzemek, amelyek a legkorszerűbb módszerekkel termelnek. A gépesítés és a kemizálás jelentős mértékben csökkenti a nehéz fizikai munkát, viszont előfordulnak egyéb ártalmak, pl. növényvédőszer mérgezések, zajártalom stb., melyek régebben nem voltak. Az ártalmak egy része természetesen a háztáji gazdaságban végzett munka közben is előfordulhatnak. A munkavégzés során több irányú hatások érhetik a szervezetet, és azok bizonyos körülmények között betegséget okozhatnak. A munkával kapcsolatos egészségkárosodásokat foglalkozási betegségeknek nevezzük. Az ilyen megbetegedések nemcsak a dolgozóknak jelentenek kárt, hanem — táppénz, gyógykezelés, kártérítés, termelésből való kiesés miatt — az üzemet és az egész népgazdaságot is terheli. Ezért mindenkinek — a dolgozóknak, az üzemvezetőnek — érdeke és kötelessége a foglalkozási betegségeket megelőzni, elhárítani. A megelőzésnek igen sok kipróbált eszköze és módszere van, azokat ismerni és alkalmazni kell. Így pl. az üzemi egészségnevelési munkának még mindig széles területe a védőeszközök, védőberendezések használatára irányuló meggyőzés. Azt, hogy a dolgozók ezeket használják, elsősorban a műszaki vezetőktől kell hogy hallják. Az üzemi vezetők kísérjék figyelemmel a dolgozók munkáját és munkakörülményeit, gondoskodjanak az egészségkárosító hatások megszüntetéséről. A dolgozók ismerjék meg a munkával járó ártalmakat és tartsák be azok elhárítására alkalmas és előírt eljárásokat. A gyakorló orvos nap, mint nap találkozik a legkülönbözőbb sérülésekkel, fertőzésekkel, amelyekkel a dolgozók munkájuk során kerülnek kapcsolatba. Ezek egy része a kontaktus napján kerül ellátásra, másik, sajnos nagyobb részük csak napok, esetleg hetek múlva, ami természetesen a gyógyulási idő megnyúlását vonja maga után. Itt szeretném felhívni a figyelmet néhány ártalomra, fertőzésre, ami termelőszövetkezetünk dolgozóit is érintheti. Hiszen az egészségvédelem célja többek között az, hogy a dolgozókat óvja a munka közben előforduló ártalmaktól és megtanítsa őket az ilyen ártalmak elleni ésszerű védekezésre. A mezőgazdasági foglalkozási ártalmak nagy része balesetek következménye balesetek lehetnek állami eredetűek (döfés, harapás, rúgás stb.), gépi eredetűek (gépek forgórészei, lem burkolt erőátviteli szíjak, gépek robbanása stb.), mezőgazdasági eszközöktől eredőek (éles, hegyes szerszámok, kasza, vasvilla, sarló stb.). Végül, de nem utolsó sorban hanyagságból, meggondolatlanságból, virtuskodásból és ittas állapotban fordul elő igen sok baleset, amire sajnos termelőszövetkezetünknél is van szomorú példa. Mivel a foglalkozási betegségeknek több mint a fele bőrbetegség, néhány a mezőgazdasági munkák közben előforduló, vagy azokkal összefüggésbe hozható bőrbetegségekről szeretnék szólni. Egy évszázaddal ezelőtt a kutatók és az orvosok a bőrt a szervezet betakaró rétegének fogták fel. Csak a későbbi, finomabb vizsgálatoknak sikerült tisztázni, hogy a bőr nem csupán köztakaró, hanem érzékszerv is, azon kívül még számos fontos feladatot végez az egész szervezettel történő harmonikus együttműködésben. Kétségtelen ez mellett, hogy hatalmas kiterjedése 1,6—1,8 m, valamint 3 kg súlya is tekintélyes A bőr a következő védelmeket biztosítja: 1. A mechanikai védelmet a bőr rugalmassága és ellenálló képessége biztosítja. Ezen tulajdonságok következtében a bőr nyújtásnak, szakításnak, ütésnek viszonylag jól ellenáll. A különböző szervek sérülését a bőr alatti zsírréteg is akadályozza. 2. Vegyi védelem. Ez elsősorban kórokozókkal (baktérium, gomba) szemben védi a szervezetet. 