Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1987 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

2. oldal LENIN TSZ HÍRADÓ Vezetőségünk megtárgyalta... Termelőszövetkezetünk vezetősége december hó­napban 2 vezetőségi ülést is tartott. A hó elejei ülés napi­rendjén a szolgáltató és ipari főágazatok munkáját, valamint a társadalmi tu­lajdon védelmének helyze­tét tárgyalta meg a testü­let. Az autójavító üzem ter­vének készítésénél még gondokat jelentett a kapa­citás lekötése. A minőségi munka fokozásával, a meg­rendelők kifogástalan ki­szolgálásával, a határidők pontos betartásával, a ha­gyományosan jó megrende­lőink — így a MAI­ÉV, Magyar Televízió, Szesz­ipari, Kőolajipari Vállalat továbbra is folyamatosan itt javíttatja a járműveit. A második negyedévtől új megrendelők is jelentkez­tek. A javítási profil bővült Ikarus 211-es autóbusszal és IFA tehergépkocsikkal. A profil bővülés és 90 db­­os konténer megrendelés eredményeként a májusi felmérés után az ágazati tervünket 5 millió Ft-tal, a létszámot 16 fővel növel­tük . Kiadásaink fő tétele az anyag és alkatrész, me­lyeknél átlagosan 10—15 százalékos volt az áremel­kedés. Komoly gondot jelent a szövetkezet saját gépjár­műveinek javítása, mivel ez a bérmunkával igen ne­hezen hozható össze, de az üzem dolgozói igyekszenek ezen feladatuknak is eleget tenni. Az irodagépjavító részleg a város intézményeinek és üzemeinek irodagépjavítá­sát megfelelő színvonalon végzi. Az ipari főágazat 1986. évi rendelésállománya va­lamivel jobb volt, mint az 1985. évi. Sikerült megtar­tani a korábbi megrendelő­ket minőségi reklamáció nem volt, a határidőket az üzem betartotta. Gondot okozott az éves munkában, hogy nem lehe­tett egyenletes készáru ki­­szállítási üzemet tartani, ez hatással volt a tsz pénzügyi egyensúlyára is, de az év vége előtt már sikerült az üzemtartás. Az üzem létszáma az elő­ző évhez képest lényegesen lecsökkent, 15 fővel keve­sebb a tervezettnél. A VGMK-k megfelelően egészítik ki a fő tevékeny­ségben végzett munkát. A főmunkaidőben végzett munkáért fizethető bérszín­vonal mellett nem tudnánk dolgozóinkat megtartani, így a VGMK-k tevékenysé­gére szükség van. A jövőre nézve igen je­lentős, hogy az 1987 évi in­dulás már biztosítva van A következő napirendi pont keretében a társadal­mi tulajdon védelméről tárgyalt a vezetőség. Az előterjesztés abból in­dult ki, hogy a szövetkezet termelési tevékenységével, az itt dolgozók mindennapi munkájával előállított kö­zös vagyon megtartása és növelése alapvető tagsági kötelezettség. A gazdasági életben je­lentkező nehézségek, prob­lémáik szövetkezetünkben sem fognak csökkenni. A tartalékok feltárása tekin­tetében nincs már túlzot­tan sok lehetőség, de a már megtermelt vagyon gondos megvédése, a károk oksze­rű megelőzése és elhárítása még számtalan olyan lehe­tőséget tartalmaz, melyeket ha kiaknázunk, még a szo­ros termelés mellett is eredményesebb gazdálko­dáshoz vezet. A hónap végén tartott vezetőségi ülés napirendjén az idegenforgalmi és ven­déglátó főágazat tevékeny­ségét, valamint a zárszám­adás előkészületeit tárgyal­ta meg a vezetőség. A be­számoló hangsúlyozta, hogy a szolgáltatások színvona­lának megtartása, illetve emelése komoly erőfeszíté­seket igényel. Számtalan nem tervezhető áremelke­dés ellenére összességében a nyereségtervet is biztosí­tani tudja a főágazat. Fontos feladat a színvo­nal javítás, az újra való törekvés, a választékbőví­tés, hogy a vendég nálunk jól érezze magát, mert en­nél jobb és olcsóbb reklám nincs. Továbbra is nagyobb gondot kell fordítani az üzemi étkeztetés színvona­lára, a meglehetősen szűk anyagi lehetőségek ellené­re. A