Mezőgazdasági Népoktatás, 1936 (21. évfolyam, 11-12. szám)
1936-11-01 / 11. szám
1936. november hó. MEZŐGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS egész tanítás. Ha a vázlat jól átgondolt, felépített, akkor már fét sikert értünk. Ezt összeütni nem tanácsos, mert magunk valljuk kárát. Vázlatkészítéskor az egész tanítást át kell élni, minden mellékkörülményre figyelemmel lenni. Pontosan elő kell készíteni a szemléltetni kívánt tárgyakat, eszközöket, a tanításnál alkalmazandó kísérleteket, feljegyezni azok használatát, az azokhoz szükséges anyagokat, szereket. A gyakorlati tanításnál, munkavégeztetésnél előre átgondoljuk, lerögzítjük a munka menetét, kivitelét. A tanulók munkabeosztását, a szerszám szükségletet, a munkafelügyeletet, a szerszámok összegyűjtését, elhelyezését, stb. Mielőtt a vázlatkészítés alaki fokozatainak tárgyalására térnénk, szólnunk kell a tanítás vezérgondolatáról, a tárgyi cél fontosságáról. A vázlatkészítés első lépése ennek pontos megállapítása. Tudnunk kell mit akarunk elérni tanításunkkal, mi a tanítás végcélja. A tárgyi cél az az irányvonal, mely vezeti a tanítást. E köré csoportosul minden gondolategység. Tanítás közben ha eltérünk is a tárgyról, mindig ehhez a vezérgondolathoz kell visszatérnünk. A gazdaságtan és háztartástan tanításánál a tárgyi cél mindig az életre nevelés fontossága, gyakorlati készség elsajátítás. Épen ilyen nagy jelentőséggel bír a tanítás nevelői céljának megállapítása. E nélkül a tanításunk hiányos, üres, a jellemképzés befejezetlen lenne. Minden tárgy tanításánál találunk valami olyan mozzanatot, mely alkalmas a jó, a szép, az igaz, a nemes érzelmeknek a tanulók lelkében való felébresztésére. Ezekkel egyenrangúak a vallási, a nemzeti, valamint az egyéni vonatkozású érzelmek. A tárgyi és nevelői cél tulajdonképen csak elméletben válnak ketté, a gyakorlatban, tanítás közben ezek valójában egybetartoznak, legfeljebb az egyes tanítási egységnél hol az egyik, hol a másik jut előtérbe. A tanítás tárgyi és nevelői céljának lerögzítése után következik a tanítás tulajdonképeni menetének lerögzítése. E tekintetben az Utasítás nem ad semmiféle direktívát. Azt teljesen a tanító egyéni elgondolása, felfogására bízza. Sőt kiemeli, hogy annak teljesen egyéninek kell lennie, hogy abból kitükröződjék a tanerő egyéni felfogása és tanítói művészete. Az Utasításban a hangsúly különben is nem a vázlatkészítésen, hanem a kötelező tanítási előkészületen van. A vázlatokat nem az iskolának, még kevésbbé az iskolalátogatónak, hanem saját magunknak készítjük. Ebből a szempontból elegendő a vázlatot egy-két mondatban, egy-egy gondolattal, amit a tanításunkba bele akarunk vinni, lerögzíteni. Túlzás lenne az egész tanítást részletesen kidolgozni. Ezt nem kívánja az Utasítás, sem az iskolafelügyelet. De erre időnk sem volna és felesleges, időt rabló munkát is végeznénk. Általában a tanítást és az ehhez készített tanítási vázlatot akkor tekintjük helyesen felépítettnek, ha az a minden írásműnél megkívánt három főrészre tagolt. Ezek: I. rész az Előkészítés, II. rész a Tárgyalás, anyagközlés, III. rész Befejezés, illetve begyakorlás. Ezek a részek természetesen a legszorosabb kapcsolatban álljanak egymással. Ezzel a tanítás gördülékeny, kerekded és eredményes lesz. Álljon itt példaképen egy-két tanítási vázlat. Tanítási vázlat. I. fiú osztály. Kelet: 1936. szeptember hó 20. Óra: 8—9. Tantárgy: Növénytermesztés. Tanítási egység: Földmíves ember foglalk. Tárgyi cél: A földmíves élet szépsége, munkaköre. Nevelői cél: A földmíves ember Istenfélő, nem lehet kommunista. I. Előkészítés: a) Hangulatkeltés, kapcsolás. A földmíves ember munkája, sokoldalúsága. Idő 10 perc. b) Célkitűzés: Mikor boldogul a földmíves ember ? II. Tárgyalás: a) A földmíves műhelye a nagy természet, b) Szabadság, függetlenség, c) Az Isten hatalma és félelme, vallásos érzület, d) Sok tapasztalat, tudás, munka. Kapcsolás: Az ipari és szellemi munka összehasonlítása. Ezek fontossága, megbecsülése. Idő 30 perc. III. Összefoglalás, számonkérés: a) Természet, rög-szeretet. A munka szeretete. b) Szabadság, függetlenség megbecsülése, c) Istenfélelem, templombajárás, vallásosság, d) Tapasztalatszerzés. Alkalmazás: Könyvből nem lehet gazdálkodni, de könyv nélkül sem. Vallásos ember könnyebben tűri a sors csapásait. A hitetlen elpusztul. Idő 10 perc. Tanítási vázlat: I. fiú osztály. Kelet: 1936. szeptember hó 20. Óra : 10 — 11. Tantárgy: Szemléletgyűjtés és gyakorlat. Tanítási egység: A mező növényei. Tárgyi cél: Hasznos és káros növények megkülönböztetése. Nevelői cél: Minden növény a föld édes gyermeke. Konkolyos búza története a Szentírásból. I. Előkészítés: a) Hangulatkeltés. Mi terem a mezőn, a réten ? b) Célkitűzés: Hasznos és gyomnövények felismerése. Ezek nevei: II. Tárgyalás : a) Hogyan él a növény, hogyan táplálkozik, b) A növény részei az elemi iskolában tanultak alapján, c) Mit termesztenek községünkben, leginkább? d) Milyen káros növényeket ismerünk ? A tanítás kint a réten, mezőn, a szabadban történik. Minden tanulónak kis gyomirtó kapája van. Kapcsolás : A jó ember, rossz ember. A jó tanuló, rossz tanuló. III. A hasznos növények ápolást, gondozást kívánnak. A káros növényeket ahol találjuk, mindenütt pusztítjuk és irtjuk. Alkalmazás: Gyomirtás a legelőn, árokparton. Ki-ki otthon irtsa ki az udvaron, kertben, utcán a gyomot. 5