3. A fényvédelem, amely szintén jelentős az égési szervezet szempontjából mert a különböző hullámhosszú ibolyántúli sugaraknak gyulladáskeltő hatásuk van. Ezt a következő módon védi ki a bőr: hán megvastagodás, fénymegszokás, fokozott pigmentáció (bámulás). Igen gyakori bőrelváltozás az olajacne, mely feleg a kéz bőrén gennyes pattanások, csomók képében jelentkezik és úgy jön létre hogy az olajos, szennye ruha a bőrhöz dörzsölődik eldugaszolja a bőr pórusait, majd kórokozó baktériumokkal is fertőzve bőr gennyedést okoz. • A mezőgazdasági foglalkozással összefüggésbe hozható bőrbetegségek külön csoportját alkotják : gombás bőrbajok. Ezek ■ vagy a beteg állatok szőrétől, vagy egyes növényektől, tövisszúrás útján kerülhetnek az emberre Az elváltozások nehezen gyógyulnak, s gyakran kiújulnak. A gombás bőrbetegségek emberről emberre átterjednek, kézfogássál törülközővel, közös használati tárgyakkal. Különösen a gumicsizma viselése segíti elő a lábon kialakult gombásodást, mivel nere szellőzik, a láb beleizzad , felpuhul a bőr, és ott könnyen megtelepszenek gombák. Ezért fontos a rá szellőztetése a gumicsizm kiszárítása és gombaölő hintőporral (Mycosid, M: 1, kofen) való kezelése használat után, valamint a megfelelő tisztálkodás. Az olajjal és benzinnel foglalkozók bőrén gyakran a túlérzékenység következtében a bőrgyulladások, ekcémák keletkezhetnek. Ilyenkor különösen fontos a bőrnek a munka utáni gondos megtisztogatása. A bőrön munka közben külső erőművi behatásra bőrvérzések, hámfoszlások sebek, vérhólyagok keletkezhetnek. Ezek közül azok melyek a bőr folytonosságát is megszakítják, tehát a hámfoszlányok és sebek, behatolási kaput képezhetnek baktériumos, vírusos fertőzések számára. Kicsi, sokszor jelentéktelennek tűnő seb, elhanyagoltság, nemtörődömség esetén súlyos bőrgennyedést okozhat. Szerencsés esetben megáll a folyamat, de előfordulhat az is, hogy mélyebbre terjed és roncsolást, csontpusztulást okozhat, vagy általános, az egész szervezetre kiterjedő fertőzés forrása lehet. Ez természetesen a táppénzes napok számának növekedését okozza, ami egyáltalán nem közömbös sem a dolgozónak, sem a termelőszövetkezetinek. Ne banalizáljuk el a sérüléseket, különböző ártalmakat, betegségeket, mert beláthatatlan következményei lehetnek. Egy ilyen súlyos fertőzés a tetanus (merevgörcs) fertőzés. A kórokozó földdel szennyeződve jut be a sebbe, ott elszaporodik és a baktériumok által termelt méreg halált is okozhat. Ezért a szennyezett sebrészekkel — főleg a mélyre hatoló szúrásokkal (tüske, szálka) — mindig forduljunk orvoshoz, hogy a sebellátást ő végezze. A károsodást a tetanusz elleni védőoltás, illetve sérüléskor a védősavó adása kivédi. Ha a sérült más alkalommal már kapott védősavót, arról mindig tájékoztassa az orvost, nehogy ismételt adása esetén szövődmény jöjjön létre. A gombás megbetegedések közül külön említést érdemel a sugárgomba betegség. Kalászok, növényi szárak rágása közben kerül a száj nyálkahártyáján át a szervezetbe, máskor különösen a köldök sérülésein át bejutó toklásszal jut a bőrbe. Igen súlyos senyvedéshez, majd halálhoz vezethet. Az ellene való védekezés céljából kerülendő a szalma, toklász rágása, vagy ezekkel a fogak piszkálása. Ha a bőr vegyi anyagokkal ismételten, vagy tartósan érintkezik, kóros bőrváltozás jöhet létre. A naró hatású vegyszerek, szerves és szervetlen savak is lúgok már egy ízben érintkezéskor károsítják, nagyobb töménységben elroncsolják a bőrt. A sérülés mélysége függ az anyag töménységétől, áthatoló képességétől, az érintkezés tartamától, a bőrnek a testtájak szerinti