második napirendi pontban a zárszámadás elő­készítéséről számolt be a szövetkezet főkönyvelője. Megállapítást nyert, hogy az előző évekhez képest időben sokkal jobban ál­lunk az előkészületekkel, ami a számítógép által pro­dukált naprakész adatokkal magyarázható. A gyors és pontos munka azonban még mindig fokozott terhet ró ebben az időszakban a számvitelben foglalkozta­tottakra. A vezetőségi ülések elé terjesztett beszámolók, a hozzászólások, a vita az itt leírtaknál jóval bővebbek voltak, de hely hiánya mi­att azok részletesebb tagla­lására most nem tértem ki. Dr. Sulyok László A CB a termelés szolgálatában A CB az angol Citizens Band (polgári hullámsáv) kifejezés kezdőbetűiből al­kotott rövidítés. Csak két betű, mely számtalan lehe­tőséget rejt magában. 10 éve még csak a szárnyaló fantázia képzelhette, hogy ,mi is munkánk eszköze­ként használhatjuk valami­kor ezt a modern adó-vevő berendezést. Aztán öt éve belevágtunk. Először csak 4 darabot vásároltunk, s olyan helyeken szereltük fel, ahol nem volt kiépített vezetékes hírközlés. Kezdetben sokan meg­mosolyogták, inkább játék­szernek tekintették a CB-t. Aztán a mindennapok so­rán bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen eszköze tevékenységünknek. Tapasztalhattuk, hogy egyre több vállalat, intéz­mény építi ki CB hálózatát mely azon a kis bosszúsá­gon kívül, hogy egyre zsú­foltabbak lettek a csator­nák, azzal az előnnyel járt, hogy „külső” rádiókapcso­latot is lehetett teremteni társvállalatokkal. Ilyen előzmények után döntött úgy a gazdasági ve­zetés, hogy jelentős anyagi ráfordítással a termelés széles körére kiterjeszti a rádióállomások hálózatát. Az elhatározás alapvető oka a termelés zavartalan­ságának biztosítása, vala­mint a gazdálkodás haté­konyságának fokozása volt. A nemrég vásárolt 15 ké­szülék üzemeltetésével kí­vánja biztosítani a vezetés a növényteremtés teljes kö­rének, valamint a baromfi­tenyésztés egészének hír­közlőláncba való bevoná­sát. De lehetővé vált a CB-k tipizálása is, s így egy nagy hatótávolságú adás-vételt biztosító üzem­módban való forgalmazás. A baromfinevelő telephe­lyeken a stabil CB állomá­sok kiépítése biztosítja, hogy áramkimaradás, s egyéb üzemzavar esetén a karbantartó személyzet ér­tesíthető legyen. A növény­­termelésben jelenleg csak kétharmadában épült ki a tervezett lánc, de 1987 ele­jén a lánc teljessé válik, s lehetővé teszi minden főbb gépcsoport, a szakvezetők, s a szervizkocsik állandó kapcsolatát. A felső veze­tők személygépkocsijába is CB-ket szereltünk be, így biztosított az operatív be­avatkozás, közvetlen irá­nyítás lehetősége. Az új CB készülékek üzembehelyezésével a for­galmazásban gyakorlatlan dolgozók kerültek a hír­láncba. Kérjük a jártasab­bakat, segítsék a rutintala­­nok helyes beilleszkedését. Követeljék meg a forgal­mazási fegyelmet. Tudato­sítják, hogy a csatorna nem csak a „mi csatornánk”, mások ugyanúgy kommu­nikálhatnak rajta, akárcsak mi. Az udvariasság szabá­lyait itt is be kell tartani. Mások beszélgetésére nem szabad „rábeszélni”. A hí­vójelet beszélgetés elején és végén is közölni kell. Csak hivatalos közlemé­nyek továbbítására hasz­nálható a CB. Közlendőn­ket fogjuk rövidre, ne fog­laljuk le feleslegesen a hír­közlő csatornát. Gondol­junk arra, hogy közlemé­nyünket bárki hallhatja tőlünk 50 km-re is, de rá­dióhullámok terjedési sa­játosságai miatt akár 1000 km-re is! Mondanivalónkat az előbbiek tudatában fo­galmazzuk meg. A CB ké­szülék használata nagy se­gítséget jelent a napi mun­kában, de felelősséget is ró a kezelőjére. A hírláncban, munkaidőben minden adó­vevőnek be kell lennie lennie kapcsolva, megfelelő hangerőre és zajszintre be­állítva. Ez is a forgalma­zási fegyelem része! Bár a CB hálózat­bővítés eredményességének mérle­gét korai volna már most megvonni, azt bizton meg­állapíthatjuk, hogy szükség volt erre a beruházásra A közel 400 ezer forint­ból legfeljebb ha 4 telefon­­állomást létesíthettünk vol­na, így viszont tizenöt he­lyet tudtunk a hírközlésbe bevonni. S bár a híradás lehetőségei készülékekre, s hatótávolságra korlátozot­tabbak, mint a telefon ese­tében, viszont a termelést teljeskörűen szolgálja, s a telefonszámlához mérten elenyésző az évente fize­tendő frekvencia használa­ti díj. Közvetlen anyagi haszna pedig az üzemki­esések, állásidők csökkené­sében, hatékonyabb gépki­használásban, üzemanyag- és munkaidő-megtakarítás­ban, veszélyelhárításban, végső soron a gazdálkodás hatékonyságának, biztonsá­gának fokozásában kell, hogy mérhetővé váljék már 1987-ben. Buszlai István 1. szám Karácsony Gyulán Az a nagy szerencse ért, hogy Gyulán a Mezőgazda­­sági Termelőszövetkezetek üdülőjében tölthettem egy hetet. Igazán nagyon jól éreztem magam, rengeteg élménnyel gazdagodva tér­tem haza. Néhány szót Gyuláról. Békés megye egyik ide­genforgalmi központja Gyula Az idelátogatókat elsősorban két tényező vonzza a Körös parti vá­rosba: a vár és a fürdő. A vár téglából épült gótikus stílusban a középkorban. Udvarán zajlanak nyaran­ta a várjátékok Tornyában kilátót alakítottak ki, előt­te csónakázótó helyezkedik el. Télen kitűnő korcsolya­pálya. A nagy, külső ágyu­­toronyban pedig hangula­tos eszpresszó van. A Vár­kert parkban emléktábla jelöli azt a nagy juharfát, amely alatt Erkel Ferenc a „Bánk bán” című operáját írta. A városban található Erkel szülőháza. Itt Erkel Ferenc Emlékmúzeumot alakítottak ki. Az érdeklő­dők megtekinthetik még a Kohán Múzeumot és a Százéves Cukrászda Cukrá­szati Múzeumát is. (Ter­mészetesen a Cukrászda ma is működik, nagyon finom süteményeket, fagylaltokat lehet itt kapni.) Gyula üdülőváros. Fürdő­jének híre ismert az or­szághatárokon túl is A Várfürdő évszázados fái alatt nyitott és fedett strandmedencék, gyerek­pancsolók, csúszdás meden­ce és fürdőház található. Termál kútjainak gyógyvi­ze csaknem minden moz­gásszervi megbetegedés eredményes gyógyítására alkalmas. A gyógyászati részleget a legmodernebb berendezésekkel látták el. Az orvosi javaslattal érke­ző vendégek díjmentesen vehetik igénybe a gyógy­­szolgál­tatásokat. Az üdülő modern és ele­gáns. Valóban minden igényt kielégít. Közös he­lyiségként mindenki hasz­nálhatja a tévészobát, kon­dicionáló termet, a presszót és az éttermet. Az egyéni szobák talán még az előb­binél is pazarabbak Két­vagy több ágyas, fürdőszo­bával, televízióval, rádió­val, hűtőszekrénnyel ellá­tottak. Naponta háromszor ét­keztünk. A konyha igazán jól főz, az adagok kielégí­­tőek, az étrend változatos. Bár ebben a kérdésben né­­hányan (akik ott voltak) vitába szállnának velem, de hát ahány ház, annyi szo­kás — annyi töltöttkáposz­ta, húsleves, birkapörkölt. Különösen tetszet a kará­csonyi díszvacsora. Az üdülő a Gyulatourist segítségével programokat is szervez. Részt vettünk egy Gyula környéki kirándulá­son. Szabadkígyóson meg­néztük a kastélyt, Békés­csabán egy Ideiglenes Kiál­lítást, Békésen a Galéria festményeit. Majd megva­csoráztunk egy hangulatos békési parasztcsatában. Nó­taszóval tértünk haza. Csodálatos volt Gyulán. Sokat fürödtünk, úsztunk, játszottunk, sétáltunk, na­gyokat ettünk. Jó volt új ismerősökre szert tenni, az ország más vidékein élő tsz-tagokkal beszélgetni! Köszönöm! Szikszai Katalin Impozáns látványt nyújt a modern üdülő­ kar .Vs. Udvarias személyzet fogadja az érkezőket Részlet a korszerű előcsarnokból

Next