és egyénenkénti különbségétől. Vegyi sérülést leggyakrabban az alábbi anyagok okoznak: savak: kénsav, salétromsav, foszforsav, lúgok: mészsérülés. Vegyi anyagok okozta foglalkozási ártalmak: — építőipar: cement, mész, gipsz, téglapor; — festő- és mázolóipar: terpentin, króm, higany, vim, kézmosásra használt zsíroldó szerek; — fodrászok: hajfesték, kinin, gumikesztyű, illatosító anyagok, dauervíz; — galvanizálók: króm, nikkel, lúg és savak okozta mérgezés, ekcéma; — gumi és műanyag ipar: csizma; — mezőgazdaság: higanytartalmú csávázószerek, egyes permetezőszerek, műtrágya; — vas- és gépipar, szerelők, kenőcs és fúróolajok, hűtő emulziók. A piszok zsírban oldott szerves és szervetlen szilárd részecskék összessége. A tisztítószer oldja a zsírt és eltávolítja a szennyezést, ezzel természetesen a bőr saját zsírrétegét is. Minél teljesebb a zsíroldás, annál szárazabb lesz a bőr. A melegvíz már egymagában is oldja a zsírréteget. A szappan növeli a hatást. A bőrt úgynevezett savköpeny védi, ami a fertőzés lehetőségét csökkenti. A szappanok lúgos kémhatásúak, amelyek a savköpenyt tönkre teszik. A mirigyek kivezető nyílásai duzzadás miatt elzáródhatnak. Miteszetes, pattanásos bőrnél ezért a szappanos mosakodás kedvezőtlen. Repedezett bőrön a zsíroldó anyag közvetlenül is ártalmas, mert a hámon áthatol és a gyulladást fokozza. Ekcémában a szappan csökkenti a hámra tartalmát. Ilyenkor a bőr érzékenysége és a viszketés fokozódik. A gyulladt, vagy száraz bőr tisztítására bizonyos kenőcsök a legjobbak. A bőrt szárazon bekenjük és langyos vízzel lemossuk. A visszamaradó zsiradék biztosítja a szaruréteg rugalmasságát. Bőrünk szakszerű, gondos tisztántartásával egészségünket védjük. Dr. Cs. J. 3 LENIN TSZ HÍRADÓ Munkahelyi közösségi ülés Az Idegenforgalmi és A beszámoló után a részt Vendéglátóipari Főágazat dolgozói munkahelyi közösségi ülésen beszélték meg a múlt évi eredményeket és az idei terveket. Dr. Tóth Sándor főágazatvezető elmondta, hogy árvevők közül számosan hozzászóltak, s ígérték, hogy mindent elkövetnek a közös célok eléréséért Különösen javulhat a Bugaci csárda munkája, ha a tejbevételi tervük 18,2 millió vezett bővítés megvalósul, forint volt és ezt 537 ezer forinttal túlteljesítették. Az eredmények részletes ismertetése után tájékoztatót adott az idei feladatokról. Laczkó Gyula, tszünk el- Tóth József, a Bugaci csarnoké is hozzászólt d a vezetője Az ülés résztvevői Dr. Tóth Sándor beszámoló közben Tájékoztató térő. határidő: Az 1986/87-es tanévben a Jelentkezési Gödöllői Agrártudományi 1986. március 10. nöki Karán (6 éves) levelek a főző, valamint (3 és fél éves) is érdekelteknek. Makra kiegészítve képzés miul Jenőne személyzeti agymkiegészítő képzés indul. Jelentkezhetnek: érettségivel, mezőgazdasági gépész, illetve egyéb gépész üzemmérnöki végzettséggel rendelkezők. Üzemmérnöki végzettséggel rendelkezőknek a felvételi vizsgabizottság előtt elbeszélgetésen kell megjelenniük. Érettségivel rendelkező jelentkezőknek a felvételi vizsga tárgyai: matematika és fizika, illetve szakirányú továbbtanulás esetén egyik felvételi tárgy helyett helyettesítő tantárgyat választhat. Az oktatás levelező formában történik, félévenként 3x1, illetve 2x1 hetes konzultációt tartanak. 1. szám Lenin Mg. Tsz. Híradó a Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet üzemi lapja. Megjelenik havonta. Eng. szám: ÜHV/27/Bá/1976. Felelős szerkesztő: Opauszky László Kiadja a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Felelős kiadó: Preiszinger András igazgató 86-02789 PNy. Kisháza Felelős vezető: Bodor Béla